Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-14 / 11. szám

BÁCSKISKUNMEGYEl NÉPÚJSÁG Al MDP BÁCSKISKUNMEGYEl PXkTBlZOTTSXGANAK LAPJA A M AJ SZAMBÁN Téziseik. Ukrajna Oroszországgal való újraegyesítésének 300. évfordulója alkalmából. — Javítsuk meg az alap- szervezetek pártirányítását. — Tervek a lajosmizsei Sallai tennelőszövetkezetben. — Miért nincs üb -elnö­künk? — A termelékenység emeléséért a Bányászati Berendezések Gyárában. — Figyelmesebb, előzékenyebb kiszolgálást. IX. évfolyam« 11. szám. Ara SO fillér 1954 JAN. 14. CSÜTÖRTÖK Beszélgetés a jólét programúi járd! A MEZŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉÉRT •****»t*0»**'M«*«*<'»••■»■■«SSDESaSMH A bajai járás termefőszöv,etf<ezeteí szakemberek bevonásod megkezdték a ferme!ésí tervek e'készífését Egymásután érkeznek hírek arról, hogy járási pártbizottsá­gaink a szakemberek bevonásá­val nagyjelentőségű terveket dolgoznak ki a járás mezőgaz­dasági helyzetének .megjavítá­sára, à-mezőgazdaság fejleszté­sére. Községeink egész sorában indult meg hasonlóértékű kez­deményezés a falusi jólét eme­lésére, a gazdálkodás módszerei­nek megjavítására, a község fej­lesztésére. A kecskeméti járási jártbizottság titkára a Szabad ■tép hasábjain is nyilatkozott terveikről. Tanult belőle a me- ^ye minden vezetője. Kormányunk programrajának élkitűzései, a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésének táv­latai azonban csak akkor ke­rülhetnek a megvalósulás kö­zelségébe, " ha nem maradnak íróasztai mélyén ezek a terves, hanem a tömegek közkincsévé, lelkesítő programmjává varnak. Olyan programmá,. amelyet minden dolgozó paraszt magáé­nak érez, alaposan megismer és megleli benne saját boldogulá- -ának terveit, saját jobb e-eté- rek, magasabb életszínvonalának lelkesítő biztosítékait. Mi ennek a módja? Egyrészt az,_ hogy a konnányprogramm szellemében született tervek va­lóban reálisak legyenek, a helyi adottságokból sarjadjanak ki, ippen ezért egyezzenek a dolgo­zók mindennapi érdekeivel. Eb­ijén nincs is hiba. A másik el­engedhetetlen feltétele azonban a nagy tervek, a mezőgazdaság fejlesztése helyi programmja si­kerének, ha minden, eddiginél szélesebb körben bocsátják pártszervezeteink, pártbizottsá­gaink megbeszélésre kormá­nyunk programmját. És segítsé­get nyújtanak parasztságunknak ?.bban, hogy biztosan tájékozód­jék a' határozatok, a lehetősé­gek között, .megtalálja a neki- való javaslatokat, reális terve­ket, saját jólétének emelésére, az egész népgazdaság fellendíté­sére. Egyszerű és mindennapos be­szélgetésre van szükség falva- inkban a párt és a dolgozó pa­rasztok ' között,, a mezőgazdaság fejlesztésében érdekelt egész aep közötti Most a téli hóna­pokban minden erőt összpontosí- taniok .kél! falusi pártszerveze­teinknek, járási pártbizottsága­inknak, hogy töyiről-hegyire megismertessék a párt és kor­mány határozatait, a mezőgazda­ság fejlesztésének távlatait és ezzel is segítsék a dolgozó pa­rasztokat saját boldogulásuk út­ján nagy léptekkel előre. Már 'vannak kétségbevonha­tatlan jelei annak, hogy egyes pártbizottságaink világosan lát­ják a népnevelömunka kiszélesí­tésének átfogóvá tételének szük­ségességét. Helyes az, hogy párt- ej/ik néhol egészen • te­kintélyes számú előadói aktívát irányítanak faívainkban. Kis- gyűiések egész sorát tartják he­tenként és a járás legjobb nép­nevelői folytatnak csoportos oeszélgetéseket, tartanaik pa- rasztgyűiéseket. A csoportos agi­táció egyes módszereinek alkal­mazása azonban semmiesetre sem helyettesítheti a dolgozó pa­rasztokkal való személyes gya­kori, baráti beszélgetését népne­velők százainak .és ezreinek. Ha a népnevelő papírral és ceruzá­val a kézben együtt járja végig a dolgozó parasztcsalád boldo­gulásának biztos útját, tervez­getve, elhatározásokban segítsé­get nyújtva, akkor ismeri fel valóban minden falusi paraszt­család kormányunk célkitűzé­seinek nagyszerűségét és egyezé­sét saját érdekeivel. Találunk már ezen a téren is jó kezdeményezéseket. A kecs­keméti városi pártbizottság a közelmúltban baráti beszélge­tésre hívta össze a tanyai isko­lák számos pedagógusát. Közöl­te velük, hogy számít segítségük- ra, felvilágosító múmiájukra, a párt és a város dolgozóinak nagy beszélgetésében. A tanyai peda­gógusok büszke örömmel vál­lalták - a megtisztelő pártmegbi- zatást. Helyes volt a kecskeméti városi pártbizottságnak ez az elhatározása, mert az agitáció szervezésének . és kiszélesítésé­nek döntő lépésével: a népne­velők alapos előkészítésével in­dult. Hasonlóan követendő a kiskőrösi járási pártbizottság el­határozása is. Szakihai előadá­sok, szakemberek által irányí­tott ankétok egész sóiéval te­szik népnevelőiket h'arcrakész hirdetőivé kormányunk pro- grammjának. Ezek azonban még nem álta­lános jelenségek megyénkben Sok helyen teljesen elhanyagol­ták pártszervezeteink az egyéni agitációt. Maguk a pártbizottsá­gok is legtöbbször belenyugod­tak abba, hogy községeinkben döcögősen, szervezetlenül halad a kormányprogramm intézkedé­seinek tudatosítása és az alap­szervezetek gyakran kiengedik kezükből a népnevelők irányítá­sát. Általában gyengének mond­ható a népnevelőkkel való fog­lalkozás mind szervezetileg, mind módszereiben. Nem egy ­szer a község vezetői is tanúje­lét adják annak, hogy nem is­merik eléggé kormányunk pro­grammját; Persze, ez a gyökere legtöbb. helyen a népnevelőkké) való foglalkozás tartalmatlarisá- gának. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat ismertetése nem kis munka, de nemes és párat­lan értékű hozzájárulás a nép jóléte jelentős emeléséhez. Erre kell összpontosítaniuk pártbizott­ságainknak, falusi pártszerveze­teinknek minden erőt a téli hó­napokban, A BAJAI JÁRÁS harminckét III. típusú termelőszövetkezeté­ben megkezdték az idei növény- termesztési és állattenyésztési tervek elkészítését. Nagy öröm­mel és lelkesedéssel fogtak hoz­zá a tagok, hiszen a kormány- programmot követő rendelke­zések, a legutóbbi párt- és kor­mányhatározat hatalmas segít­séget és támogatást nyújtanak számukra, szövetkezeteik to­vábbi megszilárdításában, to­vábbi gazdagodásában. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK terveik elkészítésénél nem hagyják figyelmen kívül helyi adottságaikat, lehetőségeiket, hogy azok kihasználásává! mi­nél nagyobb sikert érhessenek A BÁCSKISKUNMEGYEl Ál­latforgalmi Vállalat nemcsak begyűjtéssel. foglalkozik, hanem elősegíti állattenyésztésünk fej­lődését is. Míg marhaoegyűjtési tervét az elmúlt évben li4 szá­zalékra teljesítette, addig a sertésbegy üjtésnéi csak oö szá­zalékos eredményt ért el. Az elmaradás okai részben a váüa- latnál, részben azonkívül Kere­sendő. Az elmaradásból követ­kezett, hogy az országos ver­senyben sertésbeadásnál a !9-ik, marhabegy üjtésnéi a 14-ik hely­re kerüit à vállalat. A VÁLLALAT versenyt indí­tóit a járások között. Az évvégi értékelés szerint az első heiyre a bácsalmási járás Küzdötte fel magát. A második helyet a ba­jai, a harmadikat pedig a kis- kunfé.egyházi járás biztosította magának. Utánuk következik a el a mezőgazdaság fejlesztésé­ben. Az elmúlt évek átlagter­mését veszik figyelembe a több termést biztosító tervek elkészí­tésénél. Megszűnt az egyes nö­vényféleségek termesztésének felülről való irányítása, mely­nek során az adottságok figyel­men kívül hagyásával még az elmúlt évben is a hercegszántói Felszabadulásban és a bácsbo- kodi Vörös Csillagban 130—130 holdon gyapottermesztést írt elő. A SZAKEMBEREK egész sora indult ki a bajai járás termelőszövetkezeteihez, hogy szaktanáccsal, útmutatással se­gítse a tervek elkészítését. A járás gépállomásainak agronó­kiskunhalasi, a dunavecsei, a kalocsai, a kunszentmiklösi, a kecskeméti és a kiskőrösi járás. MEGYÉNK állattenyésztésé­nek fejlesztése érdekében a vállalat 2000 üszőborjút vásárolt a dunántúli megyékben. Ezeket a borjúkat a dolgozó parasztok­nak adták el megyénkben. Az eladás november közepén indult meg. Kalocsán december hónap folyamán 200 darab kelt el. Kis­kőrösön, Kiskunhalason, Kun- szentmiklóson. Kecskeméten és Lajosmizsén több dolgozó be­jelentette a tanácsnál, hogy gyümölcsöst telepít. Tóth Pál 5 holdaa paraszt a tél folyamán még száz aknafát ültet. A megy^ musai, a Magtermeltető Vada* lat, a Kertészeti Magtermeltető, a Gyapottermelő Vállalat, a Me-- zőker agronómusain kívül a já­rási mezőgazdasági osztály öt szakembere segíti a járás tér- melőszövetkezeteinek munkáját a több termés biztosítására. — Nagybaracskán a Petőfi és Vö­rös Szikra tsz-ekben Deák Jó­zsef vezetőagronómus, Bátmo- nostaron a Vörös Csillagban An­gyal István, Vaskúton a Dózsá­ban Romvári Henrik, a Kossuth­ban Kocsek Erzsébet, Herceg- szántón az Uj Életben pedig Gazsi István agtonómusoíí nyújtanak, a szövetkezetek veze­tőségeinek és tagjainak, segítsé­get. megyénkben másutt eddig 500 darab üszőborjút adtak el. A SERTÉSTENYÉSZTÉS fej­lesztésénél figyelembe veszik megyénk tájegységeit. A tájak­nak megfelelő sertéseket . vásá­rolnák. és adják el .a dogozó parasztoknak tovább tény es z té< céljából. A vállalatnak saját állatte­nyésztő-telepei is vannak: a Szabadszállás melletti Kodályon továbbá Izsákon,- Dusnokon, Ka­locsán, Dunatetétlenen, gyei is kísérletezik. Száz meggy­fát telepít földjére. Pityárk Bé la 400- négyszögölön telepít gyü­mölcsöst, Főleg téli almafákat ültet­A szeretnie« népnevelők » párt« és korm únyúatároza t tudatosításáért A szeremlei népnevelők felkészültek a párt­ós kormányhatározat tudatosítására, a legszéle­sebb körben y aló ismertetésére. Soraik megerő­södtek az MNDSZ asszonyaival, a DISZ fiatal­jaival. El is határozták munkájuk erősítésére, eredményeik fokozására, versenyre hívják a ba­jai járás valamennyi községét, ..hogy a párt- és kormányhatározat ismertetésével sikerre vigyék a mezőgazdaság fejlesztését, a több termés biz­tosítását. Versenyfelhívásukban ígéretet tettek, hegy­községükben nem lesz egyetlen olyan dolgozó paraszt sem, akivel ne ismertetnék meg a me­zőgazdaság fejlesztéséről - szóló párt- és kor­mányhatározatot. Kéthetenként nemcsak ered­ményeikről adnak számot, hanem az agitáció legjobban bevált munkamódszereivel is megis­mertetik egymást. A hosszú téli estéket is hasz­nosítják. Tíz-tizertkét ház bevonásával olvasó­köröket szerveznek, a Szabad Föld Téli Estéken pedig gyakorlati szakemberek bevonásává! hasz­nos útmutatást nyújtanak a párt- és kormány- határozatnak a mindennapi munkában va;ó al­kalmazására, hasznosítására. Az MNDSZ asszo­nyéi külön vállalást tettek, hogy a kötéssel, fo­nással és szövéssé! elfoglalt asszonyokat felkere­sik és velük beszélgetve, mutatnak rá a több- termelés fontosságára, felemelkedésük további útjára. A népnevelők lelkes munkája nyomán máris meggyorsult a trágyahordás, a tavaszi munkára való felkészülés. 1 óbb 'mint tíxmilUó sxőlóeems&t gyökeremet a Borjorgalmi Vállalat megyénkben am verni te.építéshez Megyénkben már a tsvwnal *«>k to?<á* egyénileg dolgozó paraszt telepít szólót. Ehhez már az ősszel mintegy kétmilliónyolcszázezer da­rab szőlővesszőt vermeltek el. A hiányzó meny« nyiséget pedig majd a tavasszal szedett vesszőből pótolják, A síma vesszőnél — a Szovjetunió ta-» pasztalatai nyomán — jobban bevált a gyökei reztetett szőlővessző ültetése. Ezért a megyei tanács és a Bartorgalmi Vállalat több mint 10f holdon létesít szőlőiskolát. Erre a célra a terű-' letet víz mellett választják ki, hogy az esetleges nyári szárazság alatt öntözhessék a vesszőket, Több mint tízmillió kigyökereztetett, nagyrészt ben csemegeszőlővesszőből kétezer hold homokot ültethetnek be majd az ősszel, A szőlőiskolához szükséges azőlővesszőt » tsz-ektől és az egyénileg dolgozó parasztoktól' szerzi be a vállalat. A szőlőtermelő tsz-ek é? dolgozó parasztok figyelmét már most felhívták, hogy a hő elolvadása után száraz, fagymentes napokon máris megkezdhetik a vessző szedését. Szaporításra csak az e területen több éven keresztül meghonosodott kövidinka, sártehér, kadar, ezerjó, pirosszlanka, rizling fajtájú szőlő- vesszőt használják. i tiácskishumnegyei Állatforgalmi Vállalni állattenyesztesünk fejlesztéséért Gj umöicsosöket telepítenek Lajoimizsén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents