Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-26 / 48. szám

Sáfroonostoron fokozni kell a felvilágosító munkát a begyűjtés meggyorsítására BÄTMONOSTORON u dicső- ségtdblán még mindig azoknak a nevei Olvashatók, akik az őszi munka elvégzésében példát mu­tattak. Azóta mintha megállt volna az óra kereke. Azóta nem volt példamutató dolgozó á községben? Volt bi­zony, de a tanács nein igen fi­gyelt fel rá. A begyűjtés is azért topog egyhelyben, mert a példamutatások: László István egészévi élőállatbeadásának tel­jesítése, Metzinger Menyhért, Fleckénstein Jakab egészévi.ba- vomfibegyüjtésének teljesítése, — ösztönző erejével a tanács hi­bájából, nem tudja maga mögé sorakoztatni a dolgozókat, A KÖZSÉGBEN kisgyűlésoket i3 tartanak. »Azokon szó esik a begyűjtésről is«, — mondják a tanácsházán, csak éppen azok­ról a kedvezményekről esik leg­kevesebb szó, melyek a dolgo­zókat hozzásegítik, hogy idei begyűjtési kötelezettségüknek könnyebben eleget tehessenek. A begyűjtési állandó bizottság is csak papíron létezik, mert munkát alig fejt ki. Maguk a bizottság tagjai, mint például Jagica László, Király János, sem mutatnak követendő példát. — Amíg a »népszerűtlen« felada­tok, végrehajtására, mint elszá­moltatás, adóbehajtás, elegendő népnevelő járta a községet, most amikor a dolgozó parasztok megsegítését jelentő határozatok ismertetéséről van szó, alig ke­resik fel népnevelők a dolgozók házait. A TANÁCS sem küzd erőtel­jesén az »objektiv« okok ellen. Inkább a begyűjtésben megmu­tatkozó lemaradás védelmére maga. is azokat sorakoztatja fel. Azt hangoztatják: miből telje­sítsék a község dolgozói Idei ser- tósbeadásukat, mikor nincsen sertés a községben. Nincsen sor­lés? Hogyne volna, cáfol rá a tanácsra“ Metzinger Menyhért, Pázmány András, Ifj. Molnár. Péter, Szlavikovics József, akik a sertésbeadási kedvezményről megjelent határozat után vállal­ták, hogy ezévi Sertésboadásuk- nak augusztus 31-ig eleget tesz­nek. Nemhogy van, de lesz is. Mert 'erre is van példa, még pedig nem ia egy a községben. Pintér Istvánné sertésállomá- ij’ának növelésére máris beállí­tott két törzskönyvezett anyako­cát. Mások pedig a sertésneve- lés fokozásával igyekeznek állo­mányukat növelni. ERŐTLENÜL verik vissza a községben a2 olyan tévedést, mint amilyennel sűrűn lehet ta­lálkozni és ami Vida István ál­láspontja is, hogy az új begyűj­tési rendelet magasabban szab­ta meg a sortésbeadást, mint az a múltban volt. Nem magyaráz­za meg a tanács, hogy az el­múlt begyűjtési i-endszer a gaz­dasági év kezdetétől annak vé­géig, tehát júliustól júliusig tar­tott. Az új begyűjtési rendszer viszont a naptári évet' veszi ala­pul. Tehát tav$ly a félévi be­adás mértéke volt körülbelül akkora, mint idén az egész esztendei. A FELVILÁGOSÍTÓ munka hiánya, a dolgozókkal való be­szélgetés és útbaigazítás mellő­zése okozta, hogy Bátmonosto- ron nem halad a begyűjtés. — Nem tudatosítják szemléltető példákon keresztül,, mit jelent, egy-egy dolgozó parasztnak az új begyűjtési rendelet, mennyi­vel több tojás éa bárdmfi kerül­het szabadpiaci értékesítésre. — Alig esik szó a törvényességről, mely mindenkire egyformán ér­vényes és kötelező, hogy a be­gyűjtési rendelet nemcsak any- nyit jelent, hogy az állam ked­vezményeket biztosít, do azt is, hogy annak mindenki köteles eleget tenni. A NÉPNEVELŐ munkán ke­resztül ennek kell érvényre jut­nia Bátmonostoron, hogy mi­előbb minden dolgozó eleget te­gyen állampolgári kötelességé­nek. Mejaryesaserte beívjpüéshez közeledik a tervfelibouiá& Az 1954, évi előzetes hús- és tojásbeadási kötelezettség a ter­melőiekéi való megtárgyalása egész megyénkben befejezéshez kö­zeledik. Február 10-én már a termelők több mint 90 százalékai­val tárgyalták le a beadási kötelezettséget. Ebben a munkában a bácsalmási és a dunaveesei járás haladnak az élen. Már a hó elején befejezték ezt a munkát. Elmaradtak a kecskeméti és kis­kunfélegyházi járások, továbbá Baja és Kecskemét város. A községi összesítők elkészítését több mint 60 községben meg-- kezdték. A községi összesítők teljesén már 25 községben el ts készültek. Még mindig súlyos lemaradás van egyéni tervfelboníásná! a kiskunfélegyházi, kecskeméti és kiskőrösi járásokban. A lema­radások elsősorban a nagy tanyavilággal rendelkező községekben vannak. így Lajoamizsén, Tiszákécskón, Orgoványon, Akasztón. Kiskunmajsán, Kiskunfélegyházán. Kongresszusi verseny Madarason MADARASON a legutóbbi ta­nácsülésen lelkes vállalások hag/.ottak el a III. párfcko..gresz- szus tiszteletére. Weisz János JzeLkhjtültlink a taaaizi munkákra ù Á gazdaságban a téli főjavítási munkákat már befejeztük. Gépjavító-, kovács- és bognár- műhelyünk dolgozói odaadó, áldozatkész munká­val egész sor olyan akadályt hárítottak el, amely veszélyeztette a gépjavítások sikerét. Amikor a nappali áramellátás területén zavarok mutatkoz­tak, egyöntetűen vállalták az éjszakai műszak bevezetését. A javításokhoz szükséges hiányzó alkatrészeket, melyeket beszerezni nem tudtunk, saját maguk készítették elő. ' Dolgozóink vállalták, hogy a téli gépjavítást február 25-e helyett február 23-rá befejezis. Az adott szónak eleget tettek. A gépjavítási munkák során különösen kitűnt Bodó László és Cselik Sándor szerelő, Kollár István kovácsmester, vala­mint Pojtner István főgépész, aki jól szervezte meg a javítási munkákat. A gépjavítás jó és mi­nőségi elvégzéséért dolgozóinkat több mint 10.000 forint prémiumban részesítettük. A termelési tervek teljesítésére más vona­lon is felkészültünk. A mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló párt- és kormányhatárir több'•■gabo­nát, húst és tejel Vár iaie;--- .u űnki:.; t. A hosszú, fagyos tél igen alkalmas volt az őszi vetéseink és-az évelők íelültrágyázására. 50 katasztrális hold búzát, 35 katasztrális hőid in­vestieret, valamint 15 katasztrális- hold lóherét felültrágyáztunk szervestrágyával. További 50 hold lucerna felültrágyázását végezzük még el. A hosszúra nyúló tél megköveteli, hogy jól elő­készüljünk a tavaszra, nehogy elmaradjunk a munkával. A' legelső talajelőkészítési munkát, a simítózást, nyolc fogatos- és egy gépsimítóval fogjuk végezni, amellyel 400 katasztrális hold őszi mélyszántásunk simítózását négy nap alatt bo tudjuk fejezni. Az őszi kalászosokat fejtrágyázni is fogjuk. Holdanként 35 kilogramm amonni Iratot adunk, amely az őszi vetések fejlődését ugrásszerűen elősegíti majd. A koratavaszi Vetésakhez az $sz- szee .vetőmagvakat beszereztük es a vetéshez elő­készítettük. Különös gondot fordítunk a vető­magparcellákra, ugyanis a jövőévi vetéshez- szük­séges összes vetőmagot magunk fogjuk megter­melni. Komoly mértékben nehezteljük, hogy az elő- tevvben betervezett két darab rendrakó gereb- lyét, 1 darab zetoros fűkaszát és a zetor hidraii- kát nem kaptuk meg. Ezek a munkagépek na­gyon megkönnyítették volna a takarmánybetaka- rításl munkálatokat, ami nálunk :— mivel komoly állatállománnyal rendelkezünk — igen fontos fel­adat. Azzal ti kéréssel fordulunk az üzemek dol­gozóihoz, hogy biztosítsák részünkre a hiányzó munkagépeket és hogy ne forduljon elő a jövő­ben az, hogy a nagy munkával legyártott foga­tos fűkasza — amelyre gazdaságainknak igen nagy szükségük van —egy pár védőujj hiányá­ban, amely sajnos jelen pillanatban beszerezho- tetien (pedig gyártása fillérekbe kerül) heteken keresztül kiessenek a termelésből.-. Papp Ferenc, a kalocsai mezőgazda- sági technikum tangazdaságának főagronómusa. középparaszt vállalta, hogy egészévi tojás- és baromfibeada- sát még a második negyedév­ben teljesíti. Dömóny István ta­nácstag, szintén középparaszt, versenyre hívta Köves István- nét. Elhatározta, hogy a máso­dik negyedév lejárta előtt telje­síti sertésbeadását és még az első negyedévben eleget tesz. tojás- és baromiibeadásának. NOTHOF SÁNDOR verseny­re hívta a járás összes dűlőfe­lelőseit a tavaszi munkák idő ­ben való elvégzésére. Bognár István egyénileg dolgozó paraszt pedig elhatározta, hogy már­cius 20-ig egészéví soványba ­romfibeadását teljesíti. Gyar­mati István dolgozó paraszt fel­ajánlotta, hogy a pártkongresz- szusig évi tojásbeadását és se- ványbaromfibeadását teljesíti, Garajszki Ferenc tanácstag pe­dig az első negyedévben eleget tesz félévi tojásbeadásának és egészévi baromiibeadásának. —< Narancsik Péter a baromfi- és tojásbeadását március 20-ig tel­jesíti. VÁLLALÁST TETT Kémény Dezső tanító is. Elhatározta, hogy a tanulók között ismerteti a tavaszi mezőgazdasági mun­kák idejében való elvégzésénét jelentőségét, hogy ezt tolmácsol­ják szüléiknél-:. Vállalta azt n hogy az első negyedévben i százalékkal, a második, negyed­évben pedig 10 százalékkal csök­kenti az igazolatlanul mulasz­tók számát. Sebestyén Márta a beltéri iskola részéről csatlako­zott a verseny válla léshoz. Lréiyesebb vezetést a tajosmissei Sa&mi termelőszövetkezetben Á LAJOSMIZSEI SALLAI termelőszövetkezetet nemcsak a községben, hanem az egész kecskeméti járásban a leg jobb csoportok közé porolják. Valóban, ha csak magukat a természetadta lehetőségeket nézzük is. láthatjuk, hogy földjeik gazdagon termő, jó földek —- egy tagban, köz­vetlen a kövesút inellett — közel a községhez — közel u városhoz. Ha ehhez még hoz­zászámítjuk a tagság becsü­letes, szorgalmas munkáját és leleményességét, sommi két­ség afelől, hogy alig néhány óv leforgásu alatt akár mil­liomos csoporttá fejlődhet a ts?. A tavaly elért ered­mények is e cél elérése felé mutatnak, példa erre Berki ilihályék részesedése is, mely uénzértékre átszámítva meg­haladja a 35 ezer forintot Gerőcs László sertésgondozó csak prémiumként 10 darab malacot kapott. A csoporttervek szerint idén a gazdaság még többet fejlődik — még több jövedel­met kell hát, hogy biztosít­son tagjainak. Különösen szép terveik vannak az ál­latállomány fejlesztésére. Sertósfiaztató, süldőszállás, juhhodály és ki tudná még mindazt elsorolni, ami itt hamarosan felépül, megvaló­sul. s amivel gazdagodik a '■söpört — és gazdágódnak a tagok. Uj. fejlett agfotçeîmi- kai módszerek, zöld futósza­lag bevezetése, szakaszos trá­gyakezelés emeli a földek ter­mőképességét. hozamát. AHHOZ AZONBAN, hogy mii) (fezek a tervok megvaló­suljanak szervezett, kemény munkára van szükség. Olyan munkára, melyet kitartó, harcedzett tagok végeznek, akik képesek legyőzni a fel­merült nehézségeket. Ezért már most olyan emberekké kell nevelni a csoport, tag­jait, akik felelősséget érez­nek mindazért, ami a cso­porté, ami a tagok közös, vagy szétosztásra kerülő tu­lajdonát képezik. Ahhoz, hogy céljukat elérhessék — és a jelenlegi tervek^ valóban a legmesszebbmenően szolgál­ják a tagok jólétét, — min­den szem gabonára, minden szál takarmányra vigyázni kell, jobban, mint a ku- láktanyákon, vagy uradal­makban kellett, ahol a gazda, vagy az ispán szeme őrkö­dött kegyetlen szigorral, hogy egy szemernyi érték se men­jen veszendőbe. Akkor azon­ban ennek a haszna nem azoknak az életét tette könnyebbé, akik munkájuk után rászolgáltak volna. A gazdálkodás ily módon való észszerűbbé, jobbátételé- re meg kell hallgatni mind­azoknak a tagoknak vélemé­nyét, tanácsait, akik szorgal­mas, dolgos emberék hírében állnak, akik ismerik a gazdál­kodás minden csinját-binját — tehát a középparasztokat