Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-16 / 39. szám

Sipos János dusnoki 17 holdas középparaszt nem tölti tétlenül a téli napokat. Eddig már több mint 3 hold területre hordta ki a trágyát. A trágyázott földön két holdon szerződéses paprikát, egy holdon hagymát fog termelni. Biztonságos, egészséges munkafeltételekért 1 A7 AADP ÇV/ IfjAÁCfíYCI DMDTO IJ 'ATT^ A/S* A/AiA IS t J H *7 A 1 A4 tm /v\mK DMWyf\lyA' //V/nttortl FÁK Toll , 07 TofíG/KNAJK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 39. szám Ara 50 fillér 1954 FEBRUÁR 16. KEDD A szakszervezetek fonte« fel­adata, hogy elősegítsék a szocia­lista munkavédelem* állandó fej­lődését, . gondoskodjanak a mun­kafeltételek szakadatlan javításá­ról, Az egészséges, biztonságos munkafeltételek a termelés, a tervteljesítés ütemének zavar­talan menetet segítik elő. Az elmúlt évben — de külö­nösen a kormányprogramra el­hangzása óta— jelentős ered­ményeket értünk el e téren i& Üzemeinkben korszerű öltözők, mosdók, fürdők, zuhanyozók, egyéb egészségügyi létesítmé­nyek épültek. A Kecskeméti Bamevál mint­egy hárommillió forint költség­gel korszerű öltözőt, fürdőt, or­vosi rendelőt építtetett. A Kis­kunfélegyházi Gépgyár, a Kecs­keméti Épületlakatosipari Vál­lalat, a Kalocsai Paprikafeldol­gozó Vállalat, a Kiskunhalasi Sernevál a meglévő öltözőt, für­dőt, orvosi rendelőt bővítette, több üzemünk pedig szellőztető berendezésekkel járult a dolgo­zók egészségvédelmének bizto­sításához. Bátran elmondhatjuk, hogy üzemeink gépei megfelelő védő- felszereléssel vannak ellátva, A Kecskeméti Gyufagyárban, a Kecskeméti Cipőgyárban, a Kecskeméti Barneválban külö­nös gondot fordít a szakszerve­zet a dolgozók testi épségének megvédésére. Hasonló nagy fejlődésről szá­molhatunk be a dolgozók védő­ruha, munkaruhával való ellá­tásával kapcsolatosan-is. Az Al­földi Kecskeméti Konzervgyár­ban, a Kalocsai Vasútépítő Vál­lai atnál többszázezer forint ér­tékben vásároltak védőruhát. — Többi üzemeinkben is a kor­mányprogramra óta igen nagy a javulás e téren. A szocializmus építésében leg­főbb érték a dolgozó ember. Er­re mutat rá a Központi Vezető­ség októberi határozata is, mely többek között hangsúlyozza: a terv teljesítése és a dolgozó em­berről való gondoskodás elvá­laszthatatlan. Szakszervezeteink jelentős ré­sze már ennek szellemében vég­zik a munkavédelemmel kapcso­latos feladataikat. A' gyakorlati példák sokaságával lehet bizo­nyítani, hogy élnek a Munka Törvénykönyve adta jogaikkal, rendszeresebben ellenőrzik a" munkavédelemmel kapcsolatos réndeletek betartását, fellépne« a mulasztó igazgatókkal szem­ben. A Kinizsi Konzervgyár üzemi bizottsága szorgalmazza, hogy a kádárok és a ládaszegezők meg­felelő öltözőt és mosdót. kapja­nak. A Kecskeméti Gépgyár üzemi bizottsága azon fáradozik, hogy az öntödei dolgozók meg­kapják a kristályvizét. Ezenkí­vül javaslatot tettek a vállalat­vezetőségnek a készáruszállítás gépesítésére, az utak rendbeho­zására. Az Alíöldi Kecskeméti Konzervgyár’ üzemi bizottsága..1 az üzemorvossal és vállalatveze­tővel meghatározták azokat- a munkahelyeket, ahol bakancs, gumicsizma, köpeny kell a dol­gozók egészségének megvédésé­hez. Még számos példával lehet­ne bizonyítani, hogy szakszerve­zeteink mind jobban kezdik megismerni, megérteni, maguké­vá tenni az e téren reájulj váró feladatokat. Hiba lenne azonban, ha el­hallgatnánk az eredmények mel­lett a vállalatoknál, a szakszer­vezeteknél meg-megmutatkozó lazaságokat, amelyek arra en­gednek következtetni, hogy szűklátókörűén, a termelés mö­gött még mindig nem látják a dolgozó embert. Helytelenül, sokszor indokolatlanul figyelmen kívül hagyják a biztonságos, egészséges munkakörülmények megteremtését. Nem gondolnak arra, hogy ez mennyire gyen­gíti p termelés ütemet, dezorga- nizálja a .dolgozók munkaked­vét. Helytelen az, ami a Kinizsi Konzervgyárban fennáll, A ká­dár- és ládaüzem dolgozóinak régi vágya volt, hogy öltözőjük és mosdójuk legyen, A kar- mányprogramm után ez el is készült. Sajnos, a dolgozók nem tudják használni, mert a válla­latvezetőség raktárnak és mun­kateremnek használja, A dolgozók több termelési ér­tekezleten kérték ennek gyors megoldását, de a vállalatvezeíő- ség füle botját sem mozgatta ez- irányban. A Kecskeméti Ingat­lankezelő Vállalatnál hónapokig húzódó vita után az asztalosmű­helyt egy pincébe helyezték, mely rendkívül nedves, egész­ségtelen, sötét, legalább olyan rossz, mint a régebbi műhely. A dolgozók megfelelő helyiség igénybevételére tettek javasla­tot, de a vállalatvezetőség ezt nem vette figyelembe. Mindez azért 'történhet meg, mert üzemi bizottságaink egy- része még nincs teljes tudatá­ban annak, hogy nekik a terme­lés szervezésén, a verseny irá­nyításán kívül legfőbb feladatuk. a dolgozói: egészségének védel­me, munkakörülményeik állan­dó javítása. Gyakran beleesnek abba a hibába, hogy ők magúi: Is magyarázzák a nehézségeket, ahelyett, hogy harcosan, követ­kezetesen kiállnának a dolgozói: jogos érdekeiért. A szakszervezetek feladata, hogy az aktívákon keresztül minden dolgozóval megismertes­sék a munkavédelmi jellegű tör­vényeket, határozatokat. Emel­lett szükséges, hogy az eddigi­nél jobban karolják fel a dol­gozók javaslatait, ötleteit, követ­kezetesebben ellenőrizzék a munkavédelmi jellegű beruházá­sok teljesítését. Ennek gyors végrehajtása biztosítja a terme­lés emelkedését, előrelendíti a dolgozók munkakedvét. Szabó Ferenc, SZMT tt, felelős. Csikónevelés a bajai állami gazdaságban A BAJAI ÁLLAMI gazdaság a csikónevelés fokozásával kí­ván mind erőteljesebben hozzá­járulni az ország lóállományá­nak fejlesztéséhez. A gazdaság csak az elmúlt évben tért át a csikónevelésre. 126 darabból álló kancaáilcmányának termé­szetes szaporítására egy saját és egy, a bajai méntelepről ki­helyezett apaállattal rendelke­zik. Csikónevelőjében ezidősze- rint 39 csikó van. A fajtiszta lóállomány neve­lésére az egyes állami gazdasá­gokat körzetekre osztották. A bajai állami gazdaság a nónius- jelleggel bíró körzetbe tartozik, a gazdaságban csakis az ilyen jelleggel bíró csikókat nevelik. Az elmúlt évben megindult csi­kónevelés máris jelentős ered­ményeket ért el, A GAZDASÁG kancaállomá­nyának 18 törzskönyvezett kan­cáját adta át eddig más gazda­ságoknál: a. fajtiszta lóállomány kitenyésztésére. Kilenc ijónius- kanca került a garai Vörös Traktor állami gazdaságba, négy gidrán a hildpusztai állami gaz­daságba, négy magyar féivér Bugacpusztára és egy lipicai a hevesmegyei állami gazdaságba. NAGY GONDOT fordítanak a gazdaságban a csikónevelésre. A gazdaság bácsbokodi üzemrészle­gében lévő csikónevelőnek kü­lön gondozója van és Nagy Ist­ván állattenyésztési brigádveze­tő naponta többször is ellátogat a nevelőbe, hogy szemügyre ve­gye a csikói: állapotát, fejlődé­sét. Két-háromnaponként az ál* iattenyésztési agronómus is megszemléli az állományt, mely rendszeres állatorvosi felügyelet alatt áll. A csikók ellés után fél­évig a kanca mellett maradnák és csak ezután kerülnek át a csikónevelőbe. Nagy gonddal végzik etetésüket, itatásukat. A csikók a nevelőben naponta két kilogramm zab és három kilo­gramm lucerna abrakhoz jutnak. A CSIKÖK egyéves kort el­érve elkerülnek a gazdaságból különböző csikótelepekre to­vábbnevelésre, A bajai állami gazdaságban az idei évben majdnem kétsze­resére fogják emelni a csikóál-» lományt. 65 csikó nevelésére már be is rendezkedtek. A csikó- állomány növelését azzal akar­jál: elérni, hogy az eddiginél ia nagyobb gondot fordítanak a megtermékenyítésre, az állatál­lomány gondozására, abrakolá­sára. Nagyban elő fogja segíteni a szaporulatot az új bérezési rendszer. Az állatgondozók egy pár jól leválasztott csikó utárs 1500 forint prémiumban része- szülnek, Új felvilágosító mód Lászlófolvón Lűszlófalván a _ nagy hó miatt a begyűjtési állandó bizottság tagjai nem látogat­hatják a hátralékosokat. __ A bizottság egyik legutóbbi ülé­sén elhatározta, hogy a rossz közlekedési viszonyok miatt nem maradhat tétlenül, más módot kell keresni, hogy_ a dolgozó parasztokhoz^ eljus­son a felvilágosító szó. Most folynak a _ tanácsházán a tervfelbontási munkák. Ide sorra idézik be a dolgozó pa­rasztokat. A begyűjtési ál­landó bizottság tagjai tehát elhatározták, hogy a tanács­házán a beidézett és várakozó dolgozó parasztok > között folytatják népnevelő mun­kájukat. Tevékenységük _ si; kerrel jár. A felvilágosító szó nyomán Sima Pál 13 holdas dolgozó paraszt már teljesí­tette egészévi baromfibeadá­sát. Kúti Mihály és . Falusi dános 5 holdas parasztok eleget, tettek egészévi so- ványbaromfi . beadásuknak. Gömöri Istvánné 7 holdas dolgozó parasztasszony is kö­vette a népnevelő javaslatát- Nemcsak a most esedékes- hanem egészévi tojás- és» baromfibeadását teljesítette. Hasonlóképp cselekedett özv, Oláh Istvánné 10 holdas^ dol­gozó parasztasszony. Bőszén József 16 holdas középparasz t megígérte a népnevelőknek- hogy 1954. évi sertésbeadásái rövidesen teljesíti. Lászlófalván nemcsak ezek a dolgozó parasztok mutat­nak példát a beadásbau» hanem a begyűjtési állandó bizottság tagjai .is elöljíárnaK, Palásti László. Lászlófalva. Üzemeink segítik a gépállomásokat A Konzerv- és Húsipari Szállítási Vállalat kecs­keméti telepének dolgozói vál­lalták a kecskeméti gépállomás patronálását. A segítő munkát Farkas Gyula szerelő-brigádja végzi. A javítás saját telepükön folyik és így a jó szakemberek fáradságot nem ismerő mun­kája nyomán eddig már elké­szült 2 traktor és egy tehergép­kocsi javítása. A harmadik trak­tort szétszedték, hogy a szük­séges alkatrészeket helyileg el­készítsék és így ez is hamaro­san munkába állhasson. A z üzem háromtagú javító- • ® brigádja állja a szavát: három traktor javítását vállal­ták és abból rövidesen valóság lesz. Rövid .időn’ belül mind a három traktor kezelője felké­szülhet már a nagy tavaszi munkára. A szállítási vállalat dolgozói azért is siettek a javí­tással, mert tudják, az esedékes hóolvadás a tavasszal talán olyan helyzetet teremt, hogy igen gyors munkával kell a földeket megművelni, mert csak igen rövid idő áll rendel­kezésre a tavaszibúza elveté­sére. Képünkön Oláh Lajos és Sza­bó Pál szerelő a kijavított és elkészült traktort indítják pru- baűtra.

Next

/
Thumbnails
Contents