Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-09 / 7. szám
TÉLI ESTÉK KECELEK HÁRMAS KÖTELESSÉG .számomra, hegy a párt és kormány határozatát minél több dolgozó paraszttársammal megismertessem. Elsősorban magam is dolgozó paraszt vagyok, másrészt a községi tanács elnökhelyettese, harmadszor népnevelő. Ez a húrom szorosan összefügg egymással. Az, hogy magam is gazdálkodó ember vagyok, csak megkönnyíti kapcsolatomat — mint tanácsvezető és népnevelő — a dolgozó parasztokkal. Tudják, hogy amit mondok, javasolok,- cselekszem — azt nemcsak a szó kedvéért teszem, hanem tapasz-' falatból, a magam hasznára is. S hogy amit én jónak találok, az mindenkinek jó. különösen örClünk annak, hogy megszűnt a gazdálkodás túlzott irányítása. A kiskőrösi járásban még tavaly is sok búzát" gyapotot erőszakoltak ránk. S mi lett a vége? Búzából. megtermett egy holdon 8 mázsa, — rozsból meg ugyanazon a talajon 13—14 mázsa. A gyapot is csak a földet bitorolta, alig pár kiló termett egy holdon — de rozsból, kukoricából adott volna több mázsát az a löld. Évtizedek óta' tudjuk mi, hogy ez a talaj a rozsnan kedvező. S mostfcösszel, amikor már nem szóltak bele a paraszti munkába — 200 holddal túlteljesítette parasztságunk a rozs- vetés tervét... SOKAT SZOB AKERÜL az őszi vetések sorsa, Mostmár megjött a hó, de azért csak kell csinálni tavaszra valamit. Én soiTajárom a gazdákat és javasolom: tegyenek úgy, mint én. A felfagyott vetést meghnnge- tezem; fogasolom és fejtrásyá- zóm. Nem kell sokat bizonygatnom, mit jelent ez. Mindenki tudja a faluban, hogy 1100 öl búzámon 16 mázsán felüli átlagtermés lett tavaly holdanként 84—85ü5s fajsúllyal, első díjat nyert a kiállításon. Mert rászórtam 60 kiló ammóniákét kevés szuperíoszfáttal keverve a -múlt tavasszal. Persze, mindig elmondom azt Is, hogy műtrágya is- tállótvágya nélkül nem sokat ér, együtt kell azt használni. A KISGYÜLÉSEKEN egyikmásik gazda is elmondta: kevés , az ősziárpa vetése, némelyik rosszul is kelt, baj lesz a szemestakarmánnyal. Ezeknek azt szoktam' ajánlani, hogy Vessenek tavaszra sók zabot. Jól fizet, bírja a rosszabb földet is es éppolyan jó takarmány a jószágnak, mint az árpa. NAGY AZ ÉRDEKLŐDÉS nálunk a szőlő iránt is. Vagy 30 holdra adtunk ki eddig telepítési engedélyt. A szőlősgazdáknak is javasolom a műtrágyázást. A téli fapermetezés ellenőrzésére meg aktívacsoportot szerveztem jó gyümölcstermelő gazdákból, akik végigjárják a környéket és elmondják, hogy: a téli permetezés — nyári öröm. KÖZSÉGÜNKBEN igen sok burgonyát terveznek tavaszra. ■Ebben is szoktam tanácsot adni. Magam úgy csinálom, hogy a földjét már fébruárban elkészítem — ha olyan az idő — hogy hadd ülepedjék, a vetőmagot theg csíráztatom és minél korábban kiültetem. NÁLUNK IS VANNAK jó lehetőségek az állattenyésztés fellendítésére. Ahol csak egy kis víz van, sok kacsát, libát lehet nevelni, más helyeken meg a nagyhúsú pulykát, amivel csak addig van több gond, amíg kicsi. A juhászat is olyan colog, amire most kezdünk gondolni. Van a faluban három olyan juhász, aki a birkából él. Nemes János félkezű rokkant, más munkát nem igen bír, de van neki vagy 80—90 szép birkája és igencsak nem fizet rájuk. — Foglalkozik a juhászattal Kis Tóth Pál is, meg egy Hiavács nevű juhász, akinek pár éve még csak 12 állatja volt, most meg már 50—60 birkát is legeltet. Tejét, sajtot, gyapjút, húst, jó pénzt visz -a házhoz a juh. A BESZÉLGETÉSEKEN a sok okos ötlel, javaslat mellett szó- bakerül olyasmi is, amit még panaszolnak a dolgozó parasztok. Kurucz András azon mérgelődik régen, hogy soha nem tudja: hány százalékos a rézgálic, amit kap. Márpedig ha tudná, akkor úgy adagolná a permetezéshez. Úgy gondoljuk, ez jövőre már nem lesz gond. VAN AZONBAN EGYÉB gond is, amit nagyon-nagyon szeretnének az emberek, ha a kormány valahogy megoldaná. Két- szerennyicn szeretnének szőlőt telepíteni, de ahhoz bizony pénz is kell. A nagycsaládosoknak könnyű, de egyes embernek bizony nehéz 1 holdat is magának megforgatni szőlő alá. Azt emlegetik az emberek, hogy jó lenne; ha a kormány valamilyen formában kölcsönl tudna adni szőlőtelepítésre az egyénileg dolgozó parasztoknak is. . ÍGY FOLYIK A SZŐ nálunk Kiskőrösön a párt és kormány határozatáról. Tele vagyunk tervekkel s maholnap, amikor ránkköszönt a tavasz, hozzá is fog az egész határ a vaióravál- táshez. SZORGALMAS MŰNK A FOLYIK a bácsssentgyörgyi Ságvávi tsz-ben YLislag kőréteg; fedi a T báesszeutgyörgyi álcákat. Szántalpak vágják az útnt, A. Ságvári termelő- szövetkezet tagjai a trágyát hordják. — Felkészülünk a tavaszi munkára — mondja Bárth Ferenc, a szövetkezet elnöke. A mezőgazdasági munkának is megvan a maga téli előkészülete. Tagjaink egyré- szc például magkukorieát morzsol. Milyen .jó is lesz a vetés idején csak a kocsira rakni az előre elkészített vetőmagot. \ Ságvári tagjai az ősz- szel 108 holdon végeztek trágyázást, tavasszal további 60 hold kerül lotrá- gy ázásra. Búzavetésük több mint felét, árpavetésüket teljes egészében keresztsoro- san vetették. — A párt- és kormányhatározat felhívta figyelmünket az ősziek fokozottabb fejtrá- gyázásáva. El is határoztuk, hogy holdanként 100 kiló szu- perfoszíátot és 50 kg pétisót fogunk felhasználni. Az elmúlt évben 9.9 mázsás búza- termésátlagot. értünk el. A vetésterület, letrágyázásává 1, a lej trágyázás alkalmazásúval az idén 12—13 mázsás termésátlagot akarunk elérni. A szövetkezet szoros kap ■r*’ r esolatot tart a csátal- jai gépállomással. A mezőgazdászok segítségét kérték földjeik laboratóriumi vizsgálatára. Közelebbről is meg akarnak ismerkedni a talaj értékével, hiányosságával. (Szorgalmas munka folyik a Ságváriban. Keltig Vendel fogatos mát* 170 munkaegységet szerzett. Csurgó Ferenc állatgondozó 232 munkaegységgel büszkéi, kellhet, Tavaszig elkészül a hét- -*■ holdas halastó is. A Kígyós vize fogja táplálni a halastavat. — Ha a vastag hóréteg olvadásnak indul rögtön nekikezdünk, hogy mire a tavaszi munka ideje elérkezik, befejezzük a halastavat. Hideg szél süvít, bor- zongós hideg járja át az embert. Amerre a szem tekint, hóval borított a táj. A Kamu- rás-Duna partjaihoz kitaposott ösvény vezet a hótakarón át — a bajai téli kikötőhöz. Hajó hajó mellett sorakozik a vastag jégpáncél gyűrűjében. A zordra fordult időjárás szakította meg útjukat. A kazánok tüze kihamvadt, a hatalmas lapátkerekek téli álomba szenderültek. Mintha a mesék világában járnánk. De mégsem. Kis kürtőkön .• ki lopakodó füstkarikák áru,ói a hájókon folyó éléinek. Testvéri egyetértésben, a barátság egybefonódó szere tó tével sorakoznak a kikötőben a’ magyar dunai hajók mellett a bolgár, ro- ' mán és csehszlovák gőzösökÁl TÉLI Hajósembernek téi- időben is megvan a maga dolga. Naponta a hajók tatja mellett tűzbiztonsági lékeket vágnak, a kormány,] a- pátoknak. Javítgatják a hibákat... A hajó- köteioket naponta megvizsgálják. Tisztogat-* jak, fényesítik a hajó belsejét. Lenn a kabinokban é3 kaj ütőkben mozgal-. más az élet. A meleg fogadtatás feloldja a; emberek beszélő kedvét. Mert a hajók la-’ kői gyakran össze- össze jönnek egy kis beszélgetésre — az élmények kicserélésére. •• Itt látszik csak: mi-., lyen- gazdag, is, milyeh élményekben bőséges a hajók országútja — a végtelen víz! Az egyik hajó kul- túrhelvUéséber1 töbK i K Ö = ben szórakoznak. Szól a rádió. Pár perccel előbb fejeződött be a szakmai oktatás. Falu- helyi Lajos a messzi távolból érkezett haza, hogy az ünnepeket itt a téli kikötőben együtt tölthesse a családjával. — Szívesen vagyunk így együtt télen a bajai téli kikötőben, — Olyan kedves melegség árad a város régóta ismerős íalai közül, mintha .szülőfaiunk várta volna vissza messzi világot látott gyermekeit. Az itt vendégeskedő Germoce Traján román hajós mosolyogva hallgatja a szavakat. — Mi is jól érezzük itt magunkat — vág a beszélgetésbe ő is, hiszen testvérek között vagyunk, mintha mindnyájan egy nagy családba tartoznánk. Szándó Ni kólái kerül most közeliinkbe. Átveszi a szót. — Mi, hajós emberek járjuk az egész Világot. Többször vezet utunk ezen a szép országon keresztül. Amikor csak erre járunk, mindig örömmel üdvözöljük az új gyárakat, iskolákat, szépülő városokat, s a szorgal- mos, dolgos magyar embereket. Illés István, az egyik csehszlovák gőzös hajósa most érkezett vendégségbe. Pirosra csípte arcát a hideg téli szél. Mostmár együtt folyik tovább a bensőséges, baráti beszél getés, vitatkozás a világ ügyes-bajos dolgairól. De a beszélgetés, pihenés közben is gondjuk van arra, hogy hajójuk a tavasz beköszöntésekor kijavítva, biztosan, büszkén futhasson ki a . nyílt Dunára. Keceleil a téli esték sem jelentenek unalmat, kúrái lefekvést, semmittevést. A községben olyan gazdag kultúr élet folyik, hogy bőven jut minden napra, minden estém szórakozás, művelődési lehetőség. Nem kell mást tenni ennek megállapítására. mint végignézni a kultúrhág programmját. Irodalmi estek rendszeresen folynak. Ezeken magyar es szovjet írók munkáját ismertetik ötletes, érdekes rendezésben. Nemrégen a népkönyvtári központ rendezésében megtartott Veres Péter-estcn 600 tagéi közönség jelent meg* természetesen 80—90 százalékban, dolgozó parasztok. A kecskeméti Katona József Színház augusztus óta kilencszer tartott előadást a gyönyörűen felszerelt kuliin házban, igényes és igen hálás közönség előtt. Nagy sikert aratott a ,.Boci-boci tarka“ című operett, a ,,szereplők“ között osztatlan sikert aratott a termelőszövetkezet két tarka borjúja is. A Szabad Föld Téli Esték előadásait, filmvetítéssel teszik érdekesebbé. Eddig 13 ilyen előadás folyt le. A vetítés legutóbb a zöld futószalag, a kolhozok állattenyésztésének* a. juhászainak jelentőségét mutatta be, főként az állattenyésztési szakkör tagjainak. Mert Kecelen a különféle szakkörök is virágoznak. Működik a tánccsoport, most éled a zeneszakkör. Mellettük megalakult a gyermekfoglalkoztató szakkör, a testnevelési tanár vezetésével a tornászszakkör cs tervben szereltei a gyertn ekének kar létreh ozása. Magas jövedelmet biztosít a szerződéses termelés A PAKT ES KORMÁNY HATÁROZATOK, az ú.j rendeletek dolgozó népünk. _ pa_ rasztságunk boldogulását, felemelkedését szolgálják. Ezért fontos, hogy a határozatokat, rendelkezéseket maradéktalan pontossággal megvalósítsuk, érvényesítsük napi munkánkban, hiszen sok új lehetőséget, kedvezményt nyújtanak további fejlődésünkhöz, s ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk is egyre jobbmódúvá váljék. Nézzük például a szerződéses termeltetést ! AZ ELMÚLT ÉVEK TAPASZTALATAI azt bizonyítják, hogy dolgozó _t>a rasztságunk jelentős része örömmel foglalkozott szerződéses növények termelésével, mert számára jövedelmezőnek bizonyult. De voltak olyan vidékek, községek, ahol a dolgozó parasztok idegenkedtek a szerződéses termeléstől, mint például Baja és Sükösd környékén. Ennek az oka az volt, hogy ezeken a területeken nem biztosítottak elég önállóságot dolgozó parasztságunknak a szerződéskötésekre, a számukra legjobban jövedelmező < nö- vényfélék kiválasztására. Megtörtént az is, hogy a dolgozó parasztokhoz kézbesítők útján juttatták el a szerződést, megjelölve rajta, hogy hány kataszteri holdra szerződjön le. MA MAR NEM FORDUL HAT ELŐ hasonló példa. Dolgozó parasztságunk, termelőszövetkezeteink maguk keresik fel a szerződő helyeket és már január 5 ig bezáróan 1118 holddal nagyobb területre szerződtek le, mint a tavalyi évben. Itt természetesen figyelembe kell venni, hogy az idén mákra, muharra, kölesre és szójababra nem köt a Magteripeltető Vállalat termelési szerződést. AZT, HOGY A SZERZŐDÉSES termeltetés egyre kedveltebbé váljon dolgozó parasztságunk körében, új kormányrendelkezések biz- tosítják és teszik lehetővé. Nézzük például a eomkórót, amely gyenge minőségű homokos talajon is megterem. Ilyen területen a rozs csak 4—5 mázsa termést hoz, a eomkóró pedig itt is 3 és fél mázsas átlagtermést ered tnenyez. A 3 és fél mázsa somkóróért viszont a termelő annyi pénzt kap, hogy abból a szabadpiacon 14 ma* zsa rozsot tudna megvásárolni. Emellett 1 hold leszerződött terület után másfél ka-* tasztert hold mentesül a beadási kötelezettség aló). Mindezek mellett még figyelembe kell venni, hogy a somkóró nem talajzsaroló növény, és utána bármely növényféleségből jó termést:- tudunk elérni. A SZERZŐDÉSES* TERMELÉS uj kedvezményei mellett még azok a példák 5» serkentik termelőinket szerződéskötésre. melyeket szóin-« szedos, ismerős paraszttársaik ezen a téren az elmúlt évek során felmutattak. Van-. csura Vendel cslkériai egyénileg dolgozó paraszt 4 hold édescirok termelésére kötött szerződést. A négy holdról 54 mázsát szállított be. Ezért 11.826 forintot kapott, amiből 74 forint került levonásra a vetőmag áráért Bíró Gyula 800 négyszögöl leszerződött^ területén 10 mázsa 43 kiló édescirkot. termelt és 2086 forint tiszta jövedelmet számolhatott le odahaza a beszállítás után, A M AGTE RMELTETO VÁLLALAT már most felkészül agronómusainak, tor melési szakembereinek tél továbbképzésével, bogy a leszerződött termelőknek melyeknek száma napról-nap- ra növekszik — a tavaszi munkák beindulásakor égj. - re nagyobb segítséget nyújthassanak a jobb termése- ! menyek elérésében. A békebizottságok téli munkájú Kiskunfélegyházán a béke- bizottságok értekezleten tárgyalták a téli felvilágosítómunka kiszélesítésé aek lehetőségeit, Elhatározták, hogy a felvilágosító munka kiszélesítéséért megerősítik és kibővítik az aktívahálózatot. Megvitatták, hogy a tanya- világban hogyan szervezzék meg a munkát. Ecélból újabb békebizottságokat szerveznek, a vezetőség egymásközt felosztja a területet. Ilyen módszerrel bővítik a békebizottságok hálózatát és befolyását a tanyavilágban. Fontos Kiskunfélegyházán, hogy minél több értelmiségi dolgozót vonjanak be a békebizottságok munkájába. Ezért. 1954 első negyedében értelmiségi találkozókat szerveznek. Minden hónapban továbbá műsoros estéket rendeznek, ahol szóhoz jutnak az ér tolmisógiek is. A békebizottságok januárban folytatják szervezési munkájukat. Különösen két területen folyik majd a szer vezés: a termelőszövetkezetek között és a kisipari termelőszövetkezeteknél. A termelőszövetkezetek közötti szervezési munkával azt is elérik, hogy minél több tanyai lakoshoz jusson el a békéin zottságok hangja. Torgyík Pál dolgozó paraszt Kiskőrös I beszélgetek pártáinál a párt- és kormánvbatározattól