Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-04 / 29. szám

Az alapszervezetek konkrét támogatása ma a legfőbb feladatunk — Levél Faián is megindultak a vezetőségek iijjáválasztását végrehajtó taggyűlések. A városi pártbizottság az újjá- yálasztások idején különös jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy az alapszervezetek tagsága alaposan előkészülve vegyen részt a taggyűlése­ken. Minden kommunista előtt világossá kell tenni, hogy az alapszervezetek jó, .vagy rossz munkáján múlik nagyrészt a Központi Ve­zetőség határozata végrehaj­tásának az új szakasz cél­kitűzéseinek megvalósítása. Kern lehet tehát közömbös, kiket választanak a veze­tőségbe. Legfőbb feladat ala­posan megismerni azokat az elveket, melyeknek figye­lembevételével mérlegelni kell a kommunistáknak, kit javasolnak a pártszervezet • lére. Ezeket az elveket szé­les körben, taggyűléseken, pártcsoport értekezleteken, népnevelő megbeszéléseken kell megvitatni, hogy az alapszervezetek újjáválasz- tásával kapcsolatos határo­zat ismeretében minden párttag a legalkalmasabba­kat jelölje. A bajai városi pártbi­zottság ezt a feladatot úgy igyekszik megoldani, hogy a választmány tagjait kérte fel egy-egy aíapszervezetben folyó előkészítő munka támo­gatására, ellenőrzésére. A pártesoportok legjobb tagjait azzal bízta meg, hogy r a párttagsággal való egyéni beszélgetés során tájékozód­jék véleményükről, meg­ismerje a párttagok hangu­a bajai városi párlbizotts latát, elhatározását, véle­ményét. Az ellenőrzéssel, a patronálással megbízott elr- társak időnként beszámolnak a városi pártbizottságnak ta­pasztalataikról. A pártbizottság arra tö­rt' szik, bogy a vezetőség új,iáválasztása pezsgő életet vigyen a város minden alap­szervezetébe. Ennek a fellendülésnek bizonyos jelei máris mutatkoznak. A Ba­jai Ruhaüzemben nemcsak a kommunisták, hanem a pártonkívüliek is lelkesen készülnek a választásra. Szé­leskörű versenymozgalom bontakozott ki pártunk III. kongresszusának tiszteletére a kommunisták és a becsüle­tes pái’tonkívüli‘ dolgozók lelkes kezdeményezései nyo­mán. A verseny lendülete jobb munkára ösztönzi a vál­lalat fiataljait. A fiatalok egymás között versenyeznek. Feltett szándékuk, hogj' mennyiségi tervüket 103— 110 százalékra teljesítik. A kerületi alapszerveze­tek sem tétlenkednek. Az V. körzet párttagjai párt- csoport értekezleteken, egy- másközötti beszélgetések során tárgyalják meg a ve­zetőségválasztással kapcso­latos tudnivalókat. Széles­körű vita indult a párttagok jogairól és kötelességeiről. r A Gyapjiiszövetgyárban még sok tennivaló akad. Nem min- denik üzemrészleg alapszer­vezete gondolkodik úgy, mint a kikészítő kommunistái. Itt világosan látják, hogy egy új, még erősebb 'pártveze­tőség megválasztása nemcsak belső ügy, hanem a termelés ígról "■'» ügye is, növekvő eredmé­nyeink ügye is. A városi pártbizottság tagjai konkret segítséget nyújthatnának ebben a fontos üzemben, támogathatnák azokat az üzemi alapszervezeteket, me­lyekben még sekélyes. terv­szerűtlen a politikai munka. Nem egy területi alapszer­vezetben is hasonló a hely­zet. Az I. körzetben maguk az alapszervezet vezetőségi tagjai sem látják világosan a vezetősógválasztás jelen­tőségét. kiengedik a kezük* bői a politikai készülődések irányítását. A városi pártbizottság­nak tehát, sokkal többoldalú, lényegesen átgondoltabb segítséget kell nyújtania a hatáskörébe tartozó alapszer­vezetekben. Ügyelnie kell ar­ra, hogy a politikai célkitűzé­sek mellett a választásokra való technikai előkészületek megoldódjanak. Az a felada­tunk, hogy minél többet tar­tózkodjunk az alapszerveze­tekben és tanácsadással, útmutatással, a párttagok aktivizálásával teremtsük meg a vezetőségek újjává- lasztásának olÿan légkörét, melyben a tagság a legráter­mettebb kommunistákat^ kül­di az alapszervezetek élére. Ezzel teremtjük meg a leg­főbb biztosítékát a me­zőgazdasági termelés roha­mos fejlesztésének, az új szakasz gazdasági és kulturá­lis célkitűzései végrehajtásá­nak. Túri István szervezőtitkár. Baja, városi párihizottság. A berlini értekezletről Berlin (MTI) Kedden délután jóval három óra eiőtt több mint 3500 berlini gyűlt össze a szov­jet főbiztos épülete előtt, hogy tanúja legyen a külügyminisz­terek megérkezésének. Ez az ér­deklődés nem egyszerű kivan- csiskodást jeient. Azt fejezi ki. hogy a német nép lélekben ott van az értekezleten, amely most a német kérdést tárgyalja. Nem meglepő tehát, ha a né­met főváros becsületes lakosai körében felzúdulást keltenek azok a módszerek, ameiyekke. Adenauer bonni klikkje el akar­ta vágni az értekezlet siketé­nek útját Jellemző, hogy Mo- lotov elvtárs nagyjeientősegű hétfői javaslatát, — amelyet minden német hazafi örömmé, fogadott — bonni kormánykö­rökben egyszerűen »elfogadha­tatlannak« minősítették A re- vans vágyó bonni körök az AFP tudósítójának jelentése szerint amiatt aggódnak, hogy Molotov javaslatai az -európai vedeim. közösség megtorpedózását« je­lentik. Adenauerék másik félelme az. hogy a szovjet küldöttség által előterjesztett javasiat -gyakorla­tilag semlegesíteni akarja Né­metországot«, másszóval meg akarja akadályozni, hogy a ne­met militarizmus erői újaob agresszióra készüljenek, Lyen értelemben nyilatkozott kedden Berlinben a nyugatnémet kor­mány megbízottainak szóvivőié, így foglalt állást a bonni báb- parlament külügyi bizottsága, valamint a hírhedt von Brenta­no, az újrafeif egy vérzés egyik előharcosa, aki egyébként a Ke­resztény-demokrata unió és a keresztény szocialista unió együt­tes- parlamenti csoportjának el­nöke. A keresztény-demokrata unió által kiadott sajtótájékoz­tatóban még más -aggodalmak« is találhatók. A tájékoztató hét­fői száma,' nyiltan ellenzi a bé­keszerződés megkötését Német­országgal, mert úgymond, ez -béklyókat rakna« az országra. Látható tehát, hogy a bonni köröknek az -európai hadsereg« minél előbbi megteremtése ér­dekében meg akarják akadá­lyozni a tanácskozások folyta­tását. Külön adalék ehhez az a tele­lőn beszélgetés, arney a napok­ban zajlott le Adenauer, vala­mint Biankenhorn, a Berlinoen tartózkodó nyugatnémet Küldött­ség vezetője között. Az említett küldöttséghez közelálló Körök­ből szármázó értesülés szerint Biankenhorn utasítást kapott, forduljon Dulleshoz azzal a ké­réssel, hogy az amerikai kü.ügy- miniszter semmiesetre se fogad­ja el a leszerelési világértekez- let összehívására irányuló szov­jet javaslatot. Adenauer Indoka, egy ilyen értekezlet hosszú idő­re eiha.asztana az újraíélfegy- verzesre irányuló tervek pieg- valósitását. S hogy a bonni militaristák még az európai hadsereget is csak ugródeszkának tekintik, arra igen jellemző Georges Ber­linnek, a -La Tribune des Na­tions« című párizsi hetuap bonni tudósítójának legújabb cikke. Bertin bonni hivatalos Körökbe. Kiszivárgott értesülésekre hivat­kozva megírja, hogy Adenanet titkos értekezletet tartott a ke­reszténydemokrata unió vezetői­vel, s kijelentette, hogy m.he.yt a -megfelelő időpont bekövet­kezik, a bonni kormány szét fogja tépni a bonni és párizsi szerződéseket is.« A francia új­ságíró szerint Adenauer síkra- s2állt a Későbbiekben felállítan­dó önálló nyugatnémet Wehr­macht mellett. Csakhogy Adenauer és társai valójában csupán egy s2űk .-é- teget képviselnek. Hadd idézzük a -Le Monde« című francia lap taiáló megjegyzését!-A nyugat tragédiája abban áll, hogy a szovjet eigond.‘ason, rajta van a potsdami egyezmény vízjele, azé az egyezményé, ame­lyet annakidején Anglia és az Egyesült Államok Is aláírt. Már­pedig a német hazafiak tovább­ra Is ragaszkodnak a potsdami egyeimény szelleméhez s ezért üdvöziik őszintén a Szovjetunió javaslatait. A Nyugat-Németországbó. származó hírek arról tanúskod­nak, hogy a tömegek éooen el­lenkező álláspontot foglalnak el, mint az Adenauer* kormány. — Wuppertal város fiataljai levelet intéztek az NDK kormányához kijelentve: -azért keli dolgoz­nunk. hogy minél több lakta­nyát, repülőteret és gyakorlóte­ret lehessen építeni, tehát, hogv saját sírunkat ássuk meg. Ezt nem akarjuk, mint ah>gy nem akarjuk az olyan hadsereget sem, amelyben Keleten eiő test­véreinkre kellene iőnünií. E.- utasitjük az európai védem, közösség politikáját. Azt Kérjük, a négy nagyhatalom külügymi­nisztereitől, hogy a doigozo em­berek érdekében hozzanak dön­tést.« Bréma lakossága nagygyűlést tartott, s ezen felhívást intézett a Nemet Demokratikus Köztár­saság Nép, Kamarájához, hogy az vállalja a német nép nemzeti Követeléseinek védelmét a kü - ügynuniszteri értekezleten. A gyűlés elítélte az Adenauer-kor- mány magatartását. Reumngén- bói a gyermekek véde.mere a,a- kult német közösség azzal a ké­réssel fordult a Német Demo­kratikus Köztársaság Kormá­nyához, hogy képviselje azegesz nemet népet a berlini kü Ugy- miniszten értekezleten. A pol­gári sajtóban is je.ennek meg nasonló hangú cikkek. A -Ha­gener Neues Tageblatt« példau. nyútan fe.teszi a kérdést: -Va.,- jon nem különös-e, hogy Né­metországban Németországról tárgyalnak és magat Németor­szágot meg sem hallgatják?« A német nép igazi érdekelt a szovjet javaslat képviseli. A szerda délután 9. ülés jelentőse­gét az adja, hogy Molotov elv- társ ez alka.omma, válaszolt azokra az ellenvetésekre, amé lyeket a nyugati külügyminisz­terek a német békeszerzódestöT- vczettel kapcsolatban tettek. A német főváros képe is azt tanúsítja, hogy a mesterségeset. Kettészakított német nép ismét egybe akar forrni. A seiet- es nyugatberuniok együtt tárgyal­ják • az értekezlet híreit, s a brandenburgi kapunál annak is tanúja lehet a járóke.ö, hogy az Srtá.ló népi rendőrök, valamint a nyugatberlini rendőrök be­szédbe elegyednek egymással megvitatják azt a problémát, amely ma minden lémet szem­pontjából sorsdöntő. Az egység magában a népben érik meg, hiába próbálják ezt elgáncsolni Adenauerek, Türvénv a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről Az országgyűlés legutóbbi ülésén törvényt hozott a bíró­sági szervezetről. Ez a tör­vény újabb fontos lépés alkotmányunk következetes megvalósításának útján s a törvényesség megszilárdítá­sával a kormányprogramul végrehajtását segíti. 1949-ben született alkot­mányunk már meghatározta a bírósági szervezet alap- elveit. Ezek az alapelvek azonban — éppen a bírósági törvény híján — csak rész­ben valósultak meg és a törvény hiánya a továbbiak­ban akadályozta volna igazságszolgáltatásunk szo­cialista irányú fejlődését Az igazságszolgáltatás ap­parátusának népi demo­kratikus fejlődését a felsza­badulás óta ugyan több jog­szabály segítette elő, azonban bírói szervezetünk jelentős részben felszabadulás előtti, gyakran multszázadbeli tör­vények alapján műkö­dött. A toldozol o-foldozott jogszabályok nehézkessé tet­ték a bíróságok áttekintését, s a dolgozók számára úgyszólván lehetetlenné tet­ték a bíróság _ intézményé­nek megismerését. Az új törvény jelentősége elsősor­ban mégsem abban áll. hogy egységes, könnyen át­tekinthető, bárki számara megérthető szerkezetbe fog­lalja a bíróságok szervezeti elveit, hanem abban, hogy elmélyíti a bírói szerve­zet demokratizmusát, teljes összhangba hozza működési elveit az alkotmánnyal s í'gy megteremti a népi demo­kratikus rendszerünk fejlett­ségi fokának megfelelő bírói szervezetet, A törvény mindenekelőtt meghatározza a bíróságok feladatait; A Magyar Népköztársaság bíróságai az igazságszolgál­tatás gyakorlása során védik és biztosítják a népi demo­krácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézmé­nyeit, valamint a társadalmi tulajdont, védik és biztosít­ják az állampolgárok részére az alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakás­ügyi és egyéb személyi, va­lamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket, büntetik a dolgozó nép ellenségeitv a bűncselekmények elkövetőit, a haza és a szocializmus ü«p*e iránti odaadásra, a társadalmi tulajdon iránti gondosságra, az állami és társadalmi kö­telezettségek becsületes telje­sítésére, a törvények követ­kezetes végrehajtására, a munkafegyelem szigorú meg­tartására, valamint a szo­cialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására nevelik az állampolgárokat. A törvény értelmében^ az igazságszolgáltatás egységes: minden állampolgár ügyé­ben ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül ar­ra, hogy az illető állam.pol­gár milyen helyet fog­lal el a társadalomban, milyen nemzetiségű. vagv milyen az anyagi helyzete. Az eljáró bírák függetlenek és csak a törvénynek vau­nak alávetve. A tárgyalások nyilvánosak. A vádlottnak joga van védelemre és arra is, hogy — ha nem tudja e magyar nyelvet — sajáú anyanyelvén beszélhet a bíró súg előtt. A bíróságokon hivatásos* bírák és népi ülnökök mű­ködnek, a törvény rendelke ­zése szerint a jövőben mind a bírákat, mind a népi ülnö­köket választani keli. A vá­lasztást a törvény úgy ren­dezi, hogy az igazságügy« miniszter jelölése alapján ;» városi, kerületi, járási és megyei tanácsok választják meg a területükön működé* bírákat- A Legfelcőbb Bíróság túráit és ülnökeit az ország­gyűlés fogja megválasztani. Az elsőfokú bíróságok egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből álló tanácsokban ítélkeznek. Másodfokon, va­lamint a Legfelsőbb Bíróság­nál három hivatásos bíróból alakított tanács .jár el. A másodfokú bíróságnak az a feladata, hogy az elsőfokú iratok alapján — tehát újabb bizonyítási eljárás nélkül — jogilag vizsgálja felül az; elsőfokú ítéletet: kellően megalapozott-e az, megfeleí-o a a törvényesség követel« menyeinek? Jelentős új bíráskodási elvei tükröz a törvény a Lég i Isöbb Bírósággal kapcsolatban, amikor kimondja a Legfel-1 sőbb Bíróság elvi irányító* szerepét a bíróságok felé. Á Legfelsőbb Bíróságnak ez a. kiemelkedő szerepe abban all, hogy az általa hozott elvi döntések, mint irányelvek, kötelezőek a bíróságokra. A. Legfelsőbb Bíróság elnökének joga van bármelyik bíróság bármely ügyét, - az eljárás akármelyik szakaszában ma­gához kérni, sőt kivétele* esetben a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonni. Az elnök­nek ^jogában áll bármely jogerős ítélet ellen jogorvos­lattal ß élni, ha ezt a törvé­nyesség érdeke megkívánja. # A bírósági szervezetről szóló új törvény, ugyanakkor, ami­kor kifejezi az igazságszol­gáltatás szocialista elveit, egyben kifejezésre juttatja a. törvény megtorló szigorát is, amelyet a bíróságoknak a nép ellenségeivel, a tör­vényes rend megsértőivel szemben kell alkalmazni. A törvény rendelkezései szilárd alapot adnak áss igazságszolgáltatása ak, azt valóban népivé teszik és hoz zájárulnak a szocialista törvényesség további meg­szilárdításához. (MTI) _____».__ A francia Orszásos Béketanács felhívása Párizs (TASZSZ) A Francia Országos Béketanács irodája el­juttatta Lamei miniszterelnök­höz és Bidault külügyminiszter­hez annak a felhívásnak szöve­gét, amelyet a béketanács állan­dó bizottsága fogadott ei s in­tézett a francia közvélemény­hez. A felhívás megállapítja:-Franc :aországnak hallatnia kel! szavát Berlinben. A francia nép harca, ame.yèt à hírhedt -európai védelmi közösség« e - len, a vietnami békéért, a nem­zetközi feszültség csökkentésére hozandó intézkedésekért folytai, olyan tényező, amelynek bizté* sítama kell az értekezlet sikerei a hazafias egység mozgalmat, amelyben már sokmillió francát, vesz részt, fokoznia keli annak; érdekében, hogy a kormányt aa ország akaratának megfeleld kezdeményezésekre bírják.« A felhívással egyidejűleg « német kérdés békés megoldáséi követelő francia dolgozók szá­mos levelet és táviratét intéz* nek a Berlinben tartózkodó Bí* daulfhoH, valamint a francia mi« nisztertanács párizsi hivatalá­hoz. (MTI) Városfölden akadozik a gépjavítás A városföldi állami gazda­ságban a vezetőség gondos­kodott a murdmh*ly kiolé-r'í" fejtéséről, a dolgozók melr» ételéről és melegítő italla1 való elliVá-'íról. Men,a,°’ tat hat iavítóbrigádot 24 fő­vel. De a brigádok közötti verseng megszervezéséről már megfeledkeztek. Január 2I-ig még nem szervezték: meg a munkaversenyt az ói­mról gazdaságba** /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents