Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-10 / 8. szám
c ASSZONYOKNAK ) .4 kötött holmikról '‘Palán sohasem volt ennyire divatos a kötotthomii, mint *- most. Férfiak, nők, gyerekek egyaránt szívesen viselik a puiióvert, a kötött mellényt, a kötött sálat és kesztyűt, Különösen nagy helyet foglalnak el a kötött holmik a nők és a gyerekek öltözködésében, mert csinosak, könnyen moshatók és változatossá teszik az öltözködést. Ahhoz, hogy a kötött holmi ilyen divatos legyen, az is kellett, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű fonal álljon a rendelkezésünkre. Ebben nincs hiba. Üzemeink sok szép fonalat gyártanak, s ha valaki szívesebben köti meg maga a blúzt, kardigánt, puilóvert, vagy bármilyen ruhadarabot, arra is van lehetőség. Boltjainkban szebbnél-szebb színű, vastagságú, jómmöségű fonalak kaphatók. 1/ üiönösen divatosak idén a kötött- női mellénykék. Nem is csoda ez, hiszen élénkítik az öltözködést — a régi szövetruhákat újjá varázsolják, amellett melegek, fejtett fonalból is jól elkészíthetők, Az alábbiakban csinos, ujjatlan mellényke kö- t ősmintáját adjuk. Anyag; kb. 20 deka blrkagyapjű, két és feles-hármas kötőtű. M intája: 1. sor: 1 síma és 1 fordított váltakozása. A második és à többi páros sor végig fordított. 3. sor; 1 fordítottal kezdjük, majd 1 síma, 1 fordított, 1 síma, 1 fordított stb. Ezután ismét az első sor következik. Patentkötése 2 sima és 2 fordított váltakozásával a két és feles kötőtűvel készül. Derekának 10 centiméteres patentkötése után mintásán folytatjuk a munkát, hármas kötőtűvel. Körülbelül 8 centi után a bal elejébe bevágott zsebet kötünk, majd tovább kötjük a hónaljig. Az oldalvonalakon hatsoronként 1—1 szentet szaporítunk. A karkivágás fogyasztása után egyenesen kötjük a válláig. A középvonal felett fogyasztjuk a nyakkivógást. A patentkötéses szegőpantokat át összeállítás után, a felszedett szemekre dolgozzuk. Hogyan főzzünk szappant ? Először hamulúgot kell készíteni. A hamulúghoz 4—5 kg. tiszta akácfahamura van szükség. A hamut lé kell forrázni tiszta vízzel. Ebből a mennyiségből 8 liter hamulúgot nyerünk. A hamulúghoz 1 csomag faluszappaníőzőszert és t csomag Trisót keverünk. Ezt együtt kb. öt percig főzzük, öt perc főzés után két kg. zsírt teszünk bele és három órán keresztül főzzük. Három óra főzés után fél kg. sót keverünk közé és öt percig tovább főzzük. A főzés után 10 percig állni hagyjuk. Az állás után elválik az oldattól és akkor tiszta edénybe lemérjük a szappant. Megvárjuk, mig megkeménysztk és azután vágjuk csak szét darabokra a kész szappant. (Jó hamulúgot készíthetünk úgy is, hogy 4—5 kg. tiszta akácfahamut hidegvízbe áztatunk cs két-bárom napig állni hagyjuk benne és csak a negyedik napon keverjük a fenti anyagokkal.) ló, iia tudja a háziasszony... ... hogy ételmaradékot zománcozott, vagy fémedényben ne tegyünk félre. E célra csak üveg-, vagy porcelánedényt használjunk.-.hogy a friss tojást úgy ismerjük meg. hogy egy üveg vízbe téve a víz fenekére száll, az állott tojás pedig ü víz tetején marad. ... hogy a megfagyott tojást mák akkor használjuk, ha sósvízben áztatjuk néhány órán át. ... hogy az avas zsírt egy «agy edénybe tett bő vízben mossuk ki. Minden liter vízhez egy dkg. szódabikarbónát és egy kg. zsírt számítunk. Felforraljuk és a felforralás után az egészet jól összekeverjük, kihűtjük és hagyjuk megfagyni. Aztán leszedjük a vízről a zsirt, mely addigra elvesztette avas szagát és ízét. hogy gyümölcs- és borfoltot szalvétákból, abroszokból, konyharuhákból kéngőzzel igen könnyen eltávolíthatunk úgy, hogy egy meggyujtott kénlapocska fölé tartjuk a hidegvízbe mártott ruhadarabot. Majd melegvízben kiöblítjük s a Szokásos módon kimossuk. \ Törődjünk kesztyűnkkel i> A tisztán — és rendben tartott kesztyű öltözékünk fontos kiesé szltöje. A nagyobbára kötött, vagy szövet- anyagból készült téli kesztyűt langyos vízben, szappanpehelybeo mossuk. A bőrkesztyű rend ben tartása már nagyobb fáradságba kerül. A fehér bőrkesztyűt benzinnél telt edénybe tesszük és fedővel letakart edényben kb. Í5 percig állni hagyjuk. Azután a kesztyűt óvatosan kezünkre húzzuk és rongydarabokkal megtisztítjuk. A kedvelt szarvasbőrkesztyüt lan gyos, borotvaszappanos vízben mossuk. Hogy a mosás után meg ne keményedjen és még ne törjön, szappanos vízben öblítjük, A kesztyűt félig szárazon felhúzzuk, hogy kitáguljon, aztán óvatosan újra lehúzzuk kezünkről és száradni hagyjuk. A disznóbőr kesztyű ugyan drága holtói, de helyes gondozás mellett szinte elpusztul hatatlan Ha tisztítani akarjuk, kézre húzzuk ós szivacs segítségé vei felforralt szap- panpehellyel mossuk meg egyenként minden ujját, különösen az Ujjak végét, A szappanoldaüiöz néhány csepp szalmiá- lcot is tehetünk. A kesztyűt azután gyorsan lemossuk és szá ráz ronggyal szárítjuk meg. Á tisztítás egész folyamatának csak rövid ideig szabad tartani, hogy a kesztyű a vízzel minél rővidebb ideig érintkezzen, s így szép, természetes színe meg ne változzon. Ha kesztyűt vásárolunk, válasszunk in kább kézzel varrott kesztyűt. Az nemcsak könnyebben javítható, de a javított rész nem olyan feltűnő, mint a géppel varrót kesztyűn. HOGYAN MOSSUK A KÖIÖTT HOLMIKAT? A kötött ruhadarabokat langyos vízben feloldott szappan- pehelybem mossuk. Ügyeljünk arra, hogy a mosó- és az öblítővíz egyforma hőmérsékletű legyen, mert így elkerülhetjük, hogy a ruhadarab összeugorjon. A kimosott ruhát törülközőre fektetve szárítjuk. GlERMEKEktEk ti TÓRÓKISEK ) A KAKAS és a PIPt Illyés Gyum: „Hetvenkét magyar népmeseF olt az erdő heh tős közepén egy kakas, meg egy pipa. Maghalt a gazdájuk, nem volt mit enni nekik. Megéheztek. Találtak aztán egy szem vadkörtét, de a vád körte nagyobb vált, mint a pipe gégéje. Hát azt mondja a pipe: — Menj gyorsan, kakaskám, hozzál egy kis vizet, mert meg- jutok. Szalad a kakaska a, kúthoz. — Jaj, édes kútam, adjál vizet, Vizét viszem kíspipém- «ek, mert megfut a vadkörtétől. — Nem adok vizet — mondja « kút, — míg nem hozol koszorút égy szép lánytól. Elment aztán a kakas a szép lányhoz. — Szép lány, adjál koszorút. — Nem kapsz — mondja a szép lány, *■» amíg «en» hozol tejesekét a tehéntől. 1, Imént a kakas a -*-? tehénhez is. — Tehén, adjál fejecskét, fejecskét viszem a szép lányhoz, szép lány készít koszorút, koszorút viszem a kúthoz, kút ad vizet, Vizét viszem pipémnek, mert megfut a vad- köHétöl. — Addig nem adok fejecskét a szép lánynak —- mondja a tehén, — míg nem hozol szénát a; rétről. c. gyűjteményéből Elment a haltes a réthez, — Két adjál szénát, szénát viszem a tehénnek, tehén dd fejecskét, téjetskét Pisset» szép lánynál:, szép lány készít koszorút, koszorút viszem kúthoz, kút ád vizet, vizet viszem kis pipémnek, mert megfut a vadkörtétöl. — Addig nem adók szénát — mondja a rét, — ameddig a boltba nem mégy kaszáért. f Imént a kakaska " a boltba: — Bolt adjál kaszát, viszem a rétnek, rét úd szénát, szénát viszem tehénnek, tehén ád fejecskét, fejecskéi viszem sz&p lányhoz, szép lány készít koszorút-, koszorút viszem kúthoz, kút dd eiset, vizet viszem Picémnek, mert megfut a vadkörtétöl. • — Addig ném adok kaszát — mondja a bolt, — ameddig nem hozói pénzt. — Akkor szegény kakaska elbú- suífa magát, ment gyorsan a szemétdombra kaparászni, ott lelt egy krajcárt, azt elvitte a bolthoz, akkor aztán kapott kaszát, elment a réthez, rét adta a szénát, tette a tehénke elé, n tehénke adott fejecskét, vitte a fejecskét a lányhoz, a szép lány készített koszorút, a koszorút vitte a kúthoz, a kit ááou m- zét, a vizet egyenest a pipének, de bizony mikorra hozta a visel, megfuU szegény Ids pipe. B izony szegény kis kakas Hiába futkosott à kütlOi a szép lányig, szív lánytól a tehénig, tehéntől a rétig, réttől a boltig, bolttól a szemétdombig — mért visszatért ezen a hőse szadalmae úton és mindegyikük kívánságát (étjesitette — bizony már meghi’.- Idát a kis pipe. Azért hát gyerekek, ml ne legyünk olyanok, mint a 'mesébea a kllt, a széf) lány, n tehén, a rét és a Soft. mert az ilyen önző se gítség — mély élőbb szolgálatot követel --- főbbet árt, min i amennyit segít. Adjunk ázőimui, h* kémek tőlünk, eégtt eünk azonnal, mert a közmondás igy szól. „Kétszer ád, ki gyor satt ád!" a után, majd hu megnőttők —- ti ne ügy intézzétek ám a hozzátok fór dűlők kérelmén, mini a mesében a kút, a szép lány, a tehén, a rét és a bolt, s stt ügy küldözgessétek őket, mint ezek á kis kakast. Nekünk Olyan emberekre van szükségünk, akik szeretik és önzetlenül scáíkk egymást. A két barát Két ember ment az érdéi úton és medve tört rájuk. Az egyik ember futásnak eredt, fölmászott egy fára és elrejtőzött, a másik ott rekedt az Útótl. Nem volt más menekvés — levétette magát a földre és halottnak tetette magát. A medve odament hozzá és elkezdte szaglászni. Az meg, szegény, a lélegzetét is vissza- folytotta. A medve beleszagolt az arcába, aztán art hitte, hogy tényleg élettelen embert talált, otthagyta. Amikor a medve cleammógoU lejött a fáról az a másik vándor és nevetve kérdezte a barátját. »No, ml az? Valamit a füledbe súgott a medve?« — Azt bizony. Azt súgta oda hogy komisz ember az, aki a veszélyben magára hagyja a barátját. (Tolsztoj) HEIL CIPOTÀLP! VJ'ttf Morgen. Herr Schmiedt! — Hogy van Herr Schmerzke? — Köszönöm, megvagyok. Hallót- ta a legújabbatf — Nosr — A Bdin-Main repülőtéren beszáll a gépbe egy amerikai. .JCicsoda maga?" — kérdezik tőle. „Doktor Alex Jan.** — mondja. ,J!e mondjon ilyet, ön nem doktor, hanem amerikai kém. ön a „Höchst A. OJ’-cég- től ellopta a barna mügumltalp titkos receptjét!" Az illetőt lertartóz- tattdk. Ha-ha-ha! — Vgyan, ki találta ki ezt a lehetetlenséget! ! Nyugat-Németoróságban nem tartóztathatnak le amerikai kémet. — Ez tény, Herr Schmiedt, ez tény! De nemcsak Jan az egyedüli, akit tetténértek Ugyanezen a repülőtéren a közelmúltban letartóztatták az amerikai Bojarsktt. 0 is kém volt. Bőröndjében a telefongyár titkos rajzait és terveit akarta kicsempészni Neto-Yorkba. Nyugat- Berlinben lopta a terveket. — Azt sem olvasta talán, hogy Düsseldorfban mi történtf — Egy amerikai filmoperatőrnek adta ki magát és titkos objektumokat fényképezett le. — Ez aztán az amerikai kém! Hiszen akkor a saját, az amerikai léC e I tesitményeket fényképezte! — He-he! Ugyldtezik, nekünk is vannak létesítményeink! Pedig azt állítják... „ Iendesebben, csendesebben, Herr Schmiedt, ez titok. — Herr Schmerzke, én semmit sem értek. Az amerikaiak Nyugat Németországban kémkednék, d nyugatnémetorszdgi hatóságok amerikai kémekre vadásznak... Ostoba fecsegés! ön valamit félreértett. — Ostobaság, annyi bizonyos. De én. semmit sem értettem félre. Lehet, hogy ők találták ki odafönn. ön, kedves Schmiedt, semmit Sem tud arról a titkos megbeszélésről, amely a mi Adenáuerunk és az Amerikai Egyesült Államok főbiztosának őnagyméltósága között folyt le? — Semmit nem tudok- róla. De honnan tudja Ön, Schmerzke úr? — Titok! Megbízható forrásokból szereztem róla tudomást... A főbiztos magához rendeli a mi Konra- dunkat 6s igy szól hozzá: „Micsoda dolog ez? Hogy merészelik önök o »il dicső fiainkat letartóztatni í !” Konrad pedig ezt mondja: „Bérelem ért bennünket főbiztos úr. Ugyiát szik, önök nem bíznak bennünk. Minek kell önöknek kicsiben gyűjteni a titkos kimutatásokat, amikor mi nagyban szállítjuk azokatt önök aláássák a mi tekintélyünket. Mi szeretjük a rendet. Ha önök meg akarnák valamit tudni, kérdezzék meg tőlem. Hiszen mi az egész lelkűnket kitártuk önök .előtt, önök úgy érzik magúkat nálunk, mint odahaza, sőt talán még kényelmesebben. Mire valók akkor a kémek?" föagysserü! Micsoda bismarckl L r koponya!.. No, és mit felelt erre a főbiztos úr! — „Heil Amerika!" De hiszen On tudja, — köztünk legyen mondva — micsoda nép ez az amerikai! A megbízott ezintén áttért az őszinte ségre: ,J!e akarjon bennünket ki oktatni! — mondta. — Ismerjük önöket. Az egész lelkűket kitárták de ezt a mütalpat elrejtették! Úti nozni akarják a tn» amerikai cipő talpunkat, konkurálni akarnak velünk? Különben ne sértődjék meg ha nem bízunk önökben. Mi még saját magunkban sem bízunk, önök után az én kémeim fürkésznek, én utánam McCarthy kémei. Mi nem élhetünk kémek nélkül. Nálunk a jó- barátok mindig kémkednek egymás után. Ez hozzátartozik a barátság amerikai formájához. Meg aztán a kémeim sem lehetnek meg gyakorlati munka nélkül. Hadd gyakoroljanak Nyugat-Némelországban, Hiszen Keleten kémkeam nem valami előnyös mulatság. Viszont, itt önöknél remélem ezután minden kockását nélkül gyakorolhatnak ön — mondta a főbiztos, — nem sajátította még el a mi. amerikai élet for mánkat. Ez az életforma az dltatdnos, egyenlő és titkos kémkedésen alapszik". ^ mit szólt erre Adenauer! — Nos, d hírek szerint Konrad ezt felelte: „Mi, főbiztos Út, természetesen egyétértünk ezzel. Mi is az általános kémkedés mellett állunk, erre még Hitler — Heil Amerika! — tanított meg bennünket. És ha önök utánunk kémkednek itt Nyugat-Németországban, — mondta, — akkor engedjék meg, hogy mi Is kémkedhessünk az Egyesült Államokban. — így mondta? Ugyanezekkel a szavakkal!! — Nos, hát nem egészen ezekkel a szavakkal. Mégis körülbelül így írta a „Welt am Sonnabend” című düsseldorfi hetilap, „Mi lenne — kérdezi a lap, — ha a ml kémünk lopta volna el az amerikai cipőtalpat, vagy a mi kémünk fényképezett volna le valamilyen amerikai katonai létesítményt...'1 Azt mondják, hogy a mi Konradunk is ilyesféle kérdést tett fel. — Na és? *— A jőbiztos úr elmosolyodott és igy szólt: .Adenauer úr. ön nagy tréfacsindlú. Én szeretem a német tréfákat. Természetesen, ha az unió rikai kém ellopta a német titkos cipötalppatentot, akkor a német Izém is ellophatja az amerikait. De mi így szólunk az önöknél elbukott ügynökünkhöz: durván, rosszul dói goztál, tanulnok kell még! Viszem?, ha mi német kémet tettenérünk felakasztjuk. íme, csupán ez » kis különbség forog fenn. Távozzék Aeienauer úr. és ne feledje el, m > köztünk a különbség!” — S mit tett ezekután Adenauer? F elöltötte négyesszdmú mosolyát — nála ez a szám az alázatosan kedves mosolyt jelenti — is magához rendelte Ollenhauert, a szó. tóáldemokraták Vezetőjét. ,Malija, barátom — szólt Adenauer, — hagyjon abba mindenféle fecsegést a mi kémtevékenységünk szabadságáról. Ne feledje, hogy mi még megszállt ország Vagyunk, viszont <*s amerikaiaknál a kémtevékenység megszokott jelenség, hozzátartozik a természetükhöz. Nem tudnák uőJ küte meglenni. Meg kell szerveznünk az ő megszálló pozíciójukat. Nos majd ha ratifikálva lesz az általa nc-s nyugateurópai kémtevékenység, akkor majd nemcsak francia bará tahiknak, Schumannak és Plévennek. hanem amerikai barátainknak is megmutatjuk, mi is az az igazi német oipőtaíp-patent. Most ők teszik lábukat a mi asztalunkra, később pe dig mi tesszük majd lábunkat * strússburgl asztalra, ahol az európai hadsereget tervezik. Nos, hát ezek a ml cipőtalpaink!" Heil cipőtalpak! Herr Schmerzke! eil Amerika, Herr Schmiedtj (T>. SteUvnMi) H