Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-28 / 23. szám

A dolgozok legjobbjainak felvételével is erősítjük pártszervezeteinket A mi pártunk annak kö­szönheti sikereit, hogy tudomá­nyosan megalapozott politikáját,1 ti dolgozó nép jómódú, boldog élete megteremtésére irányuló célkitűzéseit eredményesen meg­magyarázza a dolgozó tömeged­nek. A dolgozók sajátjuknak ér­tük a párt politikáját és készek annak megvalósítására, a ter­melő munka hétköznapjain, az ellenség elleni harcban egy­aránt. A part és tömegek Kö­zötti szoros Kapcsolatnak kéz­zelfogható b.zonyítéka az a tör­ténelmi jelentőségű változás, amely a felszabadulás óta — különösen a forduiat eve óta — hazánkban a szocializmus építé­sével végbemegy, és Kézzelfog­ható bizonyítéka az is, hogy a népünk öntudatában vegoeme- nő felismerés következtében szüntelenül gyarapszik azoknak a száma, akik vonzódnak elérni a legnagyobb tisztességet: a párttagságot. Kivá.tkép így van a Központi Vezetőség 1953 jú­niusi határozata óta. A párt ereje sorainak egysé­gén, a dolgozó tömegekkel való összeforrottságán, de nem utolsó sorban a tagsag minőségi és számszerű erején is múlik. Pár­tunk csak úCTv tömheti be mara­déktalanul szerepét, dolgozó né­pünk elhivatott vezetőjének tisztségét, ha jelen van minde­nütt, ahol a szocialista építés fo­lyik. A párt határozatai, a kor­mány rende.etei neiyi megva.o- sitásán, az élvonalban a helyi párttagságnak, a Kommunisták­nak keli tevékenykedni. Soltvadkerten igen nag> hiányosság az, hogy a párttag­ság nem igyekszik fe.töitem a sorait a fiatal Káderekkel es az é.enjáró dolgozókkal. Így pl. Tóth Ferenc tagjelölt kerelme több mint 3 hónapig fekszik az aiapszervezetnél. A tag- és tag- jelöitfeivétel terén .levő hioak köze tartozik a tervszerűseg <11- baja is. Egyes helyeken mutat­kozik némi számszerű eredmeny — de politikailag annál keve­sebb A politikai vezetés művésze­téhez tartozik, hogy a vezetők kepesek legyenek a legszüksege- sebb helyre összpontosítani az erőket. Ebből következik, hogy a pártszervezeteinknek a ieg- döntoDb frcntszakaszoKon ke*, megerősödni. A mezőgazdasag szocialista szektorában peidáui es mindenütt a .egjobb munká­sokat, a part politikájával egyet­értő dolgozó parasztokat es a kipróbált érte.miségieket kell fe.venm. De őrködjünk a párt szociális összetéte.e fe.ett. A tag- és tagje.ö.tfo. vétel igen fontos fegyver, eszköz a párt tezeben, amellyel megnöveli munkája hatékonyságát. A párt vezető szerepének, ezen belül a termelés parteiien- őrzéseneit biztosítása mindaddig nem lehet maradéktalan, amíg nem ehhez szabjuk pártépít í munkánkat. Mindenki megérti, moyen erőt je.ent pé.daui a termelés pártellenőrzese szem­pontjából, ha bevonjuk a párt soraiba és erdemei szerint a vezetőségbe — az új káderein­ket és az élenjáró dolgozóinkat. Pártunk politikája, ame.ynek minden célkitűzése a dolgozó nép életszínvonalának emeiesére irányul, nagy népszerűségnek Örvend a dolgozók között. Pár­tunk ma népszerűbb, mint vala­ha. Egész dolgozó népünk hiva­tott és szeretett vezetőjének tekinti. A párt soha nem látott magaslatok felé vezeti do.gozó népünket. Annái biztosabban vezeti, mennél erősebb maga a párt. Ezért a párt erősítése ma és m.ndenkor valamennyi kommu­nistának, pártszervezetnek alap­vető kötelessége. Kovács Miklós Vb,-titkár, Soltvadkcrt, Bcfllniieii sajtóértekezleteit ismertették Molotov kedden elhangzott beszédét Merlin (MTI) Iljicsov, a Szov­jetunió külügyminisztériuma KOiiég.urnának tagja, a berlini értekezleten részvevő szovjet küldöttség képviselője kedden este sajtóertekezieten ismertette Molotov szovjet külügyminiszter lieszedét, ame.y a negyhata.m. értekezlet kedd délutáni ülésen hangzott el. V. M. Molotov a többi között ezeket mondotta: «•Duli.es úr felszólalásában szembeállította egymassai az itt elhangzott szovjet nyilatkozatot valamint a francia es angoi kül­ügyminiszter áiiásfog.a.ását. En azonban azt h.szem, nem azért jöttünk itt össze, nogy szemoe- áííitsuK felfogásunkat, hanem azért, hogy megpróbáljuk osz- ezehangoini nézeteinket. Nem szabad úgy tenni, mintha nem lennének Közöttünk fe.fogásbeii ellentetek. Iiyen euentétek igen­is vannak közöttünk. Ha nem lennének, akkor nem kellett vö.na összehívni ezt az értekez­letet. Azért vagyunk itt, hog} megvitassuk a Kérdéseket es pozitív eredményre igyekezzünk jutni. Bidault miniszter ur azt mondotta itt, hogy indoko.at.an lenne az osztrák kérdést a ko­reai kérdéssel összekapcsolni. Ez csakugyan így van. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy Kitér­hetünk akár az osztrák, akár a koreai kérdés megvitatása és megoldása elől. Eden miniszter ítr kijelentette, hogy a .lemet kérdésben itt elmondott nyi.at- kozata az angol kormány vég­leges á.iasponija, ame.ytól nem hajlandó eitém,. Ennek uz érte­kezletnek azonban nem az a Cfija, hogy itt megmásíthatatlan álláspontokat szögezzünk .e és kizárjuk a kompromisszum ehe­tőséget, hanem az, nogy a nieg- Didnató kérdéseket azon iái meg­oldjuk, a többi kérdésben pedig folytassuk a vitát. Ezeket a Kér­déseket, ha nem ma, aktor a jövőben biztosan meg .enet ol­dani. A Szovjetunió küldöttsége nagy sú.yt heiyez a német kér­dés részletes megiargya.á.ara, miután ez rendkívül fontos pro­bléma a béke biztosítása szem­pontjából. Dulles úr a versati­lesí békeszerződéshez na-m iroi­ta a potsdami egyezményt. A versaillesi békeszerződést Fran­ciaország, Anglia és az A meri kai Egyesült Államok irta a.a, a Szovjetunió azonban nem. A francia, angol és amenk-n Kül­dötteik most bírálhatja* azt, amit egykori kormányuk a áir- tak. de ezért a Szovjetuniót semmiesetre sem lehet felelőssé tenni. A jaltai egyezménynek, ame.yet Amerika nevében Kőri­se veit e.nök irt ma, és a pots* uami egyezménynek, ame.yet amerikai részről Truman einók látott el aláírásával, semmi kö­ze a versâmes oékeszeizoaesacz és nem hozható azzal párhuzam­ba. A potsdami egyezmény jó a.aput. nyújt Németország de­mokratikus fejlődésének biztosí­táséhoz. A potsdami egyezmény­nek átmeneti jellegű rendelke­zései, amelyek már elvesztették időszerűségüket, de az egyez­mény alapja és szelleme heiyes és ma is érvényes. Teljesen alaptalan az a fe.tevés, hogy a Szovjetunió ellentétet kíván Franciaország és Németország között. A Szovjetunió arra tö­rekszik, hogy igaz barátság és együttműködés fejlődjek kl a három nagy európai kontinentá- .is állam, Franciaország, Német­ország es a Szovjetunió között. De ez nem irányúi Ang.ia, vagy Berlin (MTI) A berlini érte­kezlet harmadik napján termé­szetesen nem lebet végérvényes niegauapitasokat .enni a »négy nagy« tárgy másainak konkret eredményéről. A nemet főváros­ba egyöesereg.ett külföldi meg­figyelők és újságírók körében azunban máris az a felfogás aiaikuit ki, nogy a V. M. Moio- tuv javasolta tárgysorozat elfo­gadása kétségtelenné teszi, hogy a nagyjeientöségü értekezleten a béke ügyét Kepvise.Ő szovjet, küldöttség kezében van a kez­demény ezes. Nem v.tas, nogy a berlini értekezlet létrejöttének puszta ténye a Szovjetunió ve­zette nemzetközi béketabor, a békeszerető emberiség komoly győzelme. És ahhoz sem fér két­ség, hogy 1934 január 27-e, ami­kul az Amerikai Egyesült Ai.a- muk, Nagy-Britanma, Francia- ország es a Szovjetunió küiügy­Peking (Uj Kína) Szobek András, a Magyar Népköztársa­ság rendkívüli és maght-ra.má­zott nagykövete a Kínai Nép- köztársaságban, megbízó-eve é- nek átadásával kapcsolatban kedden dé után felkereste Csín En-ía,it, a Kínai Népköztársaság az Amerikai Egyesült Államok eben. Ez az együttműködés megfelel Anglia és az Egyesült Államok érdekeinek is. A pots­dami egyezmény szellemében megkötendő német békeszerző­dés által megnyerhetjük a né­met nép békeszerető tömegeit, amelyek szembehelyezkednek a német militar.zmus feltámasz­tását kívánó Németországi erők­kel. Molotov külügyminiszter be­szédének második részében a Kínai Népköztársaság megala­kulásának világ törteneimi je- .entőségével foglalkozott, maja a szovjet küldöttség nevében ja­vasolta, hogy 1954 májusában, vagy júniusában hívják össze Franciaország, Anglia, az Ame­rikai Egyesült Államok, a Szov­jetunió és a Kínai Népköztár­saság külügyminisztereinek ér­tekezletét a nemzetközi feszült­ség csökkentése érdekében szük­séges azonnali rendszabályok megtárgyalására. (MTI) miniszterei a volt Szövetséges Ei,enőrző Tanács üléstermében megkezdik a Kínai Népköztár­saság részvételével tartandó öt- hatáirm külügyminiszteri érte­kezlet összemvasávai foglalkozó konkrét targya.ásaikat, a Szov­jetunió következetes politikájá­nak, a népek Dékeakaratána.-í újabb győzelmes dátuma. Bár­miként is végződjenek ezek a tanácskozások, ame.yennek le­folyását a népek, a tartós bé­kére vágyó emberek m.iíiói éber szemmei követik, bizonyos, hogy az emberiség békekövetelése a vuágpoiitika napirendjére ke­rült és megvaiósuiásáig nem kerül le többe onnan. A négy külügyminiszter szer­dán, a ber.ini értekez.et har­madik napján délután három órakor Eden brit kü,ügyminisz­ter elnökletével folytatja tanács­kozásait. (MTI) külügyminiszterét. A látogatáson jelen volt Llu Csín-ju, a külügyminisztérium szovjet és keleteurópai osztá­lyának vezetője, vaiammt Van* Cso-ju, a Kínai Népköztársaság .■sü.ügymimsztér urna pn'tokoll- osztaiyának vezetőre (MTI) A berlini értekezlet ma hozzálát a mOíOlov eivaurs javasolta napirendi pornóit megtárgyalásához Szobek András látogatási tett Csou En-la‘náfy a Km ai Nipkáztársaság külügyminiszterinél Gazdagyülést tartanak vasárnap Kecskeméten Kecskeméten vasárnap, január 31-én délelőtt » órakor m Városi Moziban gazdagyűlést tartanak, amelynek célja, hegy » város dolgozó parasztjai együttesen megvitassák a kormány me- zôg?' '”gi határozatát. Megbeazs’ k a begyűjtési törvény egyes rendelkezéseit, melyek különböző kedvezményeket biztosítanak parasztságunknak. Szóba kerül majd a kormány segítsége is, hogy a mezőgazdaság fejlesztése érdekében, a dolgozó parasztok éle*» színvonalának emelése érdekében meghatározzák a Soronléví* feladatokat. A gazdagyűlés előadója Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, megyénk országgyűlési képviselője. Az előadás és vita után levetítik a »Tűzkeresztség« és » »Péntek 13« című filmeket. A szónokokul tábor hadifoglyai a Koreai Népi Demokra iaus Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban akarnak maradni Keszon. (Uj Kína) A szongkokni tábor^ nem köz­vetlenül hazatelepített hadi­foglyai hétfőn levelet intéz­tek Thimajja altábornagy­hoz, a semleges haza telepíté­si bizottság elnökéhez és hoz­zájárulását, valamint támo­gatását kérték ahhoz a ké­relmükhöz, hogy a koreai- kínai fél szabad embereknek tekintse és mint ilyeneket befogadja őket. A levél máso­latát a hadifoglyok a Koreai ás a Kínai Vöröskereszt Tár­saságok útján eljuttatták a koreai-kínai félhez. A szongkokni tábor 325 délkoreai, 21 amerikai és egy angol hadifoglya kedden délelőtt Ï 1 órakor sajtóérte­kezletet, tartott pauminrt- zsoni ,,békepagodában’'. Ez a sáj tóértekezlet újabb csapást mért a washingtoni ,,lélekta­ni hadviselésre4’. A hadi­foglyok a két fél több mint ütvén, sajtótudósítója, va­lamint indiai újságírók és at semleges hazatelepítési bi­zottság tagjai előtt nyilatko­zatot olvastak fel, amelyben a világ előtt feltárják* miért akarnak maradni és miért kérték a koreai­ja nai féltől, hogy szabad em- bérként fogadja be őket A nyilatkozat rámutat, miért nem térhetnek vissza a dél- koreai hadifoglyok hazájuk­ba, ahol kivégző osztag’, T.vüjtö.ábor, földesúri rend­szer és egy amerikai báb uralma alatt folytatott, becstelen élet várna rájuk. Nem akarnak visszatérni aa amerikaiak sem a mc-» ehartyzmus, a boszorkányul» dözés. a lincs-törvény és a faji megkülönböztetés mai Amerikájába, sem az angol hadifoglyok abba a Nagy- Britanniába, amelyet ameri­kai háborúba sodornak ma Koreában, legközelebb talán Indokínában, vagy Pakisztán-* ban. (MTI) y,Neues Deutschland* s Molotov a német nép szívéből beszélt Berlin. (MTI) A „Neues Deutschland“. Németország Szocialista Egységpártjának központi lapja szerdai ve­zércikkében foglalkozik azok­kal a kijelentésekkel, amelye­ket Molotov szovjet külügy­miniszter a berlini értekezle­ten a német kérdéssel kapcso­latban tett. Mint a lap megállapítja^ Molotov a német nép szívé-* bői beszélt, amikor rámuta.-* tott, hogy a német kérdési békés és demokratikus ren­dezése csak a jaltai és n potsdami egyezmény szelle­mében valósulhat meg. A nyugati sajtó a négy hatalom külü*iviriiiiiszteiemek benini értekezletéről WASHINGTON. (MTI) Az amerikai sajtó a oerum külügy­miniszteri értekezlettel kapcso­latban azt igyekszik eihitetn Olvasóival, Hogy kevés a Kuala? a vitás kérdésé« megoldására. A lapok töbosege eih&^gatja V. M. Mjiotov január 25-i nyi.atkoza- tanak legion tosaoo részét és a nyilatkozatot azzai igyeks2ik el­intézni, hogy aoban -n ncsen semmi új sem«. A »Christen! Science Monitor« az2ai a »vi­gasszal« lép Olvasói eié, hogy •néha eredményte.en tárgyalás­nak is lehetnek gyümöcsei«. A lap cikkéből kitűnik, h *gy a Marshaii-tervet az »európai vé- deitm közösséget«, az »atian'i szövetséget« tekinti ilyen »gyü­mölcsöknek«. A »The Washington Post« hasonló hangnemben ír, nőni beismeri, hegy »a három nyu­gati ha ta.mat a közre emeny kényszerítette arra, hogy részt- vegÿen ezen az. értekez eten«. A lapok úgy állítják ne V. M. Molotov napirendi javas atánas elfogadását a hárem nyugati hataiom Külügyminisz.erei ré­széről, mint valami »nagy en­gedményt«, ami után most a »Szovjetuniónak kell megtennie a következő lépést«. LONDON. A Kínai Népköz­társaság részvéte.évei megtar- randó öthatalmi tanársk ’ás kér­désévé. kap:£'. atban a .»Sti- mmgn&na Post* annas, a véle­ményének ad kifej'ezést, hogy* »e tekintetben a nyugati hatat» mák egymás között ellentét«» nézetekét vallanak«, PÁRIZS. A francia lapokat a Berlinben megtárgyalandó kér­dések közül legfőképpen Német­ország sorsa foglalkoztatja. Ez u fő témája a »Le Monde« kedd esti vezércikkének is, ameiy főbb pontjaiban tagadja Bidault» nak az értekezlet első napján elhangzott beszédét. Úgy an akkué a vezércikkből kicsendül az ag­resszív német militartzm is fel- támasztásával kaipcsmatos aggé** daiom, A »France Soir« kiemeli, hogy Molotov »ismételten tööb he­lyütt igen sz.véiyesen nynatkcM zott meg Franciaország irányá­ban«. Ezzel kapcsolatban a francia sajtó és közte a fé.hivataio® »AFP« hírügynökség is nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy V. M. Molotov meghívta Bidault francia külügyminisz­tert és a francia küldöttség ve­zető tagjait. A »Combat« attól tart, hogy Bidaultnak a berlini értekezlet január 25-i ülésén elmondott bevezető beszéde Franciaország­on belpolitikai bonyodalmakra vezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents