Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1954-03-04 / 53. szám

Sok éietfapasztalcrt, jó kezdeményezés csendül ki a megyei tanács ülésének hozzászólásaiban Tegnapi számunkban be számoltunk a megyei tanács üléséről, ismertettük Pesir István, a mezőgazdasági osz­tály vezetőjének és Varga de nő, a pénzügyi osztály veze­tőjének beszámolóját. Mind­két beszámolóhoz hozzászól­tak a tanács tagjai. Több fel­szólaló kiegészítette a referá­tumot. De voltak olyanok is, akik felfedték a beszámolók hibáit, több kérdés egyoldalú megvizsgálását, Cicinger Jó­zsef (Buja) felszólalásában a szőlőművelés fontosságát húz­ta alú. Pejtegette azokat az okokat, amiért az utóbbi években visszaesett ez a kul­túra. Rámutatott arra, hogy sokan agyoncsapották a sző lötökét. A. szőlősgazdáknál hanyatlóit a termelési kedv, a kormány pedig nem gon­doskodott kellő mennyiségű védekező szerről. Az idén van ugyan bőven rézgálic, de úgy látja, mészröl még nem történt gondoskodás. Felhívta a tanács figyelmét arra is, hogy még nem indult meg a munka a gyümölcsö­sökben. Pedig a munka már sürget. Termelési versenyre hívta ki a megye valamennyi sző­lősgazdáját. Alföldi Lajos (Apostag) a termelési bizottságok felada­tairól beszélt Aláhúzta a mi­nőségi vetőmag fontosságút, A község élenjár a mezőgaz­dasági. munkákban. Hogy ezt a helyet továbbra is biz­tosíthassák, szükség _ van jó vetőmagra. Javasolja, a ta­nács fontolja meg, hogy nem Jcune-e lehetséges, hogy a szomszédos állami gazdaság kisegítse a községet a vető­magszükségletben. A továb­biakban hangsúlyozta, hogy eddig igen keveset tettek az őszi vetések felültrágyázúsá ért. ígéretet tett, hogy a ter meiósi bizottság mindent el követ, hogy ezt pótolják. Ki logásolfca, hogy a referátum nem súlyának megfelelően foglalkozott a zöldtrágyázás sa Kovács Ferenc (Kecskemé­ti Kísérleti Gazdaság) beje- ■ lentette, hogy több községben a dolgozók panaszkodtak, a mész megérkezett, de nem osztják ki, hagyják porlani. A további' okban a gyümölcsösöknek időszerű munkáira hívta fel a tanács figyelmét, Fontos feladat — hangoztatta, hogy gyümölcsfaállomá nyűnk minél előbb rendbe- jőjjöu. Márton Vilmos (Baja) termelési bizottság munkájá­ról számolt be. ' Bejelentette, hogy elhatározták, Baján dolgozó paraszt összefog és közösen végzik el a tavaszi munkákat. Igÿ nemcsak gyorsabban, hanem jobb mi­nőségben is el lehet végezni a tavaszi tennivalókat. Ne­hézség volt a lucemamag be­szerzésénél,, de a Micsurin tsz segítségére sietett a dolgozó parasztoknak. A kongresszus tiszteletére eddig már több mint 500 dolgozó paraszt tett felajánlást. Bírálta a mező- gazdasági osztály munkáját is és megállapította, hogy ott még igen sok a papírmunka. ÍA kongresszus tiszteletére a megye összes városainak dolgozó parasztjait verseny,, re hívta ki, hogy április hó 17-ig minden vetéssel és trágyázással végeznek, Simon Ferenc (Kalocsa) já­rásának mezőgazdasági mun­kájáról tájékoztatta a jelen­lévőket. Bejelentette, hogy [vállalták: a kenyérgabona (termésátlagát l-Ö mázsával if,'inpl ik- Foglalkozott még az ellenség munkájával. A/, osz­tályellenség úgy akar most tsz-ellenes hangulatot szíta­ni, hogy rábeszéli a kilépett tagokat, támasszanak jogta­lan magas követeléseket, Be­jelentette, hogy a pártkon­gresszus tiszteletére a járás­ban eddig 4500 vállalás tör­tént, A növénytermesztés pro­blémáival Patyi Sándor (Kis- kunmajsa) is foglalkozott, Hangoztatta, hgy azért tu­dott 12 mázsás termést is el­érni, mert földjeit mindig jól trágyázta. Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is hozzászólt a referátumban felvetett kérdésekhez. Felszó- alásának bevezető részéljen megállapította, hogy a taná­csok munkájában javulás ta­pasztalható. Június óta egye­nes ütemű, egészséges fejlő­dés van kibontakozóban. Szükséges, hogy a tanács és a dolgozó parasztok között őszinte, bensőséges viszony alakuljon ki. Erre a viszony­ra mindkettőnek szüksége van. A továbbiakban han­goztatta, hogy az elhangzott felszólalásokban nagyon sok élettapasztalat van, olyan ta­nács, amit meg keli szívlelni,- valóraváltani. A továbbiakban foglalko­zott a szőlő- és gyümölcster­mesztéssel, és a kenyérgabo­na-kérdésével. Megállapítot­ta, hogy megyénk az ország gyümölcs- és szőlőkulturájá- ban jelentős részt képvisel. Sok az olyan területünk, ame­lyen csak nagy erőfeszítéssel tudunk 4.5—6 mázsát elérni. Ezek a tények arra a követ­keztetésre vezetnek, hogy me­gyénkben karoljuk fel a sző- ő- és gyümölcstermelést Ez helyes is. De nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szőlő mellé kenyér is kell és ezért erről az oldalról is meg keli vizsgálni a problémát. — Nem lesz felesleges felhívni a figyelmet — hangoztatta—, hogy a magyar mezőgazdaság leg­központibb kérdése a ga­bonaprobléma megoldása. Ezt megyénkben is szem előtt kell tartani. Nekünk is min­dent el kell követnünk, hogy biztosítsuk a lakosság ke- uyérgabonaszükségletét. Ez a központi kérdés. Ezért szük­séges, hogy homokos terüle­teinken zöldtrágyázással emeljük a terméshozamokat Ebből adódik az is, hogy a rendelkezésre álló trágyát mindenekelőtt a gabonaföl­dek feljavítására fordítsuk. Persze szívügyünk a szőlő- és gyümölcstermelés is! Németi elvtárs az ellenség munkájáról szólva megálla­pította, hogy az ellenség most arra törekszik, hogy elhites­se: mezőgazdaságú uk fejlesz­tése kampányfeladat. A me zőgazdaság fejlesztése Ma­gyarországon nemcsak két- hároméves feladat, hanem bosszú időn át tevékenysé­günk központi kérdése. Amed­dig búzából kenyeret, sertés­ből kolbászt készítünk, addig foglalkozni fogunk a mező- gazdaság kérdésével. Igen sok élettapasztalat csendült ki Dudás János (Mélykút) 6 holdas dolgozó paraszt felszólalásából, aki rámutatott az állattenyésztés fontosságára. Több díjat nyert kiállított állataival. Ez .zért volt lehetséges, mert mindig nagy gondot fordí­tott a takarmányozásra és a takarmánybázis biztosítá­sára. Mii is 47 darab sertése van. Sokan csóválják a fejüket, hogyan tud ennyi sertést át­teleltetni, Meg is mondta a titkát: sí lózással. Megfogad­ta a kormány javaslatát és sílótakarmánnyal gondtala­nul telelteti át állatállomá­nyát. Javasolta, hogy min­den községben létesítsenek egy-két mintasílót, hogy u dolgozó parasztok a gyakor­latban lássák és meggyőződ­hessenek a sílózás jelentősé- gésől. Állatállománya lehető­vé tette, hogy földjeit min­dig bőségesen trágyázza. Ezért búzából 10—12 mázsa, ukorieából 35—40 mázsás tei’mést ért el. Ezt a jó trá­gyázásnak köszönheti, A kongresszus tiszteletére vállalta, hogy adójának és beadási kötelezettségének ele­get lesz és az időszerv, mező­gazdasági munkákat határidő előtt végzi el. Vállalásából a baromfibeadásnak már ele­get tett, sertései is készek, már viheti, a vállalat. A to­vábbiakban kérte a tanácsot, tiogy adjon ki brossúrát a fajtiszta állatok tenyésztésé­ről, hogy megyeszerte elter­jedjen az állattenyésztés, ami a dolgozó parasztság jövede­lem emeléséhez vezet. Virág Istvánná és Obádo- vies József hozzászólásai fe­jezték be a felszólalásokat, Helyes ssőlőmetssési eljárásokai dolgosnak ki kutatóintéseteink Az elmúlt években szőlőkul­túránk nem fejlődött. A kedve­zőtlen időjárás, a védekezőanya­gok hiánya és még egy sor té­nyező akadályozta szőlőterme­lésünk fejlesztését. A kormány­programul óta ezen a téren lé­nyeges javulás mutatkozik. Meg­növekedett termelőszövetkezete­ink és egyénileg dolgozó pa­rasztjaink termelési kedve. A növekedő termelési kedv azt a követelményt támasztja, hogy a tavasz folyamán szőlőinkben igen gondos munkát végezzünk. Különösen nagy gondot kell for­dítani a metszés elvégzésére. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a szőlőkutató intézetek-* kel karöltve helyes metszési el­járásokat dolgoz ki és erről 10 ezer példányú hrossurában tájé­koztatja a szőlősgazdákat. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállatai energ iaíakarékosságáról üzemeink, vállalataink dolgo­zói í’ádióból, sajtóból értesültek az energiatakarékosság szüksé­gességéről. A Kecskeméti Epü- letlaikatosipari Vállalat dolgozói a múlt év tapasztalatait felhasz­nálva, meghatározták az ezzel kapcsolatos feladatokat. Célul tűzték ki, hogy az elmúlt év energiafelhasználás hiányossá­gait az idei esztendőben kikü­szöbölik. Ennek biztosítása érdekében újításokkal igyekeztek hozzájá­rulni a kitűzött cél megvalósító* sához. Fázisjavító. kondenzátor­ral szerelték fel üzemüket, mely elősegíti a takarék osságra irá­nyuló törekvésüket. Fontos fel­adatként foglalkoznak a telje­sítmény emelésével is, mert az elmúlt évben ezen a területen soit hibát követtek el. A tanácsok ellenőrzik a vetőmagtisztítást A megyei tanács mezőgazda­sági osztálya úgy biztosítja a tavaszi kalászosok és egyéb ta­vaszi vetésű növények vetőmag- tisztítását, hogy a gépállomások kezelésében lévő 64 szelektor mellé bevonják a tisztításba a kézi és csiga-triőrökeí, valamint a rendelkezésre álló osztályozó rostákat is. A vetőmagvak tisz­títását — a vetések előtt, továb­bá vetésekkel egyidejűleg — a megyei agronómusokon kívül a járási tanácsok és gépállomások mezőgazdászai is ellenőrzik. Megyénk valamennyi terme­lőszövetkezeténél a2 agronómu- sok segítségével a tavaszi vetésű növények vetőmagvainál elvég­zik a csíráztatási próbát. A me­zőgazdasági osztály javasolja aa egyéni termelőknek, hogy mi­előtt a tavaszi vetésekhez hoz­záfognak, állapítsák meg a mag csírázási százalékát. V Bajai «1-2 Építési Vállalat felkészült a tavaszi munkára A. Bajai 64/2 Építési Válla­lat az idei tervéyben közel 25 millió forint értékű épít kezéssel fogja gazdagítani ál lami gazdaságainkat, közsé­geinket és a szocialista szek­tor vállalatait. A zord és hi­deg tél nem egy nehézséget támasztott az építkezések fo­lyamatosságában. E nehézsé­gek azonban nem olyanok, melyek a tavaszi munka meg­indulásakor nem pótolhatók. A vállalat fel is készült erre és a gépesítés fokozásával dolgozóinak szakmai tovább­képzésével, további kéziszer­számok biztosításával készült fel a munka megkezdésére. A vállalat további műszaki erő bevonásával erősítette az építkezések alapfeltételeinek biztosítását. Műszaki és anyagkezelői tanfolyamokon megismertették a dolgozók­kal a jó elszámolások készí­Hogyan növeli a tagok készpénzrészesedését a bácsszentgyörgyi Ságvári termelőszövetkezet ï bácsszentgyörgyi Ságvári terme­lőszövetkezet kommu­nistái a vezelőségújjé- választó taggyűlés után az új vezetőség tagjai­val arta az elhatáro­zásra jutottak, felül­vizsgálják a már elké­szített üzemi tervet. A terv nem biztosította a tagok életszínvonalá­nak további emelkedé­sét, nagyon alacsonyra állapította meg az egy munkaegységre eső készpénzrészesedést. A terv mindenegyes pontját átvizsgálták, így jutottak annak megállapítására, hogy saját erejükből a be­tervezett halastavat megépíteni nem tud­ják, a megyei tanács pedig az elkészítéshez szükséges gépi erőt eb-' ben az évben számuk­ra biztosítani nem tud­ja. *—- A természeti adottság is vitatható, hiszen a Kígyós a leg­több nyáron ki szo­kott apadni, más víz­re pedig egy halastó létesítésénél nem tá­maszkodhatnak. Ki is húzták a tervből, mint ahogyan más beruhá­zást is töröltek, mert mint mondották, a párt- és kormányhatá­rozat is három évben szabja meg a mező- gazdasági termelés fej­lesztését, egy év alatt mindent megvalósítani lehetetlen, törlések, a terv készpénzrésze­sedését , munkaegysé­genként alig emelte. Elkezdtek gondolkod­ni, a termelés milyen ágazatát vezessék be, hogy a készpénzrésze­sedést emelhessék. Úgy határoztak, kendert fognak termeszteni. *— Igen ám, de a tagok egyrésze, mikor annak­idején a terv felme­rült, tiltakozott ellene. Inkább kukoricát ter­meljünk, — mondották. Szalai István volt töb­bek között a terv egyik ellenzője. Arra hivat­kozott, sok munkát ad a kender termesztés, an­nál még könnyebben megmunkálható a ku­korica is, z újonnan meg­választott veze­tőség a szövetkezet kommunistáival össze­ült és számításokat végzett, a kenderter- mesztést ellenző tagok meggyőzésére. így ju­tottak a következő eredményre: 10 holdon a kender­termesztés holdanként! 30 mázsás átlagtermést számítva, 300 mázsa lesz. Átvételi ára má­zsánként 70 forint. Ez nem kevesebbét jelen­tene, mint 21.000 fo­rintot. Mázsánként a prémium 50 forint* az is 15.000 forint. Alom- bozási prémium 450 fo­rint, 15 hold mentesül a terménybeadás alól ami 31 mázsa gaboná­nak megfelelően sza­badpiacon értékesítve 9300 forint, 10 hold mentesülése a húsbe- edás alól ugyancsak 2100 forintot jelentene a szövetkezetnek. A szerződéses termelés ke­rek 48.000 forinttal tud­ná emelni a tagok készpénzrészesedését. Ez az összeg azonban még tovább is emel­kedhet, ha a számítás­ba vett 30 mázsás át­lagtermést 50—60 má­zsára emelnék, E zeket az adatokat ismertette az újonnan megválasztott vezetőség a tagokkal és a terv ellenzői voltak az elsők, akik elfogad­ták, akik megfogadták, hogy azon lesznek, fo­kozott munkájuk mi­nél nagyobb eredményt tudjon elérni. Magó Ferenc vb,-elnöke t.ését, az anyagok helyes táro­lását és azok felhasználását. Közel 22 betonkeverőgép, habarcskeverő, transzportőr, döngölőbéka, szivattyú kija­vítását elvégezték. Az anyag­mozgatás biztosítására befe­jezés előtt állnak a gépkocsik javítási munkálatai. A kézi« szerszámokat nemcsak kijavi'■+ tották, hanem újakkal is ®ó- tolták• 10.000 forint értékbe,ft szereztek be csákányokat, la­pátokat, vakoló- és falazóka- Halakat, kőműves kalapács» kát, 100 köbméter állvány be­szerzéséről is gondoskodtál«* hogy a különböző területeke» folyó építkezésekhez kellő mennyiségűt biztosíthassa« nak. Az eddig megérkezett Iá köbméter állvány végeit ho­va saltatták. Szerszám- és segédanyag- hiány nem gátolhatja a ta­vaszi munka megindulását« Ezért végezték el házilag 50 malterosláda kijavítását és szereztek be újabb 40 malté- rosládát. A falazási és vako­lási munka meggyorsítására alkalmazni fogják Pozsonyi, Fúbik módszerét. Tanfolya­mod szerveznek, melybe be­vonják a vállalat valamennyi fiatal szakmunkását. Az új gépesítési eljárás fogja gyorsítani az ácsok te­tőszerkezeten végzett csapo­lásait. A gépesítés által 10- 12 csapolás végezhető el any nyi idő alatt, mint amennyi ideig tartott egy csapolásna c az elvégzése, A vállalat a tavaszi mun­kákra való felkészülésével nemcsak dolgozóinak munka- lendületét kívánja növelni, hanem a gépesítés további fokozásával a tervteljesítés sikerét is. Időfárásíeletilés Várható időjárás csütörtök estig: erősen felhős, párás, többfelé ködös idő. Sokfelé, főleg az ország nyugati felé­ben eső. Mérsékelt délnyuga­ti légáramlás, a hőmérséklet nyugaton és északon emelke­dik, máshol alig változik. Várható hőmérsékleti érté­kek: csütörtök reggel plusz! plusz 4, délben plusz 7— plusz 10 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents