Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-23 / 45. szám

Pártoktafos kérdése a taggyűléseken és a feladatok az oktatás fellendítése terén Hetek óta folynak me­gyénk területén a vezetőség- újjáválasztó taggyűlések. A Központi Vezetőségnek a ve­zetőségek újjáválasztásá- ról szoló határozatát párttag­ságunk örömmel fogadta, aktívan vesz részt a tag­gyűléseken, melyeknek nyo­mán szélesedik a pártdemo­krácia, javul a bírálat és az önbírálat, fokozódik az alulról jövő kezdeményezés. A határozati javaslatok, me­lyeket a taggyűlés megvitat, megszabják a pártszervezetek előtt álló legközelebbi felada­tok végrehajtását, A határo­zati javaslatok kivétel nélkül foglalkoznak a pártoktatás megjavításának kérdésével. Pártszervezeteink egy részé­ben azonban csak általános­ságban beszéltek a pártokta­tásról. Sok helyen nem hatá­roztak meg konkréten a tennivalókat, csak arról beszéltek, hogy az oktatást meg kell javítani, da hogy mi a teendő ezen a téren, ar ról már nem esett szó. A madarasi Dózsa ter­melőszövetkezet párttag­gyűlésen a titkár eivtárs beszámolójában önkritikái gyakorolt, hogy nemcsak az alapszervezet oktatását ha­nyagolta el, hanem saját ma­ga Sem vett részt minden szemináriumon. A hozzá­szólók elmondották, hogy a tagság is a _ vezetőségről vesz példát. Bírálták a járási pártbizottságot, hogy nem foglalkozik elég lelkiisme­retesen a pártoktatással, Sárközi János elvtárs propa­gandista elmondta, hogy szorgalmasan felkészülve járt a járási propagandista ^kon­ferenciára, mégis azt Írták a bizonyítványára, hogy a konferenciát „elvégezte. Akik csak a tanfolyam végén kap­csolódtak be a tanulásba, azoknak pedig azt írták be *,jól elvégezte“. Úgy érzi, hogy lebecsülték a munkáját és ez nagyon elkedvetlenítet­te. Hibák tehát voltak. A ha­tározati javaslat azonban mégis csak annyit szab még, hogy a párttagságnak tanulni kell. hogy magasabb színvo­nalon tudjon nevelni. Itzzel szemben a jánoshalmi Vörös Csillag termelőszövet­kezet párttá,ggyűléscn az oktatás megjavítására olyan határozatot hoztak, hogy a téli időszakra való tekintet­tel, mivel most jobban ráér­nek, az oktatás kezdetét este 6 óra helyett délután é órára teszik. Ugyanis a nagy hide­gek, 6—8 kilométeres távolsá­gok, járhatatlan utak miatt az éjszakába nyúló oktatáson nem szívesen vesznek részt. Nagy _ örömmel fogadták a vezetőség által beterjesztett határozatot, mely a tagság egészének lehetővé teszi az oktatáson való megjelenést. A lüJöpszáiiási Vö­rös Csillag tsz-ben Daczi An­tal pártonkívüli tsz-tag bírál­ta a párttagokat és a veze­tőséget a csoportgy ülésen. En úgy gondolom — mon­dotta, — hogy a párttagok­nak többet kellene tudni, mint a pártonkívulieknek, de a tapasztalatom az, hogy a pártonkívüliek azok. akik szorgalmasabban járnak az iktatásra. A párttaggyűlésen felvetették, hogy Daczi An­talnak igaza van, amikor bí­rálja őket. Határozatot hoz­tak, hogy a párttagság'egé­sze vegyen részt az oktatáson és felkészülésükkel mutassa­nak példát a pártonkívüliek- nek. Az új vezetőségnek a fel­adata, hogy a partoktatás területén levő hiányosságokat felszámolja. Tűzze haladékta­lanul napirendre ezt a kér­dést, szabja meg a tennivaló­kat, tegye felelőssé azok végrehajtásáért az agit.-prop. titkárt Ez azonban az egész vezetőség kollektiv munkája keli, hogy legyen. Azokkal a párttagokkal, akik nem jár­nak rendszeresen oktatásra, a vezetőség külön foglalkoz­zon. Magyarázzák meg a párttagoknak, hogy a tanu­lás önkéntes. Ebből azonban nem következik, hogy a kommunista elhanyagolhat­ja tanulását. Pártunk szer­vezeti szabályzata kötelezi^ a párttagokat, hogy munkál­kodjanak öntudatuk fejleszté­sén, a marxizmus-leninizmus alapjainak elsajátításán. Pártunk új politikájának megértése és megvalósítása a párttagoktól nagyobb tu­dást követel. Most, amikor pártunk a III. kongresszust készíti elő, a párttagok úgy készülnek méltón a nagy­jelentőségű eseményre, ha a termelőmunkájuk ered­ményeinek növelése _ mellett növelik marxista képzettsé­güket. Ezenkívül u. propagan­disták részére is több segítsé­get keli nyújtani. Több közsé­günkben a propagandisták a községi pártbizottságon készülnek az oktatás leveze­tésére. Így a párt titkár segít­séget tud nyújtani a" felmerülő tisztázatlan kérdé­sekkel kapcsolatban. Egyben ellenőrizni is tudja a propa­gandisták felkészülését. A jól felkészült propagandista munkáját magas színvonalon tudja végezni, ami vonzza a hallgatókat, míg a rossz fel­készülés elidegeníti őket. Megengedhetetlen, hogy a propagandistákat túlterhel­jék különböző pártmunkák­kal. A propagandisták felmentése a mastermészetű pártmunka alól megtérül az­által, hogy meg javul a pro- gandamunka színvonala és növekedni fog a jólképzett, aktív párttagok és párt­munkások száma. Az új vezetőségek töre­kedjenek arra, hogy a párt- oktatást a kellő színvonalra emeljék. Ehhez a munkájuk­hoz nyújtsanak az eddiginél sokkal nagyobb segítséget pártbizottságaink a Központi Vezetőség 1953 október 26-i határozata szellemében. Az egészségvédelem fejlődése Bulgáriában Szófia. (MTI) A felszabadulás óta Bulgáriában óriási fejlődésen ment keresztül a nép egészségvédelme. A leg­utóbbi tíz év alatt elért sok eredmény a párt és a népi kormány gondoskodásának gyümölcse. Bulgáriában beve­zették az általános ingyenes orvosi ellátást À költségvetés­ben a kormány állandóan emeli az egészségvédelmi hálózat kibővítését szolgáló összegeket. Amíg 1939-ben alig 10 mil­lió levât fordítottak egészségügyi célokra, addig# 1954-ben mintegy 800 millió levét irányoztak elő egészségvédelemre, vagyis nyolcvanszor többet, mint 1939-ben. A népi hatalom éveiben jelentősen kibővült a.z egész­ségügyi intézmények hálózata és emelkedett az egészségügyi káderek száma is. Bulgáriában jelenleg 900 lakosra jut egy orvos. A falvakban az elmúlt 10 év alatt megkétszereződött az orvosok száma. Bulgáriában a második ötéves tervre vonatkozó terve­zet az egészségvédelem további bővítését írja elő. A ter­vezet szerint a kórházi ágyak számát legalább 35 szá­zalékkal, a falusi gyógyintézetek számát jsedig kétszere­sére keli emelni. A második ötéves terv vegén az ország­ban 40 százalékkal több orvos lesz, mint jelenleg, és egy orvosra mindössze 750 lakos jut. Ugyanakkor minden 3300 lakosra jut egy fogorvos is. (MTI) Hírek Franciaországból Párizs (MTI) ügyre több ne­ves politikai és közéleti szemé­lyiség kezdi megérteni Francia- országban, milyen súlyos követ­kezményekkel jár az indokínai háború folytatása Franciaország politikája és gazdasága száma­ra. i Bemard . Lavergne, ismert francia jogászprofesszor a »La Tribune de« Nations« legutóbbi számában élesen szembeszáll a pusztító háború folytatásával. »Ezt az undorító öldöklést csu­pán az amerikaiak parancsára folytatjuk — Írja Lavergne —, akik keserű csalódást élnek át, mert a hatalmas kínai terület kicsúszott a kezükből...« »Ami bennünket, franciákat illet — folytatja Lavergne —, csupán azért tartunk lei maka­csul emellett az esztelen indo­kínai háború mellett, mert Wa­shington hűbéresei vagyunk hogy ezáltal anyagi előnyökre tegyünk szert, ugyanis egyen­súlyban . kell tartanunk külke­reskedelmi mérlegünket.« « Hau te-Vienne megyében Sa- int-Ouem-Sur-Gartempe helység­ben a szocialista polgármester halála következtében új polgár­mester választására került sor. A választáson a kommunista je­lölt győzött. Ugyancsak kommu­nista polgármestert választottak egy községi pótválasztás során Lehon lakói (Cotes-Du-Nord me­gye,) (MTI) _ Országos értekezlet tárgyalta meg a mezőgazdasági termelés }ejlesztésének soronkövetkező feladatait A mezőgazdaságban néhány hét múlva meginduló nagy tavaszi munkák küszöbén a minisztertanács hétfőn a me­zőgazdasági termelés soron­következő feladatainak meg­tárgyalására az építőipari dolgozók szakszervezetének székházában országos érte­keletet hívott össze. Az ér­tekezleten resztvettek a me­zőgazdaság tudósai, szakem­berei, a tanácsok képviselői, az állami gazdaságok, gép­állomások, termelőszövetke­zetek vezetői és legjobb dol­gozói. kiváló agronómusob, állattenyésztők, valamint a termelésben kitűnt egyéni­leg dolgozó parasztok. Megjelentek az értekezle­ten Káltosi Mátyás, a Magyr r Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, jSTágy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. He­gedűs András, a minisz­tertanács első elnökhe­lyettese, földművelésügyi mi­niszter, Acs Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, Tisza József begyűjtési miniszter, Altomáró Iván, élelmiszer- ipari miniszter, Dögéi Imre, a SZÜVOSZ elnöke, Borbás Lajos, a MEDOSZ elnöke, Manninger Rezső, Seld- niayr Kurt és Kreybig Lajos. Kosauth-díjas tudósok, va­lamint a mezőgazdasági igazgatás számos vezetője. Manninger Rezső elnöki megnyitója után Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese tar­tott beszámolót, a mezőgazda­ság fejlesztése terén soron­következő feladatokról. N. A. Bulíxunyiu marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének Moszkva. A dicsőséges Szovjet Hadsereg születésének 3ö. évfordulója Alkalmából a magyar néphadsereg valamennyi harcosa, tisztje és tábornoka nevében forró üdvözletemet küldöm Önnek és a szovjet Hadsereg minden tagjának. A magyar dolgozó nép cs hadserege, a hála, a szeretet és a ragaszkodás érzésével ünnepli meg a béke hatalmas őre, a fel­szabadító Szovjet Hadsereg születésének évfordulóját. Kívánok a Szovjet Hadseregnek és Önnek, marsall elvtârs, sok sikert a népek közötti béke megszilárdításáért és a hala­dásért folytatott küzdelemben. Budapest, 1954. évi február hő 33-én, BATA ISTVÁN altábornagy, ; a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. ' Ünnepség a Szovjet Hadsereg Napja tiszteletére* Ma este 1 órai kezdettel a Kecskemét Yárosi DISZ Bizott­ság a SZOT nagytermében ün­nepi estet tart a Szovjet Had­sereg Napja tiszteletére. Az ün­nepi beszéd után az MTH-otthon és a .im.;!i Béke termelő­szövetkezeti csoport DISZ-fia- tájai népi játékkal, népi tánccal, jelenettel lépnek fel. Műsor után* tánc, Városi DISZ Bizottság. A nemzetközi együttműködésért, a szakadás politikája ellen A »PRAVDA« cikke Moszkva (TASZSZ) A »Prav­da« február 22-i szamában »meg­figyelő« aláírással »A nemzet­közi együttműködésért, a szaka­dás politikája ellen« címmel kö­zöl cikket. A cikk megállapítja, hogy a berlini értekezlet össze­hívása az utóbbi évek nemzet­közi életének jelentős esemenye volt. Az agresszív nemzetközi körök ugyanis — amelyek érde­kelteit abban, hogy a világ egy­mással szemben átló országok csoportjaira szakadjon — hos2- szú időn át azt állították, hogy lehetetlenek a nagyhatalmak közötti tárgyalások, Ezzel ellentétbon a Szovjet­unió, amely hűségesen kitart változatlan békepolitikája mel­lett, azt tártotta és azt tartja, hogy a nagyhatalmak közötti tárgyalások a népek javát olyan mértékben szolgálhatják, amilyen mértékben elősegítik a népek békéjének és biztonságának meg­szilárdulását. Az a közlemény, amelyet a berlini négyhatalmi külügyminiszteri tanácskozás eredményéről hc-ztak nyilvános­ságra, arról tanúskodik, hogy megvannak a reális lehetőségeit a megérett nemzetközi problé­mák rendezésére. A cikk a továbbiakban foglal­kozik a berlini értekezleten kö­tött megállapodások jelentősé­gével, majd így folytatja: — Berlinben a német kérdés­ről, az európai biztonság kérdé­séről, valamint az osztrák kér­désről folytatott sokoldam véle­ménycserét nem koronázta meg­egyezés, de a vitában meggyő­zően bizonyítást nyert, hogy megvannak a reális lehetőségek a kérdések megoldására. A Szovjetunió által előterjesz­tett javaslatok észszerű lehető­séget nyújtanak e kérdések ren­dezésére. A megegyezés csupán azért nem jött létre, mert a nyu­gati hatalmak képviselői, de el­sősorban az Egyesült Államok küldöttsége egymás után maka­csul elutasítottak minden szovjet javaslatot. Európa széles társa­dalmi köreiben, de mindenek­előtt Németországban és Auszt­riában — az a meggyőződés ala­kult ki, hogy nyitva maradt az említett kérdések megoldásának útja. Széleskörű támogatásra talált az a terv, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő az európai kol­lektív biztonság megteremtésére és mély összhangban állt az eu­rópai népeknek a béke megszi­lárdítására irányuló mélységes törekvéseivel. Ez a terv ellen­tétben áll azokkal a tervekkel, amelyek meg akarják bontani Európát, hogy kedvező feltéte­leket teremtsenek a háború ki- robbantásához. v Ez a terv csakúgy, mint a szovjet küldöttség többi javas­lata, a nyugati hatalmak képvi­selőinek ellenállásába ütközött. A berlini tanácskozáson megol­datlanul maradt kérdések azon­ban napirenden maradnak, Eu­rópa és az egész világ bekesze-* rető erői folytatják erőfeszítései-» két és még nagyobb kitartással küzdenek e kérdések megoldás eáért. Az agresszív amerikai körökéi nyugtalanítja, hogy az európai közvélemény így reagál a bérli-» ni tanácskozásokra. A nemzetközi együttműködés ellenzői arra törekszenek, hogy mindenképpen gyengítsék azt a hatást, amelyet a berlini tanács-» kozás fejleményei keltettek a» nemzetközi közvéleményben. Ezzel kapcsolatban nem lehe * figyelmen kívül hagyni azt a terjedelmes okmányt, amelyet az Egyesült Államok, Franciaország} és Anglia külügyminisztere a berlini tanácskozást követő na-* pon adott át a sajtónak. E külön közlemény szerzői tel-» Jcsen elhalgatják a Berlinben hozott határozatokat és olyan benyomást igyekszenek kelteni, mintha Berlinben egyáltalán semmit sem otdottak volna meg. Okmányukat teljes egészé» ben csak két kérdésnek, a né» met és az osztrák kérdésnek) szentelik, ugyanakkor minden tehető módon úgy állítják be a dolgokat, mintha a nyugati ha-* laknak képviselői ártatipnok len» nénenk abban, hogy nem értek el megegyezést az említett kér» désekben. A három hatalom külön köz» töményét az azt követő napon adták át a sajtónak, hogy nyil­vánosságra hoztál-; a négyhatal-* mi megegyezéses közleményt. —* Ezt a körülményt nem leheti másként fogadni, minthogy bi» zonyos nyugati körök olyan szándékának megnyilvánulása» ról van szó, hogy folytassák nemzetközi együttműködés alá» ásására vezető politikájukat, Azonban valamennyi nép »-» függetlenül társadalmi rendsze­rétől — érdekelt abban, hogy s nemzetközi helyzet ezzel egye» nesen ellentétes irányban fej­lődjék. Valamennyi nép arra tö­rekszik, hogy a nagyhatalmak egyesítsék erőfeszítéseiket a bé­ke'és a biztonság szavatolása érdekében. »Úgy vélem — mondotta V, M. Molotov a berlini tanácsko­zás február 15-i ülésén —, hogy egyetlen országnak sem szabad beavatkoznia más országok, ügyeibe. Az államok, köztük * különböző társadalmi rendszerű államok, normális egymásmell lett élésének ez a helyes alap­elve. Éppen ezért javasoljuk, hogy a béke fenntartása szem­pontjából valamennyi európai országot és nemcsak az en: pai országokat' né két tábornak, ha» ilem ■- egy: tábornak- tekint­sük. Ha a társadalmi rend tekin­tetében két táborra oszlanak is az államok, a béke fenntartása-' nak kérdésében mind annyiunk­nak az egy tábor elvéhez kéü tartanunk magunkat.« Ezt a gondolatot százmilliói! ■szíják a földkerekség minden országában, £MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents