Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-19 / 15. szám
r BÁCSKISKUNMEGYE! NÉPÚJSÁG A Z MDP BAÇSKISKUNMBGYCI PPJA <X évfolyam. 15. szám, Ara SO fillér 1954. JASÜÄB 19. KEDD A MAI SZAMBÁN Szőlőkultűráhk fejlesztése a kocraányprogramm lapján. — Jövedelmező a sertéstenyésztés — mondja Stemád Mihály bácsbokodi egyénileg dolgozó paraszt. — Mezőgazdasági szakemberek értekezlete a bajai járás mezőgazdaságának fejlesztéséi-e. — Megyénk helyi ipara fejlesztésének lehetőségei.. % Tei’melosæë vetkezeteiiil* iervkéfeæitése elé A párt. éa a kormány határozata a mezőgazdaság fejieszgydembe, hogy növeljük a ter! firmelö szövetkezeteink terveiből SSBS9S<SSSSS9?SSSei72±9aQCaaS93SBaS3S3S£SS£SS5S5SSSS£8S Növelik az áHaH'enyészf'és hozamát a hajósi U| Élet tsz-ben téséről megjelöli azokat a fontos és hagy állomásokat, amelyekről el Kell mduim termelő- saövetKezeteinKneK a magasabb hozamok elérése felé. Termelőszövetkezeteink életében ilyen fontos állomás a tes> meléíii terv és a bevétel-kiadási eiőiranyzattervezet készítésé. E2 a munka rendkívül Komoly és nagy féiadat teraneiószóvetkeze- teinás. vezetőinek és tagsaganak. A termelési terv készítésénél «^«embereinknek és termelőszövetkezeti vezetőinknek abból kell Kiindulni, hogy az eimúlt évben átlagtermeseirak viszonylag alacsonyak voltak. Ebből eredően az egy munkaegységre eső jövedelem sem volt kieie- gitő. A tervezésűén figyelembe kell venni a fő termelési ágakat, ugyanakkor a melléküzemágak termelését is, A Kenyérgabonatervezés fontos. feladat, mert két jelentős kérdésről' vaui szó. Az egyik az állam iránti kötelezettség teljesítésé, a másik a szövetkezeti tagok jövedeumenek fokozása. Te- nát a tervezésnél számba kell veiuU,1 hógy mekkora terület van bevetve ksnyergabunavai. Egy reális átlagtermést vegyünk alapul, ebből kiszámítjuk, nogy m^fjrayi terem összesen, maja az ráfiam u-anti köteiezettseget .evonjuk és a várható munkaegységek számával elosztjuk a maradékot és ebből meg tudjuk állapítani, mennyi jut egy munkaegységre. Ha azt látjuk, hogy az 5—6 küograrnmot nem érjük el, akkor feltetien tervezzünk tavaszibúzát annyit, hogy az egy munkaegységre jutó gabona kielégítő" legyen. A kapások tervezésénél s ezen belül- a burgonya- és kukorica- tesmeiési terv összeállításánál mérlegre kell tennünk a meglévő munkacrőszüksegietet. Ha az elmúlt évben nagy termetet foglalt el a kukorica, Ős a terület jórésze, vagy egyrésze kapa- latlan maradt es ezert az átlagtermés alacsony lett, altkor kevesebb kukoricaterületet tervezzünk be. Lehetőleg annyit, hogy azt háromszor-negyszer is meg tudjuk kapálni, mert csak így biztosíthatjuk a magasabb terméshozamot. Hasomó a helyzet a többi kapásoknál is. A takarmány termelés tervezőiénél elsősorban a meglévő és a tervezett; áll áttetszőm takar- mányszükségieténeik maximális kielégítéséből induljunk ki. — Ugyanakkor a takarmanyalap mailéit még a szövetkezeti tagok háztáji állomanyának is biztosítana kell a takarmányi-ükségletet; A tervezésnél a hozamok növelése érdekében . a munkaerő *!apcs felmérése után elsősorban gz alapvető és tejiett agro- eljárásokat, véstyük fl* merátlagot. Az állattenyésztés alapja a [•skarmánytermeics. Ha a takarmány biztosítva van, altkor az állattenyésztési tervet a termelőszövetkezet adottságainak megfelelően készítsük eh Az állattenyésztés tervezésénél szmten figyelembe kell vennünk az állati termékhozamok növelése érdekében a fejlett zootechnikai eljárásokat. Végül a pénzforrások, a termelési terv forintosítása, a bevétel és kiadási költségvetés tervezésénél kell a tudásunk legjavát adni. Figyelembe kell venni, hogy amíg a termelési tervben természetben jelentkezik a bevétel, addig a be vote 1 és kiadási költségvetésnél forintban. Tehát a termelési terv ösz- szefoglalójárói van szó. Mikor a két tervet elkészítettük, akkor látjuk, hogy az egy munkaegység értéke hogyan jelentkezik természetben es forintban. Ha alacsony még így is a2 egy munkaegységre jutó jövedelem, nézzünk szét alaposan, hogy mit tehetne tenni az üzemen belü1 a jövedelem növelése érdekében, Termelőszövetkezeteink közül megyénkben is többen rendelkeznek náddal, vízzel, vagy kisebb-nagyobb házliparral. A száraz és az öntözéses kerteszet az állati termékek feldolgozása, olyan ipari növények termesztése, amely jövedelmező az üzem részére, elősegíti az egy munkaegységre eső jövedelem növelését. . Az orgovámyi Alkotmány termelőszövetkezetben nádpallót készítenek. Az ebből eredő bevétel többszázezer forinttal növeli a tagság jövedelmét. Ahol tehetőség van, ott a halastó jövedelmét is figyelembe keil venni. A víz mentén szárnyas- telepeket lehet felállítani. Az aíiati termékek feldolgozásánál, ha csak a hízottsertést vesszük alapul, élősúlyban 20—22 forint a jövedelmünk, ha azonban feldolgozzuk kolbásszá, hurkává, duplájára is .emelhetjük a pénzforrást, Különösen mezőgazdasági szakembereknek kell minden segítséget megadni a termo iőszö- vetkezeteknek. Legyen az ő murakafeíajánlásuk a III, pártkongresszus tiszteletére- az, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek termelési terveit úgy segítik elkészítem és megvalósítani, hogy az egy munkaegységre eső jövedelem jóval meghaladja a múltévit, Apostagi József, megyei táraács tss-csoport. A HAJÓSI UJ ÉLET tsz-ben is arról folyik a szó, hogyan lehetne a jövedelmet gyarapítani. Már az évvégi zárszámadásnál tisztán látták, hogy a jöve- delemgyarapításnak két útja van: fokozni kell a növénytermesztés és állattenyésztés hozamát. az Állattenyésztés hozamának növelésére istállók szükségesek. A téli napokat azért arra használják fel, hogy süldőszáuást építenek. Kértek 30<X) forint hitelt is, hogy ser- tésflaztatót építsenek. Ezt a napokban fejezték be. A fiaz- tató értéke 44.000 forint. MOST FOLYIK az istállók rendbehozatala. Sáfár Gyű ta vezeti a téli foglalkozás munkáját. Azok a tagok, akik az építkezésen nincsenek elfoglalva, a gyümölcsösben tisztítják a A kecskeméti járásban több termelőszövetkezet tagsága úgy küzd a nagyobb termésért, hogy kertészetet létesít. Terveikbe kútfúrást is beállítanak, hogy ebből biztosítsák a szükséges vízmennyiséget. A lászlófalvi Szovjet-Magyar Barátság tsz 30 holdra terjeszti ki kertészetét. A tiszausecskei Szabadság 15, a lajosrruz&ei Vörös Csillag 20, a Törekvés 20, a Több hízottsertést A MÉLYKÚTI ÚJ ÉLET’ tsz tagsága is most állapítja meg, hogy egész éven át mit alia; tenni. Napok óta tervezgetnek mert tudják, ettől függ minden tag jóléte. A JÖVEDELMET az állattenyésztés bővítésével akarják gyarapítani. Itt főieg sertéshiz- lalásra gondolnak. Most is 18 sertést hizlaltak fel. Ebbö; négy- gyei teljesítették beadásukat, a többit pedig szabadpiacon értékesítik. A sertéshizlalási azzal is elősegítik, hogy a földművesszövetkezettől átvették a daráiét. Rövidesem megindítják, felszerelése most van folyamatban. A daráló vámját szintén hizlalásra használják, úgy tervezik, hogy nemcsak a tsz-ek, hanem a környékbeli gazdáknak is daráinak. fákat. Hajdú Péter példát mutat ennél a munkánál. AZ ASSZONYOK sem íiinck tétlenül. Minden házban gyari klSKUNFÉLEGYEAZf Harcos termelőszövetkezet 1951 novemberében alakult 17 tagijai és 270 hold földdel A nyár folyamán sokan ar~ ról beszéltek. hogy a csoport fel fog osztani. Megkezdődött a harc a termelőszövetkezeten belül a szép gazdaság megmentéséért. Varga Antal párttitkár, Cseri János, Xá- nási János, Kiss Ferenc, Varga Béla, Seres Ilonka és még többen kemény elhatározásPetőfi 15, a kerekegyházi Dózsa 20, az Előre pedig szintén 20 holdon létesít öntözéses gazdálkodást. Füiöpházán a Petőfi 20, az orgoványi Alkotmány pedig 80 holdon kertészkedik majd. Minciezel; a termelőszövetkezetek rövidesen megkezdik a kutak fúrását. A szükséges beruházási összegeket máris biztosította a járási tanács mező- gazdasági osztálya, — szabadpiacra A MELLÉKÜZEMÁG fejlesztésével is növe.ik jövedelmüket. Probléma még a 28 tag számára, hogyan használhatják jói ki a téü napokat, A férfias még találnak munkát, de az asszonyolt számara nem mindig akad, mert Mélykúton még nem fejlődött ki a. háziipar. A tervezésnél azt is figyelembe veszik, hogy mind a férfiak, mind az asszonyok részere egész even át biztosítsanak munkát, biztosítsanak jövedelmet. A JOVEiíELEMBIZTOSITASnAl arra gondolnak, hogy ki- sebb-nagyobb időközönként csurogjon a pénz, hogy ne kelljen év végéig várni. Ezt a cél szolgálja a sertéshízlalás, mért a. hízott sertéseket mindig értékesítem lehet a szabadpiacon, araikat pedig előlegként felosztani. potgubót fejtenek. Ilyenkor e.-i beszélgetnek a múltévi erednie-» nyékről és tervezgetnek éZevi munkájukról. Most aliapítjá» meg, hogy mit akarnak tenni, 1 sál fogadták, hogy ők tovább ra is közösen gazdálkodnafiELE1ÁTE úgy nézett iíi;á helyzet, hogy nem sikerül « közös gazdaság megmentése unnál is inkább• mert a termelőszövetkezetben csak ■kel- párttag volt. VÉGÜL ELÉRKEZETT « nagy nap- amikor megkérdeztük a tagságot, hogy kik akarnak bennmaradni és kik azok, akik úgy gondolják• hogy helyesebb, ha egyénileg gazdálkodnak. Tizenhármán maradtunk a szövetkezetben. Megválasztottuk az új vese-* tőséget. Varga Antalt párt-, titkárnak, Papp Mihály elvtársat az ellenőrző bizottság elnökének. EKKOR született meg àâ elhatározás, hogy rendbehoz'' zuk a szövetkezet vagyonát, főként az állatállományi, amely előzőleg bizony csákt szalmájaként volt kezelve. Mindenki tett valamilyen vállalást a maga területén. AZÓTA napról-napra jóim ban ment a munka. Ezt látták azok a dolgoso parcísztök is, akik előzőleg kiléptek szövetkezetünkből. Láttál/:* hogy másképp megy a munka, mint azelőtt és többéit visszaléptek. A visszaléped lek lelkesen segítették a mi munkánkat, szintén tettek vállalásokat az állatállomány rendbehozása terén. SZAMUNK napr ól-napra növekedett és mg már 36 -an vagyunk. Persze akadnak! Még hibák. Egyik tagunk például megpróbált egy kocsi csatornádét a csoport tie lajdonából elvinniL Ezért a csoportértekezlet 15 munkaegység levonásra büntette. Nagyon megígérte, hogy töb‘ bet ez nem fog előfordulni. A január 6-i gyűlésünkön már sikerekről számolhatott be a vezetőség. Az ellenőrző bizottság elnöke ismertette a minisztertanács ■ határozatát, amely a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozik, A gyű' lésen elhatároztuk, hogy Tó holdon tavasszal lucernái vetünk, azonkívül 10 hold napraforgói, takarmányborsót, somkórót. stb., hogy ál* laiállományunknak a megfelelő takarmánybázist biztosítsuk. Tavasszal az összes vetésterületünket fejtrágyáz- zuk. 5 hold gyümölcsöst lété* sítünk. Veréb elvtárs brigád- vezető javasolta 5 hold eper-» '«telepítését is. EZEKET A TERVEKÉT, meg is valósítják, mert ariden több jövedelmet ■ akarunk elérni» mint tavaly. Cseri Lajos. a kiskunfélegyházi Harc ár tersielősécport tagja. ■ • -V. .. 1 ? V Kertészetet létesítenek a kecskeméti járásban a te* meiőszövetkezetek Több dohányt termesztenek as idén a esászártÖítési Szabadság tsz tagjai A császártöltési Szabadság tsz-ben az asszonyok énekelve, vidáman végzik a doiiárayleve.ek simítását. Vörös Katalin belebelefog egy-egy nótába, a többiek felkapják a dalfoszláriyt és máris kórusban zengve száll, szárnyai a dal. A férfiak most fejezték be a trágyahordást. Újév óta több, mint 30 holdra vitték ki a trágyát.. Akik nem voltak trágyahordással ellogiaiva, azok szerszámokat javítottak. A kocsik, ekék már kijavítva várják a tavaszi muúkát. Most folyik a lószerszámolt rendbehozatala. A tagság Kovács Béla elnök vezetésével most úgy állítja össze a tejeket, hogy a földterület 70 százalékán gabonáié ékét termesztenek, 30 százalékán pedig ^apásokat. Kevesen vannak, ezért kisebb területen foglalkoznak kapásokká,, hogy azokat jobban meg tudják művelni. A kapásokon belül bővítik a dohány- termesztést. Ez az idén is szép jövedelmet biztosított. As idén több jövedelmet akarunk elérni, mint tavaly ♦
