Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-19 / 15. szám

* SzőiőkuÜúránk fejlesztése a kormányprograméi alapján Mcjÿynibben a napokban 10 tagból álló gyümölcs« és szőlészeti szakbizottság alakult Megyénkben kiváló szőlő­.-'Az Izsáki földek csaknem ngyharinadát szolok, gyü­mölcsösök teszik ki. Mintegy 5000 hold szőlő van a község határában és területén. Pe­dig nem volt könnyű feladat szőlővel népesíteni be a ho- . mokbuekáktól borított baiár- I részeket. A so vári y erszény ü. szegény emberek nek ugyan is már hsak ez a terület jutott. Fáradságos, kemény munka arán hordták szét a bucká­kat, és az így egyenletessé vált homokos talajt betelepí­tették szőlővel. Jónéhány évvel később lett is itt olyan szőlőtermő terület. _ Jbogy gazdája egy hold szőlőt nem adott volna oda 10 hold föl­dért. Főként a sárfehér szőlőfaj­ta termelésével foglalkoztak. Ez adta itt a legnagyobb mennyiségű és legjobb minő­ségű borokat. Most a kormányprogramm nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy a kiöregedett sző­lőket felújítsák, vagy újle' lepítésű szőlőkkel növeljék a község szőlők ült árúját Izsák dolgozó parasztjai. De nemcsak a termelőszövetke­zetekre, egyénileg dolgozó parasztokra vár nagyszerű feladat ezen a téren, hanem az 1953-ban megalakult szőlé­szeti célgazdaságra is. Ez lesz a környék szőlő- fejlesztési kultúrájának köz­pontja. ahol már a tavasszal megkezdik a fajtiszta, nemes európai szőlővesszők ülteté­sét. Amellett^ högy a terüle­tet új telepítésű szőlőkkel növelik. 10 holdon elvégzik a felújítást is. Igen fontos kérdésként ke­zeli célgazdaságunk a szőlők trágyázásának ügyét. Ezért már most gondoskodtunk ál­ról, hogy 1954 első felében 150 vagon istállótrágyával növel­hessük a terület táperejét. A műtrágyázást pedig _ szaka­szos módszerrel végezzük, így kataszteri holdanként 150 —200 kiló műtrágyát biztosí­tunk a területre. A gazdaság ütemterve szerint tavasszal a vegetáció megindulásakor, s a nyitás megkezdése előtt szerves- és műtrágyával 40 kataszteri holdat trágyá­zunk le. Mindezeket a munkákat azért, fontos elvégezni, hogy nemcsak olcsóbban tudjunk nagyobb termést elérni, hanem azért is, hogy a kör­nyék szőlőkultúráját a ré­ginél magasabb színvonalra emeljük. Ebben a munká­ban nagy segítséget nyújta­nak az egyénileg dolgozó pa­rasztok is, akik szakszerűen kezelt szőlőjükből szedett szőlővesszőkkel nemcsak sa­ját szőlőik, hanem- a társa dalmi szőlőkultúra hatalmas fejlődését is elősegítik. ' K. Szabó Imre. izsáki dolgozó I paraszt például, 3<5,SOO darab, özv. Rózsa Ferenené 13.780 darab sízőlővesszőt adtak át gyökereztetés céljából cél- gazdaságunknak. Ez egyben jó jövedelmet is jelent a dol­gozó parasztoknak, mert min­den .szőlővesszőért 10 fillért kapnak. Az előbb felsorolta­kon kívül Bakonyi Ede, aki 2000 négyszögöl szőlőjéből 30 ezer darab szőlővesszőt sze­dett. kereken 3000 forintot kapott a vesszőkért. A_ dolgozó parasztok segít­ségével így gazdaságunk tavaszra több mint 300 ezer telepítésre alkalmas szőlő- vesszőt tud összegyüjtem melyből a helyi telepítések után nagymennyiségben tu­dunk elszállítani a megye más területeire. A már eddig is híres Izsáki borok nevét így akarjuk még Ismertebbé tenni. Azt akarjuk, hogy munkánk nyo­mán több szőlő, gyümölcs, de különösen több józamatú izsáki bor kerüljön a dolgo­zók asztalára. Ny Unis László, az izsáki szőlőtermelő cél- gazdaság igazgatója és gyiimölestermelési szak­emberekből. kutatókból, élen­járó termelőszövetkezeti elnö­kökből a napokban 10 tagú szakbizottság alakúit. A bi­zottság a megye gyümölcs­ös _ szőlőkultúrájának tovább­fejlesztésére mar az alakuló gyűlésen határozatot dolgo zott ki. A szakbizottság tagjai első tennivalóként határozták meg a gyümölcs- és szőlőterületek növelése'mellett a meglévők kezelését, gondozását. A gyü­mölcsösökben az elöregedett, szuvas, korhadt fák* kiirtá­sát, a fertőzött agák eltávolí­tását már a tavasszal meg kell kezdeni. A gyümölcsfák ápolásával kapcsolatos tenni­valók mellett első feladat­ként kell pótolni a talaj táp­anyagértékét. Az idén már nagyrészben kell használni a termelőszövetkezeteknél és egyénileg dolgozó parasztok­nál n műtrágyát. A helyi talajadottságok figyelembe­vételével azt is meghatá­rozták, hogy egy-egy gyü­mölcsfajtánál a talaj minősé­géhez mérten mennyi trágyát kell alkalmazni termőfaegy-1 ségenként. A gyümölcsfák pótlására 1000 hold faiskola létesítésére is határozatot hoztak. A szakbizottság javaslatot hozott a meglévő szőlőterüle­tek növelésére, a kiöregedett szőlőtőkék felújítására. Az ültetéshez azonban leginkább gyökereztetett szőlővesszőt kell alkalmazni. Ezért a me­gye különböző területén, ahol egy-egy szőlőfájta meghono­sodott, ott kell szőlőgyöko- reztetési iskolákat létesíteni. A szőlő- és gyümölcskultú ra fejlesztése érdekében az eddiginél jobban fel keli készülni azok rendszeres gon­dozására is. Ezért a szakbi­zottság javaslatot tett a me gyei tanács végrehajtó bi zottságának. hogy már most gondoskod jon megfelelő vé- dőszerekrőí. Metszőollóvai drótkefével, fűrész és per­metezőgépekkel lássa el a ter­melőszövetkezeteket és egye nileg dolgozó parasztokat. Mezőgazdasági szakemberek értekezlete a bajai járás mezőgazdasága itak fejlesztésére A jakabsxállási gépállomás figyelmébe Szepesi István Írja Kunszállásról: A jakabszállási gép állomás vezetősége sokkal nagyobb goa- Uot fordítson a felsze­relésére, az egész dol­gozó nép tulajdoná­ra. Több mint egy hónapja egy elrom lőtt traktor áll a kun­szállás» darálőmalora előtt, amely a gép­állomás tulajdona. 1951 január hó 9-én arra jártam és szegény, sír va panaszkodott, arra kért, hogy segítsek rajta, hogy ne legyen a rozsda martaléka. .Megígértem neki, nogy a legrövidebb időn belül el fogom in térni a sorsát, figyel­meztetem a gépál­lomás vezetőségét, hogy vigye vissza őt és ki fogják gyógy! tani betegségéből. *9 Bízunk benne, hogy a gépállomás vezetősé­ge felfigyel erre a rö­vid levélre és megfo­gadja a tanácsot, gon­doskodik a traktor el­szállításáról. Agronómusaink segítsége A szeremlei tanácsháaán esténként fény szűrődik ki az ut­cára. Benn a nagytanácsteremben a község élenjáró dolgozó pu rasztjai, legjobb középparasztjai, a község szakemberei, pedago gusai a község mezőgazdasági fejlesztési tervén tanácskoznak. Szem előtt tartják, a helyi adottságokat, hogy azok felhasználásá­val minél nagyobb sikerre vigyék a párt- és kormányhatározatot. Elhatározták, hogy 120 holdas közlegelőjüket öntözéses lege­lővé alakítják át, hogy a község állatállományának mindenkor dús legelőt biztosíthassanak, A Béke termelőszövetkezet 30 hol­don halastavat létesít és 70 holdon öntözéses gazdálkodásra tér át. Nemcsak takarmányt fognak termeszteni, de konyhakerti ve- teményeket is. A község dolgozó parasztjai azt javasolták, a fásítás tovább­fokozására, .létesítsenek egy csemetekertet. Nagyon tetszett as indítvány mindenkinek, de nem volt szakember, aiki annak gya­korlati megvalósításában útmutatást adott volna számukra, ak . A bajai járási pártbizottság az elmúlt na­pokban értekezletre hívta össze a bajai járás allami gazdaságainak, tangazdaságainak, terme­lőszövetkezeteinek, gépállomásainak agronómusait. a szakembereket, az élenjáró dolgozó paraszto­kat, hogy megvitassa a párt- és kormányhatáro­zat alapján előttük álló feladatokat. Pápista Lajos elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője foglalkozott a járás helyi sajátosságaival, a kukoricatermelés növelése mellett a paprika-, szőlő- és gyümölcs- termei ésseJ. a gabonatermeléssel és a talajerő fokozásáváL Megemlítette, hogy a járásban ha­talmas lehetőségek vannak az öntözéses gazdál­kodás megvalósítására. A hozzászólásokban számos javaslat hang­zott eV közöttük Schmidt Oszkár, a csátaljai gépállomás agronómusa javaslatában kifejtette, hegy kombájnaratás után kár a tarlón maradt szalmát' i'elperzselni, mikor azt kiválóan fel lehet használni trágyázás céljára. Továbbá felhívta a figyelmet az édescirok termesztésére, mint az egyik; leghasznosabb silótakarmányra, Oerjonác István, a hercegszántói Felszabadu­lás elnöke arról beszélt, hogy az öntözéses gaz­dálkodás megvalósítható az egyénileg dolgozó parasztok földjein Is. Felhívta a figyelmet, hogy az eddiginél több gondot kell fordítani a gyü­mölcstermesztésre is, mert a bajai járásban min­den adottság megvan a legízesebb gyümölcsfaj­ták termesztésére. A gyümölcsösök fejlesztésé­vel, szakszerű gondozásával együtt időszerű kér­désként merült fel a méhészet fejlesztése. Czi- czinger József bajai középparaszt elmondta, ho­gyan lehetne növelfii a kukorica terméshozamát, miközben rámutatott arra, hogy ezzel együtt- jáma a sertéstenyésztés eredményes fejlesztése. Reile Géza vaskúti tanácselnök javaslatot tett az Istállózott birkaállomány nevelésére. Ö maga 100 birka nevelését vállalta. Dolgos Ilona a bajai törzsállattenyésztő állo­más, Felvidéki István a Halászati Szövetkezet, Ballai István az Árvízvédelmi és Folyamszabá­lyozási Hivatal részéről szakmai útmutatással, hasznos tanácsokkal járultak hozzá az értekezlet eredményességéhez, 'll!!!] ________!*U'U«’!. Uia' il J— .1-----LL ...LUSJ ' " '!.' i. . i._ JJJii.1. ■ n — j övedelmező a ser tésteny észté» — mondja Sternád Mihály hácshokodi egyénileg dolgozó paraszt •A bajai járás min­denkor hues volt_ a sertésbíz3talásról. Búcs- bokodon például alig van ház, ahol az em-- bér egy-két sertést ne találna az ólakban. — Piaci napokon sűrűn fordulnak a kocsik Ba­ja felé, jól kihízott mangalicákkal, berk- sírekkcl, cornwallok- kal. A, bökodi .sertés még errefelé is márkát jelent. A TolbuchLn-utcában mindenki ismeri Ster­nád Mihály . dolgozó paraszt házát. Hogyne ismernék, mikor a leg- job sértéshízlaló híré­ben áll. Az elmúlt na­pokban- .-törzskönyvez­ték': egyik sertését.. — A sertéstenyész­téshez' érteni -kell-'- bi­zony — mondja Ster­nád Mihály. — Más a szülői házban sajátítot­tam el e tapasztalati»* ' tat. Persze, nem vala­mi nagy ördöngösség kell hozzá, csak íaj- taismeret, kellő gon­dosság és annyi szak­értelem) amennyivel mindén gazdaember, aki jószágokkal is fog­lalkozik, rendelkezik, Sternád Mihály corn- wallsertések tenyészté­sével és hizlalásával foglalkozik ö hoidas gazdaságában. — Azt mondja, nagyon hálás, nagyon kifizetődő a ve­lük való foglalkozás. Állandóan 10, de nem egyszer annál több ser­tés is áll óljaiban. Még 1947-ben cserélte fel cornwallokkal a man- galicaállományál. . ' — A mangalicák -évi 4—-5 * ' szaporulatával szemben ez a fajta egy- egy öllésnél.. H) malac? nál ,is .'többet szaporít* Jobban bírja, a nyáti. meleget, tápanyagfe. ve­tőié is jobb, legelőké- tíessége. is nagyobb. Példával is alátá­masztja. Kétmázsás sertést vesz alapul. — Míg a mangalicáknál mindössze 10 százalék­kal több a zsír, a corn- waldnál 25 százalékkal több a hús és ugyan­azon híziaiási idő alatt a Cornwall félmázsás gyarapodási többletre is szert tehet. Négy holdon ter­meszt kukoricát. A be­adás teljesítése után megmaradt kukoricá­ból 25—30 mázsát for­dít a sertések tartásá­ra, hizlalására. —: A gazdaember szápaára jobban kifize­tődő a hizlalás — han­goztatja — jómagam a sértéshízlnlással több •jövedelemre teszek szűrt, mint a mezogéz- .tíaságt termelésemből. Sternád .Mihály dol­gozó paratízttársamak is átadja tapasztalatait Sokan vannak a köz­ségben. akik kő vétik példáját. Nem ritka a 230—250 kilogrammos cormvall-példány. Van ezenkívül man­galica, berksiri is bő­ven, csak eddig a2 volt a baj, hogy rendszeres hizlalással és tenyésv téssel keveset foglal­koztak. A párt- és kormány- határozat megje enésc óta a községben mind többen határozták çl a/ intenzív sertés tény ész tés és hizlalás beveze­tését. Jelentős kedvez­mény a dolgozó parasz­tok számára az ingye nes állatorvosi Kezelés azonkívül az. hogy megjavul a sertéspes­tis, sertésörbánc, bru céilózís és á hólyajfe .,reg elleni-védekezés s tovább javul' az oltó­anyag minősége Is, ■ Az év végére a bo . kőül' sertésáilornátlyt wc elmúlt évi Kétszere­sére akarják emelni. elkészítette volna a létesítéshez szükséges pénzügyi tervéi. Megtudta ezt Sümegi András, a Bajai Tangazdaság vezető agronómusa. Azonnal felajánlotta segítségét és vállalta, hogy égy héten belül elkészíti egy csemetekert létesítésének gyakorlati és pénzügyi tervét. TAPASZTALATCSERE a náddal rendelkező termelőszövetkezetek között Megyénkben kozol húsz olyan termelőszövetkezet van. amely nagyobb nádassal ren* delkezik. Szakértők becslése szerint ezeknél nádfeldolgo- zással egymillió forint jöve­delmet ieíietne elérni. Vannak már termelőszövet­kezetek, amelyek a nád hasz­nosításával tekintélyes jöve­delemre tesznek szert. Anasz nosításban élenjár az orgo ványi Alkotmány, amelynek ez a melléküzeme ősz óta több mint 300.000 forint jöve­delmet hozott. Ez a mellék­üzem havonta jövedelmez, nem kell tehát évvégéig vár­ni a pénzosztással. A többi szövetkezet is rá akar térni erre a mellék­üzemre, ezért e hét végén két­napos tapasztalatcsere érte­kezletre jönnek Orgoványra. Az első najion megtekintik a melléküzemet, a másikon megtárgyalják, bogy saját szövetkezetükben hogyan le­hetne a tapasztaltakat hasz nosítani, a nádból jövedelmet biztosítani. A termelőszövetkezetek tud­ják, hogy találékonysá guktól függ egészévi jö­vedelmük. Ezért a náddal rendelkező termelőszövetke­zetek mind képviseltetik ma­gukat az értekezleten. A zsanaoresztői Uj Világnak 50 hold. az ágasegyházi Szabad Május 2-nek 22, a csolyóspáfo si Leninnek 11, a tázlári Vő rös Csepelnek 10, a fülöpházi Szabadságnak 108, a bel véeiai Táncsicsnak 30, u drágszéli Haladásnak 25. a roadarasi Dózsának 18. a soltvadkerti Petőfinek 24, a bugaci Békének 14, a ke rekegyházi Előrének 17 Lobi nádasa van. Ezek mind a nő véuytermesztés és állatte­nyésztés jövedelmét a melléküzemmel tervezik nö­velni. Fokozódik a fásítás üteme a bajai járásban A párt- és kormányhatározat felhívta a figyelmet a fásítás nagy jelentőségére. A bajai já­rás községei közül Vaskút szö­vetkezeti községben már évek óta folyik a tervszerű fásítás, amit az idei évben még nagyobb arányban folytatnak tovább.- Felsőszentiván csemétéskert- jéből tavaly és az azelőtti évek 6orán 3000 csemete került elül­tetésre a tereken és az eddig kopár utcákon. Az idei évben további 3000 darab qsomete kl- ültetését végzik el. 1 Felsőszentiván felajánlotta, hogy csemetekertjéből a fásítás meggyorsítása érdekében facse­metéket bocsát a bajai járás va­lamennyi községének rendelke­zésére. Jo tudni, ... hogy kezünkről usúulért étel-, vág* hagymaszagôt cita- volíthatunk. ha egy evőkanálnyi paradicsommal és egy kávéska­nálnyi sóval összedfimölJOV. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents