Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-25 / 302. szám

(Folytatás a 2. oldalról.)

B

A gépállomásokon a mezőgazdasági munkák gépesítésének megjavítása érdekében az alábbiakat kell tenni:

1. A gépállomások vezetőit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek termeseredmenyemek növeléséért, elsősorban a növénytermelés területén, de a többi termelési ágakban is. További feladatuk a dolgozó parasztok termelésének elősegítése, a szamukra végzett jóminősegű gép: munka útján.

2. Mmden gépállomáson javító műhelyt, géptároló színeset, üzemanyag- és alkatrészraktart, üzemi mosdót, öltözőt és pihenő- helyiséget kell építeni. Az 1954- 1956. évi népgazdasági tervekben eíő kell irányozni 260 gépállomási típus-javitóműhejy es a hozzá legszükségesebb üzemi épületek telepítését.

a) 1954—1956-ban nyílt betonteret kell építem a gépek szabadban történő tároiásara es biztosítani keil a gépállomások vízellátását.

b) A gépállomásokon az üzemanyag tárolására az 1954. évben 166 darab, 1955-ben 150 darao,

1956-ban ugyancsak 150 darab 25 köbméteres rekeszes vasicmez- lartáiyt, a brigádszá.lásc kon 600 darab, egyenként harumitöbmé- teres vasiemeztartá,yt, 20.0-ji) darab 200 literes és 5000 oarab 50 literes vashordgt, megfelelő számú kézi szivattyút és az üzemanyag keze leséhez szükséges egyéb felszerelést kell biztosítani.

3. A megyei gépjavító vállalatok lejiesztésére 1954—1056. években. 60 mii.ió forint építkezési beruházást kell fordítani. Ebbői 1954-oen héimiUiotormtos keretben a nyíregyházi típus- javítóüzemet keli felépítem, továbbá 10 mnlió fonntos keretben a meglévő műhelyeket kék korszerűsíteni.

Az építésügyi miniszter a gépállomások és a megyei gépjavító vállalatok építkezéseit minden más építkezést megelőzve végeztesse el.

A mezőgazdasági gépek javításához az 1954—1956. évi népgazdasági tervekben évente egyenlő arányban legalább 600 daiao esztergapad, 50 manó forint értékű műhelyfelszereléshez szükséges egyéb szerszámgép, 33 millió forint értékű műhelyberendezés és ebből ötmillió forint értékű mérőműszer legyártását, valamint 330 darab 1.5—2 tonnás tehergépkocsira szere-t mozgójavítóműhely gyártását és felszerelését kell előirányozni.

1954—1955-ben meg keli teremteni a mezőgazdasági gépes lödarabcserés javításának iene- tőségét és e célra a megyei gépjavító vállalatoknál a gépek 10 .százalékának megfelelő íődarab- osare-alapot kell biztosítani a traktorok és kombájnok főjavításának elvégzésére.

4. A gépállomási dolgozók munkabérüket az államtól kapják az alábbiak szerint:

a) Minden traktor- és kom- bájnvezetö, tekintet nélkül arra, hogy tagja-e valamely terme.ő- sZövetkezetnek vagy nem, a. termelőszövetkezetekben végzett munkáért minden teljesített műszaknorma után a gepa.,omástól biztosított pénzbeni és természetbeni fizetést kap.

Ezenfelül a traktorvezető, a kombájnvezető, a munkagépkezelő és segédkombájnvezető a termelőszövetkezet zárszámadásakor minden elért munkaegység után Oiyan természetbeni és pénzbeni juttatásban részesüljön, amilyen mértékben az egy munkaegységre eső termelőszövetkezeti jövedelem meghaladja a biztosított bért.

A műszaknprmáért járó munkaegység változatlan marad.

Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein végzett munkáért a traktorvezető, a kombájnvezető, a munKagépke- zelő és a segédkombájnvezető a gépállomástól pénzbeni és termeszeiben! teljesítménybért kap.

A munkagépkezelő és a segédkombájnvezető 70 százalékát kapja á traktor- és komba; nve- -aetö készpénzben és természetbeni megállapított bérének.

A készpénzbért közvetlenül, a természetbeni bért az állam, terménybegyüjtő útján fizeti a gépállomás. Az évi terményjárandóságot két részletben, minden év július 31-ig és novemoe: 30-ig kell kiadni.

b) A gépjavításban részvevő traktorvezetők és egyéb dolgozók bérét a javítások idején, a műhelymunkások bérét egész évben az ipari I. a számú karbantartó tarifával kell elszámolni.

c) A dolgozók érdekeltségének fokozása céljából új prémiumrendszert kell kidolgozni, figyelemmel a termelőszövetkezetben elért eredményekre.

d) A gépállomások állandó dol- gozó.t társadalombiztosításban es családipótlékban kell részesíteni.

e) 1954-ben 1000 brigádszállás rendbehozásához szükséges ösz- szeget kell a költségvetés keretében előirányozni. Az állandó szálláshellyel nem rendelkező brigádok részére a kohó- és gépipari miniszter gondoskodjék 1954—1956-ban 1000, egyenként legalább 8 személyes lakókocsi legyártásáról.

5. A traktorosok képzettségének megjavítására az ipari tanintézetekben alkalmazott képzés, rendszerre kell áttérni. A trak- torgépészképzést, az ipari tanuló- képzés mintájára, 18 hónapos időtartammai kell megszervezni. 1954-ben 3000, 1955-ben 4000 tó 17—19 éves tanuló képzését kell megkezdeni. A kiképzetteknek c tanfolyamok elvégzése után a gépállomásokon legalább narom évig ke.l szakmájukban dolgoz- mok.

A földművelésügyi miivszter 1954-től kezdődően szervezzen hathónapos traktorc^^énészkepzé tanfolyamokat 22—26 éves dolgozók számára, akik katonai szolgálatukat teljesítették és a traktorvezetésben vagy * szerelői munkában legalább egyéves tapasztalattal rendelkezik. Ezen a tanfolyamon évente 4000—4000 traktorvezetőt kell kiképezni.

A kombájnvezetőket és egyéb speciális gépkezelőket hasomó eivek szerint kell átképezni.

A műhelymunkások es a megyei gépjavító vállalatok szak- munkása.nak utánpótlására az MTH irányítása a.á tartozó tanulóképzés keretében traktor- motorszerelő, esztergályos es ko- vácshegesztő szakmunkásokat kell kiképezni. A traktoros- es szakmunkástanulók kiképzésük ideje alatt az ipari tanulókhoz hasonlóan ingyenes egyenruhi- és munkaruhajuttatásban és ellátásban részesülnek.

A gépállomások dolgozói részére naponta az eddig megállapított hozzájárulással háromszo

X.

ri étkezést, ebből egyszer meleg étellel való ellátást keli biztosítani. Ha a szántóföldeken dolgozó traktorosbngádok részére a gépállomás az étkeztetést nett tudja biztosítani, a napi étkezési hozzájárulást 4 forintra kell felemelni.

A traktorvezetők részére önköltségi áron egyenruhát ke!i biztosítani. A gépállomás minden családfenntartó dolgozója részére háztáji földet kell adni.

A gépállomások dolgozói lakásviszonyainak megjavítására az egyéni lakásépítkezés széleskörű fejlesztését kell lehetöve tenru. 1954-ben a gépállomások telephelyeinek köze.ében 500 szolgálati lakást kell építeni.

6 . A vezetés színvonalának emelése érdekében;

a) 195G-tól gépállomás igazgatójává, főmérnökévé, főagronó- musává gépészmérnökök, illetőleg felsőfokú képzettséggel rendelkező agronómusok neveznetek ki. A gépjavító vállalatoknál főmérnökké csak egyetemi végzettséggel és megfelelő gyakor- attal rendelkező mérnököt lehet kinevezni.

b) Azoknak a gépállomási igazgatóknak, akik szakképzettséggel nem rendelkeznek, de kellő hozzáértéssel vezetik a gépállomást, segítséget keli nyújtani szakképzettségük fokozásá- í’a. >

c) 1954-ben az Agrártudományi Egyetem gépesítési karán végzettek. közül 50, a Műszaki Egyetem gépészmérnöki és gep- gyártómérnöki karán végzettek közül 25—25 mérnököt, az ipar és a népgazdaság egyéb agaioo 1954-ben további 50 mérnököt kell a mezőgazdaságba átirányítani.

d) A gépállomások vezető dolgozóinak (igazgató, főmérnök, fő- agronomus, vezető könyvelő, vezető mechnikus, körzeti mechanikus, munkairányító) fizetését az iskolai végzettségtől, az eltöltött szolgálati évektől és a terv- feladat nagyságától függően kel: megállapítani.

e) A gépállomás irányító munit a Itö -ben működő vezető dolgo zóit a gépállomási tervek túlteljesítése, a magasabb termésátlagok elérése alapján premizálni kell.

7. 1954—55-ben önkéntes jelentkezés alapján az iparból a gépállomásokra és állami gazdaságokba át kell irányítani mintegy 5000 tapasztalt, képzett szakmunkást részben a javítóüzemekbe, részben pedig traktorosgépésznek és kombájn vezetőnek..

A földművelésügyi minisztérium gondoskodjék ezesnek az ipari munkásoknak átképzéséről, illetve továbbképzéséről és elhelyezéséről.

A mezőgazdasági szervek irányításának megjavításáról; a mezögazdasagi szakembereit bevonásáról a termelés közvetlen irányításába: a szakoktatás és a tudományos munka meajavíiásáról

A mezőgazdasági termelés állami irányítása és annas szervezete nem fe.el meg a sövete.- ményeknek. A legfőbb b.ba az, hogy a mezőgazdasági szakemberek irodákban ülnek, adminisztrációval vannak lekötve es nem szervezik a termelést.

A szakemberképzés színvonala és szűk specializálása sem felel meg a mezőgazdasági termeies előtt álló fe.adatoknak.

A mezőgazdaság ál.ami irányításában nagyfokú központosítás van, ami a helyi tanácsok hatáskörét az utasítások továbbítására és végrehajtásának ellenőrzésére szűkítette ie es egyben güzsbakötöt-te a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások kezdeményezem él is. A központosítás tű.hajtása következtében a megyei, járási és a községi tanácsok a mező- gazdaság helyi problémá t képtelenek helyesen megoldani és a dolgozók tömegeit bevonni a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett munkába.

Mindez a mezőgazdasági szervek — a földművelésügyi minisztérium, a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak — mértéktelen felduzzasztására és az operatív vezetés^ helyett bürokratikus utasítások tömkelegére vezetett. Emiatt a földművelésügyi minisztériumban háttérbe szorult a mezőgazdaság állami irányításának egyik legfontosabb része: a szakmai propagandamunka.

A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok legjobb eredményeit a propaganda nem népszerűsíti, nem ismerteti azokat a módszereket, amelyek segítségével az eredményeket elérték. Mindezeknek a hibáknak a gyökere eisősorbar magában a földművelésügyi minisztériumban van, másodsorban a megyei és a járási mezőgazda- sági szerveknél.

A mezőgazdasági tudományos munka is elmarad még a gyakorlat követelményeitől és elért eredményei sem terjedtek el a gyakorlatban.

1. A mezőgazdasági termelést irányító szervezetnek megjavítása érdekében az alábbi intézkedéseket ke.l tenni:

a) A mezőgazdaság állami -irányításában a túlzott központosítást meg keli szüntetni. A földművé’ ^sügyi miniszter a terme- .és közvetlen irányításával kapcsolatos feladatok zömét adja át a h .yi tanácsi és mezőgazdasag szerveknek, ugyanakkor fordítson nagyobb gondot ezek munkájának megjavítására. A mező- gazdasági termelés fejlesztésere irányuló feladatok végrehajtását a helyi viszonyok figyelembevételével, a megyei, a járási és a községi tanácsok szervezzél! meg, elsősorban a mezőgazdasag dolgozói körében végzett felvilágosító, mozgósító tevékenységük gyökeres megjavításává.. Ehhez a tanácsok népművelés, szervei és intézményei adjanak messzemenő segítséget.

b) A gépállomások körzeti ag- ronómusi rendszerét meg keli szüntetni, helyette létre keh hozni a termelőszövetkezetekbe illetve a községekbe kihelyezett agronómusi hálózatot úgy, hogy sgv perenomusra áh?’AV'."n 25.00 —3000 k. hold szántóterület jusson. Az agronómusnak, aki továbbra is a gépállomás állományában marad — elsősorban a

érme.őszöve (.kezetek munkáját kell elősegíteni, de ugyanakkoi m.nden segítséget meg kell adni az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára is. Lehetőleg a 600—700 kát. holdnál nagyobb termelőszövetkezetbe külön agronómust kell helyezni.

Az ország főbb zöldség-, gyü- rnölcs- és szőlőtermelő vidékein a gépállomásokat specializálni kell a kertészeti és szőlészeti munkaiatok elvégzésére és ezekre a gépállomásokra kertész é.- szőlész szakembereket kell beosztani.

c) Minden járásban létre kell hozni egy állattenyésztőállomást. e- clynek fő feladata a törzskönyvezés és az apaállatgazdálkodás.

Az országos növényvédelmi szolgálatot decentralizá'ni kell és létre kell hozni 17 növényvédő- .xomást. amelyek e’.’átják az ál- ami feladatot képező vídeire- zést (burgooyabcaár, amerikai fehér szövőlepke stb.), és segítséget nyújtanak a termelőknek a pajzstetvek és más kártevők elleni védekezésben.

Megyénként öntözési és talajjavítási ál!or>-í~'Vot kell létesíteni és feladatukká kell tenni a belső öntözőtele ek — ’építését, a talajjavítás elvégzését.

C, A földművelésügyi minisztérium az eddiginél nagyobb gondot fordítson a szakmai propagandára. Meg kell javítani az írásos propaganda szakmai színvonalát, világosabbá kell tenni nyelvezetét, a kiadványok készítése során figyelembe keli venni az egyes tájak adottságait. A népművelési miniszter a íó.d- művelésügyi miniszterrel együtt növelje a mezőgazdasági oktaió- es dokumentumfilmek, íilmmr- adóbetétek és hangfeivéte.ek számát. A hároméves téli mező- gazdasági tanfolyamokat be ken illeszteni az állami szakoktatás szervezetébe és a tanfolyamot végzettek karnak meg az »Arany illetve Ezüstkalászos földműves- jelvényt.

A mezőgazdasági szakkörök segítségévei tömegméretűvé kell tenni a mezőgazdasági kísérletezést és a korszerű termelési eljárások alkalmazását. A szakkörök működéséhez szükséges anyagi eszközöket állami támogatással kell biztosítani. A Micsurin Agrártudományi Egyesület tevékenységét ki kell terjeszteni és feladatává kell tenni a mezőgazdasági ismeretek társadalmi úton való elterjesztését.

A földművelésügyi miniszter az 1954. évtől kezdve évente szervezze meg a hagyományos országos mezőgazdasági kiállítást és tenyészállatvásárt Budapesten, s emellett az elmú.t évek jó tapasztalatai aiapjan évente rendezzen megyénként is vásárral egybekötött mező- gazdasági kiállításokat. Rá kell térni arra a rendszerre, hogy a kiállításokon azok a terme.őszö- vetkezetek, állami gazdaságok és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok vehessenek részt, akik az előző gazdaság: évben jó termelési eredményt értekei.

c) A dolgozó parasztok körében népszerű »Szabad Főid* nyújtson meg több szakmai segítséget a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez.

2. Mezőgazdasági oktatásunk hibáinak kiküszöbölésere az alábbi intézkedéseket kell tenni:

a) 1954 őszén újból meg kelt nyitni — az 1953. év őszén megnyílt Debreceni Mezőgazdasági Akadém.ához hasonló szervezettel — a Keszthelyi és a Magyar- óvári Mezőgazdasági Akadémiát

b) A mezőgazdaságban dolgozó műszaki káderszükség.et biztosítására és a tanítási színvonal emelése érdekében az Ag- ráregyetem gépesítési karat önálló Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolává kell szervezni.

3. A mezőgazdasági és műszaki szakembereket nagy ..zámban kell a mezőgazdaság Közvetlen szervezésére es vezetésére küldeni. Számukra fokozott megbecsülést, szociális és anyag: he.yzetük megjavítását kell biztosítani.

a) A földművelésügyi minisztérium irányító apparátusaD'iI es vállalataiból — az egyetemről most kikerülő fiatai' szakemberekkel együtt — 2000, a népgazdaság egyéb ágazataiból, elsősorban a begyűjtési és s kereskede.mi vábalatoktól 100G mezőgazdasági szakembert kell 1954 első felében a termeled közvetlen irányító mumcahe- .yekre: a helyi tanácsokhoz, a gépállomásokra, valamint állattenyésztési es talájjavítasi állomásokra irányítani.

b) .A szakemberek átcsoportosítását önkéntes jelentkezén alapján kell megszervezni. A földművelésügyi miniszter írjon ki pá.yázatot mindazokra az állásokra, amelyek az átcsoportosítás során betöltésre kerülnek. A városokból falura átköltöző szakemberek számára háromhavi fizetésüknek megfelelő összeget kell folyósítani és átköltözési költségeiket meg kell térítem. A földművelésügyi 'miniszter biztosítson a kiköltözött szakemberek részére megfelelő lakásokat, lakások vásárlása, helyreállítása és építése útján. A háromhavi fizetésnek megfelelő összeg fedezésére mintegy 5 millió forintot, a lakások biztosítására pedig az 1954. évtől kezdődően évente 20 millió forintot kell a földművelés ügy: miniszter rendelkezésére bocsátani.

c) A mezőgazdasági szakemberek rendkívül káros munka- helyváltoztatásának megpzun re- tése végett azt a célt keJ kitűzni, hogy a mezőgazdasági szakemberek hosszú éveken keresztül végezzék ugyanapban a gazdaságban vagy, községben munkájukat, mert ez az, előfeltétele annak, hogy -a helyi viszonyoknak megfelelően a legmagasabb termést érjék el. A hosszú ideig egy he.yen dolgozó, jó eredmenydKci.elért mezőgazdasági szakembere* fizetését — a szolgálati dő figyelembevételével — az átlagnál magasabbra kell emelni — és az eléri jó eredmények alapján prémiumban kell részesítem.

d) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy a mezőgazdasági szakemberek rendszerét továbbképzésben részesüljenek. A Gödöllői Agráregyetem mellett a mezőgazdasági szakemberek továbbképzésere kü.ön kart kell létesíteni és feladatává kell tenni 2—6 hónapig tartó továbbképző tanfolyamok .szervezését.

A mezőgazdasági szakemberek utánpótlásának biztosítása céljából 1954-től kezdve a technikumokat végzetteket egy évre gyakornoknak kell beosztani a gépállomások, állami gazdaságok, állattenyésztő állomások agronómusai. illetve állattenyésztői mellé.

1954 március 1-ig 1500 gyá- kornokot kell beállítani, emellett ki keik mondani, hogy a főiskolát, jftetve technikumot végzett mezőgazdasági szakemberek az iskola elvégzése után legalább 3 évig termelőmunkában kötelesek dolgozni.

{(Folytatása, a 4. ©Malom