Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-07 / 5. szám
BÁCSKISKUNMEGYEl NÉPÚJSÁG AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEl PAkTBlZOTTSAGANAK LAPJA IX. évfolyam, 5. szám. Ára 50 f illér 1954 JAN. 7. CSÜTÖRTÖK A MAI SZAMBÁN Egy állami gazdaság pártszervezetének munkája. —■ Szerdán folytatódtak Kiskőrösön a Petőfi Hét ünnep- ségei. — Hírek a nagyvilágból. — A jövő tervei a bajai Micsurin termelőszövetkezetben. —A kecskeméti tanács begyűjtési osztályán. — A megye »hús- és zsírgy árában«. Mezőgazdasági szak embereink nagy feladata lEdTÉJIK iStiETÉBŐJL üHBS!ssa«9asBCBHBiiiKsaHa!SBiKaH8iii8aaBaa(iBCBBBiaiiBáBaaBBBeaBna A kiskunfélegyházi gépállomás elmaradt a gépjavításban Nemrég kerüit nyilvánosságra a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának határozata a mező- gazdasági termelés fejlesztéséről. E nagyfontosságú határozat mérföides lépésekkel viszi előre az elmaradt mezőgazdaság gyors fellendítését. A mezőgazdasági termelés kérdése, mint a szocializmus építésének kulcskérdése néhány éven belül megoldást nyer úgy, hogy soha nem látott méretekben növekedik a termelékenység. Ma még ugyan kint. a szántóföldeken hóborította - tájak jelzik a szunnyadó életet, de már a mezőgazdaság egyes területein lázas munka folyik. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és az egyénileg termelő parasztságunk terveket készít. Ezek a tervek biztosítják számukra a mezőgazdasági termelés hozamának nagyfokú emelését és ezen keresztül az egész inegye, az egész ország dolgozó népének jobb és bőségesebb ellátását. Nagy feladat vár ezekben a napokban a mezőgazdaságban dolgozó szakemberekre is. Nekik kell még a tél folyamán megteremteni az alapját több évre előre az eredményes munkának. Soha nem állt még szebb feladat a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek előtt, mint éppen-most, amikor a mezőgazdasági termelés növelése az egész népgazdaság egyik legfontosabb feladata. A párt- és a kormányhatározat kimondja: a mezőgazdasági termelés fellendítésének alapja, a talaj termelékenységének növelése, termőképességének fokozása, termőtalajaink védelme és szüntelen javítása. Megyénkben az utóbbi években erős talajerő- leromlás következett be. Most, amikor a mezőgazdasági termelés fokozását kell végrehajtani, elsősorban a talajerőutánpótlást biztosítsuk, úgy, hogy az bősé- fejesen el tudja látni a növényeket a szükséges tápanyagokkal. Ezért még ebben az évben meg kell szüntetni a szervestrágyázásnál, ezen belül az ístáliotrá- gyázás végrehajtásánál rnég mindig megmutatkozó hiányosságokat. Bár az elmúlt évben némi javulás mutatkozott, azonban ezek az eredmények csak mennyiségben jelentkeztek. Minőség tekintetében még igen sok a tennivaló. Az istállótrágyázásban számos kiemelkedő eredmény született. * Ilyen volt például a kecskeméti járás 175 százalékos teljesítése, vagy például Kiskunmajsa község több mint 200 százalékos teljesítése. Emellett számos termelőszövetkezet es egyénileg dolgozó paraszt trágyázta le az elmúlt év őszén szántóterületének 50, vagy ennél több százalékát. A továbbiakban .legfontosabb feladat, hogy a még bentlévő istállótrágya még a tél folyamán szarvasokba rakva kikerüljön a szántóföldekre. Minőség tekintetében eddig a legnagyobb hiányosság a trágyakezelésben mutatkozott. Ezt még ebben az évben fel kell számolni. A he'yes trágyakezelésben állami gazdaságaink mutassanak példát. — Termelőszövetkezeteink kő. étel nélkül térjenek rá a szakaszos trágyakezelésre és alkalmazzák a nyersfoszfátos trágyaerjesztést. Egyéni termelők a kisüzemi trágyakezeléssel biztosítják a trágya jó minőségét. Mindez azonban csak akkor valósítható meg, ha szakembereink ezt kézbeveszik, segítséget nyújtanak szakvonalón 'termelő- szövetkezeteinknek és egyénileg dolgozó parasztjainknak. Megmagyarázzák nekik, hogy milyen módszereikkel lehet növelni a terméshozamot. Még a tél folyamán készüljenek fel termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink a tavaszi fej trágyázások elvégzésére. A szükséges mennyiség fel- használásához és szakszerű kiszórásához szakembereink adjanak segítséget. A talajvédelmi munkáknál még a tél folyamán készüljünk fel arra, hogy a káros vizek koratavaszi, vagy nyári romboló hatását megakadályozzuk. Ezért végezzük el a szükséges vízlevezetőárkok elkészítését, valamint a meglévő csatornák kitisztítását. Mezőgazdasági szakembereinknek az eddiginél sokkal jobban fel kell karolni a helyi kezdeményezéseket és ezen a téren máris megmutatkozó eredményeket. Csak egy példát említsek. Megyénkben számos dolgozó paraszt van, aki hosszabb idő óta kísérletezik egy-egy gyümölcs-, vagy szőlőfajta nemesítésével. Ilyen például Al- mási Ferenc Pálmonostorán, Gi- bicz József Kiskunfélegyházán és így tovább. Ezetk az emberek szomjúhozzák a szaktudást, a szakirányítást és mégis elhanyagoljuk őkef. Szorosabb kapcsolatot kell fenntartani szakembereinknek a megyénkben lévő kutatóintézetekkel és kísérleti gazdaságokkal. Kutatóink eredménye csak így jut ki a gyakorlati termelésbe. Ezen a téren is még rengeteg a tennivaló. A Kecskeméten kinemesített paradicsomot országszerte már ismerik, de megyénkben kevésbbé folytatják termelését. Mezőgazdasági szakembereink álljanak a termelőmunka élére és ezzel segítsék elő, hogy azok a nagy feladatok, amelyeket a párt és a k~rm/ elvár tőlük, megyénkben maradéktalanul végre legyenek hajtva. Bank Gyula, megyei tanács főagronómusa. MEZŐGAZDASÁGUNK terméshozamának emeléséért folyó harcban az első vonalban küzdenek gépállomásaink. Jó gépeiktől és munkájuktól függ a mezőgazdasági munka sikere. Ha a mezőgazdasági munka dandárja idején géphibák és gépzavarok miatt lassul a munka üteme, akkor nemcsak késlekedés áll elő, hanem a dolgozók jelentős, kárt is szenvedhetnek. Éppen ezért fontos, hogy jó, megbízható gépekkel induljunk már a tavaszi munkába. >:t FELISMERTÉK a kiskunfélegyházi gépállomás traktorosai és a gépek rendbehozatalára vállalásokat tettek. A vezetőség a dolgozók bevonásával tervet készített. E terv értelmében december 31-ig előirányoztak 4 traktor, 13 eke, 10 vetőgép, 6 traktortárcsa, 2 kombájn, 20 cséplőgép, 9 kazalozó, 1 aratógép és 4 kultivátor javítását. Ha végignézzük a javított gépparkot, akkor már az első pillanatban feltűnik, hogy a tervek ellenére még igen kevés gépet hoztak rendbe. Vájjon mi ennek az oka? Miért maradtak úgy le a javítási munkában? EGYRÉSZT, mert elmaradtak a mélyszántásban. A fagy beálltáig a traktorosok kint szántottak a határban. De rosszul ütemezték be a szabadságokat is, mert a traktoristák zöme decemberbén vette ki szabadságát. Ezért csak igen kevesen foglalkozhattak traktor- és egyéb gépjavítással. Ebből pedig az következik, hogy a gépállomás javítási terve is sokban nélkülözte a reáütást. A KAPKODÁS pedig azt eredményezte, hogy a gépállomáson alig folyt szervezett javítási munka. Az elmaradást most úgy igyekeznek pótolni, hogy január 3-tól a traktorosok brigádba tömörülve, iszervezet- ten fogtak a javításhoz. Mmden brigád először saját gépeit hozza rendbe. Szőlő- és gyümölcstelepítés Tiszakécskén Tiszakécskén a szőlő- és gyümölcstermelés jelenti a fő jövedelemforrást. A dolgozó parasztok éppen ezért olvasták különösen nagy érdeklődéssel a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatban a szőlő- és gyümölcskultúra továbbfejlesztését. Ennek nyomán az eddiginél még nagyobb lendülettel láttak hozzá az új szőlőtelepítésekhez, Nagy örömmel olvasták azt is a határozatban, hogy az idén a rézgálicot is szabadon hozzák forgalomba. Fel is hívták a tanács figyelmét, hogy időben gondoskodjék megfelelő mennyiségű védőszerről. A tanács sem késlekedett, a földművesszövetkezet útján már most nagymennyiségű rézgálicot rendelt. A tiszakécskeiek niegnövekedett termelési kedvét bizonyítja az is, hogy a község dolgozó parasztjai közül sokan határozták el, hogy szőlő- és gyümölcstelepeket létesítenek. Január 4-ig 23 telepítési engedélyt adtak ki s a napokban újabb 17 dolgozó paraszt nyújtotta be kérelmét szőlő és gyümölcsös telepítésére. Több pasztát is felújítanak. Szaporításra a környéken már évek óta meghonosodott, igen jól bevált saszla, pozsonyi fehér és kövidinka szőlővessző-fajtákat használják. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatról már sokat beszélgettek egymás között a dolgozó parasztok. Január 5-én, kedden a tanács kibővített végrehajtó bizottsági ülésére több mint negyven termelésben élenjáró dolgozó parasztot hívott meg, hogy közösen hozzanak határozatot a község szőlő- és gyümölcstermelésének további kiszélesítésére. Termelőszö vetkezetünk életéből — Az elmúlt évben sok nehézségen men•* tünk keresztül. Amikor a 10 hónapos elnöki iskoláról hazajöttem, a jószágállományt igen leromlott állapotban találtam, a sertésállományban állandó volt az elhullás. Azzal kezdtem, hogy a két tanyában elhelyezett sertéstörzset összehoztuk egy helyrét és id. Virág Mihályt tettük állatgondozónak, Meg is állította a további elhullást. Amikor a kismalacok elérték a kéthetes kort, pörkölt- árpát és faszenet kaptak. Amikor kezdtek himlősök lenni, kénport tettünk a takarmd' nyukba és óvtuk őket a vízivástól, csakis meleg sósvizet itattunk velük. így elértük, hogy egy-egy anyakoca után 12 szaporulatot felneveltünk. Virág elvtárs 5 malacot kapott prémiumként. Ugyanakkor biztosítottunk erre az évre 60 darab szép süldőt, a tagoknak is szétosztottunk több mint százat és még szabadpiacon is adtunk el. Tagokkal is erősödött szövetkezetünk. A nyár folyamán 17-en ugyan bejelentették kilépésüket, de a sorozatos kormánysegítség láttán tizen visszamaradtak. A hét kilépő helyébe íugyanakkor eddig 21 új tag lépett közénk. Az ősz folyamán építettünk egy 350 köbJ méteres téglasilót, készülőben van egy 80 férőhelyes tehénistálló, egy -Î0 férőhelyes ser* tésfiaztató — ezeket a tavasz folyamán befejezzük. A télen 2600 darab akáccsemetét ültetünk el. 6.5 hold új gyümölcsöst telepítünk* 3 kutat építünk és fakitermeléssel foglalkozunk. Novák Sándor, Jánoshalma, Uj Alkotmány tsz. Bővíti öntözéses gazdaságát a Kiskunfélegyházi Lenin tsz K iskunfélegyházán azelőtt a doJgc- ík a hosszú téli estéén tétlenül ültek a emencék padkáin és háltak. Várták, hogy itavaszodjon, hegy ez- H-l nekivágjanak az rszágutaknak, mert enyeret a negyven- íerholdas határban sm találtak. A ki ilyenkor a téli hónapokban betoppan a kiskunfélegyházi Lenin termelőszövetkezetbe, az már az első pillanatra megállapíthatja, hogy nagyot változott a világ. A szövetkezetben a dolgozók t-~’m is találnak bőven tennivalót, sőt az a probléma, hogyan is osszák be észszerűen a munkát. Nemcsak a gazdasági felszerelést hozzák rendbe, hanem rövidesen artézi kutat is fúrnak, hogy bővít- hc "í öritr "' --'■'etü- ket. A szövetkezet 33 holdon létesített kertészetet, de eddig csak 15 holdat öntözhettek re.nds~''résén. Az új artézi kúttal nemcsak az egész kertészetet, hanem újabb területeket is öntözhetik. Az ön.l -éses gazdálkodás kiterjesztésével felmerült a halastó kérdése is. Most vizsgálják a halastó létesítésének a lehetőségeit. A szövetkezet fejlődésének kerékkötője a lakáshiány. Ezen is segítenek a kö- • zeljövőben. Mihelyt az idő engedi, hozzáfognak az első négy kislakás építéséhez. Ezzel nemcsak négy család költözhet kényelmes új lakásba, hanem közelebb kerül munkahelyéhez is, nem kell naponta több kilométert gyalogolni. A szövetkezet fel-» ismerte a ba* romfinevelés jelentősé-* gét. Elhatározták, hogy a téli hónapokat arra is fordítják, hogy 500 férőhelyes baron.fiólat epítenek. A munkák már folyamatban van-* nsk, a 63 éves Cseré-* nyi József tsz-tag mái? el is készítette az ahn lakokat és ajtókat.
