Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-12 / 9. szám

Ay c'méiel kérdése»:

A „NEF", mint a kapitalizmusból a szocializmusba való áfmeneti korszak gazdaságpolitikája

A politikai iskola II. évfolyamának propagandistái és hallgatói részére -A szocializmus felépítése a Szovjetunióban« c. anyaghoz.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és az intervenciós bandák, a polgárháború leverése után a szocializmus felépítésének legfontosabb feladatit az új gazdaságpolitika, a ..NÉP“ bevezetése és célkitűzéseinek győzelem- revitcle volt, E feladat megvalósításán állt, vagy bukott a fiatal szovjet állam léte. A forradalom előtti Oroszország technikai es gazdasági elmaradottsága, valamint agrár (mezőgazda- sági) jellege ugyanis nagy nehézségeket állított a szó cializmus építésének útjába.

Sztálin elvtárs így ír erről

u. korszakról ,.A leninizmus

I.erdősei'’ című művében (613. old.) ,,...a régi világtól technikai szempontból elmaradt és félig koldus, tönkrelelt országot kaptunk örökségül, A négyéves imperialista háborúban tönkrelett, majd hároméves polgárháborúban újra tönkretett, félig írástudatlan lakosságú ország fejletten technikával, az iparnak az apró pa* rasztgazdaságok tengerében elmerülő egyes oázisaival — •Ilyen volt az az ország, amelyet a múltból örökségbe kaptunk:'

A polgárháború ideje alatt a hadikommunizmus idejében, — amikor a parasztság minden terményfeleslegét beszolgáltatta az államnak — tiltva volt a magánkereskedelem. A munkások és parasztok, akik hősiesen viselték a polgárháború nehézségeit, kimerültek. A parasztság között elégedetlenség ütötte fel a fejét. Hasonló jelek mutatkoztak a munkásosztály soraiban is. A parasztság megszokta, hogy kereskedjen. Az adás-vétel mint kisárutermelőnek életszükségletévé vált. Mindez most meg volt vonva tőle. A parasztok és munkások a polgárháború befejezése után nem látták szükségét annak, hogy a hadikommunizmus •.rendszerét továbbra is fenntartsák és nem is titkolták, hogy elégedetlenek a hadi kommunizmus politikájával szemben. A tömegek hangulata megmutatta, hogy a hadikommunizmus rendszere túlélte magát,

A pártnak, ha nem akart elszakadni a nép széles rétegeitől, figyelembe kellett venni ezeket a jelenségeket. Ugyanakkor figyelembe kellett vennie azt is, hogy Oroszországban túlsúlyban volt a parasztok egyéni, kis- árutermelő gazdasága.

A l>ärt helyesen értékelve

Szóvjct-Oroszország fent említett gazdasági adottságait, tisztában volt azzal, hogy ilyen körülmények között egységes szocialista népgazdaság nem hozható létre közvetlenül a hatalom meghódítása után. A fiatal szovjet államban ugyanis fokozott mértékben állt fenn az a helyzet, amely á kapitalista országokról is elmondható: a kapitalizmus fejlődését a legtöbb tőkés országban *s az jellemzi, hogy míg az egyik oldalon hatalmas ipari vállalatok, a termelési eszközök nagyarányú koncentrációja jön létre, addig a másik oldalon, a mezőgazdaságban túlsúlyban van az egyéni, paraszti kifcárutermelés. Emellett az ipar számos területén is Viszonylag jelentős mértékben fennmarad a kisáru termelés is Ennek megfelelően a hatalomra jutott munkásosztály, mivel célja ti szocializmus felépítése volt — és ez csak a munkás-paraszt Szövetség megteremtésével lehetséges — feladatait esak úgy tudja megoldani, ha maga mellé képes állítani ebben a harcban a dolgozó parasztságot.

A párt és a szovjet kormány ezért elhatározta, hogy a munkások és parasztok

helyzetének megjavítására, az ország gazdasági életének fellendítésére számos rendszabályt foganatosít. Kidől gozza az átmeneti korszakban a szocializmus gazdasági alapjainak megteremtéséhez szükséges feltételeket. Ezt a politikát, ennek a politikának megoldandó feladatait Lenin elvtárs dolgozta ki, (1921—22-ben). Ezt állította a párt és a szovjet állam gazdasági építőmunkájáuak középpontjába. A szükséges rendelkezéseket és megoldandó feladatokat együttvéve új gazdasági politikának: „NEP‘-nek nevezték.

Az átmeneti gazdaságnak ez a politikája a Szovjetunióban 1921-től 1936 ig, másfélévtizedet ölelt fel.

Az új gazdasági politikának két Időszaka volt: 1. A mezőgazdaság fejlesztése. 2. Az ipar gyors fejlesztése, a szocialista nagyipar megteremtése.

A NÉP korszakára három alapvető gazdasági forma jellemző. 1. A születő szocializmus. 2. A megdöntött, de még meg nem semmisített kapitalizmus. 3. A kis- árutermelő gazdaság — egyéni parasztgazdaságok és kisipar.

A átmeneti időszakban az alapvető harcot a szocializmus és a kapitalizmus erői vívták meg. Ez a harc a ,-ki-kit győz le’1 elv alapján folyt. Annak kellett győznie, akit a parasztság követett. Ezért a NEP-korszak legdöntőbb tényezője a kisáruter- melő parasztság helyzetének megjavítása, ezen keresztül megnyerése, és bevonása volt a szocializmus építésébe. E feladat végrehajtása a munkásosztály egyik alapvető feladata a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában. A mun kas-paraszt szövetség megteremtése, a szocializmus felépítésének alapkérdése, egyetlen lehetséges útja volt.

A „NÉP-’ alkalmazásának szükségessége tehát döntő mértékben abból adódott, hogy Oroszországban a forradalom győzelme után is a kisárutermelés maradt túlsúlyban.

Lenin elvtárs az első szakasz főfeladatát abban látta, hogy az új gazdaságpolitika viszonyai között, fejlett áruforgalmi viszonyok között kell felépíteni a népgazda ág szocialista alapját. Ennek a feladatnak a végrehajtásához az új gazdasági politika első időszakában — elsősorban a mezőgazdaság fejlesztéséből kellett kiindulni. Igaz, hogy a szocialista építés alapja, kezdete a gyáripar. De ahhoz, hogy szocialista ipar létesülhessen, legalább három előfeltétel szükséges. 1. Belső piac megteremtése — ez az akkori viszonyok között főleg paraszti kérdés volt. 2. Aránylag fejlett mezőgazda- sági _ nyersanyagtermelés (cukorrépa, len. kender, gyapot, stb.). 3. Élelmezési előfeltételek megteremtése, vagyis olyan mezőgazdaság, amely a termékek minimumát tudja adni az ipar ellátására. az ipari munkások ellátására. Ezért kellett a szocializmus építésének alapjait a mezőgazda*ág feReszté- rével kezdeni. Röviden ez volt az új gazdasági politika első időszakának jellemzése.

A párt és a szovjet állam ezt az időszakot azzal kezdte,, hogy eltörölte a hadikommunizmus fennálló rendszerét és áttért a terményadó rendszerére. Ennek eredménye azt volt. hogy a parasztság már az első években 183 millió, púd gabonával rendelkezett szabadon. Ez a pa rasztságot érdekeltté tette a termelésben, felélénkítette a kereskedelmet és a mező- gazdasági termelés újabb növekedését eredményezte. Ebben az időben ez volt a legfontosabb. mert csak így lőhetett megmenteni az egész országot az élelmezési nehézségektől.

A „NEP“-politika sikerének f ő láncszeme a kereskedelem fellendítése volt.

Az új gazdasági politika alkalmazása megkövetelte az átmeneti korszak idején a piaci kapcsolatok fenntartását, mint a munkásosztály és a kisárutennelő parasztság kapcsolatainak egyedül elfogadható formáját. Ugyanekkor a kapcsolatok fenntartása — árutermelés és piac — ebben a korszakban elkerülhetetlenül magában foglalta a kapitalizmus bizonyosfokú létezését és a kapitalizmus újjászületésének veszélyét. Tehát ebben az időszakbau elkerülhetetlen volt a hare a gazdaság szocialista és kapitalista formája között. Ez a harc fejeződött ki a proletariátus és a burzsoázia osztályhareában.

I ,,NEPH a proletárállam különleges politikája, amely arra épült, hogy az új gazdasági politika feltételezi a gazdaság szocialista'és kupi talista formáinak harcát olyan viszonyok között, amikor az állapi hatalom szilárdan a munkásosztály kezében van és rendelkezik a népgazdaság kulcspozícióival, parancsnoki magaslataival. — Államosított nagyipar, középipar. bankok, bányák, közlekedés, külkereskedelem, stb, így, bár az új gazdasági politika bizonyosíokú lehetőségeket nyújt a kapitalizmus létezésének (áru, pénzkapcsolatok), ugyanakkor megvan a lehetősége a kapitalizmus fokozatos kiszorítására, a szocializmus győzelmének biztosítására.

A „NEP“ lénvege és sajátossága tehát- az, hogy a kereskedelmet, a piaci kapcsolatokat, pénzt stb., mint a kapitalizmus eszközeit használja fel a kapitalizmus ellen a szocializmus győzelme érdekében. Ezeknek a feladatoknak a megoldása komoly nehézségekbe ütközött. A trockisták és/ a szovjet nép egyéb ellenségei minden áron azt igyekeztek bizonyítani, hogy a szocializmust ilyen körülmények között egy országban lehetetlen felépíteni. Tény, hogy a ,,NEP‘’ a hadikommunizmushoz képest visszavonulást jelentett, de ez a visz- .szavonulás szükségszerű, emellett tervszerű és főként ideiglenes volt.

Ez a visszavonulás azért történt, hogy a párt és a szovjet pillám rendezni tudja sorait és erőt gyűjtsön a megdöntött, de meg nem semmisített kapitalizmus végié ges leverésére. A trockisiák és a szovjet nép ellenségei nem értettek, vagy nem akarták megérteni, hogy ezzel á visszavonulással a párt és a szovjet állam a kapitalizmus végleges leverését- készíti elő. amelyhez minden ’ehetősége megvan. A? állam hatalom a munkásosztály, ke zében van. Ez az állam keze ben tart ja a döntő termeié«1 eszközöket. a népgazdaság

A Magyar Dolgozók Pártja HL kon<*ressiusának ossz shív ása

Az MDP Központi Vezetősége elhatározta, hogy folyó évi április 18-ra összehívja a Magyar Dolgozók Pártjának III. kon gresszusát.

A kongresszus napirendje:

1. Az MDP Központi Vezetőségének beszámolója és az MDF feladatai. Előadó Rákosi Mátyás elvtárs.

2. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai. Előadó Nagy ímre elvtárs.

3. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója. Előadó Kis* Károly elvtárs.

4. Az MDP Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó Acs Lajos elvtárs.

5. Az MDP vezetőszerveinek megválasztása.

Franciao > szág nyilvánvaló érdeke az, hogy baráti kapcsolatokat tartson fenn a Szovjetunióval

Daladier nyilatkozata, a

Párizs (MTI) Edouard Daladier nyilatkozatot adott a „Combat« című lapnak az úgynevezett európai védemu közösséggel s az indokmai Háborúval kapcsolatos álláspontjáról.

Az »Európai védelmi közösséggel kapcsolatban Dalad.er a •öbbi között ezeket mondotta:

»Ami engem Illet, továbbra is agy hiszem, hogy* az Európai védelmi közösség azzal a veszéllyel jár, hogy megbontja a francia hadsereg egységét, szétszakítja a Franciaország és a Francia Unió közötti szálakat és főieg előkészíti Németország hegemóniáját a hat ország Európájában.

Daladier ezután azt fejtegette, hogy véleménye szerint mié^t ellenzi a Szovjetunió az Európai védelmi közösséget. »A Szovjet„Combut“ című lapnak

uniónak — mondotta — joggal lohet az a meggyőződése, • hogy ez a terv a Wehrmacht újjáélesztését foglalja magában. E Wehrmacht célja a háború .esz, mindaddig, amíg Németország el nem szánja magát arra, nogy az Odera-Neisse határvonalat, mint a béke fenntartásának feltételét ismerje el. Ez a határvonal Franciaországra nézve is a béke határvonala. Franciaország nyilvánvaló érdeke az, hogy baráti kapcsolatokat tartson fenn mind a tengeri nagyhatalmakkal, mind a kontinentáb« Oroszországgal. Ez egyébként hagyományos politikája « Daladier meg nozzutuzio: múlhatatlanul szükséges, hogy bizonyos számú garancia kíséretében felelevenítsék az 1944 decemberi francia-szovjet szerződést.

4z indiai kormány az EJSSZ-közgw'ílés rendkívüli ülésszakának összehívását kéri

Az indiai kormány hivatalosan felkérte Pandit asszonyt, az ENSZ 8-ik ülésszakának elnökét,, hogy mielőbb — még február első felében — hívja össze az ENSZ rendkívüli ülésszakát a koreai kérdés megvizsgálására —■ jelenti az »AFP«. A jelentés hozzáfűzi, hogy a közgyűlés ülésszakának a múlt hónapban történt elnapolása eiőtt határozatilag íe.hata.mazták az elnököt rendkívüli ü.ésszau egy- behívására, amennyiben ezt a tagállamok többsége követeli. Az indiai kormány véleménye szerint a közgyűlésnek feltétlenül meg kell vitatnia a: koreai helyzetet. (MTI)

Ausztria nem laüvatalos küldöttséget indít BerJnbe a négyhatalmi érieáez-eire

(MTI) Az osztrák kormány jegyzékben értesítette a négy nagyhatalmat, hogy nemnivata- ios delegáe.ót szándékozik küldeni Berlinbe a négyhatalmi küiügyminiszterévtekezlet idejére. Mint az »AÍP« megjegyzi, jólértesült bécsi, körök kijelentették: ez a jegyzék lep.ízeit kérés arra, hogy az osztrák küldöttséget h.vatalosan is meghívják. (MTI)

Leiig vei ország* a vilá« ci só helyére került a rniftallntermelésben

Varsó (PAP) A »Zycio Warszawy« című pap »A vi.ág első helyére kerültünk a kőszénkátrányból előállított naftáim ter- me.esében« címmel a lengyel tudósok sikereivel foglalkozik, akik Swetosiawski professzor vezetésével a vegyipar szamára igen fontos naftaan előállítása terén folytatnak kísérleteket.

A gépesített berendezés teljes üzembehelyezése' után a kckszkátrányból nyert naítalln kitermelési arányszáma aa- egész ipart tekintve hét százalékot ér el. A kokszkátrányból előállított naf telin kitermelési arány szám a az Egyesült Államokban .3.6 sz.ás zalék, Angliában 2.5 százalék, Nyugat-Németországban pedig 3.5 százalék. A lengyel • tudósok tehát rekorderedmenyt értők ei,

kulcspozícióit, a munkásosztály mindinkább megerősíti szövetségét a dolgozó pa rusztsággal- mindez a tel jes szocialista társadalom felépítéséhez szükséges és elegendő.

A második szakaszt az

jellemzi, hogy a súlypont az ipar területére helyeződött át, mivel ebben az időszakban már maga a mezőgazdaság sem fejlődhetett voina anélkül, hogy ne kapott volna idejében mezőgazdasági gépeket, traktorokat, iparcikke két, stb. az ipartól. A lassan fejlődő ipar már gátolta az egész gazdaság fejlődését. E visszás helyzet kiküszöbölő ének legbiztosabb eszköze, z ipar gyors fejlesztése volt Az jpgr fejlesztéséré azonban csak akkor kerülhetett sor, amikor a mezőgazdáság helyreállításával megteremtették a szocialista iparosítás alapfeltételeit,

A párt, leleplezte az ellenség hazug és egyben veszélyes álláspontját, amely arra irányult, hogy leíegyverzi a munkásosztályt és eltéríti "a feltétlenül győzelmet ígérő harc folytatásának útjáról. A szovjet nép a párt vezetésével tisztán látta a célt: a szocializmust, és fnindeií erejével azon volt, hogy meg is valósítsa.. A/ ellenség minden érvelése cső dött mondott, a történelem pedig bebizonyította a párt ’-•'dlfikájának helyességet.

Sándor Géza, Kneske mát-