Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-06 / 4. szám

A természetadta lehetőségek kihasználásával jelentősen növelni lehet a tejhozamot Alpáron Termelőszövetkezeteinkben folyik a szőlők és avümölcsösök ápolása .\z alpári legelők a Tisza ár- őrületé mellett húzódnak és te- . ületük meghaladja az 530 hol­dat. Az árterületeket csaknem minden tavasszal elönti a Ti­sza, da 3 víz a területről a föld egyenetlensége folytán nem hú- .ódtk vissza terjesen meg a nyár folyamán sem. A legelők- «5 induló állatok helyes táplál­kozását nagymértékben hátrál­tatja 3 legelő kicsiny táperejű, :sombékQs növényzete. Scvány ‘.■leség ez több mint.230 legelőre járó tehénnek. Meglátszik ez a tejhozamon is, amely A.páron alig emelkedik a 8 literes átlag föle. Gyakran mondogatták már a község lakó}, hogy az itteni ál­latállomány ej'korcsosult, fd Kellene frissíteni. Ez azonban nem sok eredménnyel járt ed­dig, mert semmi intézkedés nem LÖrtént a legelő megjavítására. Az állatállomány fejlesztése érdekében szükséges a lege- . lók megjavítása és megfelelő ápolása, A községi tanács a legeltetési állandó bizottság segítségével tervet dolgozott ki a legeiőterü- '.etek megjavítására. A tervben a legelő vízlevezető csatornákká, való ellátása és jóminőségű fű- fajtával való betelepítése szere­pel. A csatornázást az állandó oizottság tagjai és aktívái a dol­gozó parasztok bevonásává! sa­ját erőből végzik, Ez valóban nagy munka, mely a legelőterü- étnek b, nagy hasznára válik, mivel a csatornák segítségével jelentősen megjavítják a legelő minőségét. Ez az intézkedés azonban nem elegendő a talaj táperejének fo­kozására. A községi tanács ve­zetői felhasználhatják a termé­szetadta lehetőségeket Alpáron. Jóminóségó öntözéses legelőt lehetne létesíteni. Rhhei azonban szükséges az is, hogy a legelőt rendszeres trá­gyázást forgó szerint trágyázzák, men ennek elmulasztása a íű- cermés fokozatos csökkentése mellett, csökkenti a termés mi­nőségét is. A talaj termőerejé­nek gyengülésével ugyanis az igényesebb fűfélék kipusztulnak — mint az már eddig is bebizo­nyosodott — és helyüket igény­telen, de élelmes gyomnövények foglalják el. Javasoljuk tehát, hogy a tanács gondoskodjon már most a legelőterület trágyá­zásáról. Felhasználhatnak erre a célra szervestrágyákat (jól érett istái lótrágya, keveréktrágya, tőzeges sertéstrágya, trágyalé, stb.), va­lamint műtrágyákat. Szervestrá­gyázáshoz okvetlenül morasalé- kos trágyát használjanak fel. Nem kis munka az tehát, aini ezen a téren az alpári a kra vár, de ennek a munkának becsüle­tes elvégzésétől függ az állatál­lomány minőségi feljavítása és ugyanakkor a lakosság jobbléte is. A természetadta lehetőségek kihasználásával az alpárink sok­ezer forinttal növelhetik jöve­delmüket. Ha csak két literrel sikerül emelni a tejhozamot, ez havonta legkevesebb 30 ezer fo­rintot jelent az alpári tehén! ártó gazdáknak. MEGYÉNKBEN az idén ősz­szel nagy gonddal láttak hozzá a termelők a szőlők és gyümöl­csösök áp-Iásához. A GYÜMÖLCS és szőlő szak­szerű átteleltetésében a terme­lőknek nagy segítséget nyújta­nak a szakemberek is. A terme- iőcsoportokban a mesterképző tanfolyamokon foglalkoznak a gyümölcs és szőlő szakszerű ke­zelésével, téli átteleitetésével. Az elmúlt évékben még több ter­melőszövetkezetben fedetlenül teleltek át a szőlők. A kiskun­halasi Vörös Szikra tsz termelő- szövetkezet sem sok gondot for­dított eddig 25 hold szőlőjének szakszerű ápolására. Ez év őszén azonban már időben láttak hoz­za a szőlők trágyázásához és be­fedéséhez, A fülopjakabi Alkot­mány termelőszövetkezet tagjai 65 hold befedése mellett 30.000 darab szőlővesszőt is szedtek az öreg tőkék újításához. Az eddi­öáesboi'sótlon a tanács fel­mérte és megvitatta tenni­valóit a mezőgazdasági ter­melés szakirányításának megjavításáról. E ©álból hoz­za létre a tanács mellett mű­ködő mezőgazdasági terme­lési bizottságot, A tíztagú bizottságban a község legjobbjai, a terme lésben nagy tapasztalatokkal rendelkező, jól dolgozó gazdák lesznek. Tagja lesz a bizottságnak La.jdi József középparaszt, id. Poliak Jó­zsef. Pitó Illés. Kadaraczkó illés. Kalmár István, akik eddig is hasznos tanácsokkal, .javaslatokkal segítették a község termelését. A mezőgazdasági termelési bizottság tagjai résztvesznek majd a párt- és kormányha­tározat útmutatása alapján a helyi tervek elkészítésében. Ezeket széles körben ismer­tetik, hogy a dolgozók minél A DUNA-TISZA közének ég­hajlati adottságai és talajviszo­nyai részben gazdaságos feltéte­leket biztosítanak a konyhakerti növények szántóföldi termeszté­séhez. Ezért 'alakultaik ki me­gyénkben a híres zöldségter­mesztő tájegységek és ezért lett városellátó zöldövezet a durfá- vecsei járás is. MOST AZ VJ jellegű zöldség­termelési szerződéseknek az a céljuk, hogy tovább fokozzák a dolgozó parasztság termelési kedvét, jövedelmét, emeljék jó­létét, ugyanakkor olyan növé­nyeket honosítsanak meg, ame­lyeket a múltban csak a nagy­tőke termeltetett spekulatív cé­lokra. Ilyen volt többek között a dughagyma termesztése is, ame­lyet a dolgozó kisemberek nem is ismertek, jelentőségéről nem hallottak, jövedelmezőségéről pe­dig senki nem tájékoztatta őket. JELENLEGI szerződési felté­telek jelentős kedvezményeket biztosítanak a szerződéses dug­hagyma számára. A MINŐSÉGI hagymamagot kamatmentesen, természetben hitelezi a MEZŰKER. A duna- vecsei járásban kétszeres, a me­gye több részén pedig másfél­t res a terménybe&zolgáltatás li területmentesítés, de ugyan­akkor a leszerződött terület mentesül az állat-, tojás- és ba­romfibeadási kötelezettség alól is. A művelési előleg — ami­kamatmentesen hitelez a MB- ZÖKER — holdanként 800 fo­rint, önálló termelőszövetkeze­tek és III. típusú termelőcso­portok ezen felül katasz orális holdanként 200 forint vetési előleget is, kapnak. A szüksé­ges műtrágyákat és növényvé­dőszereket a MEZÖKER ka­gi tapasztalatok azt mutatták, hogy a szakszerű áttéte Itetéssel. trágyázással holdanként 10—45 hektoliterrel növelhetik a bor­termést. AZ UJ GYÜMÖLCSÖSÖK te lepítése mellett nagy szorga­lommal végzik a meglévő termő­fák ápolását is. A fiatal fák tör­zseit náddal, szalmával vonták be a hideg és a vadak kártevé­se ellen. Az eddigi években a gyümölcsösökben kevés helyen végeztek trágyázást. Az ősszel több mint 40.000 termőfaegység- nek már nagyrészét letrágyáz­ták. A hercegszántói Felsza­badulás termelőszövetkezetben 1000 darab termőfán végeztén el a téli ápolást. A kunbajai Rózsa Ferenc termelőszövetke­zetben egyénekre felosztva vég­zik a gyümölcsfák s az ágak tisztítását. A gondozással nem­csak két-három permetezést ta­karítanak meg, hanem növelik a jövőévi terméshozamot is szélesebb réteget vonják be a helyi fejlesztési tervek végrehajtásába. A termelési bizottság felad« ta lesz a trágyázás fokozá­sának, a nemesített vetőmag alkalmazásának tudatosító sa. r A bácsborsódi tanács ciha tározta, hogy a mezőgazda­sági termelési bizottsághoz hasonlóan állattenyésztési bizottságot is létrehoz. Ennek tagjai a legjobb állattenyéaz tő dolgozók lesznek. Van ezen a területen is mit tenni. Meg kell javítani a legelőt. Az eddig hasznavehetetlen terü­letről letakarítani a kórót és egyéb gyomféléket, aztán füvesíteni, a 65 holdas lege­lőt legalább 10 holddá] gya­rapítani. Az állattenyésztési bizottság feladata lesz az ál­lattenyésztők szaktanácsok­kal való támogatása az apaállatokkal való gondos­kodás és ellenőrzés. matmentesen, természetben hí-» telezi. A szerződéses köteezett- ségen felül átadott termés utá» a termelő prémiumokat kap. 45 mázsán felül 65 mázsáig 80 százalék, 05 mázsán felül pedig 100 százalék a felár. Az ónálló termelőszövetkezetek és III. tí­pusú termelőcsoportok ezeknek a feláraknak is kétszereséi kapják. A mennyiségi és minő­ségi termelés fokozása érdeké­ben a MEZÖKER a termelőt ingyenes szaktanácsadással is segíti. A szerződéses átadási kötelezettségen felüli árumeny« nyiséggel a termelő szabadon rendelkezik. Azonban, ha azt ónként felajánlja, a vállalat azt is átveszi tőle és azután is ki fizeti részére a szerződéses árai és a többtermelési jutalmat. A nosztró-telepre behozott áruért 5 kilométeren felüli szállítás esetében az 5 kilométere t fe­lüli távolság szállítási költségét a hivatalos díjszabás gzerinl megtéríti a termelőnek a ME­ZÖKER. IFJ. TOLNAI KAROLY dol­gozó paraszt a MEZÖKER nosztrótelepvezetőjével együtt kiszámította, hogy 100 négy­szögöl leszerződött dughagyma- terület után közepes termes esetén 1200 forint tiszta jöve­delemre számíthat, ezenkívül I mázsa 20 kiló dughagy mával szabadon rendelkezhetik. 16CÚ négyszögöl, vagyis 1 hold le-1 szerződése esetén 19.20Ó forint tiszta jövedelemre számíthat es 19 mázsa dughagymát értékes1 síthet a szabadpiacon. E kedve­ző feltételeket látva, ifjú Tolnai Károly 1000 négyszögöl dug- hagymára szerződött. Fekete János fősugronómm Bácskiskunmegyei MEZŐ­KBE Vállalat. HOGYAN JUTNA!! a iieiue»»iiáciti<lvari dolgozó parasztok másfélmillió forint jinttlelcni- többiethez ? Két papirlapocska fekszik a nemesnádudvari tanácselnök előtt. Az egyiken a tavalyi dátum —-a másik már ezévben készült és számosztopokkal van sűrűn teleírva. Mindkét kimutatás a köz­ség beadási kötelezettségéről készült. De a két számoszlop vég­összegei között hatalmas különbség van. Nézzük meg; mit jelent mázsákban és pénzértékben a beadási kötelezettség csökkentése Nemesnád udvaron ? Terményben 1522 q-val kevesebb pénzértékben: 456.600 Ft. Húsból 45 q-val kevesebb pénzértékben: 118.800 Ft. Tejből 390 hl-re.1 kevesebb pénzértékben; 970,000 Ft, Borból 180 hl-rel kevesebb pénzértékben: 90,000 Ft, összesen: 1,635.400 Ft. Vagyis a megmaradó terményt és egyéb cikkféleségeket szabad­piaci áron számítva több, mint másfélmillió forint marad meg a község dolgozó parasztsága zsebében. Ezen az összegen például 2336 darab 700 forintos csizmát lehet vásárolni, ugyanannyi öl­tönyt, stb. Nézzük meg azt is, mennyit jelent egy-egy gazdának? Ambrus Sándor 10 holdon gazdálkodik. 311 kg. terménnyel, 148 kg. hússal, 648 liter tejjel és 353 liter borral kevesebb az idei beadása. A termény, ha gabonában számítjuk, bőven fedezi egy családtag évi szükségletét. A hús, ha sertésnek vesszük, egy más- féimázsás hízót jelent. A 648 liter tejért, ha szabadpiacon eladja, 1044 forintot kap, a 353 liter borért 3Q00 forinton felül, ha szintén szabadpiacon értékesíti. Már pedig erre lehetősége van, ha.be­adását teljesíti. Ez persze csak az érem egyik oldala. Ennyit jelent a kormány kedvezménye. Az, hogy a megmaradó és szabadpiacra vihető ter­mény, hús, tej még több legyen, —- már a szorgalmas gazáétól függ. Ambrus Sándornak is könnyen teremhet 2—-3 mázsával több gabonája holdanként, ha tavasszal elvégzi a fej trágyázást a veté­sen. Szige István még egy másfélmázsás disznót meg tud hiz­lalni, ha őszj mélyszántásba vetett kukoricáját többször megka­pása. Szakó Jánosnak még több tejet ad a tehene, ha több takar­mányt vet, télire silót készít a jószágnak. Tél a pálmonostori Rákosi termelőszövetkezetben Ha nem kavarogná­nak a keskeny fügtesi- kők az alföldi tanyák egymástól távoleső ke­ményeiből, azt gondol­hatná az ember, hogy a hóval takart házak dermedt tetői a.i&tt megszűnt az étet. Pe­dig a tanyák most élik igazi életüket. A hideg a kemence, vagy a tűzhely mellé rekeszti az embereket, ahol azért szaporán dolgoz­nak a kezek, de jut idő a beszélgetésre is. A pálmonostm Rá­kosi termelőszövetke­zetben Bori Rudolfék is behúzódtak á jó me­leg szobába, ahol tré­fás beszélgetés közben — melyben nemcsak a Ids csalód tagjai, ha­nem néhány szomszéd, vagy talán rokon is részt vesz — szorgal­mas, ügyes kezekkel fejtik a gyapotgubókat, melyből éppen az imént hozott be egy jó zsákra valót Bori e'v- társ, a csoport párttit- kána. — A gyapot javát leszállítottuk már mondja Bori elvtárs — de most, hogy úgyis ráérünk, az asszonyok­kal együtt még ezt is kitisztítjuk, mert bár semmiben nem szűköl­ködünk, de egy kis oénz még mindig el­fér akármelyik tag há­za táján. — El, el — teszi hozzá bizonykodva az asszonyok közül is egy — meg azután a töb­biek is dolgoznak, nem ülhetünk csak éppen mi tétlenül, ölhetett kezekkel ! A jelenlévők részé­ről egyetértő hallgatás, néhány íejbólintás volt a helyeslő válasz. — De hát mit csinál­nak a többi tagok? — tesszük fej mostmár mi is kíváncsian a kér­dést. Dolgoznak. Ki a söp­rű-kötő üzemben, ki a darálóban, bognár-, vagy kovácsműhelyek­ben, mondja Boriné, de hirtelen elhallgat, az elnökre, majd a férjére néz, hogy foly­tassák tovább, mert sok mindent lehet erről beszélni. Nagy Mihály öröm­mel is veszi át a szól: — Kosa Márton bácsi, a mi öreg söprűkötő mesterünk az idei té­len több, mint 1000 da­rab söprűt készít el, amit a kiskunfélegyhá­zi háziipari szövetkeze­ten keresztül értékesí­tünk darabonként átla­gosan 10 forintos áron. Csupán ez az egyetlen melléküzemág, meyben ma. mán bot tagunk dolgozik -— Márton bá­csival együtt — 10 ezer forint jövedelmet hoz a tagságnak a tél folya­mán. A beszélgetésből ki­tűnik az is, hogy a mfít eddig is msssze vicéken — Szentesen, Chorigrádon, Kecske­méten — híres joimnő- ségű söprűt még szeb­be, még mutdtosabbá teszik azáltal, hogy kéu három napi mun­kával két ember cirok- kenezőt készít, hogy a kész söprűk színét szé­pia-ék. A tagok nemcsak a söprűkészítésről, hanem a többi fejtett mellék­üzemágukról is szíve­sen, örömmel beszél­getnek. Nem hivalko­dásból, kérkedésbői, hanem azért, mert a magukénak érzik. — Ha a csoport mun­kája megengedi, — a bognárműhelyben, a kovácsnál, s a daráló­ban dolgozunk falusi­aknak is, azaz kívülál­lóknak — mondja Bon elvtárs, hisz úgyis ke­vés bognár- és kovács­mester van a faiunk­ban. — Csak többet tö­rődne velünk a helyi tanács, — kü.önösen Szabó Kálmán tanács­elnök. »fei az eaműit évben alig kétszer-há romszor látogatott l< csoportunkba. A tago: téli foglalkoztatását sí kerrel megoldotté ugyan. Most mindent dolgozik. A 43 tag kis csoport apraja nagyja. De a csopoi tunkat még inkáb olyan kisgyerekhez ha Roniíthatjuk, aki má meg tud állni a mag iábán, de még szereti gondos szülök, jóbará tok segítségére szőrű hogy az udvarró' a utcára, a szabadat»! boldogabb jövőbe me bessern Ilyen ember: szerelő segítséget vá mnk mi is a tanácstc — mondja" komoly sza vakkal a csoport elnö ke, Nagy elvtárs, ak már a jelen csendesei folyó dolgos napjaibai a holnapra gondol. A szó újra a gazda­ságra terelődik. Amint a fagy kienged, tovább folytatják a halastó építkezéseit, amely mar eddig is mintegy 60 százalékban elkészült, örömmel várják, ter- v getik az idő múlá­sát, amikor a földeken újra megkezdhetik a munkát, s a kis tanyák széles, tág lélegzettel küldhetik ismét a föl­dekre a Rákosi terme­lőszövetkezet egyszerű, dolgos tésioit. Mezőgazdasági termelési bizottság segíti majd h hácuborsódí ianuegot a helyi tervek végreha j tanúban Sok előnnyel jár a szerződéses dughagymatermesztes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents