Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-23 / 19. szám
Az országgyűlés pénteki ütése Az országgyűlés pénteken ’délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozásait. Megjelent S,z ülésen Bákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Geró Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettese. Apró Antal. a minisztertanács. elnökhelyettese, Hidas István, Zsofinyecz Mihály, Földvári I’udolí, Kristóf István, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István honvédelmi miniszter és Szalai Béla. az Országos Tervhivatal elnöke, a Politikai Bizottság póttagjai, Végh Béla, az UDP Központi Vezetőségének titkára. Boldóczki János külügyminiszter, Olt Károly pénzügyminiszter, Erdei Ferenc igazságügyminiszter, Kiss Árpád könnyűipari miniszter, Altomáre Iván élelmi- szeripari miniszter, Tisza József begyűjtési miniszter. Szíj,jár tó Lajos építésügyi miniszter, Bebrics Lajos A népgazdaság Az 1954. évi népgazdasági terv a Magyar Dolgozok Pártja Központi Vezetőségének júniusi, októberi és decemberi határozatain, valamint a kormányprogramul célkitűzésein alapul — moiv dotta Szalui Béla. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai és a kormányprogramul megvalósítása érdekeben a minisztertanács már az 1953. évi terveket számos területen módosította. 1953 második felében emelte a lakosság fogyasztásának előirányzatát. Ezzel összefüggésben közel 2 milliárd forinttal csökkentette az 1953. évi beruházási tervet és a felszabaduló anyagi eszközöket részben közszükségleti cikkek gyártására fordította. A továbbiakban a beruházások átcsoportosításával kapcsolatos eddig tett intézkedésekről számolt be Szalui Béla, majd elmondotta, hogy a párt Központi Vezetősége és a kormány határozatainak eredményeként 1953. év második felében jelentősen megnövekedőit a dolgozók jövedelme. A különböző rendelkezések a dolgozók jövedelmét 1953-ban mintegy 4 és fél milliárd forinttal növelték. Az elhatározott intézkedésekkel és a jó mezőgazdasági termeléssel összefüggésben a belkereskedelem áruforgalma 1953. első félévéről a második félévre mintegy 27 százalékkal növekedett. p A népgazdasági terv 1954. évre a következő fejlődést irányozta elő: 1. A nemzeti jövedelemből a ^ fogyasztási alap részesedése 75 százalékról 82 százalékra emelkedik (ezen belül a lakosság közvetlen, egyéni fogyasztása 58 százalékról 70 százalékra növekszik) a felhalmozás részesedése 25 százalékról 18 százalékra csökken. A lakosság növekvő n fof yasztásánalc megfelelően a iskereskedelmi áruforgalom mintegy húsz százalékkal «emelkedik 1954-ben. 2. A szocialista ipar termelése az iparosítás lassúbb ütemének megfelelően 1954- ben 1953-hoz képest mintegy 4.5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a termelési eszközök termelése 1953-hoz viszonyítva 2 százalékkal csökken, a fogyasztási cikkek termelése pedig 16 százalékkal növekszik. A helyi ipar termelése 1954-ben 21 százalékkal haladja meg az 1953. évit. 3. A mezőgazdasági termelés az elmuít öt év átlagához képest nyolc százalékkal emelkedik ebben az esztendőben. A mezőgazdasági beruházások részesedése az ösz- ■ezes beruházásokból 24 száI közlekedési és postaügyi miniszter, Erdei Grúz Tibor oktatásügyi miniszter és Zsoldos Sándor egészségügyi miniszter. Jelen volt az ^ ülésen _ a budapesti diplomáciai képviseletek számos tagja. Az ülést Mekis József, az ország- gyűlés alelnöke nyitotta meg. Megemlékezett a közelmúltban elhunyt Buchinger Manó és Józsa András képviselőkről. akiknek emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Mekis József ezután bejelentette, hogy a halálozások, lemondások következtében megüresedett képviselői helyekre a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bozsóki Ferenc, Matusek Tivadar és Horváth Nándor soronkövet- kező pótképviselőket hívta be. A bejelentések után Szalui Béla. az Országos Tervhivatal elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja ismertette az 1954. évi nép- gazdasági tervet. 1954. évi terve zalékra emelkedik, mintegy a duplájára az előző évi aránynak. 4. A beruházások összegét a terv 14 milliárd forintban állapítja meg, vagyis, mintegy három milliárddal alacsonyabban az 1953. évinél. Az ipari beruházások összege 1953-hoz viszonyítva jelentősen csökken, ugyanakkor a mezőgazdasági-, valamint az ogészségügyi- és munkavédelmi beruházások _ összege növekszik, nagymértékben emelkedik a lakásépítés. Közoktatási-, tudományos- és kulturális célú beruházásokra a terv jelentős összegeket irányoz elő. Az 1954. évi terv az ipari fejlődés ütemének lassítását irányozza elő. Emellett a fogyasztási cikkek termelése lényegesen növekszik, a termelési eszközök termelése valamelyest csökken. Szalai Béla ezután részletesen ismertette az ipar főfelaoatait 1954-ben. A terv előirányzata szerint nagymértékben növekszik a fogyasztási cikkek termelése a lakosság jobb e. átása érdekében. Ezért az egész gyáripar fejlődésénél gyorsabb ütemben fejlődik a könnyűipar és az élelmiszeripar — hangsúlyozta ki Szalai Béla. Ezután áttért a mezőgazdasági feada- tok ismertetésere. A mezőgazdaság fejlesztésének fontos kérdése — a növénytermelés szerkezetének megváltoztatása. A terv e őirá ■ nyúzza, nogy a kenyérgabona vetésterületét a szántóterület 35 százalékára kell növelni. A terv előirányozza a takarmánybázis kiszélesítését. A szálastskar- mány vetésterület 30 százalékkal nő 1954-ben. — Fejleszteni kell az eddig elhanyagolt, de éghajlati és talajviszonyaink miatt számunkra kedvező mezőgazdasági ágakat. így pé dáui szőlő, gyümölcs, aprómagvak termelését 1954-ben. A növénytermelési terv jó közepes termésátlagokat irányoz elő, melyek 5—10 százalékkal meghaladják az elmúlt 5 év termésátlagait. A mezőgazdasági terv 1954- ben előirányozza az állattenyésztés jelentős fejlesztését. A 100 tehénre jutó borjúszaporulatot 13 százalékkal, a 100 kocára jutó malacszaporulacot 11 százalékkal, a tehenenkénti átlagos tejhozamot 10 százalékkal kell emelni 1954-ben. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a terv növekvő feladatokat irányoz elő az anyaállatok tenyésztésénél. így a tehénállományt 7 százalékkal, a kocaállományt 19 százalékkal kél' növelni. Az 1954. évi terv biztosítja a mezőgazdaság fejlődésének anyagi feltételeit. A terv szerint a közvetlen mezőgazdasági beruházásokra több mint 3.4 milliárd forintot irányoz eiő, az összbaruházások 24 százalékát. 1954-ben a mezőgazdaság hazai termeléséből és importból 5077 traktort kap. 720 darab motoros permetezőgép szerepel a mezőgazdaság beruházásai között, az, 1953, évi mennyiség nyolcszorosa. A mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez hatalmas segítséget kapnak az államtól nemcsak az állami gazdaságok és szövetkezetek, hanem az egyénileg dolgozó parasztok is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mindenekelőtt soKolda- lú termelési segítséggel történik. A terv előirányozza az egyénileg dolgozó parasztság mezőgazdasági szerszámokkal, kisebb mezőgazdasági gépekkel, a termeléshez szükséges műtrágyával és a növényvédőszerekkel való ellátását. A belkereskedelem 12.700 ekét, 12 ezer darab boronát, több mint 14 ezer darab permetezőgépet hoz forgalomba az év fo.yaman. Műtrágyához a parasztság az elmúlt években igen nehezen juthatott. 1954-ben a beikeres- kede.mi szervek az egyénileg dolgozó parasztság közvetlen használatára mintegy ö5 ezer tonna műtrágyát hoznak forgalomba. 1954-ben biztosítjuk rez- gáucból a szükségletek Kielégítését, az állami és szövetkezeti hóitokban mindenki szaoadon vásárolhatja a számára szükséges mennyiséget. A gépállomások, amelyek az utolso években igen Kevés munkát végeztek az egyénileg dolgozó parasztságnaK, már leszállított díjtétellel dolgoznak és a múlt év őszén már négyszer- annyi taiajmunkát végeztek az egyéni parasztok számara, mint 1952-ben egész év íoiyamán. A kisárutermelő paraszigazda- ságok fejlődéséhez nagymertéK- ben hozzájárul a termelői érdekeltségének fokozása. A párt és kormány számos ilyenirányú határozatot hozott. A legfontosabb 'ezek közül a töobéves begyűjtési rendelet, amely egy- egésznégytized milliárd forinttal növeú az egyénileg dolgozó parasztság 1954. évi bevételét. A szerződéses termelés feltételei lényegesen kedvezőbbek 1954-ben, mint a múlt évben voltak Ennek következtében ugyancsak nagymértékben — mintegy 350 millió forinttal — nő az egyénileg dolgozó parasztság jövedelme. Növeli a termelésben való érdekeltséget a falu áruellátásának megjavítása is. Az egyéni parasztgazdaságok fejlesztése mellett a kormány fokozott segítséget nyújt a ter- melőszövetKezeteknek. Állami gazdaságainkat néhány év aiatt a mezőgazdasági termelésben élenjáró szocialista nagyüzemekké kell fejlesztem, ' A traktorálomány jelentős növelése igen nagy feladatokat ró a gépállomásokra a traktorok jó felhasználása terén. 1954-re előirányzott célkitűzések megvalósításába fontos szerep vár a helyi tanácsokra Szaiai Béla a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a terv az aiapvető élelmiszerekből a lakosság zavartaum ellátását irá nyozza eiő. Jelentősen növekszik a hús- és zsireilátás, A va rosok élelmiszerekkel vaio ellátásában az eddigieknél sokkai nagyobb szerepet szán a kormány a parasztság közvetlen piaci értékesítésének. A runazati cikkek forgalma az előző evhez képest 25. i százalékkal emelkedik. Csizmábo, idén 2.5-szer annyit, nylon-harisnyából háromszor annyit hozunk forgalomba, mint az elmúlt esztendőben. A belkereskedelem 1954-ben jóval több bútort, edényt és egyéb háztartási és kultúra kkei ad el a lakosságnak, mint az elmúlt évben. A tervezett forgalom kerékpárból 45 százalékkal, varrógépből 97 százalékkal, szegből 66 százalékkal nó. Nagymértékben növekszik az építőanyagok forgalma 1951» ben. Lehetőség lesz rá, hogy mind a parasztság, mind pedig a városi dolgozók minden megkötöttség nélkül vásárolhassanak építőanyagot családi házak és lakások építéséhez. Erre a célra a terv kedvezményes feltételek mellett hitelt is biztosít. Szalai Béla ezután ismertette a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való gazdasági kapcsolataink kiszélesítését. Foglalkozott a külkereskedelem és a közlekedés fe.ada- taival is. Majd áttért a beruházási tervek jellemzésére. Hangsúlyozta, hogy az 1954. évi beruházási terv egyik fő jellemzője, hogy az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenti a hosszú építési időtartamú, vagy nagyméretű beruházásokra előirányzott összegeket és elsősorban a megkezdett beruházások befejezését irányozza elő. A beruházási terv másik fő jellemzője, hogy 1954-ben nagyarányú lakásépítéseket hajtunk végre. A terv csupán állami költségek és állami támogatással megépítendő lakásokra 1.5 milliárd forintot irányoz elő. Emellett a meglévő házak tatarozására, javítására, amelyeket az utóbbi években elhanyagoltunk, több mint 320 millió forintot irányoz elő a terv. Gondoskodik a kormány a lakosság szociális, kulturális és egészségügyi ellátásánaK megjavításáról Is. 10 százalékkal nő a kórházi, klinikai ágyak száma, 9 százalékkal több lesz a területi óvodai férőhely. A bölcsődei férőhelyek száma 48 százalékkal növekszik 1954-ben. Az iskolai hálózat bővítésé terén az általános iskolai oktatás fejlesztése a terv fő célkitűzése. Ezért 786 általános iskolai tanterem épül ebben az esztendőben. Az 1954. évi tervben a kormány nagy figyelmet fordít munkásosztályunk anyagi és kulturális szükség eteinek fokozottabb kielégítésére. Biztosítja a munkásosztály jövedelmének jelentős növeKedesét. A bányászatban 1953 decemberében végrehajtott bérrendezés bányászaink 1954. évi keresetét több mint 100 millió forinttal növelte. A terv előirányozza az egyes munkáskategóriák közötti nagyobb béraránytalanságok megszüntetését, a legalacsonyabb fizetésű munkások bérviszonyainak megjavítását. Jelentős összegétet ír elő a terv az idős munkások nyugellátásának megjavítására. Az 1954. évi terv végrehajtása az értelmiségi dolgozók anyagú és kulturális ellátásának meg ja* vitásához is hozzájárul. Egyesi értelmiségi rétegek fizetésemé-» lésben is részesülnek, így az orvosok, agronómusok, falusi tanítók. A terv számai megmutatják-: hogy a párt és a kormány igé-' rétéhez híven azon munkálko* dik, hogy dolgozó népünk élete- felvirágozzék. 1954-ben ezen az* úton jelentős lépést teszünk előre. Szalai Béla ezután részletesen ismertette azokat a követelményeket, melyek szükségeseid áz 1954. évi népgazdasági terv végrenajtásához. Hangsúlyozta* hogy az életszínvonal állandó» emelése rendkívül szigorú taka* rékossági intézkedéseket köve-* tel meg a gazdasági élet mindet# területén és az államapparátus-* ban. Az 1954. évi terv bátor és nagyszerű célkitűzéseket tartalmaz a nép jólétének fokozott emelésére, a népek viszonyainak megjavítására, szeretet# hazánk gazdaságának fejlesztésére és honvédelmünk erősítésé* re. E célkitűzések megvalósításáért minden dolgozó szívese» és lelkesen harcol, mert tudja* hogy munkája eredményét ma* ga élvezheti — fejezte be be* szédét Szalai Béla. > Az 1954. évi népgazdaság# tervhez elsőnek Gazda Géza. Kossuth-díjas szólt hozzá. Hoz* zászóltak még Losonczi Pái or* szággyűlési képviselő és Wo!£ Johanna, Sztálinváros főmérnöke. Wolf Johanna felszólalásai után az országgyűlés az 1954# évi népgazdasági tervről szóié* ismertetést tudomásul vette. Ezután áttértek a lakossáa bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot Házi Ar-j pád terjesztette az országgyűlés' elé. Az országgyűlés tárgyalásának# további részét lapunk következő« — január 24-i számában közölj üli, • Wilhelm Pieck a berlini értekezlet előestéjén felhívást intézett a német néphez Berlin (MTI) Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke a hétfőn kezdődó négyhatalmi értekezlet alKanna- bői tett nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a német nép túlnyomó többsége őszinte szívvel üdvözli a külügyminiszterek bérűm tanácskozását és reméli, hogy az értekezlet közelebb hozza nagy nemzeti céljához, a békéhez, hazája egységéhez es függetlenségéhez. Azonban vannak olyan erők is, amelyek fegyverkezésre és új háborúra törekszenek: ezek Nyugat-Németor- szág militarista és imperialista Körei, amelyeknek szóvivője és képviselője Adenauer bonni kormányé mók — jelenti ki a Né-, met Demokratikus Köztá: sasa?, eanöke nyilatkozata további során. Népünknek tudnia kell: létét és jövőjét Kockáztatja, ha megengedi, hogy mégegyszer arra az útra tere.jek, ameiy egy emberöltő aiatt két ízben vitte szerencsétlenségbe. A négynataim, értekezlet lehetővé teszi, hogy Németország a másik útra, a tartós békéhez vezető útra lépjen. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a német nép felismerje a régi militarista erős davartkeltési mesterkedéseit és a nagy nemzeti célokat, amelyek ma minden békcszerető németet együttes fellépésre ösztönöznek. A négyhatalmi érekez- .et küszöbén nemzeti felelősség- érzettől áthatva mégegyszer fei- nivom hazám keleti és nyugau részének lakosságát hogy össz» német megegyezés útján teremt-» se meg a német nemzet létérde* keinek közös képviseletét. A né#» metek első együttes követelés# az, hogy a Német Demokratikus- Köztársaság és Nyugat-Német* ország képviselői a négyhatal* mi értekezleten hangot adlias* «anak a német nép akaratának* A német nép elvárja a nagyna.* talmaktól, amelyeknek külügy* miniszterei Berlinben tárgyaló* asztalhoz ülnek, hogy belássák# a német nép csaknem kilenc# éve a hadműveletek nelejozés# után joggal kér szót egy olyat# értekezleten, amely a néme* kérdéssel foglalkozik. Wilhelm Pieck végül felhívással lordul Nyugat-Németország mindem békeszerető és felelősségtudattól áthatott lakosához, a politikum sokhoz, parlamenti képviselők* höz és állami funkcionáriusokhoz, hogy közös erővel, mindent akadály ellenére tegyék szabaddá a megegyezés útját Németország mindkét részének képvi-*j selői számára. (MTI) »I Gyilass lemondott ! Milovan • Gyilasz, Jugoszlávia mimszterelnökhelyettese, aki# j kizártak a -»Jugoszláv Kommunisták Szövetségének« Központ* bizottságából, kérte, hogy fogadják el a nemzetgyűlési ernökl tisztéről való lemondását. Nyugati hírügynökségek jelentése Szerint a jugoszláv nemzetgyűlés legközelebbi, január 27-i üiésén foglalkozik Gyi.asz le« inoaiási kérelmével, (MTI)
