Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-24 / 20. szám

A* alföldi homokok ine^mŰTelcsHook és a^rolecltuiktijslnak tapasztalatai G4ZD4K.4LE\DA RIUM fcgy gyakorlati gazda útmutatásai: A szarvasmarha iliománv téli gondozása A Duna—Tisza közén ha- **■ ta .más területeket fog.ai el a futóhomok. Ezek a talajok igen gyenge táperőben vannak Vízgazdálkodásuk igen rossz. Az amúgyis kevés csapadékot könnyen áteresztik, mert csak­nem tisztán homokból állanaa és numusztartalmuk alig van, ami a nedvességet tároinatna a növények szamara Az ilyen talajokon természetesen a ter­mések aacsonyak. A helyes muve.ési mód meg- választasavai es jó agrotechni­kává azonban ezeken a liiu.üuU holdakat kitevő területeken is folytathatunk eredményes gaz­dálkodást. A futonomoKok ne- lyes megmüve.eseneü, a köve­tendő agrotechnmanak kérdé­seire részben mar most is tu­dunk vaiaszoina Reszoen pedig a kecskeméti kísér .e ti gazdaság­ban most folyó ilyen irányú kísérletes, eredményei fogják a választ megadni. Vizsgá.jumt meg néhány ilyen időszerű kérdést. A íuto- homokok egyrésze oiyan sívár, süievenyes, úgynevezett posza- homok, hogy azon eredményes mezőgazdasági növénytermelés aiig lehetséges. Az uyen terü­leteit. hasznosítása erdősítéssé., 6ZŐÍŐ- és gyümöicsteiepitésí-ei jól megoldható. Ezt a .ehetóse- get dOigozo népünk a Duna- Tisza közének futóhomoKjam fel is ismerte es ki is haszaaita Erről tanúsítódnak a k terjedt homoki szőlő- es gyümöicsKui- túrak, hogy csait egyet em.it- sek, péidaul a kecsnemeti ba­rack. Azonban a futóhomokok te­rülete sonka! nagyobó, mint amennyit szőlővel es gyümölcs­ösei be tudnann telepítem. Leg­alábbis a közeljövőoen még az a helyzet, hogy igen nagy íuto- homokterüieteset tted mezőgaz­dasági növenytermeiésscl hasz­nosítanunk. A legelső feladat ezen ta- lajon tápanyag- es hu- musztartaimánaik növelése. — Emellett aiiandó narcot kell folytatni a szélhordás ellen, ne­hogy a nagy nehezen meg.avi- tot termőréteget, a szél e.i.ord- ja. Megyénk dolgozó paraszt­ságának legnagyobb részé is­mén a homoki gazdagodás alapvető szabályait. Azonban sok olyan jól bevált eljárást is­merünk ma mar, amit itt-oit alkalmaznak ugyan, de még nem terjedtek el általánosan például a somkóróvail való zöld­trágyázás. Közismert tény, hogy szerves Jistalló, vagy zöld) trágyázás nélkül csak műtrágyázássá, jó termést nem várhatunk. Az is­tállótrágya azonban a futóho- moki gazdasagodban mindig kevés. Két mód van az istálló- trágya mennyiségének es minő­ségének emelésére: az áüatlét- szarn emelése és a helyes trá gyakezeies. A szakaszos Lragya kezeléssel nyerhetünk jominő- 6égű istállótragyát. Az állatié t- szám emeléséhez azonban több takarmányt kell termelnünk. Ez viszont csak jobb taperőben lévő talajon erhető el, amine« íeltéte.e a fokozottabb szerves­trágyázás. Ebből a búvos kör­ből az egyetlen kivezető út a helyes zöldtrágyázás beve'elése. A duna-tiszaközi futonomo- Jtok legfontosabb zöldtrágyanö- tvénye a kétéves, fehérviragű somkóró, ezert ennek ter­meszt ese különös figyemiet ér­demel. Legjobb ritka rozsra ta­vasszal rávetni katasztráiis ho.- donként 20—25 kilogrammot. A Vetest, amint a főidre ra idiei menni, azonnal végezzük el, mert ezen műnk a somkórctele- pítés sikere. A vetést szüKség esetén fogasolás előzze meg, ha a csorosziyák nem tennék le a magot a szükséges 2—3 centi­méter mélyre. A vetőgép után minden esetben magtakaró fo­gast járassunk. 'Tavasszal rendszerint van a futóhcmoktala,okban fe annyi víz, hogy a somkóre tettük elég korán, akkor nem tud a gyökere olyan gyorsan fejlődni lefelé, mint amilyen gyorsan a futóhomok kiszárad es ilyenkor a somkóró e.pusz- tUi, vagy mint mondani szokták, elröpüi. A másik alapvetően fontos szabálya a somkóroteie- pitesnek, hogy a rozs aratásai araszos tarlóval kell végezni. A sumkoró ugyanis nem a gyökér- nyadból hajt ki, kaszálás után, mint a lucerna, hanem a szar diso rügyeiből. Tenát ha ala­csonyra vágjuk a tariOt, * som- korot lenyaaazzuk és az többé nem hajt ki. Ha a somkórót idejében ve­tettük es az aratásig megerősö­dött, a üaszaiasnái pedig ügyel­tünk a magas tarlóra, aknor mar a somnorót nem kei. fél­tem. A legnagyobb szárazságot is kibírja és őszig rendszerint jó legeiét ad. Esős evben egy jo Kaszálást Kaphatunk róla, ami, ha Koran vágjuk, zö.dtaKar- manynaK, vagy szénának, ha később vágj ük, mikor mar a szara Kissé e.durvuit, siloiakar- manynaK Kivá.o, Kü.önösen cu- körárokkal együtt snózva. A kővetkező évben a somkóró nagy zóid tömeget ad. Ezt vi­rágzáskor aiászantva, utana na gyón jo eredménnyel termelhe­tünk peidaui nyári burgonyát. Vagy takarmányszűKében első kaszaiásat korán vágva, fe.ta- Karmányozzuk es sorjúját szant- jUK a.a. Természetesen az utób­ól kiseob tömeget ad. Meghagy­hatjuk magnaK is, amiKor a gyöKermaradvanyaivai meg min­dig igen jelentős ta.ajjavitó ha­tást fejt ki. A somKórovat zöid- tragyazott, de meg a magnak termelt somkórő után is ku önö- sen az első es második, ae meg a harmadik evben is szemmel .athatóan üdeoóen, jobban fej­lődnek a növények es nagyoob terméseket adnak, mint a többi táb.an. Ennek oka az, hogy a somkoro erős gyökérévé, átdol­gozza a taiajt, gazdagítja szer- vesanyagoKóan, humuszban és ezaital megjavítja vízgazdálko­dását. Természetesen a hatás csak úgy íesz azonban heiyes, ha egyidejűleg gondoskodunk a növények foszfor- és ka.ium- szuksegieterői is megfelelő mű­trágyák adagolásával. A másik igen tontos és idő- **• szerű kérdés, ami külö­nösen a gyenge luiohomoa tala­jokat érinti, az ős2i vetések ta­vaszi fej trágyázása. Az eimuit év rendkívül szá­raz időjárása következtében őszi kalászosaink nem tudtak kellőképpen megerősödni az ősz folyamán. A sivár futóhomo­kokon vetett rozsok aniugyis gyengén fejlődnek, az eunült őszön egyrészük még ki sem keit. Tudjuk, hogy a rozs ta­vasszal sokkal hamarabb szarba- indui, mint a búza, tehát keve­sebb ideje van a boKrosoaásra és megerősödésre. Ezért első­rendű kötelességünk, hogy a gyenge, futóhomoki rozsainkat a 'egsürgősebben ellássuk megfe­lelő fejtrágyazás segítségévei a tej.ődéshez szükséges, oőséges tápanyagokkal. A rendelkezésre álló érett istáilótrágya, baromfi­trágya es Komposzt mind igen lói haszná.ható fejtragyazasra. A műtrágyázásnak különösen nagy jelentősége van a fej trá­gyázásnál. Elsősorban a pétisö használható erre a céira leg­alább 30 kilogramm mennyiség­ben katasztrans holdanként. A növényzet áLapotához mérten ezt a2 adagolást megismételjük. Ismét kapható a meszsaiétrom is, mely a petisónái gyorsabban hat. Legjobban érvényesül a ha­A párt- és kormányhatározat megvalósítására a baiai dolgozó parasztok gyűlésen vitatták intg tennivalóikat. A város 120 élen­járó dolgozó parasztja megfo­gadta: fokozottabb trágyázással emeli termőföldjének taiajérté- két. Kiss Káimán, Nemes Jó­tása, ha kiszórás után egy kis esőt kap. Lyenkor szinte ugrás­szerűen megindítja a növények fejlődését. A műtrágyák használata fej­trágyázas céljára, sajnos, nincs oiyan métékben és álta.árusán elterjedve megyénkben, mint a2 kívánatos lenne. Különösen az idei tavaszon fontos ez a kérdés, mivel a jövőévi kenyerűn k függ attól, hogy az őszi vetéseket ho­gyan sikerűi megerősítenünk. Az elkövetkezendő tavaszon Kü.önösen nagy gondot kell fordítanunk a tutohomoko- kon a szeihordás elleni küzde­lemben. Az őszi vetésünk ke­vés es gyenge. Nemhogy a szom­szédos tabiarészeket vedene a szélhordástól, nanem sok eset­ben az őszi vetések æszaiinaza- sa is szüKséges lesz, különösen a partosabb részeken. A futoho- mokon gazdá.kodók jól ismerik a szaimahengert, amei.yei a szétterített szaunát a földje vá- gatjáK. Ha vaiami hibája tenne, sürgősen gondoskodjunK kijaví­tásáról, mert tavasszal fontos feiadat vár rá. Miután a szaima tavasszal már szűkén szokott .enni a tutóhomoki gazdasagok­ban, fontos tudni azt, hogy mi­lyen vastagon terítsük a szak­mát. Erre van egy jó gyakorlati szabály, hogy lehetőleg minden­hol legyen szaima, de csuk any- nyi, hogy meggyujtani ne lehes­sen. 11 ermészetesen a szalmázás a tavaszi vetéseiméi a fontosabb, mertha ezeket kikez­di a szél, ráhordja a n. írnokot az amugyis gyenge őszieKre is es eltemeti azoKat. Nyi.var.va_o a fentiek aiapjan, a szaunázás­nak az idei tavaszun mutatkozó tokozott jelentősége. Ez a néhány alapvetően fon­tos homoki kérdés természete­sen csak kis része a fütónomoki gazdálkodás problémainak, de az adott helyzetben ezek a leg­fontosabbak és legidőszerűbben. A duna-tiszaközi homoktalajok­nak többek között még tisztá­zatlan kérdése a leghe.vesebb vetésforgók kidolgozása. A Nyír­ség savanyú jellegű homoktala­jaira a legjobb vetésforgókat Westsik Vámos Kossuth-díj as tudósunk kidolgozta. Hasonló módon kell kikutatnunk a Duna —Tisza közének meszes jellegű talajaira a legalkalmasabb ve­tésforgórendszereket. Az ilyen kísérletekhez több évre, sőt év­tizedre van szükség. Jól megala­pozottan kell tehát a kikisér.e- tezendö vetésforgókat összeállí­tani. Ehhez a szükséges előkí- sérletek már folyamatban van- n . a kecskeméti kísérleti gaz­daságban. Múlt évben például 30 növényfaj volt kísérletbe ál­lítva azzal a céllal, hogy tisztáz­zuk, me.yek alkalmasak a Duna —Tisza közén való termelésre. A homoktalajok prob’.émái- nak megoldását, mint pl. a talajerőfokozás, a humusztar­talom emelése és ezzel a vízgaz­dálkodás megjavítása, stb. nagy­mértékben elősegíti a mezőgaz­daság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat. Ez lehe­tőséget nyújt a szőlő- és gyü- mö.csteiepítések kiterjesztésére, a zöldtrágyázás kiterjedtebb al­kalmazására, a somkóró foko­zottabb termelésére, a műtrá­gyák nagyobb mértékű na.-zna- iatára, a tisztázatlan kérdések kikísérletezésére, stb. és ezen keresztül a termésátlagok állan­dó emelésere. BADER FERENC tudományos segedmunka- tars. Kecskeméti Kísérleti Gazdaság. István, Kubatovlcs István, Mitt­ler János, Rutterschmidt János és meg 60 dolgozó paraszt már végeztek a trágya kihordásává. Példamutatásuk nyomán mind több dolgozó paraszt végzi a trágyahordást. Már eddig több trágyát hordtak ki a földekre, mint az elmúlt két-három év az Állatbetegségek leküzdésének gyakorlati tapasz­talatairól szereinek itt, a Nép­újság hasábjain számotadni. A párt- és kormányhatározat töb­bek között az á.latá.lomany fel­fej lesz tesét is célul tűzte ki, melyet közös erővel, a part és a kormány támogatásával a mi munkánknak kell megvalósíta­ni. Szép és kitüntető fe.adat, melynek valamennyien boldo­gan teszünk eleget. Állatállo­mányunk fejlesztéseneK, hozam­növelésének egyik feltétele, hogy ieküzdjük az áilatbetegse- geket, illetve megfe.eiö gondo­zással megelőzzük azokat. — Ezért szeretnék .útmutatással, tanáccsal szolgálni egyes állat- betegségek leküzdésében. Elsősorban egyik legértéke­sebb háziállatunknak, a szarvas­marhának megbetegedési lehe­tőségével szeretnék foglalkozni, saját tapasztalataim alapján. TÉL 1DEJEN szarvasmarhá­ink egészsége megköveteli az egeszseges, szellős, de nem hu­zatos istállót. Az istálló hőmér- sék.ete 10 Celsius fok legyen, mert ha ennei melegebb, a kü­lönböző férgek könnyen kite­nyésztődnek. Ha a küiső hő­mérséklet 0 íok körül mozog, a nap legaika.masaDb szakában egyoldalú szellőztetést végez­zünk. Ha az idő erre alkaimas. sunasem feiedKezzünk meg a jartatasrói, mert ez naszr.os és nagyon fontos állataink részére. A kecskeméti postások kuitúr- gárdája tavaly szép sikert ért ei a szegedi versenyen. Az első díjat hozta el a szinjátszócso- port, a csasztuska-brigád es az énekkar. A szinjátszócsoport az idei versenyre Szi.ágyi György -Lakáscsere« c. darabjával ne vezett be. A csoport patronálá sát Kiss Tibor, a Katona József Színház művésze vállalta. A szakszerű irányítással .ei Késén készül a csoport a versenyre. Ügyeljünk arra, hogy a Körmök ne papucsosodjanak ei, ki vács- fogóval óvatosan körmiljünk, soha eleven húsba ne vág. unk, A tejelő es vemhes teheneink iártatására fokozottabb gonddal ügyeljünk, mert ezeknél a jó­ból is megárt a sok. A körmöléshez kalodát alkal­mazhatunk. Nagyon vigyázzunk arra, hogy a tehen tőgyet meg ne nyomjuk, mert ilyen esetek­ben léphet fel a tőgygyuiudas, a sérülés Következteben pedig a véres tejfejés. Állatainknak nagy fájdalmat is okozunk Uyen gondatlansággal. NEHÉZ-VEMHES állatoknál bő alomszalmázást végezzünk, különösen a far oldaian, ne­hogy méheiőesés ford unjon elő, Ivóvizüket ne nagyjuk vályú­ban, vederben, itassunk mindig friss vizet, de lehetőleg állott legyen a viz, mert a hideg vi» itatása éppen olyan vesze.yes( mint a fagyot, takarmány ete­tése. Ilyensor szokott fellépni a gyomorgyu.ladás, a verhass vagy béihurut, ami nem egy esetben végzetes kimenetelű le­het. vemhes Állatainkat. nagytejelő jószagainkat ajánla­tos küiön jászolnál etetni. A magasabb abraktakarmany fo­gyasztását így tudjuk legjobba» biztosítani. Az elmúlt évben sok sikeré aratott a postások héttagú zene­kara is. A kultúrversenyre a -Hindu dai«-iai neveztek be. A csasztuska-brigád a posta életé­ből merített témákkal lepi meg a közönséget. A postások kultúrgárdája tervbevette, hogy az idén az üzemekben is vendégszerepei. A műsort már összeállították, a próbák már folyamatban van­nak, kikelhet Azonban, ha nem ve- zseL Vidákovics Ignác, .Viiágüe Kuliúrotthonavatás JSemesnádudvaron LANKAS, enyhe dombhajlatban, borpincék sora között vezet az úl I\ cme.s, Ad udvarra. A községbe érve a takaros, fehérre meszelt falú tanácsháza tűnik legelőször szembe, A reggeli órák ellenére sem csendes a tanácsháza. A tanács­elnök irodájában Fóliák Richard népművelési ügyvezető beszeli meg a kuliúrotthonavatás előkészületeit a fiatal- 36 éves tanácselnökkel. Hosszú az út odáig, amíg sorkerülhetett a nemesnád­udvari kultúrotthon felavatására. Hiányát már 1950 béri felvetették a község dolgozói. Ekkor a tanács erre a célra kitűnően alkainms épületet jelölt ki. Mindent megraga­dott, hogy a kultúrotthon felépítését biztosítsa. Többízbeti kaptak volna kisebb-nagyobb összeget. Ezek azonban arra sem lettek volna elegendők, hogy az építkezést megindít­sák. Az elmúlt ev novemberében komoly ígéretet kaptak a bajai járási tanácstól. Húszezer forintot helyeztek kilá­tásba a kultúrotthon céljaira. Az építkezés befejezésének határideje 1953 december 31 lett volna. November közepétől december vegéig bizony rövid volt az idő. A ktsz kőművesei dacolva az időjárás nehézségei­vel, december 31-re befejezték a kultúrotthon építkezéseit. Felavatásra nem Kerülhetett sor, meg kellett várni, amíg a falak kiszáradnak. IGEN N 4GY jelentősége van a nemesnádudvari kultúr­otthon felavatásának. Megyénk egyetlen németajkú kultúr- csoportja kapott meleg, barátságos otthont. Megteremtette a lehetőséget arra, hogy a huszonkét tagú német-és ma-* gyarajkú énekkar, a 16 tagú tánccsoport munkálkodhassék a nemzetiségi kultúra fejlesztésén. Kuliúr otthonunk nemcsak a kultúresoport számára hozott nagy örömet. A község dol­gozói nagy érdeklődéssel várták azt a pillanatot, amikor átadják nemes hivatásának a község líj büszkeségét. As 500 személyes nézőtér zsúfolásig megteli, amikor à község vezetői a nemesnádudvariak nevében átvették a kultúr- otthont. A kultúrotthon a nemesnádudvoriaké lett. Sajátjának érzi azt a község minden német es magyar dolgozója. Mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint az. hogy a Kossuth termelőszövetkezet tagsága ajándékozta a tetőszerkezethez} szükséges faanyagot Az állami gazdaság számtalan kocsi- fuvarja biztosította az anyagellátást es a község igen sok dolgozója vett részt a kétkeze munkájával az építésben. HÁROMSZOR hívták vissza a színpadra a megnyitón a nemet népi táncokat bemutató tánccsoportot. Sokat nevet­tek Ludas Matyi történetén. melyet a bábjátszók vittek színpadra. Harsányan szárnyalt a dal helybeli úttörők énekkarának és zenekarának előadásában. Reggelig tartó táncmulatság, közös ünnepi vacsora zárta le a község nagy ünnepet. Szűcs József. Vfí-elnök, Nemesnádudvar„ Meggyorsult a ba'ai határban a trágyahordás Drbán Mihály, Dávod, Wesselényi-u. 14. szám. A postások sem akarnak az idén hátrább kerülni...

Next

/
Thumbnails
Contents