Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
A lia (tenyésztőin b tervei myénk áiiatteiivésztésének Az Állami Állattenyésztő Állomás Megyéi Igazgatósága még nem nagy múltra tekinthet vissza. Október 23-án aiásü.t állomás. Feladata az áÜatál- íöfRány mindég, és rtiemiy'ségi 'megjavítása, az állá-.állomány uoeamának fokozása és ehhez a lakarmányalap megteremtése. A? Igazgatóság hatáskörébe a szarvasmarha, sertés, juh,és a baromfitenyésztés tartozik. A lótenyésztés fellendítésére külön cffe a cérna alakúit Bajai lótenyésztő Állomás van hivatva. Az állomás szerepe különösen a' párt- és kormányhatározat óta •növekedett meg. A határozat jelentős része foglalkozik az állattenyésztés fellendítésével. Az állatállomány elhelyezésére es takarmányozására eddig bizony nemeiig gondot fordítottak sok helyen 'megyénkben. Nem egyszer előfordult, hogy álln'gon- dozónak testi és sze .eini fogyatékosságban szenvedő embereket állították. Természetes, nogy ezek nem tudták megfelelően ellátni feladatukat. A meg .«vő allatálloraány elhelyezésével :s sok baj volt és jelenleg is /annak nehézségek. Több hélyen nem megfelelő helyen vannas, az állatok, ami befolyásolja egészségüket. Mindezek a hibák idézték elő, hogy állatállományunk — a juhokat kivéve =— nem szaporodott megfelelő ütemben, sőt egyes helyeken csökkent. Takács Béla, az állomás igazgatója mindezt a bevezetőben mondja el. A párt és a kormány határozata alapján ml is kidolgoztuk az állattenyésztés fejlesztésének tervét — hangoztatja — legelső teendőnk már a megalakulás Után a törzskönyvezés megjavítása. Ezen a téren tűrhetetlen állapotok Uralkodtak. Már Vannak eredményeink. A törzskönyvezett állatok száma jelentősen növekedett. 33 községben törzskönyveztük az állatállományt. Dolgozó parasztjaink is egyre többen keresik fel az állomásokat törzskönyvezés Végett. A határozat alapján terveket dolgoztunk ki a megye állattenyésztésének fellendítésére. 1956-ro 110 ezerre emeljük a szarvasmarhaáliományt t; A szarvasmarhatenyésztésre vonatkozó tervek szerint a magyartarka tejhústípusú szarvas- marha minőségi tenyésztését szorgalmazzuk — folytatja az igazgató. —• Ezt a nagytejű tehenek törzskönyvezésevei kívánjuk elérni. A minőségi fej.esztés mellett a mennyiséget is növeljük, 1356-ra 110 ezerre emeljük az állományt. A szaporítás gyorsabb üteme érdekében az apaállatok számát is növeljük, hogy egy bikára 57 tehén jus- ■Kon, ezáltal lehetővé válik az u tápára?.tatás bevezetése. A tejtermelés korszerűbbé tétele érdekében arra törekszünk, hogy minél több törzskönyvezett tehénnél bevezessük a háromszori fejést. Tervünk szerint 1936-ban 20 termelőt ^dpőrtban villannyal fejünk. . A törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek után tejhozamuk arányában — a határozat értelmében — számos kedvezményi biztosítunk a tehéntartóknak. — Hatósági áron abraktakarmányt juttatunk, ha a termelt tejnek legalább 60 százalékát átadják a begyűjtő szervnek. Az abrakjuttatás mértéke a következő: legalább 6000 kilogramm igazolt évi tejtermelés esetében 15 mázsa, 5000 kilogramm Után 11 mázsa, 4000 kilogramm után 8 mázsa és 3000 kilogramm után 5 mázsa. A szarvasmarha tenyésztést, különösen á megye déli részén a Duna és Tisza mentén kíván-1 jűk elsősorban fellendíteni, ahol megvan az éghajlati adottság és a vidék különösen alkalmas erre, ni e *r j a v í t á g á r a „ Tervek a baromfitenyésztés megjavítására ■A baromfitenyésztés fellendítésére is komoly terveket dolgozott ki a megyei Igazgatóság. Erről Fábián Lászlódé baromfitenyésztést előadó ad bővebb felvilágosítást: ,— A kettőshozamú magyar- fajta fehér és sárgaszínű baromfi tenyésztésére alkalmasak megyénk tájai. Libánál, kacsá-J nál a fehér magyarfajtát, vala-J mint á pekingi kacsát tenyészt-1 jük. A bronzpulyka a mi szí- í kés, homokos pusztáinkon klvá-3 loan megél. Kecskemétén a terv szerint legalább 80 ezer törZs- bairomfit akarunk kitenyészteni. 12 ezer ludat és 8 ezer kacsát szeretnénk törzskönyvezni 1958- tgA megyénkben lévő keltetőál- lomások kapacitását 1954-re hatgépesről tizenötgépesre, és 1956-ra húszgépesre emeljük. Az 1953-ban termelt 400.000 csibe mellett 1954-ben 1,800.000 csibét kívánunk terfflelfii. Ez a Szám éVről-évre emelkedni fog. A bugaci állami gazdaság elsőrendű baromfifarmjáról akarjuk biztosítani a szaporulat nagy részét. Innen évente mintegy 150—200.000 darab tenyésZ- tojást kaphatónk és kötelezzük a keltetőállomásókat, hogÿ az j ebből keltetett csibéket csakis 1 továbbtenyésztésre adják ki. — jj Ezekből a tenyészfajtákból mintegy 30.000 darab kakast és 50.000 darab j érőét tudunk kiválogatni. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a baromfiak egészségének megvédésére. Évente kétszer lesz pestis ellen védőoltás, a baromfi- gümőkór ellen pedig a tuberku- 1 inozást alkalmazzuk a termelőszövetkezeteknél és az állami gazdaságoknál. Hibák, melyekei azonnal meg kell StÜr,tetei G AID 4K ÁLEJSD ÁRIG M Az aszály elleni küzdelem egyik jól bevált módszere a hó- fogás, melyet a Szovjetunió kolhozaiban és szovhoZaiban óvek óta sikerrel alkalmaznak. A hófogó pajzsokat napraforgó- szárból, rőzséből, nádból készítsük és szántóföldjeinken úgy heiyezzük el, hogy ne cgyvo- nalban, hanem az uralkodó szelek irányát keresztezve, sakktáblaszerűén álljanak. A hófogó pajzsok felállításával megakadályozzuk, hogy a szél árkokba, utakra, fasorokba hordja össze a bőséges téli csapadékot, amelyet helyes ‘agrotechnikával: kultivátotoZással, kapálással, fogasolással meg tudunk őrizni a száraz hyári hónapokra is. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és az egyénileg gazdálkodó dolgo2ó parasztok jó, há alkalmazzák a szárazság elleni küzdelemnek ezt a bevált módszerét mihél nagyobb területen. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében alakítsuk át az értéktelen takarmányokat értékes takarmányokká. Egyik ilyen módszer a szalmafélék méssZel való feltárása. A feltáráshoz mész, konyhasó, egy kád, két darab egyenként 3 négyzetméter nagyságú oldalfalas deszkalap. két ugyanilyen nagyságú sima deszkalap, egy hordó és - a préseléshez egy-két mázsás kóréhé- zék szükséges. A feltárást azzá! kezdjük, hogy felszecskázzuk a szalmát. Minden mázsa szecskához 25 veder vízben 3 kiló égetett messet és félkiló konyhasót c.dutu fél. Az oldatban 3—5 percig tor ■ gátjuk a szecskát, majd á ferde síkban elhelyezett deszkabipok- ra merjük ki. Utána ráhelyezzük a sírná deszkalápokát, azokra pedig a köveket. így a szecskából a felesleges oldat hamarosan kicsorog s az enyhén saVanykás-szágú takarmányt, egy-két nap müIVa kiszedjük s nyomban etethetjük is. A feltárt szecska, vagy törés közepes minőségű sZéna tápér- tékéVel egyenlő és szívesén fogyasztják az állatok. Belőle napi adagként fejősteheneknek 20, növendékmarháknak 19, juhoknak 2—3 kilót adhatunk. A nádvágásból sokezer forint Jövedelemre tettetünk szert Valamennyi náddal rendelkező termelőszövetkezet jól kihasználhatja az időjárás adta kedvező lehetőségeket a még lábonálló náű betakarítására. A hideg idő lehetővé teszi, hegy az idén a nádat azokon a helyeken is levágjuk, ahol tavaly a tavak gyengén fagyott jegére nem lehetett rámenni. Most valameny- ftyi tavunk, náddal telt Vizes területühk felületét elég vastág jég borítja ahhoz, hogy a köny- nyűszeiTöl aratható tolókaszával megkezdhessük a nádvágást, Hozzávetőleges becslések szerint az elmúlt években 60—100 ezer kéve nádat nem tudtunk betakarítani. 100 ezer kéve nádból minimum 25 ezer négyzetfűrészárut tudunk helyettesitem. Ennek az értéke 1 millió 320 ezer forint. Ennyi pérnt lehet megtakarítani — ami termelőszövetkezeteinknek is bőséges jövedelmét jelent — a núUVá- gással, valamint annak feldolgozásával. Ezért javasoljuk, hogy valamennyi termelőszövetkezet a területén lévő összes nádmeüy- nyiséget á lehető legrövidebb idő alatt saját érdekében takarítsa be és azt gondosan tárolja, illetve a lehetőségek szerint » téli munkák során nádpallóöák dolgozza fel, A szükséges műszaki segítséget a nádpailó feldolgozásához A járási tanáét? mezőgazdasági osztályának építési előadója adja meg. Bevezetjük a sertéseknél az évenkénti kétsze'i fialást és a kétszeri fedeztetést — Térjünk át a sertéstenyésztésre — mondja Takács Béia. — itt is a megye adottsága nais megfelelően a bérksir fajtát a oajai, bácsalmási és a kiïKun- nalasi járásban, a megye többi részén a mangalica és korftwall fajtákat tenyésztjük. Legtöbb eredményt ezen a téren eddig a bajai törzsteinyésztő állomás mutatta fel. 25 sertéstörzset tartanak nyilván. Egyéves törzskönyvi adatokkal rendelkezik az állomány, Termelőszövetkezeteinkben be akarjuk vezetni az évenkénti kétszeri fialást és kétszeri fedeztetést. Ezzel jelentősen emelni tudjuk a szaporulatot. Igazolja ezt á borotai Vörös Október termelőszövetkezet példája is, ahol Bitó Gergely a gondozásában lévő mangancaállománynál 13.4 százalékos éves fialási átlagot ért el. Á sertésállományt a jelenlegihez Viszonyítva mintegy 140 ezer darabba! akarjuk emelni, 3ó adottságaink vannak a juhtenyésztés fellendítésére A juh tenyésztés fellendítésével kapcsolatban Lakatos István juhtenyésztési aiiattenyúsz- tő ad értékes felvilágosítást. — A cigája-fajtát a megye déli részén akarjuk elszaporítani. A megye többi részén a magyar fésűs merinói juhfajta tenyésztésére vannak meg az adottságok. A homokos, szikes legelőkön jói megél ez az igénytelen fajta és a gyapjúhozam szempontjából a legjobban megfelel. Különösen kedvező a juhte- nyésztőkre nézve a határozatnak az á része, amely kimondja, hogy a zsírosgyapjú kilogrammonkénti termelői beváltási alapárát a jelenlegi 15 forintról 36 forintra kell emelni. A határozatnak ez a része máris jelentősen megnövelte a juhok értékét. Két-három forintnyi emelkedés tapasztalható a juhok szabadpiaci áránál. A határozat tehát kifizetővé teszi a juhtenyésztést. A juh tartási költségét a gyapjúár úgyszólván teljes egészében fedezi. Számos kiváló szakemberünk van a megyében. A tassi Lenin termelőszövetkezetben például Pajor Péter juhász 5 és fél kilogramm nyírási eredményt ért el. A sükösdi Vörös Zász:ó termelőszövetkezetben már bevezettük a mesterséges megtermékenyítést. A termelőszövetkezetben két nagytenyészértékű kos van, amelyekkel a 18U-as létszámú állományt megtermékenyítik. Egyébként az állomány megtermékenyítésére 7 darab kos volna szükséges. A mesterséges termékenyítésnek nagy előnye az is, hogy pontosan feljegyezhető, mikor, mely anyát, milyen kos fedezett. Megyénkben Szalkszentmár- tonon állami kostelepet létesítettünk, ahol mintegy 1000 darab kos van. Ezzel is a minőségi és mennyiségi feljavítást célozzuk. Az a tervünk, hogy 1958-ra 16 ezer törzskönyvezett jununk legyen. 1956. év végéig pedig félmillió juh fog legelni megyénk rétjein és szikesein. Elég nagy szám ez, de az adottságok megvannak ahhoz, hogy a tervet teljesítsük. Sok-sok feladat hárul állattenyésztőinkre a terv megvalósítása folyamán. Ebben a Cikkben Óem is lehet besűríteni azt à sokirányú tevékenységet, amely szükséges állatállományunk mennyiségi és minőségi növeléséhez. Takács Béla igazgató most néhány dölgőt említ még, amelyek megvalósítása máris feltétlenül szükséges ahhoz, hogy javítsunk állatállományunk helyzetén. méter nádpailót lehet készíteni, amellyel 600 köbméter fenyőÚntiirJí telepek Az öntözéses növénytermesztés felvirágoztatására minden alkalmat ki kell használni. Az öhtözőtelepek építését most végezzük. Érré az időjárás is kiválóan alkalmas. Papp József építési előadó, léíesciésérőf*.. A most készített főcsatornák és mellékcsatornák leülepedését biztosíthatjuk. Az elkészített csatornákat üzembeheiVezés előtt még égyszer át kell vizsgálni és az esetleges hibákat javítsuk ki rajtuk, A zöldségtermesztés soronkövetkező munkái Sok helyen tarthatatlan a helyzet a2 apaállatok gondozása területén. A kiskunmajsai községi tanács például az állami sertéskanok elhelyezését már hosszú idő óta herd oldotta meg. Ideiglenes szálláson vahnak, pedig már itt a tél. A nem megfelelő hely káros az állatok egészségére. Az állatok elhelyezése és takarmányozása rendkívül fontes, amelyet azonban meg kell oldani Kiskunmajsán is. Ha a községi tanács húzza-haiasztja az időt, azzal kárt okoz a népgazdaságnak. Ez a példa is igazolja, hogy j egyes községi tanácsok lebec.su- " lik az állattenyésztés jelentőségét. De nemcsak a tanácsuknál van így, hanem a termelőszövetkezeteknél is előfordul Ilyesmi. Pedig csak az állattenyésztés fellendítése biztosíthatja, hogy több hús, zsír kerüljön a dolgozók asztalára. Ahol gondot fordítanak az állattenyésztésre, ott nagyobb a gazdaság jövedelme is. Nemcsak a termelőszövetkezetek, de a jószággondo- rók jövedelme is növekszik, ha szakszerűen és jól végzik az állattenyésztést. Én csak egy példát em.itek meg. Ocsai Péter, a tassi Petőfi termelősztjvet- •kezet juhásza anyánként 60 liter évenkénti tejhozamot ért el. Ezért hetenként 50 liter teFejlett zöldségtermeléssel biztosíthatjuk dolgozó népünk jobb zöldségellátását. — Megyénkben hatalmas lehetőség van úgy a téli zö.dséghajtatásra, mint a korátavaszi, vagy nyári öntözéses és száraz termesztésű zöldségtermesztésre. Azok a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, akik növényházakkal rendelkeznek, feltétlenül foglalkozzanak zöidséghajtatássai. A termelő- szövetkezeteknek és egyénileg dolgozó parasztoknak a télen termesztett zöldség magas bevételt biztosit, a lakosságnak pedig friss zöldségfélét. Már most készüljünk fel a palánták nevelésére. A melegágy í telepek karbantartását helyes most elvégezni. Melegágy! ablakok kijavítását szintén a téli idő alatt Végezzük el, hogv azt a melegágy elkészítésekor azonnal tudjuk használni. Gondoskodjunk a melegágyi takarók készítéséről is. Gogolya Béia agronómui. Miből lehet pénzt csinálni? A kiskunfélegyházi Vörös Október 5 kg-on felül osztott kenyérgabonát és 3 kg-on felül kukoricát. Készpénzben ugyan csak 6 forint 26 fii,ér jutott munkaegységenként. A tagság igen okos tervet eszeit ki: hogyan lehetne jövőre a pénzjövedelmet megnövelni. A közgyűlés megtárgyalta és elhatározta, nogy tavaszra 15 hold dinnyét, 15 hold zöldborsót és 5 hold paradicsomot ültetnek, amelyből már tavasztól kezdve árulhatnak. Elhatározták azt is, hogy a háztáji gazdaságból minden tag párszáz négyszögölön szőlőt, illetve gyümölcsöst telepít, jet kapott prémiumként, ebből L0 kiló gomolyát lehet készíteni. amelynek ára szaoadpia- con kilónként 20 forint. Ez annyit jelent, hogy ócsai Péternek csak prémiutnoó. navonta 800 forint jövede.me volt, ' Komoly terveket kél! mesvalósitani megyénkben az illat- tenyésztés fellendítése érdekében. Minden állal:«:, y oszlón sack, és dolgozó parasztnak csatasorba kell állni. Érdemes harcolni u tervek megvalósításáért, men ez biztosítja népünk jóiéi ének tovább! emelkedését.