is. HIBÁK VANNAK ezen a téren a lajosmizsei Hallal termelőszövetkezetbe«. A hibák oka a. vezetés hiányos­ságából. határozátlansdgábúl ered. Ezt azért lehet ilyen félreérthetetlenül leszögezni, mert az élet, a valóság hite­les bizonyítéka, megcáfolha- íáflanitl mutatott erre rá. A esoport tagsága decem­beri taggyűlésén határozatot hozott, mely szerint Keresz­tes János tagra bízta a kül­ső major állatállományának téli takarmanykezelését. Ezt tavalyi munkájára való hi­vatkozással tették, amikor a szűkös takarmánykészletet olyan észszerűen és gazdasá­gosan használta fel, hogy egész télen át igába foghatók voltak a lovak. A TAGGYŰLÉS határoza­ta azonban még a mai napig sincs végrehajtva. Az ál- lattenyésztésLbrigád külső majorban lévő munkacsapat- vezetője: Gerőcs Vendel elő­ször halogatta a takarmány- riiktár kulcsának átadását, később pedig egyenesen meg­tagadta és ezzel cgyldőben önhatalmúlag kitiltotta Ke­resztes János volt középpa­rasztot az istállóból, mond­ván, hogy ..kulákok munká­jára nincs szükség a csoport­ban.'’ Gerőcs Vendel és Szí­vós Mihály juhász sorozatos gorombáskodásai után Ke­resztes Jánost senki nem lát­ta többet a csoportban dol­gozni. Ha az agronómus. az elnök, vagy valamelyik tag felke­reste, szívesen beszélgetett velük arról, hogy a malacok­nál milyen a fiaitatási átlag, vagy hogyan lehetne a bá­rányelhullást csökkenteni, — de amikor dolgozni hívták, tagadólag rázta a fejét> csak annyit szólt, hogyha itthon nyugodtan és békességben dolgozhat, mi keresnivalója lenne ott, ahol civakodással es ellenségeskedéssel fogad­ják. És ebben igaza van. De hogy fajulhatott el a dolog idáig? Kecskeméti elvtárstól, az elnöktől várjuk a kérdésre a feleletet, hiszen neki tudni kell, miért harapódzott el a csoportban a középparasztel- lenes hangulat. KECSKEMÉTI ELVTÁRS azonban még mindig bem látja, vagy mondjuk — inkább nem is akarja látni a valósá­gos Helyzetet a maga veszé­lyességével. Közel sem rossz- indulatból. Inkább a min­denkivel jól tenni akarásból, elnézésből hagyja, hogy foly­jon így az élet a maga rend­jében. Nem akar magának ha­ragosokat szerezni —- éa ez­zel több haragost szerez ma­gának. mert többet árt a cso­portnak, mintsem gondolná. Miről van szó? Nemcsak arról, hogy egy tag nem en­gedelmeskedett a taggyűlés akaratának, hanem arról is, hogy ennek a tagnak és tár­sainak magatartását elégő- dfíUevül nézik g csoport többi tagjai, de még elégedetlenéi)* bek azzal, hogy a vezetőség és maga a csoport elnöke tétié* niil nézi azt a rendbontást, melyet Gerőcs Vendel és tár­sai nemcsak ebben az egy esetben, hanem sorozatosán elkövetnek. Az elnök elvtárs a vezetés­ben, a hibák kijavításában egyedül a taggyűlésre tá­maszkodik. ugyanakkor tiefn ellenőrzi és nem követeli meg a taggyűlés határozatainak végrehajtását. Kecskeméti élvtársnak nem lenne szabad elfelejtenie, hogy J ő egy- szemelyben is felelős a cso­port életéért, — viszont ez a felelősség olyan jogokkal ru­házza fel, hogy intézkedjen a csoport életében felmerülő kérdésekben. Jelen esetben utasítani kellett volna Gerőcs Vendelt a tagság által ho­zott határozat végrehajtásá­ra. Kötelessége lett volna megakadályozni, hogy a csoport kocsijával a legna­gyobb munkaidő alatt kívül­állóknak fuvarozzanak amint a? a betakarítás során és azóta is többször elő­fordult. TÖBB HATAUOZOrrSÁ­GOT hát a vezetőktől, főként Kecskeméti elv társtól.^ Akkor nagyobb lesz a vezetőség te­kintélyé a tagok között, így kívánja a csoport érdeke is- A.zé a csoporté, mely előtt máris, biztos, virágzó jövő 41L ha a hibák kijavításával, a középparasztok fokozottabb támogatásával, tapasztala­taiknak, tudásuknak felhasz­nálásával jövedelmezőbbé feszik a közös gazdálkodást.

Next

/
Thumbnails
Contents