Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-31 / 26. szám

AZ UZOVICS-TiLEP! „HUSGYÁRBAH" IVovemberben az Izsák mel­letti Uzovics-telep vasúti állomáson egyre-másra érkez­tek vagonok, melyekből Kira­kás után a közeli telepre hajtot­ták a borjúkat. Az állatok több­sége leromlott, a legelőről ke­rülő borjú volt. — Ezek o.yan soványak mint a deszka és úgy fújtatna«, mint a kovácsfújtató — állapították meg a vasúti állomáson vára­kozó parasztok. Igazuk voit. Igen sok borjú tüdejét féreg rágta. Tüdőszörfé- reggel kerültek le a lege.őről. Ezért sípolt a tüdejük. De akadt olyan gyenge iß. ame.yet kocsival szállítónak a íélkllométernyire fekvő te .epre — Hát ezekkel mit csinál­junk? — kérdezte Fejszés ' László telepvezető Edetényi Má­tyástól, az Ai.at- és Zsír begy üj- tő Válla.at osztályvezetőjétől. *— Felhizlaljuk. Ezeket, hiszen soványab­bak a téli nyuiaknál! — És hozzá erőtakarmány és széna nélkül! — No, még nincs farsang hogy velem bolondot i ár jen — adta meg a választ Fejsze- László, aki már évek óta dol­gozik a telepen. A felszabadu­lás előtt Bornemissza Beia ke- ee-lába volt. A 600 hóid terem­tette meg Bornemissza jó.éte- nek alapját. Sertést hizlalt De Fejszés sohase hallotta, hogy erőtakarmany nélkül lehet ál­latot hizlalni. K1 delényt Mátyástól most megtudta azt, hogy Váti Sándor azért vásárolta össze ezeket a sovány, selejt ál.ato- kat, hogy felhizlalják, hogy több hús kerüljön a dolgozók aszta­lára. Míg más megyékben eze­ket a sovány borjakat levágták, addig megyénkben most azza- kísérleteznek, hogy szovjet mód­szer szerint felhízla iák. Orszá­gos viszonylatban a siker azt jelenti, hogy ez a válla.at 12— 13.000 borjúra a szovjet, módszer segítségévei 150 kilót tud ra- hízlaini. Állatonként ez 150 kg. borjúhustöbbetet jelent! ’Merényi József és Szabó Ist­ván állattenyésztési brigádveze- tők is vakarták fejük búbját, amikor megtudták, hogy hizla­lás céljára érkeztek a borjúk. — Mit hízlaljűnk ezekre, hiszen még árnyékot sem vetnek — mondotta Sz.takó Jenő, a telep eavik legjobb munkása. A munkások megtudták, hogy ezeket a borjakat naponta há­romszor etetik. Itatás csak két­szer lesz. A déli elmarad. Az eiső 20 napra a következő keve­réket kapják: 25 dkg. korpa, 25 dkg. Olajpogácsa, 27 kiló siló, 27 kg. szelet, 49 kg. takarmány- szalma és egy Kiló meiasz. A tédús takarmányt jól keli előké­szíteni. És megindult az etetés. Két nét múlva az állatgondozók már átták, négy erősödnek az álla­tok. Fogták is nap-nap után húsukat. — Hiába, rakodik ra­juk — állapította meg Szegedi Mihály. Az éiső 20 nap után mérlegre kerü.tek. Súlygyarapodásuk na- ot átlagban 1.23 kg. volt. A következő 30 napra Ede- lényi Mátyás a kővetkező -étrendet« állapított meg: 32 kg. snó, 32 kg. sze.et. 1.5 kg széna, 2.50 kg. takarmánysza.ma, 1.5 kg. meiasz, 75 dkg. kukorica, 60 dkg. korpa és 25 dkg. olajpogá­csa. — Már valamivel több az erő- takarmány — állapították meg a gondozók. — Most még kíván- csiabbak leszünk. A borjak mindennap erősöd­tek. Már szarvaikkal tülekedtek egymással. De nemcsak erősöd­tek, har.em most már gönioö- yödtek is. Csak úgy feszült raj­tuk a bőr. Harminc nap múlva ismét a mór. eg re kerültek. »Imién egyes állat naponta átlagban 1.25 kg-ot hízott. — Vájjon, mit kapnak a köt vetkező 30 napon? — tették fel a kíváncsi kérdést az állatgon­dozók. Idejében megkapták. Az új ♦étrend« szerint naponta 30 kg. silót, 30 kg. répaszeletat, 3 kg. szénát, 0.50 kg. takarinánvsza’.- mát, 2 kg. melaszt, 2 kg. kuk^- i’cát és 0.50 kg. korpát etetnek De közben az állatgondozok hgyeiemmel kísérték a inás,k is­tállóban lévő állatokat, nie.ye- ket az eddigi szokásos módon hizlalták. Ott csak kétszer etet­tek naponta. Azt is .átták, hogy ezek az adatok naponta 3.60 kg. kukoricát, 1 kg. korpát. 25' dkg. olajpoaácsát, 4 kg szénát, 20 kiló silót és 2 kg. takar- mánysza.mát esznek. Ki is szá­mították, hogy ez a takarmány háromszor annyiba kerül, mint a szovjet módszer szerint etetet: állatok takarmánya. — Vájjon ezek mennyit híz­nak? |AÏ ég mielőtt hivatalosan mérlegre Kerültek voma, már az áuatgondozók mér.egre naj tolták őket. — Napi nizásuk 65 dkg! Eny- nyit mutat a mér.eg. — Vaiahol hiba lehet düny- nyögtek vissza a gondozók. Majd megtudjuk EdeJényi szak társtól. Hamarosan megtudták ezt is Mar.egre kerültek eiőszöt az ô oerjaiK. A második 30 napon át­lagosan minden borjú 1.25 Kg-ot hízott. És azok, akik erő takar­mányt kaptak, valóban csak 65 dkg-ot. — Akkor ezek valóban há­romszor annyiba kerümek — mint a szovjet módszeren nízot- cak? — kérdi Fehér András ál- .aigondczo. — Valóban! Ha tökéletesíteni tudjuk etetési eljárásunkat, ak­kor elérhetjük azt, hogy a napi háromszori etetéssel és a lédús takarmánnyal és jó előkészítés­sel felhizlalhatjuk a marhákat. A kukoricát és korpát a sertés- nízlalásra fordíthatjuk. A napokban a szovjet mód- szer szerint nízlait bor­júkból 45-öt levágásra Buda­pestre küldtek, hogy megái.a- .pítsak a hús minőségét, faggyú- tartalmát. Ki gondolta vo.na hogy a szikrázó havon ugrán­dozó állatok ugyanazok, me,ye- ket 80 nappal azelőtt kocsin szállítottak a telepre. — Honnét vaiók ezek a göm­bölyű állatok?. — kérdezték az állomáson varakozó parasztok ■*- Az uzovicsi -húsgyarbói« — éiceiődtek az állatgondozók. Igazuk volt. Az uzovicsi tele­pen 80 nap alatt a sovány, be­teges borjakra át.agusan 100— 130 Kg-ot híz.altak fel. Valósá­gos -húsgyártás« — az olcsó szovjet módszer segítségevei. Tanácsadó a dohánytermelőknek DOHÁN VIEUMELŰK előkészületei a dohánytermeléshez már az eiözö évben megkezdődnek, mive, a melegágyhoz szükséges. me.egagyi és magházíö.det e.őző év őszén kei! összegyűjteni er« dói- es aroKtó.dDOi. Az így összegyűjtött tőidet a fagy eilen taka­rássá. védjük, gyomiá. juk, forgatással, öntözéssel ér leijük. A me* .egagyi te.epes.et o.yan nagyra készítsük, hogy a me.egágy ak között akadá.ytaianui Köz,ekedhessünk. A me.egágyak e.he.ye* zéséné. íigje.emoe kell venni a vízszerzési lehetosegeke; is. ön* lózéshez .enetóieg iagy vizet használjunk. A meiegagy fekvésére nézve .egjCbD, ha va.ameiy épü.et aén oiüa-ánai sze.védett he* lyen készítjük, na ilyen heiy nincs, a terű.etet szélfogóval .ássuk a. és a náziáiiatok kártevései enen kerítsük körül. A me-egagy keszitesenez mmaen évoen triss to.det használ* junk s a melegagyak ne.yét pedig minden évben változtassuk» vagy pedig az eiózö évi heiyet a me.egágy megsemmisítése uuin iaaarusuK .e, gyomta.anitsuk es mésztej.ei terioi.emisüK. semmi* keppen ne túrjunk meg a me.egágy környékén gyomnövényt. MEEEGAGk tvESzilES eiótt a kije.ö.t he.yet le kell takarni, hogy a trágya ne fagyos főidre aermjon. Dohány me.egágy keszi- cesénez friss io- és szarvasmarnatrágyát egyen.ő arányban hasz­náljunk. Ha ez nincs, akkor friss .otrágyát és nedves szaunát 6ú:4C százalékos arányoan keverjünk. A meiegágyi trágyából minden idegen anjagot távoutsunk el és rázzuk szét a daraoos és osszeragadt reszeaet. Tooo meiegagy készítésé eseten ce.szerű a me.egagyakat nenány napos íduküionbseggei elkészítem, hogy a Kiú.teteskor mun.kator.0aas ne .egyen es aiiandoan ültetésre aikauTias palánta álljon rende kezesre. A meiegágyi trágyát 25 centiméterrel szeieseobre és nosszabora keli rakni, nuit a meleg* agyi keretet. Az isia.iotragyat 20 centiméteres rétegenként egyen* etesen Keverve, szétrazva és*, taposva addig kell rakni, amíg az taposott állapotban a 8u eni-es magasságot eieri. A me.egágy trágyáját megrakás után par napig üiepeam és melegedni hagy* juk. Az átrostait melegagyi ió.det néhány nap után 15 centi* méteres rétegekoen terítjük a melegagyra. Az egyes retegeket torro vízzel öntözzük meg. Ügyelni keil arra, hogy a me,egágyi tragya taposasa egyen.eles legyen, ezert a taposást a meiegagy hosszában végezzük. A MELEGÄGV1 KERETET a már leülepedett trágyára rak* juk te, úgy, nogy az északi oidaion 45, a den oldalon 30 cm. ma­gas legyen. A beme.egedett és leüiíepedett me.egagyi földel víz* szintesre egyengetjük es erre tápanyagban gazdag, gyommentes, rostált, omlós kompeszt földet terítünk 5 cm-es vastagságban. —* A me.egágy at magvetésig letakarva tartjuk. Egy nőid terület bepaiántazasanoz -Szabolcsi« és -Hevesi« dohányna, 16 negyzetméter, deorecem és kapadohánynái 12 négy« zetméter területű me.egágy szükséges, Bódl Sándor. KOI I ÁR ISTVÁN 1 ÉRVÉI Kollár István bacsbokodi 5 hoidas egyénileg do.g.-zo pa­raszt mai' e.tervezte tennivaló ját, nogy a párt- és Kormány­határozat nyomán mint tenemé gazdasagát meg jövedelmezőb­bé, meg eredményesebbe. Két es A SZOLOK KÖZT/ dűlő- ütőn répácai megrakott sze­kér botladozik a keményre fagyott hóban a Dunapataj felé vezető orszáyúlon. A lovakat noszogató embert há­tulról nem néznénk többnek 16 éves gyereknél, amint kis­babáiban és báránybőrsapká- ban a kocsi mögött ballag. Dinnyésnével jövök én is éppen a maior felől, ahol már Dinnyés Ferenc és idős Csáti Gergely bácsi — kora délután lévén — az esti ete­téshez készül. Dinnyésné a faluba igyekszik. mert úgy­mond: — most kapom meg a gyerekekre a családi segélyt, hát veszek is mindjár a har­madikos Laci fiamnak belőle pgy télikabátot. Leszalad gyorsan a major­ba, hogy megmondja még- egyszer az urának: vacsoráz­zanak csak meg nyugodtan, ha ő nem jönne addig haza — a falu elég messze van, időbe kerül, míg az ember megjárja. Most azután már nyugod­tan indulhat útnak, de amint megpillantja a répáskocsit, utána szól, hogy álljon csak meg. Míg elhelyezkedünk a kocsin, szüntelenül beszél. Megkérdezi, homi tetszik ne­kem a maior, ahol az állato­kat tartják, azután sorra el­mondja: ki mit csinál az ál­latok körül. Mintha csak a saját kicsiny gazdaságáról beszélne, olyan könnyen, hosszabb gondolkozás nélkül sorolja fel a majorban lévő töméntelen állatot. — A cso­port állatállományának csak TELI MUNKA a dunapataji Haladás let melószövetkezetben az egyik része van üt kint, a többit bevittük a faluba, de azért még így is akad idekinn munka, csak győzze az■' ember. Az én uram pél­dául 26 szarvasmarhát gon­doz, idős Csáti Gergely bácsi 9 lovat, míg a fia. Köt 1er Ferenccel a csoport 160 sertésének viseli gondját. Ezenkívül itt van még 218 birka és 120 darab a baromfi- törzsállományból. ’ AZUTÁN DINNYESNE tovább beszél, mindenről sző- esik, a családról, a gazda­ságról. A szavai után magam elé képzelem Köllernét. amint éppen kenyérsütéshez készül, míg a család többi tagja — kivéve a két szőke kis isko­láslányt, aki az asztal mel­lett most birkózik a betűve­téssel — a csoportban vagy az állattenyésztésnél, vagy a trágyakihordásnál dolgozik. ■— Mert felénk soha nem. szünetel a munka — mond­ja Dinnyés néni — három trágyátelrpiink van, kettő­ről már kihordtuk a trágyát a földekre, míg a na­gyon szálas, szalmástrágyát szarvasba rakjuk, hogy hamarabb megéljen. Meg azután most. folyik a Iákor mányelőkészítés hogy ha jönnek az enyhébb napok• minden épkézláb ember a földekre tudjon menni. Beszélgetés közben észre sem vettük, hogy máris be­értünk a faluba, a csoport áj irodája elé. A fagyos hideg a védtelen országúton bizony átjárta még Dinnyés néni nagykendöjét is — úgy, hogy csakhamar rászánta ő is magát, hogy néhány percre betér az irodába melegedni• ahol együtt vitatkoztak a könyvelő, az elnök és a gép­állomás főagronómusa. A vi­ta tárgya egy fűkaszálónép rendrakója volt. Azt már va­lamennyien eldöntötték, hogy feltétlenül szüksége van rá a csoportnak, csak azon vi­tatkoztak, hogy a fűkaszálá­son kívül még mir.e használ­hatnák fel? Az elnök e'v'árs állítása szerint — amelyet inkább lehet ugratásvak ven­ni. — n?/áron majd nagy hasznát lehet venni az ara­tásnál is, ha g gépáVomás valamelyik gépe kiesik a munkából. Bérezel elvtárs. a gépállomás főagronómusa a tréfára komolyan válaszol:- ATTÓL UGYAN nem kell félnetek, hogy amit el vállalt a gépállomás learatni azt nem teljesíti! Ha csat ezért akarnátok a fűkaszáló­tokhoz rendralcót venni, ak­kor már elkéstetekl Újra a kimutatások ter­vek fölé hajol és csak any­nyit mond. hogy már a gép­állomáson is hamarosan el­végzik a léli gépjavítást. Egy időre újra elcsendesül a szoba. Majd halkan, . 'évid szavakkal kísért számok törik meg a csendet. Mert ntig kinn a csoport gazda­sági épületeiben a tavaszra készülődnek, és serényen dolgoznak a tagok — itt is fontos, nagy munka fotyik: készülnek a csoport tervei! A terv az új építkezéseket ma gába foglaló rovataiból már kiolvasható: 105 ezer forintos költséggel 50 férőhelyes tehénistálló épül, 66 ezer forintos költséggel 300 férő­helyes juhhodaly. A mellék­üzemágak fejlesztéséhez egy villanj/motor is szükségessé vált. amely egy gépi répavá­gót. darálót, gépi morzsoló lúd majd üzemben tartani- Mindezt ebben az évben meg­vásárolja a csoport. A TERVEK SZERINT a földekre kihordott hatalmas mennyiségű trágya növelni fogja a termésátlagokat így gabonából egymázsás átlag­terméssel többre számítanak az idéna dunapataji Haladás termelőszövetkezet tagjai... így terveznek tovább, míg benépesült, tervekkel teleírt lapok bizoniiítják, hogy,, a csoport tagjai, a Dinnyés­család, Rollerek és a többiek nem hiába dolgoznak olyan ‘áradhatatlan szorgalommal, mert munkáink nyomán erő­södik, gazdagodik a szövet­kezet és vele együtt az egész tagság. KULCSÁR ÉVA. egynegyed holdon búzát fog tér* menu, 1 holdon kukoricát, 20® négyszögölön burgonyát. A ve* tésterüietnek ezzei a beosztása* vai nem sokat változtat eddigi gyakuriatán. Amit azonban no* veim fog, az a takartnanyter* mesztés. Nagyobb létszámú ái* .atanomanyt szándékozik tar la* m, mint tavaly, tehát szükségé .esz gazdasagában több muhar* ra es egyeb takar many té.esegre, Gyakorlati gazda, h.szen már közei 15 esztendeje munkálja a íb.djét, úgy ismeri annak min­den szeg.etét, mint sajat tenye­rét. Ősszel elvégezte a trá­gyázást, tavasszal pedig holdan­ként 40 kiló pétisöva. végzi majd ei az ősziek fej trágyázását, A maga tapaszta.atáboi tudja, nogy ezzej Könnyűszerrel más« iel-Kétmazsa terméstóbbietre le­het szert tenni. — Sokan kérdezték már tő­lem — hangoztatja — nogyan erem el evente a bőséges es ki­adós kukoricatermést. Hat úgy, nogy a mé.yszantas után nem mulasztottam e. a trágyázást, meg a többszöri kapa.ast. Ez egymaga az elmúlt évi bokodi 15 mázsás termésátlag be.yett mindenkinek lega.ább 25 má­zsas noidankenti kukoricater­mést biztosíthat. Kollár István gazdaságában egy úszót, egy lovat ta>á.na« tünk azonkívül több sertest hiz- iai. Egyet.en gazadságot se® tudok eikepze.m — m hídja —* auatáuomany nélkül. A maga­mét kevesnek találom. Mar el is nataroztam, hogy lega abb öt sertést togok az idén hizia.ni. —« Áttérek a cstkóneve.esre is. E« nagyon hasznos nemcsak mar* gamnak, hanem az ország sza­mara is. Ezek a tervei Kollár István­nak. Nagy kedvvei és még több eikesedessei Készül megvaiósí- asukra, hogy ezzel is elősegítse a -a á* maga és az ország gyara­podását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents