Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-28 / 74. szám

Ä módosítóit szervezeti szabályzat tervezetéhez

Jusson fokozottabban érvényre a Szovjetunió segítsége

A közzétett szervezeti szabályzattervezet a párt egységének hathatósabb kidomborításá- is-a az eddigi meghatározást úgy •módosítja: az MDP a magyar «ép haladó erőit egyesíti magában. Helyes ez a módosítás, mert. a két párt egyesülése óta pártunk helyes és következetes politikájával felszámolta a még fennállott helytelen ideológiai mézeteket és a belopakodott osz- itályidegen elemeket — akik «formátlan alakulattá akarták eüllyeszteni pártunkat —, a fokozott éberségen keresztül felszámolta.

Helyes, hogy a tervezet beiktatta, hogy népünk a párt vezetésével, a felszabadító Szovjetunióra támaszkodva döntötte meg a kizsákmányolás uralmát. Itt azonban helyénvalónak tarés támogatása

tóm javasolni, iktassuk be

»... és megteremtette Magyar- országon a népi demokratikus rendszert«, szöveg után »és építi a szocializmust a Szovjetunió tapasztalatai alapján.« — Szükségesnek tar lom ezt azért, mert ezzel a kiegészítő meghatározással, szervezeti szabályzatunkban törvényesnek fogadnánk el.

hogy a szocializmus építésében is állandóan a Szovjetuniótól nyert tapasztalatokra támaszkodunk. így nemcsak az jutna világos értelmezéshez, hogy a Szovjetunió segítségével és támogatásával döntöttük meg a kizsákmányolás uralmát, de az is, hogy a népi demokratikus rendszer megteremtése után a szocializmus építésében is érvényre jutnak mindazok a tapasztalatok, melyeket a Szovjetunió gazdag tárházából meríthetünk.

Szervezeti szabályzatunk eddig nem domborította ki a szocializmus alaptörvényének, a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséért kifejtett munkáját pártunknak. A szervezeti szabályzat tervezete leszögezi, hogy az MDP legfőbb feladata a szocializmus felépítése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelése.

Helyesnek tartom annak hangsúlyozását, hogy a politikai éberség minden párttagnak legelemibb kötelessége, hiszen tudjuk, a fecsegés és ébertelenség hány harcos kommunista életét követelte.

Jenei Pál.

a bajai II. körzet alapszervezetének titkára.

i párttagok kötelességének kérdéséhes

i A szabályzat-tervezet első fejezete kimondja, hogy á „párt önkéntes harci szövetség.“ A második fejezet 2. pontja pedig azzal kapcsolatban, hogy ki lehet a párt tagja, többek között a következőket rögzíti: „a párt ragja lehet, az, aki, ... rúsztvess a párt valamely, alapszervezetének munkájábanA második fejezet 4. pontjának a) alpontja pedig csak jogként szögezi le a következőt: ,.a párttag joga, hogy: a) résztvegyen a párt politikai és szervezeti kérdéseinek megvitatásában és a határozatok meghozatalában...“

Szerintem ez a megfogalmazás a szabályzat-tervezet második fejezetében nem tükrözi az első fejezetnek azt a megállapítását, hogy „a párt önkéntes harci szövetség.“ Az lenne a helyes, ha a szervezeti szabályzat úgy mondaná ki, hogy „a párttagnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy résztvegyen a párt politikai. és szervezeti kérdéseinek megvitatásában és a határosatok meghozatalában.“ így minden párttagot, aki hanyagul vesz részt a pártszervezet munkájában, felelősségre lehet és kell is vonni az egyes pártszervezeteknek.

A második javaslatom, aminek módosítását üdvösnek tartanám a következő: a II. fejezet E-es pontja kimondja, hogy „a párt tagja, lehet az... aki tésztvesz a párt valamely alap- szervezetének munkájában.. Szerintem ez a „valamely“ szó nem pontos megfogalmazás, és eddig is sok véleményeltérésre, sokszor pedig visszaélésre adott okot. Főkép a körzeti alapszervezetek tagjai között vannak egyesek, akik arravaló hivatkozással, hogy máshol végeznek pártmunkát, saját alapszervezetüket elhanyagolják. Ezért javasolom bevenni a párttagok kötelességeik közé a következőket: „A párttag ott köteles pártmunkát végezni, ahol nyilvántartásban van véve, ahonnan tagsági bélyegét kapja és amely alap- szervezet taggyűlésein szavazati joggal bír. Ha pedig a felsőbb párt-, vagy tömegszervezetnél alkalmasnak tartanak egy-egy párttagot pártmunkára, ebben az

esetben az illető pártszervezet köteles erről a pártmunkó.val megbízott alapszervezetét hivatalosan értesíteni.“

Szerintem a fenti javaslatok is szükségesek ahhoz, hogy a szervezeti szabályzat-tervezetnek az a pontja, hogy „a párt önkéntes harci szövetség“ teljes gyakorlati értelmű legyen.

Turcsányi Zsigmond, Kecskemét, IV. kér. MDP- alapszervezet vezetőségi tagja.

Ahol három alakítsunk helyi

a/

Érdeklődéssel tan ulmányoz- tam pártunk szervezeti szabályzatának közzétett tervezetét. Az alábbi javaslataim volnának.

1: A tervezet kimondja, hogy a pártszervezet önállóan dönthet helyi kérdésekben, de ezek a döntések nem állhatnak ellentétben a párt irányelveivel, politikájával és a felsőbb szervek határozatával. Itt az volna a javaslatom: ,,A felsőbb szervek a. helyi kérdések megoldásának helyességét írásban közöljék azonnal az alapszervezettel.“ Ezzel bátrabban mernének önállóan dolgozni a pártépítés, a gazdasági és termelés pártellenőrzése területén.

2. A 11. fejezet h) pontja, mely a párttagok kötelességeiről szól, az alábbi javaslattal módosítanám: „Minden párttagnak

kötelessége a munkaterületén észlelt hibáknak nemcsak a felsőbb szervekkel, de az alapszervvel való közlése is.“

M

A „párt önkéntes harci szövetség44

fikor a módosított szervezeti szabályzat-tervezetet először vettem a kezembe, mindjárt az elején megragadta figyelmemet három kitétel, és pedig a következő: „a párt önkéntes harci szövetség...“ a párt tagja lehet az, „aki ... végrehajtja a párt határozatait...“, „a pártban nem lehet kétféle fegyelem, a pártnak egy a fegyelme, egy a törvénye valamennyi párttag hszámára, függetlenül érdemeitől és tisztségétől“.

Nagyon helyeslem és örömmel veszem tudomásul ezeket a kitételeket. Bízom benne, hogy e felsorolt idézetek meg fogják szüntetni azt a számos visszaélést, amelyet egyesek a párttag megtisztelő címével elkövettek. Nekem még nincs különösebb pártfunkcióm, vagy ahogy ezt mondani szoktuk: „egyszerű tag1' vagyok a pártban, de itt Kecskeméten is nem egyszer tapasztaltam, hogy nem minden párttag tartotta magára egyformán kötelezőnek a pártfegyelmet. Nem egy párttag volt, aki anyagi előnyök megszerzésére is felhasználta párttagságát, vagy pártfunkcióját. Az ilyen esetek rossz véleményt szültek a párt tagjai, de a pártonkivüli dolgozók között is.

A

z új szervezeti szabályzat-tervezet értelmében, senki • sem élhet vissza párttagságával és a végzett pártmunka nem jelenthet számára semmiféle előnyt. Semmivel több joga nem lehet, mint hazánk bármely becsületes dolgozójának. Ami különbség mégis lesz, az abból fog adódni, hogy minden párttag az önként vállalt kötelezettségek teljesítésével és példamutató kommunista magatartásával a tömegek elismert vezetőivé válhat.

Hiszem azt, hogy a módosított szervezeti szabályzatnak ezek a pontjai a pártdemokrácia megerősítését fogják szolgálni, ezen keresztül a tömegekhez való kapcsolatunk is megjavul és gyorsabban fog haladni hazánkban a szocializmus építése.

Sipos Sándor,

a kecskeméti kiss alapszeíveseiének la y ja,

párttag vau, alapszervezetet

3. A VII. fejezet a pártdsmo- kráciáról szól. Egyetértek a bennefoglaltakkal és a 21. pont meghatározásával, hogy a K. V. a két kongresszusi időszakban a párt ügyeit irányítja és azzal is, hogy joga van a Központi Vezetőségnek elvtársakat a póttagok soraiból behívni. De a „kivételes“ szó helyett azt az értelmezést adnám, hogy csak haláleset, vagy hosszantartó betegség esetén. Azt is kifejezésre kellene juttatni, hogy a K. V. megválasztott tagjainak létszámához viszonyítva azok 10 százalékát lehessen csak a póttagok soraiból behívni, mert ezzel a K. V. munkáját erősítenénk.

4. Az alapszervezetek megalakításához a szervezeti szabályzatban világosan határozzuk meg, hogy ott, ahol három párttag van, a felsőbb szervezeteknek kötelessége legyen a helyi alapszervezet megalakítása. Akár termelőszövetkezetben, akár másutt.

5. A szervezeti szabályzat tervezetében nincsen eléggé kidomborítva a párttagok elméleti továbbképzésének fontossága. Már pedig az elkövetett hibák nagyrésze abból adódik, hogy párttagjaink egyrésze nem képezi magát. Javaslom, a tervezetbe kiegészítésként iktassuk be: „A párt tagja csak az lehet, aki elméletileg állandóan képezi magát és pártoktaiásban rendszeresen résztvesz.“

Végezetül hozzá szeretnék szólni a tervezet 15. fejezetének 54. pontjához, a tagdíjfizetés kérdéséhez. Javasolom. számoljuk fel a kis- és nagy fizetések közötti aránytalanságot, mely ma még megmutatkozik a tagdíjfizetésben. Ezért a következőkben állapítsuk meg a tagdíjakat:

600 forintig 600—1500 forintig 1500—2000 forintig 2000—2500 forintig 2500—3000 forintig 3000 forinton felül

2 forint 0.5% 1.5% 2.0% 2.5% 3.5%

Igazságosabbá válna a tagdíj- fizetés és biztosítaná resszivitást.

Bihari Sándor, a. bajai gépállomás üzem parititkára,

a progt NEMZETKÖZI SZEMLE

ZÆBr

Franciaország és a „garanciák"

jen szorosabb kapcsolatba a»

Franciaországot mind lázasabban sürgetik, hogy ratifikálja az »európai védelmi közösségi« szerződést. Valahányszor elhangzik egy-egy sürgető szó, a francia, vagy az angol sajtóban szó esik bizonyos »garanciákról« is, amelyeket Franciaországnak kapnia kell. Mindjárt meg kell óvnunk az olvasót egy esetleges tévedéstől: nem valamifajta, tornádóval szembeni garanciáról van szó. Bármi furcsán hangzik is, Franciaországnak e garanciákat kiszemelt szövetségesével, az újból felfegyverzett Nyugat- Németországgal szemben kell megkapnia.

Közismert dolog, hogy Franciaország lakosságának nagy többsége hallani sem akar az »európai védelmi közösségről«, mert e katonai tömb felállítása a német imperializmus feltámadásával és Franciaország szuve- rénit ásónak elvesztésével jár. De még e katonai tömb hívei között is szép számmal akadnak, akik csak bizonyos fenntartásokkal hajlandók hozzájárulni az »európai védelmi közösségi« szerződés ratifikálásához. E szövetség híveinek egy része attól fél, hogy az újjáteremtődő német Wehrmacht túlsúlyba kerülne az »európai hadseregben« részvevő többi államok hadseregeivel szemben. Tartanak e körök attól is, hogy Nyugat-Németország Nyugat-Európa, azaz Franciaország, Belgium, Luxemburg és Hollandia, vagyis saját szövetségesei ellen használná fel katonai erejét. Ezek az aggályoskodók azt javasolják, hogy e veszély elhárítása érdekében Anglia lép»europai védelmi közösséggel«, tartson nagylétszámú katonaságot az európai kontinensen és így nyújtson »garanciát« Franciaországnak, azaz ellensúlyozza a Wehrmacht erejét. Ilymóion a következő módfelett különös kép alakul ki: »A« állam szövetségese »B« államnak, de »A« úl-t lám fél »B« államtól. Megkéri tehát »C« államot, védje meg ot »szövetségesével« »B« állammal szemben. E fura okoskodás láttán minden épeszű ember megkérdezi: mi szükség v an egy olyan fegyveres erő felállítására, amelynek ellenőrzésére mindjárt szükség van egy másik fegyveres erőre is. Ez azonban csak egyik hibája ennek az okoskodásnak, A másik hibája az, hogy nem elég reális, Anglia ugyanis mindent elkövet, hogy Francia- országot a ratifikálás meggyorsítására bírja, attól azonban óvakodik, hogy az »európai védelmi közösséggel« kapcsolatban konkrétabb kötelezettségeket vállaljon. Anglia hivatkozik »nemzetközösségi« kötelezettségeire, sok mindenféle egyébre, de reális lépést, a jelek szerint, nem óhajt tenni.

A józan emberek azt is megkérdezik, mennyiben jelentene biztosítékot egy erős és az. amerikaiak által látnogalott Nyugat- Németországgal szemben bármifajta angol — »garancia«. Ezek a józan emberek még emlékeznek a második világháború kitörésének körülményeire és arra. hogy ilyen »garanciákról* akkor is sok szó esett.

Politika és botránykrónika

Az olasz kormány egyes tagjainak és a kormányon lévő kereszténydemokrata párt egyes vezető személyiségeinek nevét az utóbbi hetekben nemcsak az olasz lapok vezércikkeiben és politikai rovataiban találhatjuk meg, hanem a botránykrónikák rovatában is. Piecioni külügyminisztert, Spatarot, a keresztény- demokrata párt helyettes titkárát, a pápa orvosát és sok más »köztiszteletben álló« vezető személyiséget gyanús és módfelett kompromittáló botrányok szereplőiként emlegetik az olasz újságok. Két ügy is van, amely közelről érinti az olasz kormányköröket. Az egyik Giulia- no bandavezérnek, Pisciottának, Giuliano alvezércnek és a banda néhány tagjának rejtélyes halála, a másik Wilma Montesi halála és a körülötte kerekedett hatalmas méretű botrány. A Giuliano-ügy az olasz kormányzó körök mélységes nép- cllenességét tárja fel, hiszen mint a haladó sajtó rámutat: Giulianonak és társainak azért kellett meghalnia és azért nem állhatták bíráik elé, mert az olasz kormányzó körök attól tartanak, hogy c banditák leleplezik őket, mint szövetségeseiket, elmondják, hogy nemcsak fosztogatással és rablással foglalkoztak, hanem az olasz uralkodó körök megbízásából az olasz parasztok mozgalmainak letörésével, népi vezetők meggyilkolásával is. A Montcsi-ügy- ben az derül ki. hogy az olasz kalandorvilág és az olasz kormányzó körök között szoros kapcsolat áll fenn. Kiderült, hogy egy Montagna nevű kalandor olasz kormányférfiak, közöltük Pavonc olasz, rendőrfőnök segítségével esztendőkön keresztül leplezni tudta bűncselek menyeit. Súlyosan kompromittálódott « MontesMigyben Piecioni olasz külügyminiszter fia, akit az ügy egyik tanúja gyilkossággal vádol; felelőssé teszi Wilma Montesi haláláért.

Teljesen érthető, hogy az olasz népet felháborítja a bűncselekményeknek cs botrányoknak ez a szövevénye. Érthető az is, hogy a becsületes olaszok milliói azt követelik, hogy távozzanak közéleti tiszti égükbui mindazok,

akik, mint c botrányok szerep* löi, méltatlanná váltak a nép bizalmára.

Piecioni külügyminiszter azonban még helyén van, sőt, továbbra is élvezi Scclba miniszterelnök támogatását. Nem mondott le Spataro sem, a kereszténydemokrata párt titkára. — Nem szükséges részleteznünk mennyire kompromittáló az egész olasz kormányzati rendszerre, hogy ezek az emberek még ma is helyükön vannak és van inerszük ahhoz, hogy’ fittyet hányjanak a jóérzésű olaszok követeléseinek. Ez a kormány azonban élvezi az amerikai kor- inányzókörök támogatását és ami a legfőbb: rá vár az a feladat, hogy a parlament elé terjessze ratifikálás céljából az »európai védelmi közösségi« szerződést. Az amerikai »szövetségeseknek« cs olaszországi képviselőjüknek, az olasz belügyek- be való többszöri otromba beavatkozásáról ismert Luce asz- szonynak az a véleménye, iiogy erre a célra az eléggé lejáratott Scelba-kormány is eléggé megfelelő. Nincs értelme tehát hol* mi »apró-cseprő« botrányok ked* véért megzavarni az amerikai tervek végrehajtását. Scelbáék láthatólag megfogadják a tanácsot és maradnak. Lemondás helyett a provokáció útját választottak: megtorló intézkedések egész sorát helyezték kilátásba a kommunista párt és az olasz demokratikus erők ellen. Nagyon kérdéses azonban, hogy siker fogja-e koronázni Scelbáék próbálkozásait. Az Olasz Kommunista Párt a politikai helyzetről a napokban hozott határozatában rámutatott, hogy Scelbáék intézkedései nem egyebek, mint szánalmas kísérletek arra. hogy eltereljék a figyelmet az olasz politikai etet súlyos problémáiról. *A kormánynak ez a meggondolatlan támadása —- állapítja meg a határozat — arra fogja ösztönözni összes szervezeteinket, hogy újabb dolgozókat toborozzanak soraikba.« Azt is megállapítja a határozat, hogy az erkölcsi felháborodás és a jelenlegi politikai vonalvezetéssel való elégedetlenség egyre jobban érleli a feuyegetö polis tikul válságot.