Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-10 / 34. szám

I MDP BXCSKISKIWMEGYCI PAI ' ; ^ A MAl S Z Á MBAN Amiről hallgatnak a nyugati hatalmak miniszterei. — A német dolgozók magukévá teszik V. M. Molotov javaslatait. — Tavasz előtt a bajai járásban. — Az utolsók közül a 11. he.yre került gépállomásunk a javítási versenyben. — A hírneves kecskeméti zöldség­termesztés visszaállítása és fejlesztése. v _______ ___________________y I X. ÉVFOLYAM, 34. szám Ara SO fillér 1354 FEBRUAR 1«. SZERDA » Újult kedvvel tervez a tahi dolgozó parasztsága áOLTYABKEET ) Soitvadkert dolgozói híres szőlő- és gyü­mölcstermesztők régóta. A soltvadkerti kadar az egész országban ismeretes. A kormányprogramra megjelenése óta, a sok kedvezmény hatásáia úju.t kedvvei terveznek a dolgozó parasztok. — 125 csaiád jelentette be eddig, hogy a sivár te­rületeken, 145 holdon szőlőt és gyümölcsöst te­lepít. A napokban tartott gazdagyűlésen lelkesen választotta meg községünk dolgozó parasztsága a 60 tagú termelési bizottságot. Ekkor indítot­ták el dolgozóink a versenyt is a III. pártkon­gresszus tiszteletére. Béieczki Mihály cs Boga- romi István párosversenyre leptek a negyedévi adó rendezésére és a gyümölcsfák tisztításának, permetezésének elvégzésére. Kolman András, Böjti Péter gyümölcs termesztési verseny szerző­dést kötöttek, Schöffer Péter és Krizsán János az adófizetésben é3 a tavaszi munkák elvégzé­sében akarnak versenyezni. Cseh János Gádon Józsefet szólította vetélkedésre. Vállalta, hogy a pártkongresszus tiszteletére eleget tesz egészévi tojás- cs baromfibeadási kötelezettségének és megszaporítja szarvasit.arha állományát, hiszen a •második tehén után nincs már tejbeadás. Bcrényi Péter, vb.-eLnök. MISKE — Községünkben a paprikatermelés fellendí­tését lűztük célul — írja Miskéről a tanács el­nöke. — Ezért hetenként a község különböző te­rületein megbeszéléseket tartunk a dolgozó pa­rasztokkal, a termelési felelősök bevonásával.. Ezeken az estéken a jó paprikatermelő gazdák elmondják társaiknak tapasztalataikat, módsze­reiket. Gutman Mihály például, akinek mindig sok paprikája terem, elmondotta, hogy a palán­tát a melegágyban, kiültetés előtt kell védőper­rel megszórni. Eddig a gazdák a földet hintet­ték meg. Több kifogás merült fel a gazdasági szerszámok minőségével kapcsolatban is. A pap­rika kapálásához kisméretű és vékony kapára van szükség. Ilyent azonban eddig nem gyártot­tak. Úgy kellett a -kovácsnál levágatni és kihú­zatni, ami anyagpazarlással járt, fk A gazdagyűlésen újabb javaslatok, hozzá­szólások hangzottak el. Ferenc János középpa­raszt arról beszélt, hogy ő rendszeresen vet a tarlóba búza után másodvetésű kukoricát és ta­valy is egész termést takarított be. Petrec Mi­hály saját tapasztalata szerint javasolja minden gazdának a gabona fej trágyázását. Ezen a gazda­gyűlésen választottuk meg a 70 tagú termelési bizottságot is.--------- -- i____ , , ---------—. A bácsbokodi termelési bizottság hároméves tervei Eoülő kommunizmus országából Aszovjet mezőgazdaság élenjáró dolgozói Man ja Geta, a krasznoarmej- szki (poitavai . terület) cusorre- patermelő szovhoz híres bngad- vezetönője, a Szocialista Munka Hőse. Kiváló cukorrépatermést ér el. Brigádja nz ev aiatt évente , átiag 680 mázsa cukor­répát terme.t egy-egy hektá­ron. Helyes agrotechnikával M. Go ta brigádja az elmúlt tíz év folyamán 13.58 százalékról 17.74 százalékra emelte a répa cukor­tartalmát. Csupán é különbség lévén többezer mázsa cukrot adtak a hazának. Marija Geta vállalta, hogy 1954-ben hektá­ronként 1000 mázsa cukorrépát termel, leginkább 18 százalékos cukor tartalommal. A képen: Marija Geta bri­gádvezetőnő, a Szocialista Munka Hőse, A, L. Mazlumov- kétszeres Sztálin-díjas professzor, a me­zőgazdasági tudományok dok­tora, egyik legrégibb szovjet növénynemesítő. A. L. Mazlu- mov a ranonszki .’cukorrépa­nemesítő kísérleti állomás nö­vénynemesítő osztályának veze­tője 42 bőtermésű, szarazságálió cukofrépafajtát termesztett ki. A képen: A. L. Mazlumov egy eukorrépafajta vető­magjait vizsgálja amelyet az elmúlt évben .termesz­tettek ki. A BÄCSBOKODI termelési bizottság szakemberek, mező­gazdászok es ánattenyesztők oe- vonásavai, a hc.yi adottságok felhasználásával elkészítetni a község hároméves mezőgazda- sági fejlesztési tervét. A terv szerint a termelési és mezőgazdasagi aliando bizottság e$ aktívahaiozata kisgyülése­ken, egyéni besze.getések so: an tudatosítja majd. a tavaszi féj- tragyázas jelentőségét. Javaso.- ják a oaromötragya gyűjtését is erre a célra. A terv értékes javas.atokat közöl a trágyázás megjavítására. Foglalkozik a tudományos talajműveléssel, a vetési sorrend helyes megtartá-, sávai és a mélyszántás minősé- gével, JAVASOLJA a bizottság szaktanfo.yamok megrendezését is és a kultúrházban meg ezév­ben mezőgazdasági szakkört szerveznek. A bizottság nem feledkezett meg az állattenyésztés fej.esz- téséröl sem. A cél az, hogy 1956 végére a jelenlegi szarvasmar­haállomány megkétszereződjék. Ezért fokozzák a legelőjavítást és a silózást. A tiszakécskei Petőfi terme­lőszövetkezet az elmúlt évben a juhaszatbói 35 ezer forint tiszta jövedelmet ért el. Csak a juhok tejéből eredt ez a jövedelem, -a gyapjú ezenkívül meg szép ösz- szegeket jelentett a tagság sza­mára. A termelőszövetkezet tag­jai a tervtárgyalások során azt A GYÜMÖLCSTERMELÉS szempontjából is felmérték a bokodi határ talaját. A szőlők mellett főleg dió, meggy, cse­resznye, nyári barack és szilva termesztésére rendezkednek be A termelési bizottság maga gon­doskodik majd egyöntetű gyü­mölcsfacsemeték beszerzéséről. javasolták, bogy a vezetőség te­gye jövedelmezőbbé a tehené­szetet is. A tagság javaslatára a vezetőség elhatározta, hogy kicseréli azokat a teheneket, meiyek nem jól tejelnek. O.yan teheneket szereznek be, ame­lyek jól jövedelmező tehené­szetnek alapját képezhetik. Épülő szocializmus országaiból Automatizál! vasútállomás Csehsziová kiuDao Csehszlovákiában üzembe he­lyezték az első automátizak vasútállomást. Az állomás: egyeben ember kezeli. Az égéi.: irányítást az automata blokk végzi, amelynek minden egyes szelvénye a vasútvonal egy-egy része. Minden szelvényhez jel­zőberendezés tartozik, zöld, sárga, piros jelzéssel. A vonalon a vonatok automatikusan állít­ják be áthaladás közben a meg­felelő szabad, vagy tilos jel­zést, A képen; A csehszlovák vasúti rcndezőpályaudvaro- kon ezeket az egészen új- típusú világító jelzőberende­zéseket használják. » Fejlődik a bolgár íoar A bolgár ipar 19i9 óta Í00 újtípusú gép gyártását kezd­te meg- Egyediül a ruszei „Georgi Dimitrov"-gépgyár­ban az államosítástól 1952 vé­géig 26 különböző fajta me­zőgazdasági gép gyártását vezették be. A bolgár gép­gyárakban elsőizben gyárta­nak hégycilinderes gázmoto­rokat és kétcilinderes Diesel* motorokat, légkalapácsokat, betonkeverőket, trolibuszo­kat, 30.000 kilgwattos transz­formátorokat, 100 kilowattos villanymotorokat. A gépen; és gépalkatrészek hazai gyár­fásával a bolgár népgaz daság számára több millió léva va­lutát takarítanak mea. ■ Stceijedi íiáhor számvetése A fülöpszállási tanács x± épületének egyik he­lyiségében pipázgató embe­rek beszélgetnek. Várakoz­nak, míg sor kerül rá, hogy a begyűjtési osztályon meg­tárgyalják tervelőirányzatu­kat. A barátságos, meleg vára­kozóhelyiségben vidám zenét közvetít a rádió. A várako­zók kisebb-nagyobb csopor­tokban tömörülve el-elmoud- ják gondjaikat, bajaikat. Az egyik csoport közepén Sze­gedi Gábor 19 holdas közép- paraszt ' viszi a szót. — Könnyű neked Gábor, te ta­valy is teljesítetted beadáso­dat — mondják a körülötte levők. Igazuk van. Szegedi Gábor hátralék nélkül lépte át az új év küszöbét. — Az idén annál könnyebb is lesz — válaszol Szegedi Gábor. —• Már ki is számítot­tam» mit jelent az új begyűj­tési törvény számomra. . Kormánykedvezmények! Mind-mind ott erjednek a várakozók fejében. Minden dolgozó paraszt családjában sokat beszélnek ezekről. Számvetést készítenek, hogy az idén mennyit kell beadni, mennyit lehet a szabadpiacon értékesíteni. Szegedi Gábor a tárgya- íJ lásra elhozta számve­tését. Így könnyebben és gyorsabban folyhat a tárgya­lás. Hogyan is állsz le a be­adással1 — kérdik a közép­paraszttól. —- Tüdődre már mennyi jut a szabadpiacra? Szegedi Gábor előveszi számvetését, majd így beszél: — Ebben az évben bősége­sen jut a szabadpiacra, mert a 11 hold legelőm után már nincs beadás. A nyolc hold után pedig 71 százalékkal kevesebb sertést, 75 százalék­kal kevesebb marhát. 75 szá zalékkal kevesebb baromfit és 75 százalékkal kevesebb tojást kell beszolgáltatnom, mint az elmúlt esztendőben. A tavalyi 126 kg élöál- 1 latbeadás, 17.50 kg baromfi és a 17.50 kg tojás- beadás helyett az idén csak 70 kg sertést, 12 kg baromfit, 12 kg tojást és 38 kg sza­badválasztású húsbeadást va­gyok köteles teljesíteni. — Mit jelent ez összesen? Háromszáztizennyolc ko­rnál kevesebbet. Az így felsza- hadidt állatot és húst mar a szabadpiacon értékesíthetem... Sázegedi Gábor nem fejez­hette be magyarázatát. Hív­ták a szomszédos szobába, ahol véglegesen rögzítik szám vetését. A középparaszt büszkén lépte át a begyüj es osztály küszöbét, mert tud'.a és érezte a kormány támoga­tását, mely már az idén je 'entős mértékben emeli jöve­delmét.. lejlcs/li állatai főműn j ál a tiszaltécskci Petőfi fsat

Next

/
Thumbnails
Contents