Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-14 / 38. szám

BACSKISKUNME6YEI AZ MDP BACSKISKuNMEGYBl PXkTBIÏOTTSXGÂNÀK LAPJA A MAI SZAMBAiN A vezetőségválasztó taggyűlések tapasztalatai a kiskun- télegyházi járásban. — Nemzetközi Szemle. — Dolgozó — vigadó clrágszéliek között. — A Kecskémé1'! Gép­gyárban az anyagnormák betartása, a selejt csökken­tése legyen továbbra is a tervteljesítés tő tényezője. — A városföldi állami gazdaság kongresszusi •versenyre hívta a megye valamennyi állami gazdaságát* IX. ÉVFOLYAM, 38. szám Ara 50 IWér 1954 FEBRUÄR 14. VASÄRNAP ■KäJHHnnnHnBnaBaBBtt Népünk kenyeréért Az elmúlt .év őszón rossz idő járt a Kenyérgabonára. Hóna­pokig tartó szárazság gyötörte a határt és a kemény lóid ne­hezen vette ba az ekét. A trak­torosok és az igaerővel do.gozó parasztok csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták elvegezni a vetőszántást és a vetést. Az ' időjárás azonban az ősz elmúltává, is kedvezőtlenül a.a- kult. , Már december elején megjöttek a kemény fagyok, amelyek nem kedveztek a szá­raz vetőágyba került őszi veté­seknek. így aztán a mag egy- része nem tudott kikérni, ami pedig kikelt, az is gyengén bok- rosodott. A ki nem csírázott magtól nem kell félni, mert a földben a tél folyamán jarovizálődik, sőt ha a hótakaró huzamosabb ideig fedi a talajt, a kelés is meg­indulhat. Ha el is marad a téli kelés, tavasszal az első langyos napsugarak hatására kicsíráz­nak a magvak, utána clbokro- sodhak, megerősödnek. Vetéseink általában gyengék. Megerősödésükhöz segítségre van szükség. Első és legfonto­sabb teendő: a íelültrágyázás elvégzése. Az istállőtrágya felültrágyázús- ra való felhasználásának máris itt az ideje. A gyengén kelt őszi vetésekre terítsünk holdanként lő—20 szekér apróra szétrázott, érett trágyát. Szánkókkal köny- nyen elvégezhetjük ezt a mun­kát, anélkü., hogy kárt .en­nénk trágyahordás közben a ve­tésben, Az istáliótrágyaval való íelültrágyázás nem kerül pénz­be, bőven van belőle minden termelőszövetkezetben és leg­több egyéni gazdaságban. Megyénkben jónéhány helyen a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is hozzáláttak a felültrágyazáshoz. A beérkezett jelentések szerint 0083 hold terület felültrágyázá- sát végezték el eddig. Sokhe­lyütt azonban sem a dolgozó pa­rasztok, sem a szakemberek nem iparkodnak, hogy a felültrágyá- zást_ most azonnal megkezdjék. Sokan húzódoznak ettől, ■ mert azt gondolják, hogy a szerves- trágya alkalmazása kevésbbé hasznos, mint a műtrágyáé. Pe­dig, a jólérctt istállótrágya ha­tása még több irányú is. mint a nitrogén műtrágyáé, mert egy­részt — megfelelő mennyiségben alkalmazva — ugyanannyi fel­vehető nitrogént juttat a talaj­ba, másrés# pedig még a szer­vestrágyának egyéb haszna is van. Az érett istállőtrágya szin­te mitsem veszít nitrogéntartal­mából, ha kint hever a havon. S ezenkívül : valósággal bele- 1 rágja magát a hótakaróba, le­köti a havat, nem engedi, hogy a szél elhordja. Gyenge vetéseink felültrágyá- zására a legsürgősebb soronlévó feladat tehát, hogy a községi tanácsok, a mezőgazdasági ál­landó bizottságok, s a most ala­kuló termelési bizottságok teljes erővei lássanak hozzá e Saotos munira jo megszervezesehez. Ka pedig a ho elolvadt, a mű- trágyaiéiék kiszórásával segít­sük vetéseinket 'a fejlődésben fej trágyának elsősorban peti- sót és meszsalétromot haszná­lunk. A fiatal növény egészséges fejlődéséhez, növekedéséhez azonnal, a tavasz kezdetétől fog­va nélkülözhetetlen a nitrogen, ez a fontos feherjeépítő elem. A talajnak legalább 5 fokra kei! feimeiegednie ahhoz, hogy ben­ne a .természetes salétromképzó- dés meginduljon. Ha viszont rögtön kitavaszodáskor salét- romtartalmú nitrogéntrágy át szórunk a növényre, tehát azon­nal ellátja a növényt nitrogén­juttatunk a talajba — ez azon­nal ellátja n növényt, nitrogén- táplalékkal. A. kenyérgabona nagy terméséhez egyébként is bő nitrogéntápiálék szükséges, mert a gabonaszem fehérje­anyaga, az acélos magyar búza kiváló minőségű sikéranyaga csakis akkor képződik zavarta­lanul, ha a növény állandóan elegendő nitrogénhez jut. Igen örvendetes, hogy dolgozó parasztságunk megyénkben is lényegesen több nitrogéntartal­mú műtrágyát igényel, mintegy évvel ezelőtt. Az ősz óta az tud- ző évhez viszonyítva, többszörö­sét vásárolták meg megyénkben a termelőszövetkezetek . és az egyénileg doigozo ' parasztok a pétisónak, a szupöríoszíátnak és a kálisónak. De nemcsak a fej trágyázásra és felüitrágyázásra keli felké­szülni, hanem a hiányosan keit őszi vetések esetleges pótlására is. Ennek legfőbb módja a vető­magcseré. Az állam gondosxo- dik arról, hogy csere útján min­den dolgozó paraszt, minden termelőszövetkezet hozzájusson a kipusztul őszi vetés pótlásá­hoz szükséges tavaszi búzavető­maghoz. A csere hamarosan megkezdődik. Az őszi vetések gondos ápo­lásától függ nagy mértékben az idei gabonatermés sorsa. Tudják ezt Drágszcien is, ahol először senki sem akart hallani a felüi- trágyázásról, most pedig a feír világosítómunka hatására egy­másután viszik ki a dougozó parasztok fö.djeikre az istálló­trágyát Ez a péida is bizonyít­ja, hogy a szakembereknek sok feladatuk van ezen a téren, sajnos azonban, megyénkben is csali nagyon kevés helyen be­szélik meg a do.gozó parasz­tokkal vagy a termelőszövetke­zeti tagokkal, hogy ebben, vagy abban a faluban milyen konkrét segítségre, szervezeti intézke­désire van szükség, például a fe- lültrágyázás meggyorsításához. Ne engedjük, hogy a jó ter­més kicsússzon a kezünkbő'. Termelőszövetkezeteink és egyé­nileg dolgozó parasztjaink az őszi vetések felültrágyázásáva.. fejtrágyázásával, megfelelő gon­dozásával elérhetik, hogy min­den nehézség ellenére jó termést takaríthassunk be, hogy legyen• bőven búzánk as idáa & Hercegszántó és Dávod versenye HUSZONÖT TAGÚ her- eegszantói küldöttség' top­pant be a dávodi tanácsülés­re. Hercegszántó és Dávod szomszédos községek, re­gi versenytársak is. A hei- eegszántóiak versenykihívá­sukat hozták, hogy közsé­geik között a nemes verseny­ben küzdjenek a párt- és kor­mányhatározat mind na­gyobb eredményeiért. A TANÁCSÜLÉSEN Péti­ké János tanácselnök ismer­tette a mezőgazdaság felada­tait. Utána Oál József, a her­cegszántói tanácselnök ismer­tette a hercegszántóink ver­senykihívását. Április 15 ig végeznek a szántással. Az ősziek fejtrágyázását nem mulasztják el, akárcsak a si­mítózást és fogasolást. Elvég­zik a legelő letrágyázását is. Féléves begyűjtési tervük­nek időben eleget tesznek. A VERSENYKIIIIYÂS után elsőnek Bozsity Marin emel­kedik szólásra a liercegszán- tóiak közül. Versenyre hívja a dávodi egyénileg dolgozó­kat. Molnár János a dávo­S inak közül elfogadja a kihí­vást. Német János azzal told­ja meg a csatlakozást, hogy a 111. pártkongresszus tisz­teletére április 18-ig félévi tojás- és baromfibe gyűjtését teljesíteni fogja. Zeller Pál, a dávodi »Szabadság* ernöke a hercegszántói termelőszövet­kezeteket hívja ki versenyre. Őszi vetéseik ötven szá­zalékát már fejtrágyázták. A III. pártkongresszus tisztele­tére a még hátralévő vetései­ken is elvégzik a fejtrágyá­zást és egészévi éiőállatbeadá- suk hetven százalékát telje­sítik. A VERSENY szelleme hat­ja át a tanácsülésen részve­vőket Egymásután emelked­nek szólásra. Horváth Lajos Hercegszántó, állattenyészté­si versenyre hívja dávodi pa­raszttársait. Alföldi József azonnal csatlakozni. Meg as idén liléi kancát állít be és rátér a csikónevelésre. Tár­nái György dávodi élenjáró dolgozó paraszt Hunyadi Já­nos hercegszántói dolgozó pa­rasztot hívja versenyre. Nemcsak a fej trágyázást l'og ja elvégezni, de egy hold gy ü mölcsösében és félhold szőlő­jében a gondosabb kezeléssel az elmúlt évhez képest két­szeres termést. fog elérni. A 111. pártkongresszus tisztele­tére félévi adóját befizeti. A NEMES vetélkedés :i lelkesedés lángját __ magas­ra szítja. A versenytársak ta­lálkozása erős kézfogásban pecsételődik meg, melynek eredményeit, hasznát ott érlelik majd határaikban. Az Országos Hőkonferencia tanácskozásai után megélénkült az élet több MHDSZ-szervezetben ASSZONYAINK újabb mun­kához • láttak ’ az Országos Nő­konferencia tanácskozásai után. A begyűjtési tervek felbontásával eimai^di u Kecskeméti, a kiskőrösi és a kunszentmiklósi járás Falvainkban most folynak a begyűjtési tervek egyénekre való felbontása. Ebben a munkában a legjobb eredményt a bácsalmási járás erte el, ahol az egyéni tárgyalásokat február 2-án befejez­ték. A rangsorban követi a kisKunhaiasi es' bajai járás, amelyek nól küszöbön van a munka betejezese. Súlyosan elmaradt azon­ban a kecskeméti, kiskőrösi és kunszentmiklósi járás, ahoi a ter­vedet a Déaaasra kötelezett termeteit mintegy 5u—60 szazaleitávai tárgyalták meg. Ezeknek a járásoknak a nagyfokú elmaradása okozza azt, hogy megyénk a tervíeibontást előreláthatóan csak február 15—20-a Között tudja befejezni. , Több községben azért folyik vontatottan, a munka, mert nem gondoskodnak megfelelő fűtött és világítássá] ellátott helyiségek­ről. Több helyen nincs biztosítva a váróterem. Ennek hianyáoan Akasztón egy szobában vannak a nyilvántartókon' kívül az elnök, elnökhelyettes, mezőgazdasági előadó, .valamint a beidézett tár­gyaló és tárgyalásra várakozó termeid. Kormányzatunk lehetővé tette, hogy dolgozó parasztjaink állatbeadási kötelezettségüket társulás útján'is teljesíthessék. Ezt a kedvezményt tanácsaink nem megfeie.ő módon viszik a köz- tudatba. Sokhelyütt erről a lehetőségről nem folyik felvilágosító munka. Gedenakon ezideig még társulási lapot sem adtak ki. Több községi tanács nem világosítja fel a termelőket arról sem, hogy az, aki az e,só, második és harmadik negyedévben be­adta sertéseit, állatonként milyen mérvű kukoricabeadási kedvez­ményben részesülhet. Izsákon a nyilvántartók a beidézett termelők előtt ezt az állatbeadási határidő megahapítása aikaimáva, szóvá sem tették. Hasonló jelenséggel találkozunk más községekben is. A k«mszenhniki.ősl és szabadszállási gépállomáson több gondol iordi.sanak a dolgozóit pdienoae.yete A kunszentmiklósi gép­állomáson a gépjavítást fe­lülvizsgáló bizottság meg­állapította, hogy az erőgépek javításában nincs elmaradás. Mind az erőgépek, mind a cséplőgépek javításánál azon­ban kisebb-nagyobb észrevé­teleket tett, a felülvizsgáló bi­zottság. Altalanos hiba, hogy a cséplőgépeket nem tisztítot­ták meg kellően. A minőségi ellenőr nem végzett gondos munkát. A szabadszállási gépállo­máson megállapították hogy az ütemterv szerint egy erő- pel. 7 cséplőgéppel és két .atógéppel maradtak el a javításban» Mind a szabadszállási, mind a kunszentmiklósi gépállomá. soil a bizottság kifogásolta, hogy sem az igazgató, sem a szakszervezet nem törődik eléggé a dolgozók pihenőhe­lyével. Szabadszálláson ma­ga a helyiség sem megfelelő. A felszerelés is hiányos, ezért a dolgozók nem igen veszik igénybe a piberiőhelyiséget. Kunszentmiklóson nem elég­gé tiszta a pihenőhely. Itt a dolgozók is hibásak, mert nem használják fel a rende1, kezesre álló szekrényeket. A szakszervezet nem hívta fel a figyelmét a dolgozóknak ar­ra. hogy milyen módon le­hetne tisztául artani a pihenők Es a konferencia rávilágított a tennivalókra és asszonyaink most azok végrehajtásán fára­doznak. KISKUNFÉLEGYHAZAN & III. kei-, asszonyai • vállalták, hogy segíti a DíSZ-szervezeteí munkájában. Együttműködnek, a DISZ-szei úgy is, hogy műso­ros esteket rendeznek. Az asz- szonyok javasolták, hogy a bob' csődében éjszakai műszakot is szervezzenek. A nagy hidegben és a magas ho miatt 6ok anya csak nehezen tudná reggelen­ként és esténként gyermekét a bölcsődébe vinni, illetve elvin­ni. Ez a körülmény indokolttá tette, hogy ezekben a napokban éjjeli műszakot is létesítsenek a bölcsődében. A KECSKKMET-VÄROSFÖL­»I állami gazdaságban is meg­élénkült az asszonyok szervezet, tevékenysége. A bugaci Béke tsz-ben új MNDSZ-szervezet lé­tesült. Lajosmizsén az MNDS2 az iskola napközi otthona ré­szére rádiót vásárolt. Különbö­ző társasjátékokat is vettek. — Hetényegyházán az asszonyok műsoros olvasókört tartottaki Meglátogatják az újszülötteket és ajándékkal kedveskednek az édesanyáknak, BAJÁN a Ruhaüzemben és a Micsurin, tsz-ben is megala­kult az asszonyok szervezete. A bajai MNDSZ-asszonyi k szép eredménnyel dolgoznak a váro­si egészségügyi, bizottságban is. Az anya- és gyermexvedeiml. bizottság tagjai felkeresik a sok­gyermekes anyákat és azok se­gítésére javaslatokat tesznek. A bajai asszonyok javaslatara a* isko.ügyi bizottság elhatározta, hogy a napközi otthonos neve-' lót állít be, alti felügyel a gyer­mekek tanulására. A BAJAI JÁRÁSBAN négy termelőszövetkezetnél úijászer- vezték az MNDSZ-t. G arán, Vaskúton, Hercegszántón. Dávö­dön, Bácsbokodon, Bácsborsó- don, Nemesnádudvaron, Batmo- nustoron is felélénkült az asz- szonyok MNDSZrmunkája. — Ezekben a községekben a kul­turális bizottságokban az asz- szonyok is tevékenyen reszt vesznek. Nemesnadudvaron a babcsoportban, Garán pedig a tzuciáiis bizottságban dolgoznak az asszonyok,}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents