Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

Tervek a iajosiiiizsei Sallai termelőszövetkezetben

HOTAKARÓ ALATT pihen a,, lajosmizsei határ. A természet téli álmát alussza, de a Sallai termelőszövetkezet meleg helyiségeiben élénk élet folyik. Az egyik szoba ban ideiglenesen bognánnü- helyt rendeztek be. Itt készítik a juhállomány részére az etetőrácsokat, javítják a kocsikat és az egyéb szerszámokat. A tűz vidám pattogását Szóród Ferenc még vidámabb nótázása kíséri. Négyen dolgoznak itt. Szó^ rád Ferencen, kívül Szabó József, id. Gerőcs István és Szél János.

Folyik az előkészület a tavaszra. Nemcsak ebben az egy helyiségben, hanem az egész termelőcsoportban. A napokban kezdik meg az üzemterv készítését; amelyben a. jövedelmező gazdálkodás alapjait vetik me^. Soltész István, a termelőszövetkezet agronómusa arról a nagyszerű tervekről beszél, amelyek megvalósításával gazdagabbá teszik a szövetkezetei.

AZ IDÉN SEM panaszkodhatnak a tagok. Berki Mihály. növénytermesztési brigádvezető hirtelenében nem is tudja, hogy hány mázsa terményt kaptak a fiával. Csak egy kis fejtörés után sorolgatja el, hogy 2S mázsa kukorica. 23 mázsa búza, 7 mazsa árpa, 54 mázsa takarmányrépa. 160 kiló cukor :és 16 mázsa burgonya jutott nekik. Ezenkívül olajból eddig mintegy 60 litert kaptak és 4377 forint készpénzt.

— Az idén még több jövedelmet akarunk — mondja Berki Mihály és a szövetkezet fiatal agronómusa helyeslő bólintással kíséri szavait.

— A tervünk szerint ■— hangoztatja — növelni akarjuk a növénytermesztés és az állattenyésztés ^ hozamát. Már az elmúlt Őszön emeltük a kenyér gohona vetésterületét. A talaj adottságainak megfelelően 70 holddal több búzát vetettünk és csökkentettük a rozsterületet az elmúlt évhez viszonyítva. Jobban számbavesszük az idén a lehetőségeket, mint tavaly. 20 hold kertészetünk volt az elmúlt évbén és nem. győztük munkaerővel. Az idén csak 5 holdon kertész" ktdünk, mert ehhez van elég munkaerő.

— A talajerő visszapótlását ■mi is elhanyagoltuk eddig. Főként a trágyakezelésnél voltak a bajok. Az ősszel 70 holdat trágyáztunk. Megszüntetjük a helytelen trágyakezelést. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a trágyát általában az ól mellé

hányták a jószág gondozók. Ez nemcsak hogy egészségtelen volt, hanem a trágya kiszáradt, vesztett érié* kéből. Az idén bevezetjük a szakaszos trágyakezelést, trá* gyatelepet létesítünk.

— Az is fontos, hogy a, tavaszi vetéseinket megerősítjük — veti közbe a brigádvezető. -*.,As elmúlt őszi száraz időjárás nem valami kedvező Felt az őszí gabonafélékre. Ezért tavasszal fejtrágyázunk- hogy megerősödjenek a vetések.

A kellemes melegben feloldódik a beszéd. A fiatal agronómust szinte, meg sem lehet állítani, amint elmondja az idei terveket, amelyek a napokban készülő üzem- tervben is szerepelnek majd.

— TÉPJÜNK AT az állattenyésztésre. Nálunk elsősorban a f érőhelyekkel van

baj. Nemcsak a meglévőket szükséges átalakítani, hanem újakat kell építeni. A tehénistálló hideg. Mór hosszú idők óta tervezzük, hogy padlást építünk, hogy ezáltal melegebbé tegyük az állatok férőhelyét. megakadályozzuk a betegségeket. Át is akarjuk alakítani a helyiséget, hogy bevezethessük az egyedi takarmányozást. Jó takarmányozással akarjuk növelni a hozamot. Tíz tehénnél alkalmazzuk egyelőre a. háromszori fejést.

— Hasonlóan sok a tennivalónk a sertésállományunk felfejlesztése és minőségi megjavítása terén. Legsürgősebb egy 50 férőhelyes ser tésfiaztató és egy 30 férőhelyes süldőszállás építése. Ha enged az idő. azonnal meg kell kezdenünk a munkát. _

— A nagyobb szaporulat érdekében bevezetjük a sertéseknél az egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetést.

Kint mintha sűrűbben szállingóznának a hópelyhek. Bent azonban a duruzsoló tűz mellett Soltész István tovább szövögeti a terveket.

— Különösen a birkatenyésztés kiterjesztésére vannak meg az adottságaink. 211 darab birkánk van és 100 hold legelőnk, amelyen köny nyen megél még ennél jóval nagyobb számú állomány is.

Tavaly ősszel 50 darab fésűs merinóival bővítettük juhállományunkat. 300 férőhelyes juhliodályt építünk.

EHHEZ KÉSZÜL az etetőrács, amelyet nótaszó mellett faragnak Szórád Ferenc és társai. Halkan szűrődnek át a dallamok a szomszéd szobából a vastag falon.

— Azonkívül 20 darab mag- pulyka, ugyanannyi liba és 100 darab tyúk biztosítja majd a baromfiállományunk kiterjesztését.

— Mi is csak most kezdjük felismerni, hogy milyen jövedelmező az állattenyésztés

— szól bele Berki Mihály brigád-vezető, — nemcsak a csoportnak. de a jószággondozónak is. Gerőcs László ser- lésgondozó például 10 malacot kapott prémiumként a malacozási terv túlteljesítéséért.

SOK MÉG A TENNIVALÓ a termelőszövetkezetben ír növénytermesztés és az állattenyésztés hozamának növelése terén. Ezt nemcsak ők ketten ismerik el. hanem minden tag tudja. Sok lépés választja még el a termelőszövetkezetet a minőségi növénytermeléstől és az állattenyésztéstől.

— A kezdeti lépéseket már az idén megtesszük — mondja bizakodva az agronómus.

— A zöld futószalagot bevezetjük, 10 hold őszi, taliar- mány keveréket vetettünk,

azonkívül lucerna• csalamádé, tavaszibükköny stb. fo• lyamatosan biztosítja állatainknak a zöldtakarmányt.

ÍGY, TERVEZGETNEK a párt- és kormányhatározat nyomán a lajosmizsei Sallai termelőszövetkezetben, így készülnek a tavaszra. Csak a tagság és a vezetőség akaratán múlik, hogy ezek a tervek' valóra is váljanak. Igyekezetben és lelkesedésben nincs is hiány, hiszen a tagok száma napról napra növekszik. Az ősz folyamán 15 új belépővel erősödtek, akik az iparból tértek visz- sza a mezőgazdaságba és máris szorgalmasan résztvesz- nek a munkában.

Megkötötték a kulacsai gépállomás építésére a szerződési

Kalocsa és környéke .mezőgazdaságának fejlesztésében nagy szerep vár a kalocsai gépállomásra A gépállomás fejlesztésére a kormány több mint 3 millió forintot bocsátott rendelkezésre. Ebbői az összegből fedezik a műhely, a traktorszín és a pihenő építési költségeit. Az építkezések rövidesen megindulnak. A napokban kötötték meg a Bajai Magasépítő Vállalattal az építési szerződést.

TÜSKE

Ez itt kérem állami vállalat !

Gállá elvtárs, a zsanaeresztői Uj Világ termelőszövetkezet elnöke a napokban Kiskunhalason járt. Amikor a hóban va.ó ifi kilométeres kocsikázás után beért Kiskunhalasra, kocsijával be akart állni a kiskereskedelmi vállalat tágas udvarába. Elhatározta magában, hogy engedélyt kér a vállalat vezetőjétől a beállásra, míg a járási tanácsnál az ügyét elintézi. Biztos volt benne, hogy a kiskereskedelmi vállalat segítségére lesz. Azonban keservesen csalódott. Ugyanis a vállalat igazgatója és személyzeti felelőse kereken elutasították az udvarias kérést. Ezt mond iáit: —. Ez itt kérem, állami vállalat! Itt semmiféle termelőcsoport nem állhat be. Menjen és álljon be máshová, ahová tud.

Azonban a kiskereskedelmi vállalat vezetői diplomatikusai, voltak, nem személyesen, hanem a hivatalsegédtől üzenték meg a kényelmetlen választ.

Galla elvtárs kicsit meglepődött és joggal jegyezte meg: •—< Na, ezek ugyan levizsgáztak.

Mi is csak ezt mondtuk volna. Hiszen nem nagy dologról van szó, emberek vagyunk és ha mód van rá, miért se segítsünk egymáson? A kiskereskedelmi vállalat vezetőségének pedig mos’ módja lett volna rá.

KI., » mit szól hozzá?

Tallér István.

Miért nincs üb-elnökünk?

GAZDASÁGUNK FŐKÉNT

szőlő és gyümölcs, valamint növendék állatnevelő és hizlaló irányzatú. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat után gazdaságunk dolgozói még lelkesebben fogtak munkához.

Gazdaságunk dolgozóinak lelkes munkájára építve készítettük el terveinket. A 607 kataszteri hold újtelepítésű gyümölcsösünket újabb 10 hold cseresznyéssel bővítjük. 100 hold tavalyi telepítésű szőlőnk trágyázását is folytatjuk, ugyanakkor régi telepítésű szőlőinkről 1 millió 500 ezer darab síma szőlővesszőt szedtünk a jövőévi telepítéshez készülve. Takarmánykeverékkel bevetett földjeinket tavaszra szemcsés trágyával fejtrágyázzuk, hogy állatainknak korai zöldtakarmányt biztosítsunk.

A GAZDASÁG ÉPÍTÉSI tervében szereped egy 100 férőhelyes tehénistálló, egy 100 férőhelyes új istálló növendékállatok részére, egy 500 férőhelyes sertéshizlalda és egy munkás- szállás építése 60 személy részére, valamint 5 kétszobás családi ház felépítése. Jelenleg ékítünk egy gépszínt kombájnjaink és cséplőgépeink számára. Traktorosaink a múlt hónapban megkapták a fűthető szerelőcsarnokot.

NAGY TERVEINK vannak az állatállomány növelésére. A meglévő állatállományunk az idén csaknem 100 százalékkal emelkedik. Tehenészetünkben 150 tehénnel lesz több, s a megJ!í5tí-I*en kezdte működését a bajai állami törzsállattenyésztő állomás. A meg alakulás óta szép eredményt ért el. A kezdeti ihunka során két nagy feladat állt az állomás előtt: a bajai járás sertés- és juhállományának fejlesztésé, továbbá a meglévő állatállomány minőségének megjavítása.

. A sertésállomány fejlesztése érdekében törzstenyészetekkel látták el a jártás termelőszövetkezeteit. Ma már Csávoly, Csátalja, Sükösd és Nemesnádudvar kivételével a járás valamennyi termelőszövetkezete berksir és cornw all tenyésztörzsekkel rendelkezik. Az állomás létesítésekor a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló sertések száma 182 darab volt. Egy év alatt ez a szám 909-re emelkedett. A törzstenyésztőcsoportok számára ez idő alatt az állomás 398 anyakocát és 55 apaállatot biztosított.

A törzstenyészetek az állomás irányítása és szaktanács- adása mellett nemcsak állományukat növelték, de jelentős mennvi sésrben tudtak te1 bajai törzsállattenyésztő állomás a párt- és kormányhatározat vég rehajtásáért

nyészállatokat szállítani az ország különböző területeire. A berksir és Cornwall sertések tenyésztésével növelték a hús- és zsírellátást.

A sertósállomáiij minőségi megjavítása és fejlesztése mellett nagy feladatok vártak a juhtenyésztés minőségi fejlesztése terén is az állomásra. A bajai járásban addig főként cigája juh- fajta tenyésztése folyt. Gyapjúját házilag könnyebben tudták feldolgozni, mint bármely más juhfajtának és tejterméke is bőséges. így aztán a merinói juhfajta tenyésztését elhanyagolták. Az állomás már^ 1952 óta. tehát a megalakulástól kezdve a merinói juhok tenyésztésére törekedett, hogy az ipar részére is kellő mennyiségű és jó minőségű gyapjút szállíthassanak a bajai járás termelőszövetkezetei és dolgozó parasztjai. Ma már 380 darab

háromszori ellést. Még ebben az évben sertéstörzstenyésze- tekkel látják el Csávoly. Csata Íja, Sükösd és Nemes- nádudvar termelőszövetke' /étéit.

A termelőszövetkezetek állatállományának fejlesztése mellett az eddiginél több segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztoknak is az állattenyésztés fejlesztésére. Nagybaracskán, Dávodon, Hercegszántón és Érsekesanádon az egyénileg dolgozó ' parasztok sertésük lományából már törzskönyvi ellenőrzés alá vontak 172 anyakocát. Egyedül Bátmo- nöstoron, amely a bajai járás első juhtenyésztő községe. 194 egyénileg dolgozó paraszt juhát törzskönyvezték.

A bajai állami törzsállattenyésztő állomás a párt- és kormányhatározatot követve további munkája során a szaktanácsadás kiszélesítésével javíthatja meg a tenyésztői munka színvonalát, hogy a bajai járás adottsága alapján minél több zsírral. hússal lássa el a lakosság növekvő szükségletét.

fésűs merinóit tartanak ellenőrzés alatt és a cigája fajta minőségi megjavítására 750 anyajuhot törzskönyveztek. A szakszerűen végzett juhtenyésztés egy év alatt a termelőszövetkezetekből 5 darab, az egyénileg dolgozóktól 9 darab jószágot tudott biztosítani fajnemesítés céljára a gyengébb juhállományéi termelőszövetkezeteknek.

■ A I» á I* t- és K o v ni á a yh a t á ro z a t alapján az állomás már kidolgozta a reá háruló feladatokat. A szarvasmarha, sertés- és juhállomány további fejlesztésére, minőségi megjavítására az eddiginél fokozottabb gondot fordítsanak. Kibővítik a sükösdi mesterséges megtermékenyítő állomást, ezzel akarják elérni, hogy a juhoknál az eddigi évenkénti egyszeri ellés helyett bevezethessék a kétévenkénti

lévő 500 növendékállat mellé újabb 300 darabot állítunk be, Az év végére 600 darab birkánk lesz. 500 darab sertést állítunk be hizlalásra az eddigi 500 mellé. 100 családból álló méhészetünk újabb 50 családdal bővül.

EDDIG A GAZDASÁG távéiról írtam, most pedig szeretnék rámutatni azokra a hibákra, amelyek munkánkat gátolják. Mint tiyent említem meg hogy hiába kaptunk 160 ezer forintot védőruhákra. Az állam’ áruházak nem adnak a gazdasá goknak esőköpenyt, csizmát, meleg sapkát, kesztyűt stb., csak egyes személyeknek ás készpénzért. így a gazdaság nem tud venni, mert mi csak csekkre vásárolhatunk.

MÁSIK HIBA AZ, hogy gazdaságunkban a szakszervezet nem működik. Egy év alatt öi üzemi bizottsági elnökünk voit. Gazdaságunkban 500 dolgozó van, ebből 240 szakszervezeti tag. A többi dolgozó is tagja lenne a szakszervezetnek, ha az üzemi bizottság törődne a tagfelvételekkel. 1953 májusa óta a gazdaságban lehetne függetlenített üzemi bizottsági elnök, A megyei szakszervezeti központ azonban nem törődne eléggé a gazdaság üzemi bizottságával. Félévenként egyszer szoktak csak meglátogatni bennünket, akkor is az illető elsorolja a gazdaságban található hibákat és a következő autóbusszal továbbutazik. A múlt év októberében a MËDOST megyei központja megígérte a gazdaságunk üzemi szervezetének, hogy végre rendezni togjs az elnök kérdését, ekkor újabb elnököt választottunk azzal, hogy ez végre végleges lesz és rendbejön a gazdasag üzenv szakszervezete, örültünk, hogy lesz végre gazdája a munkaverseny megszervezésének és aki nyilvántartja dolgozóink versenyíelajániásait, versenykihívásait és a legjobb dolgozók eredményeit népszerűsíti. Saj- nos, ez az ügy még mindig nincs elintézve, mert az októberben megválasztott elnök valamilyen okból, (nem tudjuk miért) nem lehet tovább elnök. Az új elnökválasztás még nem történi meg. Sem a régi, sem az új elnök nem dolgozik, tehát a gazdaság szakszervezetének tagjai újra árvák.

A DOLGOZOK ELMARADTAK a tagdíjfizetéssel is és egymástól kérdezik, hogy ho! kellene tagdíjat fizetni. Várjuk a megyei MEDOSZ gyors intézkedését a hosszúhegyi állami gazdaság szakszervezetének végleges megerősítésére.

Nagy B. László, állami gazdaság. Nemes», nádudvar.