Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1954-03-06 / 55. szám
Az új hónap első napjai leég' csak próbálgatták erejüket a tél felett. Március 4-én azután komoly csatára kelt a. komolyodó napsütés a hó ellen — és sikerrel, A földeken, árkok mentén már csak hófoszlányok emlékeztetnek a télre. Kibújt a hótakaró alól a tiszakécskei határ is. A tisza- parti zsírosabb talajokon szabadon nyújtózkodnak a gyenge búzaszálacskák a nap felé, a homokosabb földekbe bele lehet, akasztani az ekét. A szőlőkben már folyik is « munka, nyitnak, tisztogatják, metszik a gyümölcsfákat. Milyen tervekkel, feladatokkal indul a tavasznak ez a terjedelmes tiszaparti községi Mit tesz a tanács, amely a járási tanács vándorzászlaja szerint ,,az állami feladatok végrehajtásában élenjáró községet" irányít már évek óta? . Keressük meg először Nyarai Imrét, a mezőgazdasági előadót. Az ő feje valóságos lexikon, mindent nyilvántart. Kém mintha maga lenne ezerszemű és százfülű csodaember. De úgy dolgozik az állandó bizottság és a közel félszáz tagú termelési bizottság, mint a jó távírókészülék: mindennek utánajár és mindenről híradást ad a tanácsnak. A jó gabonatermésért 5800 hotd őszi kalászosvetés van a tiszakécskei határban. Az ősszel túlteljesítették a vetéstervet. Külön, tavaszi- búzának való föld tehát kevés van s a 61 mázsás készletből eddig mindössze 10 holdra való vetőmagot vittek el a gazdák. Várnak, amíg teljesen kinyílik az idő és megláthatják: hol válik szükségessé az újravetés. Úgy remélik, kevés helyen. A rozs igen szép, a búza is tűrhetően áttelelt, a kései vetések hiánytalanul csíráznak. Az ősziárpában viszont súlyos károk vannak, Tavaszit kell helyette vetni, de ebből kevés a vetőmag a községben. A tanács érintkezésbe lépett a közeli tiszántúli községekkel, — ma onnan hordják az árpavetőmagot, sőt az élelmesebb tiszántúli gazdák el is hozták a helybeli piacra. A kereslet nagy, mert a lég- több gazda már a jövő héten vetni akarja as árpát. A tanács nem hiába beszélt olyan sokat a gazdagyüléseTISZAKÉCSKE, 1954 MÁRCIUS ken és a heti 00—40 helyen tartott kisgy ülésen a, gabonavetések trágyázásáról. Március elejéig 250 hold vetés kapott felül- és fejtrágyázást. Gál Lajos dolgozó paraszt az elsők között szórta meg vetését komposzttrágyá- vak A jelek szerint idén alig maradt gazda., aki nejn használ műtrágyát . Eddig 120 mázsát vittek el a szövetkezeid raktárból. Megindul! a szántás A termelési bizottság egyik csoportjának feladata» hogy ellenőrizze a tavaszi munka- szerszámok rendbehozását. Ez a csoport felkereste a gépállomást is. A látottakkal meg voltak elégedve: az erőgépek menetkészen, sorakoznak az udvaron. Csütörtökön délután Cut István cl is indulta lászlófalvai termelőszövetkezetbe. Kulik István igazgató szerint a jövő hét elején mind a 10 szántó traktor megkezdi a talajmunkát. Mintegy 0000 hold szántani- valő van a kecskéi határban. Sokan gépi munkára szerződnek. A gépállomás fel is készült erre, sőt Fordsono- kat is tervbeállított, amelyek a mélyebb, süppedősebb tiszamenti. talajokon is, tudnak dolgozni az egyénileg dolgozó parasztoknak. Az igaerőt is számbavelte a tanács. A dűlőfelelősök feladata lesz, hogy megszervezzék körzetükben az igával nem rendelkezők megsegítését. Ez a szervezés ugyan nem sok fáradságba kerül, mert Tiszakécskén évek óta divatban van ez a módszer. Az ekék -előtt folyik a trágyaszórás. Az ősz folyamán közel 5000 holdat, idáig is többszáz holdat trágyáztak a tiszakécskei gazdák, a szántóterületnek mintegy egyhar- madátí Á szőlősgazdák panasza 2200 holdon szőlőtermelés is folyik a tiszakécskei határban. Jövőre ugyan bővül ez a statisztika, mert már eddig is 35 hold újtelepítési kérelmet hagyott jóvá a tanács. Ebből 9 holdon már a talajforgatás is megindult. Védekezőszer korlátlan mennyiségben áll a szőlősgazdák rendelkezésére, 7—8 vagon rézgálic is elfogyott már a földművesszövetkezetből. Metszőolló, permetezőg ép is akad minden házban. sak éppen alkatrészt: szórófejet, gumit, feszmérőt nem lehet kapni a permetező- gépekhez. Ezekben pedig mindenütt akad hiány. Ez már azért is sérelmes a tisza-. kécskei gazdáknak, mert éppen községükben működik a permetezőgépgyár és a gyár már korábban ígéretet tett, hogy ezeket az alkatrészeket biztosítja. Javasol a termelési bizottság Nehéz lenne felsorolni, hogy mennyi és milyen sokrétű feladatot végez a termelési bizottság, _ milyen okos tervek megvalósításán dolgozik. Csak néhányat említsünk: A faluban jelentős _ a szarvasmarba- és sertés- tenyésztés. Ezek nyári tartása azonban egyre több gondot okoz. Az évek folyamán a jó legelők igen összezsugorodtak, szántókká váltak. A termelési bizottság legutóbbi ülésén javasolta a. legelők kiszélesítését, új telepítések útján, valamint azt, hogy a tiszaparti erdőben létesítsenek külön sertéslegclőt. Az erőteljes olvadás a lapályos legelőket veszélyezteti. A termelési bizottság felelősséget vállalt a lefolyó csatornák kitisztításáért, a legelők rendbehozataláért. Ajánló bibliográfu t készítünk szakembereink részére A bajai járási könyvtár a III. pártkongresszus tiszteletére, kultúrforradalmunk to- vábbszélesítésére, vállalja: 1. Április hónapban egy egész termet betöltő kiállítás megrendezését a járási kuxtúrbáz termében. Itt kívánjuk bemutatni a párt- határozatok eredményeit sajtón és könyveken keresztül. 2. Falusi könyvtáraink részére egy ,;Ajánló _ bib* liográfia*’ készítését mezőgazdasági szakembereink segítségére, többszáz mezőgazdasági szakkönyvből. 3. Március hónapban 2000 db katalóguscédulát készítünk. 4. Városi kölcsönzési részlegünkben a kölcsönzéseket 12.000 kötetre emeljük. Fenyvessiné Góhér Anna, járási könyvtár vezető. Termelő&sövetkesetemk a tavass küszöbén AZ IDŐJÁRÁS enyhébbre íordult. A szántóföldeken lévő hótakaró olvadásnak indult. A márciusi napsugár, az olvadó hó a tavasz rohamos közeledtére figyelmeztet minden dolgozó parasztot, TERMELŐSZÖVETKEZETEINK is készülnek a tavaszi erőpróbára. A -jelenlegi időjárás miatt bizony egy kicsit késve lehet munkához látni. Ez pedig kétszeresen szükségessé teszi a tavaszra való jó előkészületeket, nehogy, há összetorlódik a munka, kapkodni kelljen. Jól tudják ezt megyénk legtöbb termelő- szövetkezetében, merthiszen az, hogy milyen gyorsan bontako- kozik lü a szövetkezeti gazdálkodás fölénye, attól íügg, hogy termelőszövetkezeteink milyen gyorsan és következetesen hajtják végre a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló decemberi határozatot. Elsősorban magukon a szövetkezeti tagokon és a vezetőkön múlik, miként használják ki a növénytermelés fejlesztésére és ezzel a szövetkezeti tagok jövedelmének növelésére a határozat adta nagyszabású lehetőségeket. EZÉRT JAVÍTOTTAK KI időben a munkagépeket a bácsalmási Lenin termelőszövetkezetben. A tagok szorgalmasan hordják a trágyát a földekre. A hó elolvadása után fej trágyázzák az őszi kalászosokat. A tavasziak alá pedig istállótrágyát szántanak, hogy növeljék a terméshozamot. A brigádok és a munkacsapatok munkára készen várják a tavaszt. A vetőmagok gondosan kitisztítva, előkészítve állnak a raktárban. Hasonlóképpen jól folyik az előkészület a hódunapusztai Dózsa termelőszövetkezetben. A Dózsa tagjai együttesen vettek részt az üzemterv elkészítésében és elhatározták, hogy minden erejükkel a több termés elérésére törekednek. Az elmúlt évi 8 és félmázsás búzatermés helyett 9 mázsát ütemeztek be holdanként. A tavaszi búzából 6 mázsa helyett 7-et terveznek, a kukoricából 18 mázsa helyett 20-at. Hasonlóan növelik egyéb terményféleségeiknek átlagát. A termelőszövetkezet tagjai tudják, hogy nagyrészben a tavaszi munka 6orán dől el, hogy terveiket hogyan tudják majd teljesíteni. VANNAK AZONBAN OLYAN termelőszövetkezetek is megyénkben, ahol a vezetőség és a tagság nem imecte fel, hogy az a helyes, ha minden erőforrási mozgósítanak a magasabb terméshozamok és ennek következtében az eddiginél nagyobb jövedelem elérésére. így van ez például Kecskemét város termelő- szövetkezeteinél. A Vörös Csillagban az istállók mellett mintegy 40 vagon trágya vár kihordásra. A Törekvés termelőszövetkezetben még ennél több, mintegy 50 vagon trágya áll kihasználatlanul. A vezetőség nem mozgósítja a termelőszövetkezeti tagokat a trágya kihordására. Pedig nemcsak hogy egészségtelen az ilyen trágyakezelés, hanem nagymennyiségű tápanyag is veszendőbe megy. A kecskeméti Kossuth termelőszövetkezetben például még az ősszel nagymennyiségű trágyát hordtak ki a földek szélére. A trágyát csak .lehányiák és aztán nem törődtek vele. Pedig Nagy Pál, a szövetkezet mezőgazdasági akadémiát végzett elnöke maga is jól tudja, hogy az így kezeit trágya milyen sokat veszít értékéből. Joggal vetődik fel a kérdés: hogy akarja a termelőszövetkezet növelni az idén a termésátlagokat, ha nem gondoskodik a talajerő pótlásáról, hiszen nemcsak az elnök, hanem jónéhány tapasztalt gazda tudja a termelőszövetkezetben azt a paraszti mondást, hogy »rút a trágya, de szép cipó lesz belőle.« NEM SOK IDŐ VAN a tavaszi munkák megkezdéséig. Használják ki tehát a termelőszövetkezetek az idő minden percét, hogy jól felkészülve biztosítsák a tavaszi munka sikerét és a magasabb termésátlagot. Gondosan készítsék elő a vetőmagokat, a szerves- és a műtrágyát, hogy ezzel is elősegítsék a munka zavartalanságát. A brigád- szervezetek ídalakításával pedig a munka jó megszervezését biztosítsák termelőszövetkezeteink, AZ EDDIGINÉL még több segítséget keü adni a termelőszövetkezetek tagjainak és vezetőinek a helyi tanácsok, pártbizottságok, valamint a járási tanácsok és pártbizottságok részéről. Ezeknek a szerveknek mindent el kell követni ezért, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek döntő többsége már az idén kihasználja a közös gazdálkodás adta lehetőségeket és a gyakorlatban kézzelfoghatóan bebizonyítja a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölényét kisüzemi gazdasághoz képest. A fülöpjakabi kerékkötők A Magyar Dolgosok Pártja Központi Vezfetősége 1953 júniusi határozata őszintén és nyíltan feltárta azokat a hibákat, amelyeket a vezetésben elkövettünk. Egyik ilyen hiba volt, hogy nem minden esetben hallgattuk meg a dolgozók jogos panaszait és nem orvosoltuk azokat. Ebből eredt az is, hogy c**ak 1954-ben intézkedtünk a fülöpjakabi dolgozók jogos sérelmének ügyében. Fülöpjakab egy kis tanyaközponttal, 3000 lakossal Kiskunfélegyházához tartozott közigazgatásilag. A fülöpjaka- biak kérték, hogy mivel Kunszálláshoz csak három kilométerre vannak és a városhoz viszont 10—15 kilométerre, közigazgatásüag ne a városhoz, hanem Kunszálláshoz tartozzék a tanyaközpont. Kérelmüket pártunk és kormányunk teljesítette. Ennek nyomán újabb javaslattal léptek fel az ottani dolgozók; nem kaphatna-e Fülöpjakab kirendeltséget, hogy még kevesebb időt töltsenek ügyes-bajos dolgaik elintézésével, s így több idő jusson a munkához. Pártunk és kormányunk ezt a kérelmet is teljesíteni akarja, Eddig úgy fest, hogy minden rendben van. Hiszen gyors intézkedései* történtek a dolgozók érdekében és a íülöpja- kabi dolgozók többségének kérelmét teljesítettük. De hiba volna azt gondolni, hogy ami jó a dolgozóknak, az jó a dolgozók ellenségének is. A fülöpjakabi ellenség ugyanúgy most is, mint eddig bármikor, gyorsan összedugta a fejét és kiagyalta saját ellentervét. De mielőtt megnéznénk, hogy kik és mit agyaltak ki, röviden ismerjük meg a felszabadulás előtti és jelenlegi Fülöpjakabot. A felszabadulás előtt e tanyaközpont »legnagyobb« embere dr. Bauer Imre ügyvéd volt. Birtoka 260 hold, ebből 40 hold szőlő és 60 hold gyümölcsös. A megműveléséhez három botosispánt, 15 cselédet, 30—40 sommást és 80—100 napszámost alkalmazott. Bauer úr olyan jó gazda volt, hogy amikor máshol 80 fillér volt a napszám, ő 50—60 fillért fizetett és ráadásul egy-két pofon is kijárt a dolgozónak. Bauer úr megtehette, hiszen a dolgozó parasztok süvegelve mentek hozzá munkáért, mert állandóan 80—100 munkanélküli volt Fülöpjakabon. Hasonlóan elnyomta, kizsákmányolta a föld népét a többi ku- lák is. Ami rádió volt a tanyavilágban, az csak kulákházban szólt, kerékpáron csak kulék járt. A dolgozók ügyes-bajos dolgaikban Kiskunfélegyházára gyalogoltak. Ha valaki beteg lett, vágy tűz ütött ki, Kunszállásra kellett lóhalálában befutni, mert itt telefon sem volt. Volt azonban egy nevezetes kocsma, ahol vasárnaponként -mulatozni lehetett és, amely mulatozás többször egy-két halottal végződött, így történt ez akkor is, amikor a nyilasok majálist rendeztek, s Lantos Ferenc és Csik János ezen a majálison életét vesztette. Ez igen tetszett a fülöpjakabi kulákoknak és főhangadójuknak: Kovács Dezső nyilas szervezőnek, aki mise után vasárnaponként torkaszakadtából ijesztgette a dolgozó parasztokat a »vörös veszedelemmel«, Hiába volt azonban a kulákok és nyilasok rikoltozása. Fülöpjakab is, mint az egész ország a Szovjet Hadsereg felszabadítása nyomán, a kommunisták példamutatásán és harcán keresztül fejlődött. Nincs már munkanélküli, közel 100 család kapott földet. Több, mint 1000 kerékpár van, 150 rádió, ebből 70 a tsz-tagoké. Telefon szól, naponta kétszer jár az autóbusz. Ebből a kis tanyaközpontból 10 honvédtiszt került néphadseregünkbe és olyan termelőszövetkezete van, mint az Alkotmány, amely nemcsak járásunk területén, hanem az országban is nevezetes, A mí pártunhat az jellemzi, hogy soha nem elégszik meg az elért eredményekkel, mindig többet, jobbat és szebbet akar biztosítani dolgozó népünk részére. így van ez a mostani kirendeltség létrehozása esetében is, De most az ellenség tiltakozik: minek ide kirendeltség! Régen is bejártunk Kiskunfélegyházára, most is el tudunk járni Kunszállásra. Kíváncsiak voltunk, hogy kik és miért ragaszkodnak a régihez? Rájöttünk: kik ezek a jószívű emberek, akiknek sehogyan sem akar agyukba vésődni, hogy ami hazánkban történik, az mind a dolgozók érdekeit szolgálja. Kiknek nem tetszik, hogy Fü- löpjafcab fejlődött, fejlődik és fejlődni akar? Azoknak az sem tetszik, hogy dr. Bauer úr birtokán ma tsz gazdálkodik, hogy-a volt cselédei*, sommások és napszámosok önmaguk gazdái lettek, hogy a földnélküliek sajátjukon élnek, hogy a volt nincstelenek nem egymást öldök- lik, hanem a DISZ-szervezet helyiségében kultúrműsorokat hallgatnak, Kunszálláson mozit látogatnak. Ahogyan a volt kizsákmányoltak öszszefogva építik az új, szebb, boldogabb jövőt, ugyanúgy összefognak, sőt összeesküdnek ellenségeik is. Az utóbbi időben egyes kulákok kezdenek túlságosan szemtelenné válni, ügy gondolják, nekik már mindent lehet, talán még a ki- rendeltség létrehozását is szabotálni tudják. Ebben a törekvésben idős Lantos István, Kovács Ferenc, Büki József, Fs- csor Sándor és a többi kulák mellé odaáll Gyöngyösi István fülöpjakabi plébános is. Ezek az emberek verték féke a harangot, hogy »veszélyben van« Fülöpjakab! Mertha kirendeltség lesz, mindenkinek be kell lépni a termelőszövetkezetbe, és mindent tagosítanak. Ostoba mese ez. Hiszen kormányrendelet van a tagosításról, s ezt a rendeletet 150 fülöpjakabi dolgozó paraszt rádión keresztül hallotta és több mint 100 család újságban is elolvasta, S ezt a rendeletet a párt Központi Vezetősége határozata alapján a munkás-paraszt szövetségen alapuló kormány adta ki, nem a gyárosok, földesurak kormánya. fixek a kerékkötők hiába rugkapá- lóznak, hiába esküsznek össze a felemelkedés ellen. A fülöpjakabi dolgozd parasztok, mint ahogyan eddig, ezután is követni fogják a kommunistákat a harcban, s ez a harc az ellenségre újabb csapást jelent. Többször próbálkozhatnak, de ahányszor kezet mernek emelni a haladás, a nép dien, csald» vereséget szenvedhetnek. Ehhez tartsák magukat, mert különben népünickel találják magukat szemben, amelynek eltökélt szándéka a haladás, a felemelkedés, a szocializmus építése, Horváth György, városi pártbizottság titkára, Kiskunfélegyháza,
