Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1954-01-05 / 3. szám
kl ERDŐ MUNKÁSA NEM ALUSZ1K... Felül és tej trágyázással növelhetjük a kenyérgabona terméshozamát \ Kiskiinhaljtsi Erdő- gazdaság 1953. évi tervét ha táridő előtt, már december 10-re befejezte. Iparifa termelési tervét 101 százalékra, tűzifa termelési tervét 102 százaikra, faértékesítési tervét ipari fánál 120 _ százalékra, tüzifaértékesítési tervét pedig 151 százalékra teljesítette. A* Erdősaídaság éves tervén télül 200 vagon tűzifát szállított a dolgozók téli tii- zifaellátására. A legjobb mennyiségi és minőségi eredményt _ elért ito’gozók között év végével 22.000 forint igazgatói jutalom került kiosztásra. A nagy területű erdőgazdaság minden szervezetében— bárhol is dolgozzék — a jó munkás megbecsülést nyer szorgalmával. Az 1500 hektár er dősítést. 100 százalékra teljesítő ültetők; fatermelők, va- gonberakók és csemetekert- goudozók között került túl- svdyban kiosztásra a jutalom, persze jutott a jól dolgozó. irányító erdészeknek is. i jutalomosztás után Bo- dó Ernő négycsaládos erdész örömtől sugárzó arccal beszélte a többieknek:— Meist meggyőződöm, hogy bármennyibe mélyen a balota- szállási buckák között dolgozom, oda is ellát az erdő- gazdaság. — Kérdi tőle a munkatársa: mit vesz a jutalmoní A gyerekeknek meleg holmit, ő magának meg egy szakkönyvet, amiből még jobban megtanulja a csemetenevelést. Aztán kicsit gondolkozik és azt mondja: — Uj munkahelyemen. Balota- szálláson, ahol kürüskörü1 annyi fehórlő, még kopár homokbucka van. egész házam környékét a magam szorgalmából fenyővel erdősítem be. Hadd hirdesse ott a balotai buckatelőn álló zöld fenyves is a magyar erdész jövőbe vetett bizalmát, szilárd akaratát! A száznál tölti» megjuta1- mazott erdőgazdasági dolgozó ilyen mélyen szívbőljÖvő elhatározással indul az új évben előre. Nagy erdőgazdaságunk szorgos dolgozói Kiskőröstől le egészen a jugoszláv határig már 1953 december 11" től kezdve 1954. évi fakiter- me'ési tervfeladatokon dolgoznak. Hideg, havas tél van az erdőben. A fák téli álmukat alusszák. De az erdő munkásai nem alszanak. HarkakötiinN erdészetünkben dolgozik Fehér József ólerdészünk, ö az ottani pártcsoport titkára is. Fiatal munkatársával, az iskolából nemrég kikerült Csala József erdésztechnikussal teljes erő vei küzdenek, hogy mostmár erdészetünket is az élre emel- jék. Öreg nyárfákat, úgy nevezett böhöucöket termelnek ki, A buckák rengetegében minden tíz percben nagy reccso- nés jelzi megint egy fa kidőlését. A velem lévő Nyerges Mihály fogalos meséli, visz- szaemlékezve a múltra: — Tudja-e igazgató elvtárs. mikor én még anná1 a Babó kuláknál szolgáltam, úgy 18 éves lehettem. _ Akkor lopvást vasárnaponként idejártunk ^ mézért, mert ezek a fák már akkor is ekkorák voltak, mint most és belül odvasak. Tudja, méhek költöttek bennük, de sok ám. Muszáj volt valamivel pótolni az enniva’ót... Fogtunk egy darab kenyeret, aztán itt meg nyalakodtunk hozzá egy kis mézet... Nyerges barátom már jóval túl vau a negyvenen. Hát így bizonyítva van a fiatal Csala technikus állítása, hogy ezek a fák már G0 év körül járnak. Mi évi tervünket is maradéktalanul teljesítjük. A télen kitermeljük tűzifa kötelezettségünket. Aztán a'ig várjuk, hogy enyhüljön az idő: az öreg fák helyén soksok millió fiatal csemetét ültetünk, hogy szépítsék, védjék az alföldi tájat. Konrád Béla. AZON LhSZEN. HOGY MÉG TÖMI G*t*01\ÁT AtRnhLjEh A gazdaember jól végzett munkájának gyümölcse, a gazdag termés. Raffai Mihály sze- remlei egyénileg dolgozó paraszt hét holdja az elmúlt évben nem is fukarkodott. Minden oka megvolt az örömre. Csak búzából átlagos 11 mázsás holdanként! termést ért el. Már akkor megállapította, magasabb eredményeket is el Lehet érni. Most a párt- és kormányhatározat aztán meg is mutatta, hogy miként. —- Ott kezdem, hogy a többtermés mellett, a minél olcsóbb termelésre is törekednünk kell. Hogyan lehet ezt elérni? Úgy, hogy nagyobb gondot fordítunk a növénytermesztés minden ágazatában a gépi munkának, — Az ősszel már letrágyáztam a földemet. Most, hogy műtrágya is rendelkezésünkre fog állni, abból is vásárolok vagy két-három mázsát — Igyekezem nemesített búzavetőmagra szert tenni. Ez is egyik jelentős tényezője a terméshozam fokozásának. A PART ES A KORMÁNY 'egutóbbi határozata a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatok között foglalkozik a kenyérgabonatermés növelésével. AZ ELMÚLT ŐSZI időjárás nem mondható kedvezőnek az- őszi vetésekre és azok fejlődésére. A száraz talaj miatt sok gazda, de néhány termelőszövetkezet is csak november első felében végezte e1 a vetést. Ezért, valamint a szárazság miatt sok helyen a vetések nem tudtak eléggé megerősödni, bokrosodul. Ezért különös gondot kell fordítani a vetések gondozására, ápolására. A jelenlegi hótakaró kedvező a vetések megvédésére, és ha felmelegedik az idő, a gyengébb vetések is megerősödnek és a kései vetések is kikelnek a hótakaró alatt. , JÓ TERMÉS csak akkor érhető el. ha helyesen választjuk meg az elővetc- ményt. vagyis pillangósnövények, vagy korán lekerülő Istállótrágyázott kapás után vetünk. Ez pedig sok esetben nincs biztosítva. Ezért, ahol nem trágyázott _ növények után vetettek, a hiányzó tápanyagot a tél folyamán pótolni kel1. MEGYÉNKBEN még ke- vésbbé ismert téli felültrá- gyázással jó terméseredményeket lehet elérni. Az Idejében végzett felü'trágyá- zással 2—3 mázsával növelhető a holdankánti terméshozam. A kenyérgabona terméshozamának növe]ése érdekében ajánlatos, hogy minél több egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezet az erre a célra alkalmas trágyát használja fel a vetések felültrágy ázására. FELÜLTRÄGYAZASRA inegfelel az érett istáUótrá* gya melegágyi-. sertés-, barom fi trágya és a komposzt, illetve ezek keveréke. Egy kát. hold megtrágyázásához 40— 50 mázsa trágya szükséges, amit a hó elolvadása előtt, még a tél folyamán ki kell szórni, hogy a télvégi eső azt bemossa a ta’ajba. így a votés kész tápanyaghoz jut és inár korán tavasszal fejlődésnek indul. A kiszórt trágya a késői hidegtől is meg' védi a vetést, csökkenti a felfagyási veszélyt. A felül* trágyázás időben történő elvégzésér6 már most fel kell készülni. A jelen'egi idő igen alkalmas a trágya kihordásának elvégzéséhez. A trágyát hordjuk ki a vetés szélére és ott rakjuk prizmába. Ha nem elég porhanyó a trágya, akkor kapával, vagy más eszközzel aprítsuk össze hogy egyenletesen tudjuk szórni, ne takarja el a nö vényt. Ajánlatos az egy kát, holdhoz szükséges trágya- mennyiséghez 3Ö—40 kg szu perfoszfátot keverni, A KORMANYPROGEAMM lehetővé tette mindenki szá mára a műtrágya beszerző sét és .alkalmazását. Á korn- tavasszal végzett fej trágyázással is nagyban elősegíthetjük a vetések kezdeti fejlődését. A fejtrágyázást már a télvégi hónapokban el kell végezni, a hengerezések, i! letve a fogasolások előtt. így kevés munkával és kevés ki adással lehet jó eredményt el érni. Egy hold fejtrágyázása hoz 30—35 kg petisó szükséges. ami 28-tól 33 forintba ko rül. A 33 forintos kiadással szemben egy—másfél mázsá yal magasabb termés! érünk ej, ami szabadpiaci áron számítva a kiadásnak tízszerese. AZ IDEJEBEN VÉGZETT felültrágyázás. vagy fejtrá gyázás hatására a vetések korán, erőteljesen erősödnek, bokrosodnak. Mire a nagyobb meleg bekövetkezik, már jé! beárnyékolják a fö’det. így megakadályozzák a talajned vesség elpárolgását. ÉLJÜNK AZ ADOTT lehe tőségekkel. Minden termelő- szövetkezet és egyénileg gazdálkodó, gépállomás és mezőgazdasági szakember Indítson harcot a magasabb gabonatermésért, a több ke uyérért, AZT MONDJA a köz mondás: ,.Ki mint veti ágyát, úgy a'ussza álmát“. A párt és a kormány pro grammja jó ágyat biztosított a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséit4 * 6’/,, most a mezőgazdaság szak emberein, termelőszövetke zeteinken és egyénileg dolgozó parasztjainkon a sor. hogy már most úgy készülje nek fel a mezőgazdasági munkákra, hogy a nagy be takarítás után gondtalan le gyen álmuk. Várhelyi Pál, a megyei tanács agronómusa A latosmizseí gépállomás dolgozói jobb municávai válaszolnám a pirt- és kormányhatározatra A lajosmizsei gépállomás dolgozói már a téli gépjavítás kezdete óta élenhaladnak a megyei gépállomások versenyében. A december 23-án megjelent párt- és kormányhatározat óta pedig soha nem látott munkakedvvel dolgoznak. A gépállomáson szokásos reggeli sajtóbeszámolót különösen feszült érdeklődéssel hallgatták vég.g. Megtudták, hogy ezután sokkal inkább megbecsülésben részesülnek munkájukért, mint eddig. Sokat jelent majd a traktorosok számára, hogy mindenütt megfelelő tarigádszáliáshcz és meleg ételhez jutnak, ami eddig bizony nem mindig volt meg, A határozat megjelenése óta már 10 nap telt el, de azóta is nap mint nap sok szó esik a javítóműhelyekben róla. A traktorosok, szerelők lelkesen dolgoznak. Ennek eredménye meg is látszik. December utolsó hetében 1 arató-, 2 vetőgépet, 2 traktort és Z cséplőgépet javítottak meg kifogástalan minőségben. Ezzel a teljesítménnyel messzire túlszárnyalták december havi előirányzatukat. Megjavítottak összesen 15 darab ekét, 6 tárcsát, 6 erőgépet, 3 harmincsoros vetőgépet. Minden gépfajtából kétszerany- oyit, mint tea-vükben szerepelt. Cséplőgépből nyolcat irányoztak elő december végéig, ezzel szemben tízet javítottak meg. A javításnál a minőségi munka szem előtt tartásával a takarékosságra is gondolnak. Amit csak lehet, házi úton, a már korábban felvásárolt tartalékvasakból állítanak elő. Ezzel már eddig mintegy 15—20.000 forint megtakarítást értek el. A KOLHOZ AGRO NÓMUSA Irta s I. Sxemjonov 4 párt központi bizottságának szeptemberi határozatai nagy fellendülést eredményezlek a »Sztálin« kolhozban. A kolhoz tagjai már köteie- eettséget is vállaltak az 1954. évi terv teljesítésére. Az agronómusnak mos; az a kötelessége, hogy szervezetten előkészítse a tavaszi mezei munkákat. Sok- mindenről Kell goaidoskodma, türelmesen s kitartóan megmagyarázni a dolgozóknak az agrotechnikai eljárásokat, amelyeket végre kell hajtaniok. Az ag- »■onómus irányúja a vetőmag tisztítását, megtanítja a kolhozparasztokat a burgonya négyzetes-fészkes ültetésének technikájára, a szemcsézett műtrágya készítésére, stb. A legnagyobb gondot most a vetőmag előkészítése okozza az agronómusnak. Már kora reggeltől á magtár körül sürgölődik, ellenőrzi a vetőmag tárolását, meg-megméri a garmadák hőmérsékletét, — Az árpavetömugot harmadszor is osztályozni kéü — mondja az ag-onó- mus a negyedik brigád magtarosának, — Harmadszor! csapja össze _ a Kezét a magtáros. — Soha nem rostáltunk többször, mint kétszer, s mégis micsoda szép volt mindig a termésünk. Mondhatjuk azt is, hogy volt idő, amikor egyáltalán nem t.sztították, nem osztályozták a vetőmagot. Most meg háromszor is osztályozni kell. A megyedik mezei brigád vezetőjével, tvan kjodorovics Vojcehovicesal gyakran meggyűlik a baja az agronómus- oak, A hrieádvczetn törekvő, szorgalmas ember, de ugyanakkor csökönyös és mindent a maga feje után akar csinálni. Az agronómus azonban sonasem tágít. Az ellentétek néha odavezetnek, hogy a kolhoz vezetősége elé viszik az az ügyet. Itt aztán megmossák egy kicsit Vojcehovics fejét és akkor egyelőre minden a rendes kerékvágásba zökken. Az árpa harmadszori osztályojásá- ■í* val kapcsolatban most megint megkötötte magát a brigádvezető es ezt mondta; » — A trágyázáshoz hozzáfogtunk már ma, De ami az árpa harmadszori osztályozását illeti, az nem megy.,, •— Miért ne menne? Ott állnak a gépek! — Gépek vannak, de emberek nincsenek. Elég lesz a kétszeri osztályozás is, Alekszandr Bronyiszlavovics. VáUa- >om érte a felelősséget! — A vetőmagért felelhet, Ivan Fjodo- fovics, de a terméshozamterv teljesítéséért én felelek, az agronómus. Az agronómus nem tartja másodrendű munkának a tervezést, a munka megszervezését és a termelési folyamatok ellenőrzését, hanem elengedhetetlenül fontos tényezőknek, amelyek nélkül egyetlen kezdeményezést sem lehet megvalósítani. Az agronómus azonban nem csupán a kolhoz termelési ügyeivel törődik. Egyszer például elment a gép- és traktoa-áilomás értekezletére. —■ Megengedik, hogy én is résztve- gyek a tanácskozásban ? Úgy látom, a többi agronómust meghívták, csak engem hagytak ki — mondotta. — Hát csak vegyen részt, ha úgy tetszik. A »Dzerzsinszkij« gép- és traktorállo- mas idegenkedésének Alekszandr Bro- nyiszlavovics iránt az a magyarázata, hogy azt gondolják róla: »túlságosan beleártja magát a traiktorállomás dolgaiba.« A múlt tavasszal például vetes elölt elment a traktor-állomásra és megkérdezte az egyik traktorost, jól előkészítették-e a vetőgépeket. A traktoros csodálkozott a kérdésen;- Jyiég kételkedik ia benne? Az agronómus vizsgálgatni kezdte -í» a vetőgépeket és minden ,apró hibát észrevett. À traktoros zavarbajött: — Hogy-hogy? Talán egészen új vetőgépeket akar? — Szó sincs róla — felelte Alekszanö; Bronyiszlavovics. — Nem kell feltétlenül újaknak lenniök, viszont feltétlenül rendben kell, hogy legyenek. Azt akarom, hogy ferdén lógjanak a csorosz- lyák. ősszel nagy nyugtalanságot okozott az agronómus a gép- és traktorál’.omás- nak. Feltette a kérdést: miért nem végzik előhántós ekékkel az őszi mélyszántást. Erélyesen követelte, hogy a traktorállomás teljes mértékben úgy végezze ed az őszi mélyszántást, ahogy azt * szerződés előírja. * A »Sztálin« kolhoz terMéseredmé- - *■ nyei évről-évre emelkednek liai év óta, amióta Alekszandr Bronyiszlavovics Babickij agronómus itt dolgozik A kolhoz terméseredményeinek fokozásában Igen nagy szerepe volt a helyes vetésforgó alkalmazásának. Minden mezei* és traktorosbrigáo megkapta a vetésforgótervet és a mező beosztásának rajzát, amelyen fel vannak tüntetve az egyes vetésforgóban szükséges munkák. Régebben küiön- Icülön vetették az egyes fűféléket, Külön a lóherét az egyik táblába, a komócsin; a másik táblába. Az utóbbi időben azonban keverten vetik a lóherét és komócsint. Ilyen elővetemény után a gâtons termése szinte megkétszereződött, — Mélyítenünk keli a szántás termőrétegét — javasolta az agronómus. A talaj termőrétegének mélyítésével egyidejűén bőségesen trágyáztak és ez hektáronként három mázsával növelte a terméshozamot. — Ilyen agronómus kell nekünk —> mondják a kolhoz tagjai. — Vela pens vallunk szégyent s kolhozunk mindig az élen fog haladni.
