Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-20 / 43. szám

À négy hatalom külügyminiszterei megegyeztek, hogy értekezlete! hívnak össze a koreai és az indokínai kérdés rendezésére Á berlini konferencia záróülése A berlini értekezlet záróközleményének sajtóvisszhangja Berlin, február 18. (MTI) Iljicsov, a szovjet küldöttség Szóvivője csütörtökön este sajtó­értekezleten számolt be a berlini négyhatalmi értekezlet záróüle- séről, amelyen Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt. A négy hatalom külügyminiszterei a zá- fóülés berekesztése előtt a kö­vetkező záróközieményt fogad­ták el: »A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Áilamok, Franciaország és az Egyesült Királyság külügy­miniszterei: V. M. Molotov, J. F. Bulles, Georges Bidault és An­thony Eden 1954 januar 25-töl február 18-ig értekezletet tar­tottak Berlinben. A külügymi­niszterek a következő kérdések­ben jutottak megegyezésre: Miután a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok, Francia- ország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei, akik Berlin­ben értekezletet tartottak, fi­gyelembe veszik, hogy az egysé­ges és független Korea békés úton történő megteremtése fon­tos tényező a nemzetközi fe­szültség csökkentésének és más ázsiai területek békéjének hely­reállítása szempontjából, azt ja­vasolják, hogy hívják össze 1954 április 26-ra Genfben a koreai kérdés békés rendezése érdeké­ben a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország az Egyesült Királyság, a Kínai Népköztársaság, a Koreai Köz­társaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, vala­mint a koreai hadműveletekben haderejükkel részvett más ér­dekelt államok képviselőinek tanácskozását, A négy hatalom külügyminisz­terei egyetértenek abban, hogy Indokína békéje helyreállításá­nak kérdésével szintén ugyan­ezen az értekezleten kell foglal­kozni, amely értekezletre a Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság, a Kínai Népköztársaság és más érdekelt államok képviselőit hívják meg. Megegyeztek abban, hogy sem az említett értekezletre szóló meghívás, sem az értekezlet megtartása nem tekinthető dip­lomáciai elismerésnek olyan ál­lamok esetében, amelyek diplo­máciai elismerése még nem tör­tént meg. Miután a Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok, Fran­ciaország és az Egyesült Király­ság kormányainak meggyőződé­se, hogy a nemzetközi vélemény- különbségek megoldását, amely a szilárd béke megteremtése szempontjából szükséges, komoly mértékben előmozdítaná egy le­szerelési egyezmény vagy leg­alább a fegyverzet jelentős csök­kentéséről szóló egyezmény, to­vábbi eszmecserét fognak foly­tatni annak érdekében, hogy e kérdés eredményes megoldását az ENSZ 1953 november 28-án hozott határozatának 6. pontj3 szellemében elősegítsék. A négy külügyminiszter be­ható eszmecserét folytatott a német kérdésről, az európai biz­tonság kérdéséről, valamint a/ osztrák kérdésről, de ezekben a kérdésekben nem tudott meg­egyezésre jutni.« A csütörtöki ülésen az osztrák kérdéssel és a második napiren­di ponttal összefüggő kérdések­kel foglalkoztak. Miután Dulles amerikai, Bidault francia és Eden angol külügyminiszter ki* jelentette, hogy nem kíván fel­szólalni, Figl osztrák külügymi­niszter tett nyilatkozatot az oszt­rák kormány nevében. Javasol­ta, hogy úgy határozzák meg az ausztriai megszálló csapatok ki­vonásának időpontját, hogy a megszálló csapatoknak iegkésőbb 1955 június 30-ig el keil hagy- niok Ausztria területét. Molotov kijelentette, hogy az új osztrák javaslat bizonnyal haladást je­lent a bécsi kormány előző ál­láspontjához képest, de nem ai« kaimas a szóbaníorgó kérdés ki­elégítő megoldására. Dulles, Bidault és Eden rövid felszólalása után Molotov a ■szovjet küldöttség nevében a következő határozati javaslatot terjesztette' be; »Az osztrák államszerződés­sel kapcsolatos megegyezésre irányuló erőfeszítés folyta­tása céljából a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztereinek érte­kezlete célszerűnek tartja, hogy az osztrák államszer­ződésről szóló tárgyalásokat Bécs városában, Ausztria kormányának részvételével,- diplomáciai úton folytassák.« A nyugati külügyminiszterek kijelentették, hogy meg akar­nak ismerkedni a szovjet javas­lat pontos szövegével. Miután ez megtörtént, Dulles javasolta, ik­tassák be a határozati javaslat­ba a következő sorokat: »... mi­után a szovjet kormány tudo­mására hozza az értekezleten képviselt többi kormánynak, hogy mikor hajlandó kijelölni az ausztriai megszálló csapatok kivonásának időpontját«. Bi­dault és Eden támogatták Dulles módosítási indítványát. Molotov szovjet külügymi­niszter hangsúlyozta: Két út van. Az egyik az oszt­rák államszerződés megkötésé­nek előmozdításához, a másik a szerződés megakadályozásához vezet. A szovjet küldöttség' úgy véli, hogy Dulles úr indítványa nem szolgálja az osztrák állam­szerződés megkötésének ügyét. A szovjet kormány az osztrák államszerződéssel kapcsolatban benyújtott javaslatainak szelle­mében kíván eljárni. Molotov, mint az ülés elnöke, megkérdezte, kíván-e még va­laki az osztrák államszerződés ügyéhez hozzászólni. Miután .senki sem jelentkezett szólásra, Molotov köszönetét mondott az osztrák küldöttségnek és veze­tőjének, FigL külügyminiszter­nek az értekezleten való közre­működésért. Az osztrák küldött­ség elhagyta az üléstermet és a négy hatalom külügyminiszterei áttértek a második napirendi ponttal összefüggő kérdések, el­sősorban a szerdai ülésen be­nyújtott két szovjet javaslat megtárgyalására. Dulles kijelentette: Ami á német rendőrségre vo­natkozó szovjet javaslatot illeti, annak nincs lényegbevágó tar­talma, és ezért nem szükséges róla tárgyalni. A másik javas­latra vonatkozólag Dulles azt az alaptalan és meglepő kijelentést tette, hogy a németek egymás­közti kapcsolatainak elmélyíté­se, össznémet bizottságok alakí­tása, amit a szovjet" javaslat ajánl, technikai kérdés, és ínint ilyen, nem tartozik a külügymi­niszterek értekezlete elé. Molotov rámutatott Dulles ál­Párizs (MTI) Jacques penis-t, a Francia Köztársasági Ifjúsági Szövetség Országos Vezetőségé­nek tagját, a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség főtitkárát csütörtökön este szabadon bocsá­Szófia. (TASZSZ) A Bolgár Kommunista Párt február 25-én megkezdődő VI. kon­gresszusával kapcsolatban valamennyi pártszervezetben beszámoló- és vezetőségvá­lasztó értekezletet tartanak. A napokban ért véget a szófiai városi pártszervezet beszámoló- és vezetőségvá­lasztó értekezlete. láspontjának teljesen tarthatat­lan voltára. A szovjet küldött­ség tudomásul veszi — jelentette ki Molotov — hogy a nyugati hatalmak nem kívánnak ezekről a kérdésekről tárgyalni. A szov­jet kormány, a szovjet küldött­ség megtett mindent annak ér­dekében, hogy a vitás kérdése­ket a négy hatalom közös erő­feszítésével oldják meg, miután ezt a béke és a biztonság érde­kei követelne. Dulles ezután azt mondotta, hogy most már késő új javasla­tokkal foglalkozni. Bidault csat­lakozott ehhez az állásponthoz. Eden artgol külügyminiszter azt mondotta,, hogy hajlandó tanul­mányozni az új javaslatot, de nem bízik abban, hogy az meg­valósítható. Ilyenmódon a nyugati külügy miniszterek minden nyomós érv és ok nélkül egymásután eluta­sították a szovjet küldöttség ja­vaslatait, amelyek a német kér­dés megoldására, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányul­nak. A külügyminiszterek ezután elfogadták a bevezetőben közölt kommünikét. Molotov azzal a kérdéssel fordult a külügymi­niszterekhez, kívánnak-e még nyilatkozatot tenni. Mindhárom nyugati külügyminiszter röviden felszólalt. Felszólalásuk közös tartalmát . Eden angol külügy­miniszter a következő szavakkal fejezte ki: »Szembe kell néz­nünk a csalódással.« Molotov szovjet külügyminisz­ter végül összefoglalta a berlini értekezleten elért eredményeket és rámutatott azokra az okokra, amelyek egyes kérdésekben ed­dig megakadályozták a négy hatalom képviselőinek megegye­zését. Molotov a következő sza­vakkal fejezte be beszédét és egyben a berlini értekezletet: »A berlini értekezlet összehí­vásának és a Franciaország, Anglia, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió kül­ügyminiszterei között felújított közvetlen érintkezésnek a jelen­legi viszonyok között megvan a jelentősége. Az értekezlet lehe­tővé tette egyes nemzetközi pro­blémák megvizsgálását, olyan problémákét, amelyek megoldá­sa a nemzetközi feszültség to­vábbi csökkentése érdekében el­engedhetetlen. Azok a kérdések, amelyeket ezen az értekezleten nem sikerült megoldani, nem kerülnek le a napirendről. Foly­tatnunk ken erőfeszítéseinket és még kitartóbban kell küzdeni e kérdések megoldásáért. Remél­jük, hogy a berlini értekezlet hozzájárul a hatalmak közti együttműködés további fejlesz­téséhez a béke megszilárdítása érdekében. A szovjet kfilűK'teég köszönetét fejezi ki az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Anglia külügyminisztereinek és munkatársaiknak a jelen ér­tekezleten folytatóit együtímű­tották. Vele együtt szabadlábra helyezték Robert Gerber-t, a Francia Köztársasági • Ifjúsági Szövetség Országos Vezetőségé­nek tagját is, akit a szerdáról- csütörtökre virradó éjjel tartóz­tattak le. (MTI) Az értekezleten A. Manolov, a szófiai városi pártbizott­ság- titkára tartott beszá­molót. Az értekezlet megválasz­totta a Bolgár Kommunista Párt szófiai városi bizottsá­gának tagjait, valamint kül­dötteket, választott a Bolgár Kommunista Párt VI. kon- Kresazusára. (MTI) Berlin (MTI) Hetet ütöttek az órák tegnap este Berlinben, ami­kor a volt szövetséges ellenőrző tanács épületének tárgyalóter­mében'a frissen aláírt közös zá­rónyilatkozat felett kezet fogott egymással, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztere. Ezzel véget ért a berlini értekez­let. A tanácskozások január hó 25-én kezdődtek s 27 üiésen ke­resztül folytatódtak. Az ülések közül hatot tartottak zárt for­mában. A külügyminiszterek 17 alkalommal ültek össze a volt szövetséges ellenőrző tanács nyu- gatberiini központjában, 10 al­kalommal pedig a Szovjetunió németországi főbiztosának épü­letében folytattak eszmecserét. A megbeszélések összesen 95 órát vettek igénybe. A berlini értekezletről kiadott tegnapi záróközlemény erős visszhangot keltett a világsajtó­ban. A nyugati burzsoá sajtó hangja úgyszólván egyetlen nap alatt jelentősen megváltozott, mert míg 24 órával ezelőtt a kommentátorok túlnyomó része az értekezlet kudarcáról cikke­zett, addig ma reggel mar széles körökben elismerik, hogy a ta­nácskozások jelentős eredmé­nyeket hoztak. A legkisebb lelkesedés termé­szetesen most is az amerikai fő­város politikai köreiben tapasz­talható. Az »AFP« tudósítója szerint »óvatosan« elemzik a fejleményeket, a közvélemény nyomása miatt azonban kény­telenek optimizmust mutatni. Politikai körökben mindenesetre beismerik, hogy' Dullcs mindvé­gig elzárkózni próbált a kompro­misszumos megoldások elől, s úgy vélekednek: »Az amerikai külügyminiszter semmit sem áldozott fel az Egyesült Álla­mok európai politikájának alap­elveiből annak érdekében, hogy elfogadja szovjet kollégájának álláspontját.« Angliában bizakodó hangok hallatszanak, Allies.', a londoni rádió hírmagyarázója például ezeket állapította meg: -Haszno­sak voltak a berlini tanácskozá­sok, mert a négy külügyminisz­ternek sikerült megegyeznie egy koreai politikai konferencia egybehívásának . ügyében. — Hasznosak voltak azért is, mert a tanácskozás légköre viszonylag baráti volt, sen­ki nem gondolt szakításra, nincs szó válságról.« Az angol újságok főképpen az ázsiai kérdés rendezésére szol­gáló értekezlet összehívásáról szóló döntést méltatják, mégpe­dig megelégedéssel. A »Daily Róma. (MTI) A szicíliai Cal- tanissetta megye Mus,semeli ne­vű helységében mint ismeretes, a rendőrség brutális rohanta kö­vetkeztében egy tüntetés rész­vevői közül négyen életüket vesztették. Az áldozatok; egy 3 gyermekes családanya,' egy 72 éves asszony, egy 25 éves, há­romgyermekes családanya és egy 16 éves fiú. Kilenc személy megsebesült, ,— közöttük egy 6 éves fiúcska is. A sebesültek kö­zül 'rettő haldoklik. A tüntetők tiltakoztak az el­len, hogy falujukban igen ke­vés és rendkívül drága az ivó­víz. A rendőrség könnyfakasztó bombákkal támadott rájuk a községháza előtti kis téren és a községháza udvarán, ahol a tün­tetők a polgármester közbejárá­sát kérték. A falu polgármestere annak­idején megígérte, hogy gondos­kodik a falu rendes és olcsó ivó- vízellátásáról. Az utóbbi öt na­pon azonban a falu teljesen ivó­víz nélkül maradt, a vízszolgál­tatást ellátó vállalat ugyanakkor a víz árát 6250 lírára .emelte, ami igen súlyos 'megterhelést jelent a szegény lakosság szá­mára. Mintegy kétezer ember gyűlt össze, hogy tiltakozzék ez ellen. A polgármester- azonban1 utasí­Herald« így tr: »Az egészébe» távolkeleti helyzet felé teendő ; első lépés az, hogy az Egyesült Államok ismerje el Kínát.« A »Yorkshire Post« szerint, ha megegyezés történik a koreai es indokínai kérdésben, akkor ez »újabb fontos lépést jelent az: egész világot átfogó két nagy rendszer közötti súrlódás meg­szüntetése érdekében«. A lap hangsúlyozza, hogy ez főként Franciaország számára hozna nagy könnyebbséget,­A francia sajtóban figyelemre! méltó a »France Soir« Kommen­tárja, amely bevallja: a nyugati hatalmaknak nagy presztízst* veszteséget jelent, hogy a Szov­jetunió terjesztette be azokat a. javaslatokat, az utolsó 24 órá­ban, amelyek egyfelől további utat mutatnak a német és az; osztrák kérdés rendezése terén, másfelől pedig bizonyos meg­egyezésre vezették a távolkeleti.. ügyekben. A cikkíró megálla­pítja, hogy »Molotov-nak sikerült’ elérnie a szovjet külpolitika há­rom legfontosabb célkitűzését,. Először; Sikerült bizonyos mér­tékben enyhíteni a nemzetközt feszültséget és így megváltoz­tatni a diplomáciai kapcsolatok: légkörét. Másodszor: nymodon el lehet jutni a kelet-nyugati ke­reskedelmi kapcsolatok kiszéle­sítéséhez. Harmadszor: A berli­ni értekezlet megnyitotta az utat a nemzetközi konferenciák egész sorozata előtt.« A francia sajtó egyébként fő­leg az európai hadsereg pers­pektívájának kérdésével foglal­kozik. A »Les Echos«, a pénz­ügyi körök orgánuma határozot­tan kijelenti: »A genfi értekez­let összehívása azt mutatja: na­gyot lendítettek az ázsiai béke ügyén. A szél az enyhülés és a tárgyalások irányában fúj. Az európai védelmi közösség ratifikálása ezzel újabb késedel­met szenvedhet. A négy külügy­miniszter megegyezése az eny­hülés érzését kelti és arról győz­heti meg a francia parlamenter, hogy ha Németországot az elkö­vetkezendő hónapokban felfegy­verezné, ez semmivé tenné az enyhülést.« A jobboldali »Figa­ro« hangsúlyozza: »a négy kül­ügyminiszter tárgyalásai a leg­nagyobb szívélyesség. légkörében folytak. Ha nem is sikerült át­hidalni azt a szakadékot, amely elválasztja egymástól Keletet és Nyugatot a háború után felme­rült alapvető kérdéseiben, any- nyi bizonyos, hogy ez a szaka­dék nem mélyült tovább. A ber­lini értekezlet nem az utplső próbálkozás konferenciája volt.« tást adott a rendőrségnek, hogy, gondoskodjék »a rend tisztelet - ' bentartásáról«. A rendőrség az asszonyokból és gyermekekből álló tömeget könnyfakasztó- , bombákkal árasztotta eb Á könnyfakaszíóbombákból ma­gasra felszökő füst elviselhetet­lenné tette a levegőt és vissza­vonulásra kény szeri tette az osz- szegyült öregeket, asszonyokat és gyermekeket. Amikor a tér és a községháza udvara kiürült és eloszlott a könnyfakasztóbam­bák füstje, a kövezeten 16 em­ber feküdt, közöttük négy ha­lott. A rendőrség barbár támadása^ országszerte nagy felháborodást keltett. A CGIL a tiltakozás és a gyász jeléül országos munkabe­szüntetést határozott el. Sok olasz gyárban minden elő­zetes megszervezés nélkül már szerdán tiltakozó sztrájkokat tartottak. _____ S vájc hozzájárul a genfi értekezlethez Benin (MTI) A zürichi rádió közölté, hogy a svájci kormány beleegyezett abba, hogy a ber­lini tanácskozásokon elhatáro­zott, április 26-án kezdődő érte­kezletet Genfben tartsák meg. feddésükért.« Szabadon bocsátották •Tactgues Meiii st, a I»1YSZ főtitkárát À Bolgár Kommunista Párt szófiai szervezetének értekezlete Az olasz munkásság sztrájkok sorozatával tiltakozik a rendőrség szicíliai vérengzése ellen

Next

/
Thumbnails
Contents