Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-09 / 33. szám

BACSKISKUN MEGYEI NÉPÚJSÁG DP BACSKISKUNMEGYBI PAMBIZOTTSAGÄNAK LAPJA VfL. ÉVFOLYAM, 33. szám /ira 50 1il>ér 1954 FEBRUAR 9 KEDD r ..............;r--------------------\ A MAI SZÁMBAN Vezetőségválasztás a hercegszántói alapszervezetben. — A berlini értekezletről. — Miről tanúskodik a meg­szálló csapatok Németországból való kivonását eluta­sító nyugati hatalmak eljárása? -- Beszélgetés Szántai Imrével, a kiskunmajsai gépállomás új főagronómusá- val. ■— Filakovity István számol. — Takarmányozási tapasztalatcsere Kiskunfélegyházán. Fctusi kulfurâlis nevelőmunkánk kérdései Fártunií Központi Vezetősége, mecíyéwm Ildijéből Hét munkán a falura induit ii minisztertanács határozata a szociái-zmus építésének legtöbb soronkoveuitezo proo.emajaaten. .állítja előtérbe a mezogazdasag nagyarányú íejiesztesenea ügyet. Ez a hagyjeientősegű, orszagos- meretű munka csali magasabb műveltséggel rendelkező, állan­dóan szeiesectő látókörű, poiiti- ka.iag és szakmailag t'ejiett fa­lusi dolgozok közreműitódéseve. valósítható meg. Ez szánj a meg az elkövetkezendő idónoen a falusi kuiturmumta te.aaatait' is. Kulturális nevelőmunkánK- nak faiun — tehát fokozottabb mértékben mint eddig — a tío.- gozók kulturális szükségleteinek minél magasabb színvonalú, mi­nél taxia.n.asaDb kielégítésénél! kell megindulnia. A Központi Vezetőség határo­zata előtt a fa. » ku.túrmun- kában ezt sok tekintetben nem vettük figyelembe. Hajlandóak voltak párt- és tömegszervezeti funKctónariusamk ts*- hogy a falusi kultúrélet liőíokát csak­nem kizárólag a közvetlenül terinéiésre hátő, az eïeiffiîifenyek fokozására mozgósító Kunúraus agitáció színvonalával mérjék e. Gyakran kiesett látókörükből az, hogy a kultúrotthon , művészeti és . ismeretterjesztő munkája, a népkönyvtár jelenléte tanra, a mozi, a rádió szorosan hozzátar­tozik a dolgozók neveléséhez. —■ Ezeknek a nevelési tényezőknek az értéke — ha közvetett for­mában1 is — igen nagy falusi dolgozóink szocialista tudatának kifejlesztésében, a burzsoá ideo­lógiai maradványok elleni karc­ban, és semmi mással nem pó­tolható. Ezek a meggondolások, ezek a sarkalatos igazságok arra keil késztessék a falusi ku.túr- élet irányítóit: a tanácsokat, a pártszervezeteket, hogy a ter­melésre mozgósító agitáció me.- lett nyújtsanak nagyobb segít­és éget a kuitúrmunka minden falusi formájának fejlesztéseben, a dolgozók alkotmányadta jogai­nak érvényesítésére. A szocialista tudattal átitatott széles látókörű, ku. túráit, falusi dolgozók jobban megértik iga- ríumiat, nagyobb eredménnyel tudnak harcolni a mezőgazda­ság nagyarányú fejlesztéséért, a dolgozók életszinvonaia emelé­séért.-Ezért kell harcolnunk ak­kor is, ha nagyobb nehezsegeket kell leküzdenünk. Nekünk nem ideig-óráig tartó látszateredmé- nyekre van szükségünk, hanem tartós sikerekre. Ha faiusi kultu­rális nevelőmunkánkat jói szer­vezzük meg és felszámoljuk ed­digi egyoldalúságát, ez rövid idő múlva1 éreztetni fogja jótékony hatását a mezőgazdaságban előt­tünk álló nagy feladatok meg­oldáséban. Erre hívta fel a figyelmet a legutóbb rendezett megyei ku'- turális értekezlet is. Az itt el­hangzott felszól a'ások világosan mutatják, hogy kulturális irá- ayítószerveink tevékenységét fo­kozottabb mértékœn a tényle­ges faiusi ku.turális megoi- aasokra kell állítanunk, az azt jelenti, hogy segíteniük keli ta­nácsaiknak az eimú.t években szépen megszaporodott, egyre fejiődő kuitúrotthonok, fa-iusi kuitúrházak munkáját. Az alap­vető, tárgyi feltételek biztosítá­sa mellett rendszeresen fogla.- icozmok keli tanácsainknak a falusi kultúrélet olyan je-entős szektoraival, mint a népművészet ertekemek, alkotómunkájának felkarolása, a falusi kultúrott- ßónban szárnyaikat próbálgató különböző szakkörök tevékeny­sége, a falusi népkönyvtár tö­megeket nevelő hatásának fo­kozása, a dolgozók szórakozási, művelődési igényeinek kielégí­tése. Csak így válhatnak faiusi pártszervezeteink és tanácsaink irány ításával kultúrotthonaink a falusi dolgozók második ottho­nává, a kulturális é.et műhe­lyeivé. Ahoi ennek a feltételei megvannak, előbbre keil segí­teni a kihasználását. Ne legyen mindegy tanácsú­nknak,-hogyan biztosítja a kul­túrotthon anyagi és technikai felszerelése a faiusi kultúrélet felfrissülését'. Ne legyen közöm­bös pártszervezeteinknek, hogy a dolgozók politikai nevelése közben folyik-e szélesskálájú, rendszeres kulturális élet fa.un. Nem lehet közömbös a mozi, a könyvtár, a szórakozási lehető ségek értéke sem! Ez nem me.- lékes feladat, hanem a szocializ­mus gazdasági alaptorvényeines érvényesüléséért folytatott cél­tudatos tevékenység. Pártszervezetein:-: legyenek él­harcosai a helyi kultúrpolitika megteremtésének, £>. gítseneií olyan kulturális tevékenységet kialakítani, meiyben a faiu min­den rétege megtalálja a tág te­ret az önművelésre, a szenem-, felfrissülésre, látókörének fej­lesztésére, szórakozási igényei­nek kielégítésére. Nem egy kui- túrotthonunk, faiusi kulturális vezetőnk ezen az úton hálád. A keceli kultúrotthon, számta.an népkönyvtárunk, több falusi filmszínházunk munkája mutat­ja a követendő utat. Most, a vezetőségek újjává- lasztásával viszik e.öre a £am>. kommunistáink. a mezőgazda­ság nagyarányú fejlesztéséért folyó harcot. Megvizsgálják. ed­digi munkájukat, számotvetnek községük, termelőszövetkezetü k. gépállomásuk eredményeivel. — Bátran feltárják az e téren mu­tatkozó hibákat és megszabják az elkövetkezendő idők felada­tait. E feladatok között szerepe, a falu kulturális színvonalának emelése, a dolgozók kulturális szükségleteinek minél tartalma­sabb kielégítése is. Szabó Lajos, Pár nappal ezelőtt 1 mun­kás iciicii xel a Nyugati- paiyauci varon a Szegedre uuiuió vonatra, tialázs rima vezette éket. tialázs elviars tiein ismeretlen megyénkben, hiszen nosszabü időn át ve­zette a megyei tanacs me- zogazuasági osztályát. On­nét került a földművelésügyi minisztériumba. A vonaton hamar meg­ismerkedtek a fővárosi üzemek dolgozói. Foiyt a be­szélgetés, honnan jöttek, hová szeretnének menni. Arról is folyt a szó, hogyan szánták el magukat arra. hogy bú­csút mondjanak az üzemnek és faluban ütik fel tanyáju­kat. Van köztük olyan is, aki­nek nem idegen a falusi élet. Például Fazekas Vince Kis­kunfélegyházáról került Bu­dapestre. Most visszamegy szülővárosába. Do van köz­tük olyan is, aki most telep­szik le először falun. Ilyen Perese Gyula, a Budapesti Villamosbiztosíték Üzem szerszám-géplakatosa­Kecskemétre érkezve a me­gyei tanácsra vezetett az útjuk. Itt találkoztunk a hét ipari szakmunkással. Leül­tünk és beszélgettünk velük. Perese Gyula már nem fiatal ember. Most is nagy terveket forgat a fejében. Ilyennek ismerték Budapest üzemében is. Az 57^ éves dol­gozó már több újítással von­ta magára munkatársainak a figyelmét. A legutóbbi újí­tását, — körfémf űr észre automata fogazó-é'ező készü­léket, — máris 5 üzem hasz­nálja. A készüléket hul'adék- anvagból állította össze. Dévai József a Budapesti Fémáru- és Szerszámgép- gyárból kérte magát a falura. Alig várja, hogy a satupad mellé állhasson és segítsen a Az Alsódunai Nádgazdasag dolgozói e.ső negyedéves tervük idő előtti befejezésévei készül­nék a 111. partkongresszusra. — Nagy Gyu.a bátmonostori telep­vezető, Sípos Ferenc brigád ve­zető vállalták, hogy első negyed­éves aratási tervüket március to-re befejezik. Idősebb Kudi^f- János, bácsalmási te,epvezet* pedig arra tett ígéretet, hogy te­rületén az eiső negyedéves ara­tási tervet március 20-ra befe­jezik. Az üzem dolgozói sem marad­tak el a kongresszus tiszteletére tett vállalásaikkal, Kovács Jó­gépjavításban. Gáspár Gyula még nem járt Bugacon. Üze­mében, a Budapesti Pamut­textil Gyárban néha-néha el­beszélgettek a bugaci pusztá­ról, Pejébe vette, hogy segíti a bugaci termelőszövetkeze­teket, vagy állami gazdasá­got gepjavítási munkájuk­ban. Fazekas Vince 1951-ben ke­rült Budapestre. Megtanulta a vasesztergályos szakmát- Most úgy számítja, hogy tarthatnak disznót, baromfit, kis konyhakertjük lesz, az is hoz valamit. S mivel a fize­tés sem lesz kevesebb, nagy reményekkel, vidám bizako­dással néz a jövő elébe. Horváth Mihály felesége szülei közel laknak a város­földi állami gazdasághoz. Már nyáron körülnézett ezen a vidéken. Beszélgetett Kiss A LAJOSMIZSEI VÖRÖS CSILLAG tsz 20 holdon zöldsé­gét fog termeim. A zö.daru jö­vedelmező értékesítése céljábo. Lajosmizsén, Kecskeméten, Bu­dapesten elárusító he.yet léte­sítenek. A zöldségtermesztéssé, elérik azt, hogy ebben az évben zsef, Holczer Péterna, Haász Gé­za és a feldolgozó részleg min­den dolgozója vállalta a minő­ségi áruterme.és foKozasát, a huzallal és kapcsokkal való fo­kozottabb takarékosságot oly­képpen, hogy az eddigi kétszá­zalékos veszteséget egy szaza- ékra csökkentik. Arra is ígéretet tettek, hogy a termelői kévékről leszedett huzalokat összegyűjtik és azt más alkalmas célokra való fe - használás végett rendben és használható áJJaDotban fogiák tárolni-. Lászlóval, a városföldi ál­lami gazdaság egyik trax- toristajával. A beszcdoőt es a helyszínen szerzett tapasz­talatokból azt látta, hogy bi­zony elkelne a jo szakember ebben a gazdasagoan. Az egyig aikaiommal látta, hogy kis hibával rendelkező alkat­részeket újakkal cserélték Id. Az uj alkatrészekért napo­kon át vártak. Pedig kis ki­vi lássál a régieket újra íe) lehetett volna hasznaiul. A munkakiesés így csak 3-4 óra lett volna. A többi ipari szakmunkás is már jól megnézte a tere­pet. Hazamentek, ki csa­ládjáért, ki jó szerszámokért, hogy minél előbb segítséget nyújthasson megyénk me­zőgazdasagának. Ök az első budapesti üzemi munkások, akik megyénkben a falu se­gítségére siettek. I egy-egy munkaegység IS £oriu< tot jövedelmez. AZ ALKOTMÁNY termelőszö­vetkezetben bevezetik a tehené­szetet. Mivel megfe.eiő burka e- geiővel nem rendelkeznek, el­adták a birkákat es ne;yettük üszőket vásároltak. Bogdán Jenő elnök vezetésével nagy gondot fordítanak a takarmány ozasra. Az ege»z határban az A Kotmany tsz tagjai rakták a legjobb szó* nakazatt. Innét osztják szét na­ponta a takarmányt. Pé.dásan keze.uk as Alkot­mány termelőszövetkezetben sz állatokat, mindig tiszták. Bogdán Jenő elnök szíven vise s szövet* nézetének sorsát. Jó munkájáért két hétig üdülhetett a Szabad­sághegyen. Három nappal ko­rábban jött el. hogy idejeben megkezdhessék a terme őszóvet- Kezetben a tervfeibontási mun­kákat. Gondja arra is kiterjed, hogy Fekete Jozseíne napra­kész állapotban tartsa a köny­veket. A SALLAI termeiószpvcwuí- zet villamosít, hogy megköny* nyítse az állattenyésztők műn* káját is. Ez a szövetkezet ts át-* tér a tehenészetre. Az a céljuk, hogy a napi fejésátlagot 9 liter­re emeljék. Még ebben a2 év« ben 500 férőhelyes juhhodá-yt n építenek. A PETŐFI termelőszövetkezet versenyre hívta a járás vala­mennyi szövetkezetét, hogy oon* -osan végrehajtják termeiéül tervüket* Bugcscon egyhelyben topog a beadás Bugac súlyosan el­maradt mind a kapás- növények. mind az ál- latbegyüjtés terüle­tén. A dolgozó paraaz- - tok tavalyi tervüket csak részben teljesí­tették és jelentős hát­ralékkal lépték át az új év küszöbét. Január hónapban sem javult a helyzet. A dolgozó parasztok egyresze nemcsak hogy nem teljesíti be­adási kötelezettségét, hanem a tervfelbon-á- si tárgyalásokra sem jön el. A tanács ez- ideig több mint 1SÛ0 idézést küldött ki. Soknak már a má­sodik idézést is kézbe­sítették. Ennek elle­nére igen vontatottan halad a távolma­radások miatt a terv- íelbontási munka. Hátráltatja a be gyűjtést, Hogy a köz­ségben nern folyik kielégítő felvilágosító munka. A minőségi munkára való törekvés mellett fokozottabb lakai okoskodás Fásít a la 3 Imylíeraei Petőfi tsat A ladánybenei Petőfi tsz tagsága is most készíti ütemtervét. Az elmúlt években sok gondot okozott a futóhomok. Előfordult, hogy a szél a vetést elhordta. A futóhomokot most fásítással akarják megzabolázni, Elhatározták, hogy két holdon erdőt telepítenek. Hasonló gondok gyötörték a fülöpházi Szabadság termelő­szövetkezetet is. A tagok javaslatára tíz holdon fásítanak az idén. Akáccal és nyárfával kötik futóhomokos területüket. Az argová- nyi Alkotmány tsz azt tervezi, hogy szélvédő erdősávjában két sor akácot, egy sor nyírfát és egy sor fenyőt ültet Terveznek a lajosmizsei termelő- szövetkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents