Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-19 / 42. szám

À i AJ i A PART- és kormányhatá­rozat foglalkozik azzal, hogy meg kell szüntetni azt a helytelen szemléletet, amely a lótenyésztés jelentőségét a gépesítés fejlődése miatt lebecsüli. Bizony ezzel a uézettel több helyen találkozunk. Sokan elfelejtik, hogy a ló milyen hűséges segno tar-a az ernuer- nek. Az idei példa is fénye­sen igazolja ezt, amikor a nagy hó miatt, sok helyen csak szánokkal lehetett a szállításokat megoldani. Llű segítőtársa a parasztem­bernek a ló a szántásban, ve­tésben, növényápolásban, hi­szen még mezőgazdasá­gunk túlnyomó része egyéni szektor, ahol a fokozottabb gépesítés nem. alkalmazható. ERRŐL beszélgetünk _ Fe­res«.'Károllyal, ti bajai ál lanti méntelep vezetőjével. Lelkesen vázolja a terveket, amelyok célja a határozat szellemében megyénk minő­ségi ióáíiományának megte­remtése.-- Először országos érte- kezleten tárgyaltulmeg a lóálíamány neiyze,íét, utána megyei értekezletet tartot­tunk, ahol hasonló problémá­kat vitattunk meg az élen­járó lótenyésztők közreműkö­désével• Az értekezlet r után hozzáfogtunk a minőségi ál­lomány összegyűjtéséhez. Go­rán, Mátéid kén a minőségi noniusz fajtákat, HUdpusz- tán a gidrànokaf, tiugacon a bugaci félvér típusú fajtá­kat szedtük össze. —- A meglévő állományból a bác-sbokodi Vörös Csillag és a sükösdi Vörös Zászló termelőszövetkezetben no­niusz, a dusnoki Munkás-Pa­raszt Szövetség, az aszódi Dózsa és öregeseitől Péké termelőszövetkezetben, Hid­rán és a városföldi Dózsa termelőszövetkezetben ma­gyar félvér törzsienyészetei létesítünk. Kialakítunk törzs- tenyésztő községeket is- Her­cegszántó, Bácsalmás, Mély­kút és Jánoshalma noniusz- körzetbe, Úszód, Fájsz, Ho­mokmégy, Kalocsa, Kiskun­halas. Kiskunmajsa és Kis­kunfélegyháza gidrún te­nyészt őkörzetbc, Szalkszent- inárton, Kunszentmiklós, La- ./osmizse és Kecskemét kör­nyéke pedig a magyar félvér tény észkörzetbe tartozik. 1951-ben egy csikótelepet lé­tesítünk, amelyhez egy szá­zas befogadóképességű csikó­EN T E L E P E istálló, karám, jártató és egy mélyfuratú kút tartozik. Ha­tározat teszi lehetővé, hogy a termelőszövetkezetek ál­lami támogatással törzs- kancákat vásároljanak. Me­gyénkben 40 tenyészkanért vásárlására van lehetőség. Az állam 4000 forint összeget bo­csát erre a célra kancánként a termelőszövetkezetek ren­delkezésére­A törzskönyvezési munkát is jobban kiterjesztjük, Es évben S00- 1000 Icanea törzs­könyvezését véltük tervbe, áüami, gazdaságainkban, ter­melőszövetkezeteinkben és egyénileg dolgozó parasztok­nál. Bégen csak a küllemre ad­tait, a külső tulajdonságok alapján törzskönyveztek. Most a léteményképességi vizsga előzi meg a törzs­könyvezést. így állapítjuk meg. hogy 1—1 egyed milyen törzskönyvi osztályba tarto­zik- Ezzel elérjük azt, hogy csak olyan jószágokat törzs­könyvezünk, amelyek mun­kaképes, a fajtának megfe­lelő, jótulaj dons ágii utódo­kat adnak majd. A törzs­könyvezéssel a minőségi fej­lődést segítjük elő és à mén- utánpótlást is biztosítjuk. MEGYÉNKBEN 54 fedez­tető állomás van, ebből 12 mesterséges, és 42 természe­tes. A törzston y őszetekben a fedeztetés alkalmával a kije­lölt minőségi mének, a hely­színre mennek. MEGNEÉ/-1 K az istálló­kat Tiszták, tágasak, állan­dóan szellőztetik a helyisége­ket, hogy a jószágok számá­ra a tiszta, kellemes, jóleve- gőjü környezetet biztosítsák­— A lónak is épp úgy szük­sége van a kellemes környe­zetre. mint az embernek• A környezet kihat kedélyállapo­tára, étvágyára és így to­vább — magyarázza a telep vezetője. Az istállók egyrészébeu praktikus vizeletgyűjtő me­dencéket létesítettek 70.000 forintos költséggel. Az össze­gyűlt vizeletet aztán Buda­pestre, a pkinoin-gyárba küldik ahol értékes gyógy­szert készítenek belőle. Rö­videsen az összes istállókban hasonló medencéket építe­nek újabb 70.000 forintos költ­séggel. MAR KÉVÉS MÉNT ta­lálunk a helyiségekben, mert az úgynevezett fedezte lesi idény megkezdődött már és á jószágok túlnyomó többsé­ge a fedeztető állomásokra került. A telepen még mint­egy 30 mén van, de ezek is rövidesen útra kelnek. Vé­ge az úgynevezett összponto­sítási időnek, amikor a jószá­gok erőt gyűjtenek a tavasz­ra. A dolgozókat pedig ilyen­kor szakmai továbbképzés­ben részesítik. Az összponto­sítási idő alatt alkalom van a sportra is. — Mert nem szabad erről sem megfeledkezni. Sokan szeretik nálunk a lósportot — mondja a telepvezető, — én magam is több versenyt nyertem, a telep lovaival, BENT A SZOBÁBAN büszkén mutatja a különböző elismerő okleveleket. ame­lyeket nyert a gazdaság ko­csiversenyek, sík versenyek, gátversenyek, stb. alkalmá­val. — Ezt a sported is szeret­nénk kiterjeszteni, mert nemcsak a munkában, hanem a testedzésben is növelni akarjuk a minőséget — han­goztatja bizakodóan Ve­ress Károly. Tavaszibúza vetőmagot leltet igényelni Kormányzatunk lehetőséget adott a tavaszibúza vetéséhez. Azok a termelők, akik kevés őszi gabonafélét vetettek, vagy ve­tésük a kedvezőtien időjárás miatt hiányos és azt t&v&sztkvusával akarják pótolni, — igényüket haladéktalanul jelentsék be a vá­rosokban a városi tanács mezőgazdasági osztályán, községekben pedig a. községi tanácsnak. Tavaszi búzavetőmag ellenében azonos mennyiségű őozibúzát, vagy annak hiányában másfajta csereterményt kell beadni az alábbiak szerint: 100 kg. tavaszi búzáért 100 kg. szokvány-minőségű búzát, vagy 112 kg. szokványminőségü rozsot, vagy 118 kg. szokványminöségu árpát, vagy 118 kg. szokványminőségü zabot, vagy 118 kg. szok­ványminőségű májusi morzsolt kukoricát. A továbbiakban felvilágosítást ad a városi, illetve községi tanács. A bérrendezés megnövelte a dolgozók immkakedvét. versenyKészaégét a kimtehértói állami gazdaságban A KUNFEHÉRTÖI állami gazdaság dolgozói a napokban termelési értekezletet tartottak. Megtárgyalták a pördeföldei ál­lami gazdaság versenykihívását. Megbeszélték a gazdaság fel­adatait, a mezőgazdaság fejlesz­tésével kapcsolatos párt- és kor­mányhatározat helyi végrehaj­tásával kapcsolatban. LENCSE MIHÁLY növényter­mesztési munkacsap&tvezető megígérte, hogy munkacsapatá­val egész éven keresztül 120 százalékos teljesítményt végez A tervezett 7.9 mázsás rozs ter­mést 8.2-re emelik. GYŐRÉI JÁNOS dohányter- melési munkacsapatvezető vál­lalta, hogy május 1-re kész pa­lántákat ad a növénytermelés­nek. A melegágyak növelése nél­kül a 660 ezer palánta kiültetése után 300 ezer minőségi palántát nevel társgazdaságnaik. Felajánl­ja, hogy a dohánytermés 50 szá­zalékát elsőosztályú minőségben adja át a dohánybeváltónak és évi dohány termelési tervét 10 százalékkal túlteljesíti. A MEUTES FARM I. számú brigádja vállalta, hogy a 4.4 vá­lasztási átlaggal szemben 5.3-as átlagot ér el a mangalica ko­cáknál. Ezzel 147 darab válasz­tott malacot adnak terven felül. A TI. számú brigád az 5.4 vá­lasztási átlaggal szemben hetet vállal a hús- és keresztezett anyáknál, így 267 darab válasz­tott malaccal adnak többet ter­ven íelüL A III. számú brigád terven fe­lül 184 malacot ad azzal, hogy a 4.4 választási átlag helyett 5.5-et ér el. A sertésfarm hizlaló-brigádja is felajánlást tett. Hízóbeadási tervét 105 százalékra teljesíti és 22 százalékos daxaértékesítést biztosít egész éven át. A SZARVASMARHA farmon Faddi Lajos fejőgulyás vállalta, hogy 05 literről 120-ra emeli na­pi tejtermelését. Hatvani Ferenc naponta 24 literrel több tejet fej az eddigi 96 liternél. A farm va­lamennyi fejőgulyásának válla­lása szerint a napi tejtermelés 101 literrel emelkedik. A lelkes vállalások a párt-, kongresszus tiszteletére szület­tek. A dolgozók munkakedvét, versenykészségét igen megnö­velte az új bérezési rendszer. A sertésfarmon például mint­egy 30 százalékkal emelkedett a dolgozók fizetése a bérrendezés értelmében. Az a gondozó, aki eddig .950 forintot keresett, az a jövőben 1380—1320 forintot kap havonta, a tervi túl teljesítése ese­tén pedig egész sereg malacot prémiumként. MEG SZEMBETŰNŐBB a kereset növekedése a szarvas­marha-gondozóknál. Egy fejő- gulyás például 12 tehén gondo­zása után 36 forintjával 432 fo­rintot kap, Faddi Lajos, ha el­éri a 120 literes napi tejhoza­mot, akkor a tej után 576 forin­tot kap havonta. Minden borjú után 70 forint jár ezenfelül. Ha a gondozása alatt lévő vala­mennyi tehén leellik az év fo­lyamán, akkor év végén 1000 forintot, ha csak 85 százalékuk ellik le, akkor 500 forintot kap. Ha 11 gondozására bízott tehén egyenként eléri az évi 2500 li­teres tejhozamot, akkor 750 fo­rint prémium jár a fejőgulyás­nak. Végül 8 literes napi fej esi átlag után 1 liter tejet kap na­ponta. Ez pedig a gazdaság va­lamennyi fejőgulyására vonatko­zik, mert a gazdaság fejési ered­ménye országosan is elsők kö­zött — 8.4 literen felül van. A SZAUVASHAKHAGQNDO ZÔK valamennyi járandóságát összeszámítva tehát, keresetük meghaladja havonta az 1300 fo­rintot. Idöiárásielentés Várható időjárás péntek estig: kevesebb felhő, de több helyen, főként délen még havazás Időn­ként élénkebb északi, észak­keleti szél. Az éjszakai lehűlés erősödik, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsék­leti értékek: pénteken réggé északon —11, —14, délen —9. —-12» délben —3, «—ü fok között, Vendégeink a barátsági hónap alkalmából A magyar-szovjet barátsá­gi hónap alkalmából szovjet küldöttségek érkeztek ha­zánkba. A küldöttségekkel a következő elvtársak is eljöt­tek hozzánk, hogy tapaszta­lataikat átadva segítsék né­pünk jólétének emelését, hogy tovább mélyítsék' a szov­jet és a magyar nép barátsá­lvan Jevdokimovics Giuscsenkó A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tu­dományos titkára, a biológiai tudományok doktora, a Szov­jetunió Tudományos Aka­démiája. genetikai intézete laboratóriumának vezetője, a kulturális delegáció ve­zetője. A neves szovjet biológiai professzor 1907-ben született. A micsurini biológia lelkes képviselője, Liszenko aka­démikus tanítványa és egyik legközelebbi munkatársa. Tu­dományos munkáiban a meg­termékenyítés biológiai pro­blémáival, a növényi orga­nizmusok szövetének külön­böző genetikai tulajdonsá­gaival, a növények vegetatív hibridizációjának kérdéseivel, stb. foglalkozik. Munkássága hatalmas jelentőségű az agrobiológiai tudomány és a szocialista mezőgazdasági termelés szempontjából. A burgonyaültetés terén ki­dolgozott és alkalmazott új módszereiért 1943-ban Sztá- lin-díjjal tüntették ki. 1950- ben pedig „A növények ve­getatív hibridizációja" című tudományos művéért kapott Sztdlin-díjat. Giuscsenkó a reakciós weis- mannista genetika ellen foly­tatott harc, egyik legaktívabb részvevője. Rengeteg cikke jelent meg, amelyekben a micsurini biológiát propagál­ja és leleplezi a 1 Veismann- Mendel-Morgan-féle geneti­ka áltiidományos, idealista jellegét. A Munka Vörös Zászló­rendjével is kitüntették. 1949- ben a barátsági hónap alkal­mából járt Magyarországon■ Imanuel Genrikovics Kazakevics író, u Szovjet írók Szövet­sége vezetőségének tagja. Szuílin-dijas. 1913-ban született Krc- ntencsulcban (Ukrajna) tanító- családból. Harkovban vé­gezte az általános iskolát és a gépipari technikumot. Majd a Távol-Keletre utazott, ahol nyolc évet töltött. Dolgozott mint kolhozelnök, építésve­zető, mint a »,Csillag“ c< újság munkatársa és mint színház- igazgató. Egyidejűleg irt verseket is. 1932-ben belépeti a Komszomolba. 1938-ban Moszkvába költözött, ahol irodalmi munkásságot fej­tett ki. 1941 júliusában önként jelentkezett, a frontra: a háború, alatt egyszerű katoná­ból hadosztály f elder t topa- ranbsnok, majd hadsereg fehlcritooszlgly parancsnok­helyettes lett. Háromszor megsebesült. 1944-ben lépett be, a Szovjetunió Kommunista Pártja tagjainak sorába, llésztvett Moszkva védelmé­ben, Varsó felszabadításában és Berlin elfoglalásában• A Nagy Honvédő Háború idején tanúsított hősies magatartá­sáért nyolc ízben tüntették fct- Leszerelése után írta meg a szovjet felderítő hősies mun-- kaját és veszélyes életét ábrá­zoló „Csillag" című elbeszélé­sét, amelyért 1947-ben et Sztálin-dij II. fokozatával, tüntették ki. 1949-ben jelent' meg a „Tavasz az Ode- ráá' című munkája, amely ugyancsak a Sztáltn-díj II. fo­kozatát nyerte el. Ez utóbbi műve a szovjet irodalom telenlős alkotásai közé tarto­zik. Jurij Mihajlovics Nyeprincev Sztál in-dijas festő, a Szov­jetunió Művészeti Akadémiá­jának levelező tagja. A fiatal festő a háború első' napjaitól kezdve a leningrádi fronton harcolt és ott küz­dötte végig a nagy ostrom napjait is. „Az Üdvözlégy Leningrad", „Az utolsói grá­nát", „Liza Csajkina’' _ c. képeiben a Nagy Honvédő Háború idején szerzett élmé­nyeit örökítette meg. 1951-ben készült r el leg­kiemelkedőbb művészi alko­tása, a „Harc, utáni pihenő” c. képe, amely Tvardovszkij Vaszilij TyerkhC’-jának, témájára készült. Ez a kép reprodukciókról nálunk is nagy népszerűségnek örvendő Ezt a művét 1952-ben Sztálin-*, díjjal tüntették ki. Képe‘ egyszeriben meghódította c* közönség szívét, mert élő szov- 'et embereket ábrázol, akik­en a legjobb, legszebb emberi tulajdonságok öltenek tes­tet. A kép alakjainak egyéni, sajátos arculatán kívül kitűnően ábrázolja a szov­jet katonáknak az egy testvéri családban összeforrott kol­lektíváját. 4 fest mutatkozik meg a silólakaiány tana A szokatlanul erős tél sokhe­lyütt próbára teszi állattenyész­tőinket. Az átteleitetést lerom­lás nélkül és a termelés növe­kedése mellett kell biztosíta­niuk. Ahol jól felkészültek a télre, ahol elegendő silót készí­tettek. és azt okszerűen etetik, — ott van is eredmény. * Legjobb az eredmény a bajai Micsurin tsz-ben. Istállóátlaguk 5.9, fejési átlaguk 10.1 liter. Legjobb tehenük a 15-ös számú Bimbó, ame.y 14 liter tejet ad naponta. Horváth István gondozó a helyes takar­mányozással, a jó kezeléssel 3.6 literről emelte 10.1-re a tejho­zamot. A császártöltési Kossuth termelőszövetkezet silózást tervét 180%-ra tel­jesítette. Kukoncaszárbol is ké­szített silót, közé kertészeti nö­vényféleségeket kevert. A siló­etetés nyomán a szarvasmarha- állomány súlyban 10 százalékot gyarapodott, a fejési átlag 3.5 literrel emelkedett. A szövet­kezet a silóból mintát küldött az Állatélettani és Vegy kísérleti Állomásra. A vizsgálat, jól sike­rült, tápláló takarmánynak mu- tattá ki a silót. A FALU HÍREI A HERCEGSZÁNTÓI dolgozó parasztok — többévi szokás sze­rint — versenyre hívták a szom­szédos Dávodot. Vállalják, hogy április 1-ig 1000 holdon elvég­zik a fej trágyázást, április 10-ig befejezik a tavaszi szántást, a kalászosok boronálását és foga- solását. A kalászosokból hiány­zó területet március 15-ig beve­tik, április 1-ig elvégzik a lege­lők gyomirtását és fogasolását, A határban az egyéni és köz­utakat március 30-ig kijavítják, rendbehozzák, © A GARAI mezőgazdasági ál­landó bizottság elhatározta, hogy mezőgazdasági szakkört hoz lét­re. Az állandó bizottság jelen­leg kisgyűlésekan beszéli mega dolgozó parasztokkal a tavaszi fejtrágyázás fontosságát. Ellen- óraik a mezőgazdasági gépek ja­vítását. Megállapították, hogy a ktsz-ben igen felhalmozódott a munka. Javasolták egy kovács részére az iparengedély azonnali kiadását.

Next

/
Thumbnails
Contents