Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-25 / 302. szám
1953 DEC. 25. PÉNTEK VIII. évfolyam, 302. szám. Ara 51) Hltér Ai MDP BXCSKISKUNMEmrsmBtïOrrSXGXNÂK----------------------------------------------------------------------------~"\ A MAI SZÁMBAN Közlemény a Szovjetunió Legfelső Bíróságának tár« gyalásáróL — PáLrt- és pártépítés: Pártnap a Kecske-* méti Cipőgyárban, — A mi »János vitéz«-ünk. — A 64/1 Építőipari Vállalat felkészült a téli építkezésekre, > — A klottköpeny. — Gazdakalendárium. — Kiss Mit hályék számadást készítettek, — Uttörőhíradó, • V A Magyar Dolgozók Pártja iiözponti Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság iMinisztertanácsáaa'k határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről Vili. Az állattenyésztés fejlesztéséről, a lakosság jouD Hús- es zsirenataearoi ■ A háborús pusztítások nyomán mintegy feiere csöanent állatállományunk az egymást követő szaraz esztendők ellenére nemcsak helyreállt, hanem lényegesen a háború előtti színvonal fölé • emelkedett. A kapitalista idők termelésére jellemző alacsony hozamokat azonban eddig még nem sikerült felszámolni és emiatt állattenyésztésüuk nem tudja kellően kielégíteni illat! eredetű élelmiszerekkel a lakosság növekvő szükségletét. Különösen kedvezőtlen a aarvasmarhatenyésztés hely. sete. A szarvasmarhaállorná- nyon belül a tehenek ala‘ ísony száma is akadályozza a tej össztermelésének megfelelő növekedését, , s az állatállomány kielégítő szaporodását. Országosan évről-évre nagy veszteséget jelent az elhullások magas száma, elsősorban a rossz takarmányozás, a felnevelési és tartási hibák, valamint az állategészségügy elmáradottsága miatt. A kedvezőtlen eredmények mellett egyes állami gazdasá- gok. termelőszövetkezetek kiváló eredményt értek el tnég az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen takarmányter- uiésp mellett is. így Lukács Imre, a makói Táncsics termelőszövetkezet sertésgondozója 20 fehérhússertés kocától 3 év alatt 1020 malacot nevelt fel. —Különösen jó eredmények szüle+tek a juhászaiban: Retter György, a túrkevei Táncsics termelő- szövetkezet juhásza 182 darab fésűs merinó anyánál 6.46 kg nyírősúlyt és 140 százalékos bárány szaporulatot ért el; Szűcs Sándor, a me; zŐhegyesi törzsállattenyésztő állami juhásza 15"*anyánál 8 36 kg nyírósúlyt ért el. Legjobb tógazdaságainkban elérték a 6—8 mázsa holdanként! balhozamot. Az áHattenyés-gós alacsony hozamának legfőbb oka az. hogy nincs T>i7+«sífva a folyamatos tnkgrmán-wVh'tá«. A kedvezőben időjárású éveden az á,ln+>’>110''nánv leromlik, termel“konysége vmz- szaesik. E"<'’l1':'-ül az pr>í+ke- zés sem követi az állattenyésztés fejlődését. A termelőszövetkezetekben és ál" lami ,fazdasé "•okban , nmc-s biztosítva az állatok jó elhelyezése, a takarmányok helyei tárolása. Igen alacsony a tenyésztői munka színvonala, rosz- szul tartják az apaállatokat és elhanya"'1!!- a törzskönyvezés munkája. Az elkövetkező 2—3 évben az állattenyésztésben az alapvető feladat a hozamok növelése; a vágási súlyok, az egy tehénre eső tejhozam. az egy juhra eső gyapjúhozatn az egy tojótyúkra.- égő tojáshozam emelése., Az án«tá,1o- rnány számszerű növejé«At elsősorban a tehén- és juhállománynál, továbbá a baromfi- állománynál keli celui kitűzni. A nagyobb szaporaság elérése céljából a földművelés- ügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni állattartók anyaállatállomáuyának ingyenes fedeztetésére mindenütt , elegendő számú, a meglévő állomány minőségének javítására, alkalmas apaallat: bika, mén, kos, kan álljon rendelkezésre. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az állatok gondozását lelkiismeretes, hozzáértő dolgozókra bízzák és gondoskodjanak az állatok jó elhelyezéséről, helyes takarmányozásáról. valamint rendszeres ápolásukról. Az ország egész állatállománya tény észértékének nö: velése érdekében az állami gazdaságokban, valamint a fejlett állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetek-- ben növelni kell a törzstenyészetek számát. 1. Szarvasmarhatenyésztés: a) A szarvasmarhatenyésztés gyors mennyiségi és minőségi fejlesztése érdekében 1956. év végéig a szarvasmarhaállomanyt legalább 2.2 millió darabra, ezen belül a tehénállományt 1.1 millió darabra kell növelni. Elsősorban a termelőszövetkezeti tagok háztáji és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban kell az állományt növelni. b) Elsősorban az ország állományának zömét alkotó magyartarka-fajta tenyésztésének ég takarmányozárá- nak megjavításával a tejelé- kenységet, a tej zsírszázalékát,_ a betegségekkel szemben való ellen áílókéoosséget és a hústermelést kell növelni. c) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy az 1956. év végére országosan legalább 109.000 darab tehenet tartsalak törzskönyvi el lenőrzés alatt. Segíteni kell tenyésztési murvájukban az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat, velük tenyésztési pzerződéselmt kell kötni. 1956. év végéig az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tulajdonában lévő legértékesebb teheneket törzskönyvezni kell, d) Az eddiginél nagyobb "•ondot kell fordítani az aoa- állatellátasra és az apaá'Iatok minőségének megjavítására. Annyi apaállatról kell gondoskodni, hogy utópározfatás ’s mindenütt végrehajiható legyen. A termel őszövetke-e- tek,és az egyéni termelők teh»n- és üe”u>állomvá+ két eredménytelen pározta+ás után az állatorvos köteles állategészségügyi kezelés alá venni. A kiváló apaállatok te- ryészértékének fokozottabb ’■i használása .érdekében szeles körben el kell terjeszteni a mesterséges termékenyítést, I954:ben legalább 50.UOÛ. 1955-ben 8O.000, 1956-ban legalább lOO.ÜuU tehenet kell mesterségesen termékenyíteni. e) Á teheneket tejhozamuk- nak megfelelően — egyedileg — kell takarmányozni. A zöld futószalag bevezetésével kora tavasztól késő őszig gondoskodni kell a tehenek zöldtakarmánnyal való ellá tásáról. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban mindenütt át kell térni a naponta háromszori fejesre. Ahol az előfeltételek megvannak, a borjúnevelés maradi szopíatásos módszerét a gazdaságosabb itatásos módszerrel kell felváltani. A f£jők munkájának megkönnyítése érdekében az 1956. év végéig legalább 500 termelőszövetkezetben és állami gazdaságban kell bevezetni a gépi felést és legalább 500 tehénistállót kell felszerelni szelepes önitató bérén- dezéssei f) Feladatul kell kitűzni, hogy az 1956. év végére minden termelőszövetkezetnek agyén közős szarva «marha" tenyésztése és minden családos termelőszövetkezeti tagnak legyen háztáji tehene. A termelőszövetkezetek részére elsősorban vemhes üszők vásárlására az állatok értékének 50 százalékáig terjedhető hosszúlejáratú hitelt kell biztosítani. g) A termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztság számára árkedvezményt biztosító üszőakciókat kell szervezni. h) Törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehenek után — tejhozamuk arányában — a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak hatósági áron abraktakarmányt kell juttatni, ha a termelt tejnek legalább 60 százalékát átadják a begyüjtőszervnek. Az abrakjuttatás mértéke a következő legyen: legalább 6000 kg igazolt évi tejtermelés esetén 15 mázsa. 5000 kg után 11 mázsa. 4000 kg után 8 mázsa és 3000 kg után 5 mázsa. i) Fokozni kell a meddőség, a brucellózis és a gümőkór elleni küzdelmet. Meg kell javítani a brucellózis elleni vakcina minőségét. 2. Lótenyésztés. Meg kell szüntetni azt a helytelen szemlélet, mely a lótenyésztés jelentőségét a gépesítés fejlődése miatt lebecsüli. A továbbiakban elsősorban a lóállomány minőségét kell javítani. Ez most lótenyésztésünk legfőbb feladata. a) A termelőszövetkezeteknek állami támogatást kell nyújtani törzskancák vásárlására és csikótelepek létesítésére. b) Az egyénileg gazdálkodó parasztok lótenyésztésének fejlesztése érdekében a köz- tenyc-ctést elit- és törzstenyészetekből származó jóminőségű ménekkel kell megerősítenic) Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok tenyésztési kedvének elősegítésére a cörzskönyvezett kancák teljes lóadóját, ha lgalább kétévenként egy csikót ellettek, egyéb kancák ióadóját pedig arra az évre, amelyben ellet- ,eji, ei kell engedni. 3, Sertéstenyésztés. a) 1956. évig el kell érni, hogy országos átlagban egy koca után évente legalább 7.6 ser Lést neveljenek fel, s a hizlalásnál a takarmányértékesítés országos átlaga 20 százalék fölé emelkedjék. A lakosság hús- és zsíreiiátása- nak biztosítása érdekében országosan legalább 5.5 millió sertést, ezen belül 610.000 kocát kell tartani. Hússer- tésallományunkát a fehérjealap növekedésével arányosan az 1953. évi 26 százalékról 1956-ig 38 százalékra kell növelni. Á termelőszövetkezetek 1954. év végére érjék el, hogy közös kocaállományuk szaporulata biztosítsa hízottsertés beadási kötelezettségük teljesítését. b) Az ország minden területén bármely sertésfajta tenyésztését meg kell engedni és elő kell segíteni. A tenyésztésnél szem előtt keil tartani, hogy a hússertés fajták közül elsősorban a fehérhússertés fajtát kell tenyészteni, éspedig — az éghajlati adottságok, figyelembevételével — főként a Dunántúlon, továbbá a nagy tejgyüjtő központok és húsfeldolgozó telepek közelében. Az ország többi részén a jelenlegi sertésállomány 70 százalékát kitevő mangalicának és első keresztezéséből származó ivadékainak tenyésztését kell elősegíteni, Berksir sertést Bács-Kiskun megye déli részén és az ezzel határos területeken, különösen a haszonállat előállító keresztezéshez szükséges kan-ellátás céljára kell tenyészteni. A szárazmeleg éghajlattal szemben kevésbba érzékeny kornwall sertés tenyésztésének elterjedését a Duna—Tisza-közén kell elősegíteni. A mangalica fajta szaporaságának továbbfejlesztését és fejlődőké- pességének megjavítását kell célul kitűzni. c) Kedvezőbb szaporulati eredmények elérése és a választás utáni elhullás csökkentése érdekében a sertés- állomány egészséges, természetszerű tartására az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A sertéstenyésztő farmokat a gazdaságosság céljából más állat- tenyésztési üzemágavkal (tehenészet, hizlalda) kell ösz- szekancsol ni, d) A süldőkocák kivételével törekedni kell az évenként kétszeri malaeozíatás általános elterjesztésére. A szop+a- tás ideje alatt nagy gondot kell fordítani a kocák te- nyészkondicióiának fenntartásába. Különös gondott kell fordítani a szopósmalacok korai és fehériedús takarmá nyozására A begyűjtésig mi; niszter 'és az élelmiszer ipari miniszter gondoskodjék: arról, hogy a malacnevelés céljára 1954-től évente legalább íÜü.OOO mázsa hántolt, zsírdús olajpogácsát állítsanak, elő. el A malacok takarmányór- tékesítesének, eiienállóképes- ségének, növekedési ereiyé- nek fokozása, valamint a vágott áru kedvezőbb húsará- uyának biztosítása érdeké ben — a tenyészgazdaságokat kivéve — széles körben alkalmazni kell a haszonadat- előállító keresztezést. Ezek* ben a gazdaságokban a zsír- jeliegü kocaállomány szapo; raságának fokozására az első keresztezésből származó kocákat kell tenyésztésbe állítani, f) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok sertésállomá nyának javítása céljából az aliami gazdaságokból éventé 30.000 darab kocasüidót kell részükre kedvező feltételek mellett juttatni. Ugyanakkor a termelő szövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett állományának támogatása céljából a termelőszöverkezetek és' az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok törzskönyvezett* kiváló kocáinak szaporulatából tenyészallat-áron évent© mintegy 30.000 darab tenyész- süldőt kell felvásárolni. Ezeket kedvező feltételek mellett az országos állomány ja-*’ vitására más termelőszövet kezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok rendelkezésére kell bocsátani. g) A földművelésügyi minisztériumnak 1956. év végéig legalább ,50.000 koca törzskönyvezéséről kell gondoskodnia. h) Meg kell javítani a sertéspestis, sertésorbánc, brucellózis s meg kell kezdeni a hólyagférgesség elleni védekezést. Tovább kell javítani az oltóanyagok minősé get. 4. Juhtenyésztés. a) A gazdaságos jubtartás minden lehetőségének maradéktalan kihasználása érdekében juhállományunkat 1956. óv végéig 2.3 millióra* darabonkénti gyapjúhozamát pedig átlagosan 3.8 kg-ra kell emelni. b) Elsősorban a magas gyapjúhozamú, emellett fejesre is alkalmas, fésűsgyapjút termelő merinó juhfajtlt kell tenyészteni, a Gigája jelenlegi állományszámánák fenntartása mellett. c) A földművelésügyi miniszter biztosítsa, hogy 1956. év végéig legalább 80.000 anyajuhot tartsanak törzskönyvi ellenőrzés alatt. , A) juhállomány minőségének javítása céljából a földművé* lésügyi miniszter « és a könnyűipari miniszter az ország kosállományát évem. ként vizsgáltassa felül. A tenyésztésre alkalmas kosokat tenyészigazolvánnyal kell ellátni, a meg nem felelő kosokat pedig ki kell selejtezni. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgo (■Folytatás * 2. oldatom
