Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

mêlés továbbfejlesztése érdeké­ben a következő intézkedéseké1 kell tenni: 1. A burgonya vetésterületé­435.000 kát. noidra, országos ter­mésátlagát a következő két-ha- rom év ajatt kát. holdanként — az eiőző hat év átlagához képest — 10—15 mázsával ked növelni. Különösen nagy gondot kel. fordítani a burgonyatermeies fejlesztésére elsősorban Szabolcs, Somogy, Veszprém, Vas, Pesi megyékben. Javasolni keli a ter­melőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozo parasztoknak, hogy a burgonya termelésére alkalmas talajokon a burgonya vetesterületét más növények — elsősorban ipar. növények — rovására jelentősen növeljék meg. 2. Segítséget kell adni ahhoz, hogy minden termelő saját bur­gonyatermelőnek beu.tetesere egészséges, jóminőségű vetőgu- mot termeljen. Ezért ajámatus, hogy a termelőszövetkezetek legjobb burgony atermő földjei­ket vetőgumoparcenanak jelöl­jék ki es ott a legjobo terme­lési eljárássá., leheioseg szerint »- eisosuroan a Duna—l'isza közén es az ország den vidékéin — nyári vetes segítségévei ai.it- iák e.ó a vetögumot. Javaso.ni ken ezt az egyenueg gaztía.aodo do.gozo parasztoknak is. Ezért a kisérieti es az auami gazdasa­gok 1954-toi kezdve evente öoüo kát. ho.don szervezzek meg a nemesített minőségi vetogumo el szaporít ását es a termest a termelőszövetkezetek es az egye­dileg gazda.Koao doigozo parasz­tok szamara ugyanolyan su.yu burgonyáért cseréljék k\ Eg>- egy terme.ónek annyi nemesített vetögumot keü adni, hogy veto- gumoparceüajan elszapontva, egész vetesterületét 3—1 even­ként a fe.újított vetőgumovai in­tethesse be. A nyári ültetésű termes jaro- vizálasanak elősegítésére a íöld- •nüve.esügyi miniszter oocsasson a kővetkező három ev során az allami gazdasagok es a termelő­szövetkezetek rendelkezesere 3000 köbméter faanyagot es 60 ezer negyzetméter sodronyíona- tot, 3. A terméseredmények növe­lése érdekében javasoini ken, hogy a termelők a használatos ritka állományú ültetés he.yett a sűrűbb, kát. holdanként körai- belüi 24.U0O töves ü.tetest alkal­mazzák. A termelőszövetkezetek, íz egyénileg gazdálkodó do.gozo parasztok és az állami gazdasá­gok fokozzak a hozamot teszek- tragy ázassál, negyzetes-feszkes ültetéssé,. Fokozottabb mérték­űén át keli térni a zöldtragya- tásra; 1955-től kezdve a burgo- lyaterüietek zöldtrágyázásához — mindenekelőtt a termelőszö­vetkezetek és az állami gazda­ságok szamára — kedvezmenyes áron kell biztosítani a szükséges keserűcsillagfürt- és somkoró- vetőmagot. A termelőszövetke­zeteknek és az egyéni.eg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak javasolni keli, hogy a tovaboi ívek vetőmagszükségletét ma­guk termeljék meg. A növényápoiasi munkák :T*eggyorsüasa ceijábol a fő bur­gonyatermelő vidékeken az al­larm gazdasagok es gépállomá­sok kuitivátoralt töltögető eke­testekkel kell ellátni, az egyeni termelőknek pedig kellő számú íogatos müvelőeszközt ke.i ren­delkezésükre bocsátani. 4. zöldségtermelésben vissza kell térni a törtenelmileg kiala­kult termelőtájakra; a hagyma- termeldssei Makó környékére, a káposztafélékkel Szabolcs-Szat- már és Győr-Sopron megyébe, n gyökérzöldséggel Makó környé­kére es a Szigetközbe, a fűszer­paprikával Kalocsa és Szeged környékére, a csemegepapriká­val a Sárköz vidékére, a para­dicsommal Kecskemét és Hatvan környékére, a dinnyével Heves és Szolnok megyébe. Kü.önös gondot kell fordítani a városellátó övezetek fejleszté­sére. Ezekben az övezetekben u zöldségtermelő üzemek részere anyagellátás, hítel, gépellátás. stb. szempontjából kedvezőbb termelési feltételeket kell terem­teni. A földművelésügyi miniszter, a bel- és külkereskedelmi mi mszier a vetomage.latas javí­tása érdekében gondoskodjék arról, hogy tasakolt zöídségmag Kenő mennyiségben és minőség­űén álljon a termelők rendel ke zesera. A földművelésügyi miniszter a Korai szántóföldi es az üveg matti terme.es fejlesztése ceija- oói gondoskodjék 19d4— íüób evekben lega.ább 420.090 ctaiat, melegagya bias, va.ammt a n-yz- za szuKseges metegagyi Keretek, üveg es toKaroanyàg (nad és zsúp; biztosítására,, az uvcghá2, termetes tovaoofejiesztesere az uvegnazi hajtatoterüietet 1954— 195b. években 20.000 negyzetms- terrei Ken eme, ni. A he.yi tanacsoK segítsék elő, nogy a nazanaDan ta.a.mito hő­forrásokat es az .parte,epek xo- lös melegvizet a termeioszove,- ítezeteii es az auami gazaasagOK zchüsegnajtatasra, me^egna*: es me.egagy tutesere íeinaszna,jáK. ó. A zóldsegtermeies nozaina- nak növeiese erdèneben fokozni keil a zöidsegtermó termeten trágyázását es eió ke.l segíteni az e.enjaro termesickozó mód­szerek aika,mazasat. A vörosnagymatermelés fej- .esztese ceijaboi a makói vidé­kén ei ken terjesztem a aug- nagyma nagy üzemű hókeze,es, e.jarasat. A luszerpapma, para­dicsom, petrezselyem termes- creomenyemek tokozása eroeKe- oen el kell terjesztem a vető­mag jarovizáiasat. A területen gazdaságosabb kihasznaiasa es muveiese céljából az alacsony­od vesű paradicsomot, a papri­kát, a káposztaféléket stb. „urubben ken ültetni. 6. Az öntözéses zöldségterüle­teket 1954-ben a jelenlegi 22.000 kát. hóidról 20.000 kát. holdra ken növelni. Fokozottabban a.- Kaimazm Kell a barazdas es per­metező öntözéses módszereket. A nelyi vizeK öntözési lehetőségei­nek kinasznaiásara a gepauo- masok utján 1954-ben es 1955- ben 500—500 szivattyút es meg- hajtomotort ken a termelőszö­vetkezetek és az egyenneg gaz­dálkodó doigozo parasztok ren­delkezésére bocsátani. Az öntö­zéses területeken is be kel, ve­zetni a vetésforgorendszert. 7. A termeseredmények növe­lésének fontos eszköze a minő­ségi vetőmag. A minőségi vető- mageliatás érdekeben a föld­művelésügyi miniszter 1954’ feb­ruár l-,g dolgoztassa Ki a minő­ségi zö.dségmag termelési rend­szerét. A zöldségtermeltetést egyéb gazdasági magvait termeltetésé­től es termelésétől külön keli vá.asztani. A magtermelési körzetekben ónálló zöiosegmagtermeltetö, tisztító, raktározó vállalatokat kelt szervezni. Dél-Tiszantúl vi­dékét ebből a szempontból ki­emelt területnek kell tekintem A folyamatos vetőmageiiatas és a kedvezőtlen évjáratokban előforduló terméskieses miatt három éven beim vetomagtarta- .ékot keli létesíteni. 8. A i'egkóze,eooi években meg kell szüntetni a burgonya- és zöldségtermelés speciaus gép- es eszközellátouságanak hiányait. A meglévő egyszerű, íogatos gé­pek jobb kihasználása mehet! speciális v~tő- es ültetőgepek, több sort művelő kuitivátoras alkalmazásával el kell érni, hogy a nagyüzemű terme.ésben a bur­gonyád,teteit es a sorközi mű­velést mar 1955-ben 50 százalék­ban géppel végezzék. mek jelentős eredményeket it értek el; a nyírmadai ánam gazaasag álmából hóid anse t ,40 mázsát, a Kölesei Petőfi ter­melőszövetkezet 120 mázsát, a reoerjem Kossuth termelőszö­vetkezet 120—130 mázsát ter­meit; a soproni Hamaas terme- .öszóvetkezet kát. holdanként 5o nektonter bortermest ért el. A szőiő- és a gyümöicsterme- .es eredményei azonban országo­sán nem kie.égitőek. A gyu- móicslaauomány termŐKepesse- gét veszélyezteti a nagyarányú pajzstetűíertőzes, a rézga.iceua- ias hiányosságát miatt pedig jsökkent a szóiőhozam. A borá­szát nianyos teiszere.ese, s a .ífciyteten leido.gozas to.ytán a .aKossag Kévés, nagy részben gyenge m.nosegű bornoz jut. A túlméretezett auarm keres- Keae.em szervezet.ensege miatt a megtermelt arugyümo.cs mi­nősege tovább rormott, s a be.y- te.en arintézKedeseK, va.ammt a szőlő- és gyumoicsostermeteK íeiszorzása a termeiőszövetke- zeteiKet és egyéni termelőidet e.- Keovetienitettek a terme.éstői. A szőlő- es a gyümoicsterme- .és íej.esztése es a hozamok gyors emeiese érdeKeben a Kö­vetkező inteziiedéseket kell ten­ni; 1. A gyümölcsfaállományt 1959-ig — a rendszeres utánpót­lás mellett — mintegy 15 mulio darabbal, a vegyes gyumö.csök termelését mintegy lü.UOO Kát. nolddal Keli növeim. Ennek meg­felelően a termeiőszövetKezeleK es az állami gazdaságok üzemi gyümoicsoseines terü.etét hat av aiatt mintegy lUO.üOO kát nolddal. A te.epítéseket részben a már történelmileg KialaKuit termeies. tájakon keli elhe.yezni, részben pedig uj termelési tájakat keli Kialakítani ott, aiio, a talaj- es éghajlati viszonyok gyümölcs­termelésre kiválóan a,Ka,masaK A Duna—Tisza közén a Kajszi- barack, cseresznye, meggy es szava; a Nyírségben a teli alma. szava és dió; a Cserhát, Matra. Bükk vidékén a cseresznye, meggy, őszibarack és manduia, Budapest környékén az ősziba­rack, cseresznye, manduia és bogyós gyürno.csueK; Za,a, So­mogy és Vas megyékben téli ai­ma, körte, szava, dió és geszte­nye; Fe.só-Dunantúion a körte, téli alma, kajszibarack és bo- győsgyűmöicsueK; Dunántúlon az őszibarack, manduia, meggy és dió; a balatoni dombvidéken az őszibarack és manduia ter­melését keil nagy mérteidben fejleszteni. Minden községi es városi ta­nács dolgozzon ki hároméves gyümölcsfásítási tervet az ut­cák, utak, terek, parkok és egyéb kózterü.eteid dió-, cseresz­nye- és eperfaval való beülteté­sére. 2. A telepítések és pótlások előieitéte .cinek megteremtése ér­dekében a gyümö.csiaiskolai anyag termelését jelentősen fo­ltozni kei. olymodon, hogy a ter­melés évi mennyisége 1958-ra mar évi négymillió darabra emelkedjék. Az -auami gazdasá­gok a faiskolatd területet 195ö-ig evenként 400 kát. holddal növel­jék. Ezenkívül engedélyt kell ad­ni minden jelentkező terme.ő szövetkezetnek, városi és közsé gi tanácsnak és egyénileg gaz Jalkodó kertésznek — allant novényegészsegügyi ellenőrzés meJ lett — faiskola létesítésére és a csemeték forga,ombahozásara. 3 A gyümölcstermelés fejlesz­tése erdekeben a termeiőszövet Kezetek, egyéni termelők és ál­lami gazdasagok javítsak meg elsősorban a növény védeimi munsat, a gyümölcsfáid egyedi kezelését, ápo.ását. Elegendő számú mészkénlé- főző üstöt kell biztosítani antioz, nogy a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők vedekezn. tudjanak a pajzstetű enen. Az Uajos permetezést háromeven- dent legfeljebb egyszer szabao aiKa.mazm. A nyári permezete- zeseKhez gondosKudni Keli ele­gendő mennyiségű féikoiioidkén- keszitményeKről. 4. Nagy gondot kell fordítani szőlőterületeink evovsabb ütemű,. fokozatos felújítására lés 1958-ig a meg.évő szőlőterületeken a manyt pótolni kell, emellett mee .-teli kezdeni újabb szőlők telepi- .esét. 1959-ig 70.000—75.000 kát. hole szőlőt kell te.epíteni. A terme- .ószövetkezeteK szamara ingye­nes szaporítóanyag biztosításává, kell .ehetővé tenni, hogy 1959-ig zO.000—24.000 kát. hóid telepí­tést végezzenek. Az auami gaz- uasagok ebben az idöszaKoan 9UUU irat. no.o szo.o te.epitsenek, E,ö kell segítem, hogy az elő­irányzott te.epítések zömét, mintegy 4Ó.uou—42.O00 kát. hoia cetepitesét az egyem termeiok, .uetve a terme,oszóvetkezeti ta­gok háztáji gazaaságukDan vé­gezzék el. Kü.011 gona.it kei. torüitani a tönene,mi borviae- Kek, elsősorban a Tokaj-Hegy- oija szőlőtermelésének és bor­gazdaságának fejlesztésére. Pest, tsács-Kiskun és Csongrad me­gyékben a mennyiségi bortermő xajtaK, a toKaj-negyaijai, bada- csony-balatonfüredi es soin.o, jorvideKeken a minőségi íehér- oorfajtak, Viuany, SzeKszard, Eger es Sopron viaeKen a minő­ségi vörösborfajtaK telepítéséi Keil nagy mértekben fokozni. A esemegeszőio telepítését ország­szerte növeim Ken, de különö­sen Pest, Bacs-Kiskun és Heves megyékben. A telepítések érdekében 1957-ig az áuami gazdaságok szőtőv css,.o-anyatetepemek terü­.etét 1500 kát. ho.dra kell kiegé­szíteni. Ingyenes szaporítóanyag juttatásával, beruházási támoga­A MÁSODIK TELET töltik közös munkában a csávolyi Ha- ,adas tsz tagjai. A csoport er- jejeoen mar megindult a faki­termelés. Saját erőből egy 30 .eroneiyes istaüó épitésenez fog- ,aK. De oivasasra, muveiodesre ,s jut idő. Örömmel varnak egy i50 kötetes könyvtárat. * A MÉLYKÚTI Termő Ka,asz úsz-ben megindult egy 3 holdas na,astó építésé. A járás terüle­ten kívülük meg nét termelőszö­vetkezet létesít naiastavat. Nagyarányú épitKezes is fo- ,yik a bácsalmási járás termelő­szövetkezeteiben. A madaras! Dózsa tsz-ben új jehegű, jólbe- va.t 40 feröneiyes keskenykutri- cas sertesfiaztató épül. Alkalma­sabb, Korszerűbb, mint a kétsor- tdutricás, amehett ez az építési mod igen nagyjelentőségű az anyagmegiakantás szempontjá­ból, A bacsaimási Lenin tsz-ben 28 feröneiyes fiaztató és 300 .uhnald a,ida.mas hodály építé­sén dolgoznak. TATAHÁZÁN 23 termelőszö- vetKezeti tag kért lakásépítési Kölcsönt. A községben van egy dyan utcasor, ameiy 32 üres te­lekből áll, de mindössze nyolc Beköszöntött a tél, zord, hi­deg idők járnák. Az állatnak uyenidor több és jobb takar­mányra van szükségé, mint eny- nebb időben. Mégis sok termelőszövetkezetünk­nél csak cgyoulaiu takarmá­nyozás folyik, főképpen besiiozatiün kukorica- szárra.. A nemesnadudvan Kos­suth tsz-ben pe.aaul a 43 tenén Kizaroiagosan csak ezt kapta, ami meg is látszott a tenenészet termelésén, mert 8 deci ístál.o- atiagot fejtek naponta. A veze­tőségnek nem volt más elgondo­lása a takarmányheiyzet megol­dására, mint; »meg kel spórol­ni a hiányt az adatokon.« Az állatok éppúgy megkí­vánják a változatos cleime- zcst, mint az emberek. Az. abrak- es száiastakarmáuy mellett ezert eiengedhetetren a .ói elkészített siló etetese. Sza­mos termelőszövetkezetünkben vauják — mert tapasztalatba tudják — hogy a siló mi.yen jó natassal van a2 auatok terme- ékenységére. a tej zsírtartalma. ra stb. tássaí, a terület beadási kötele­zettség alóli mentesítésével elő kell segíteni, hogy a termelőszö­vetkezetek mintegy 500 kar. aold anyatelepet létesítsenek. .V» szőlőoltvány termelést 1954-tő 1959-ig az állami gazdaságokban- as ten.,előszövetkezetekben fo­kozatosan évi 14 millió darabra a gyökeres európai szőlővessző termelését pedig 25 millió da­rabra kell ernenn. Teljesen sza­baddá kell tenni a szaporító­anyag előállítását és eladasat. 5. A felújítás es pot.ás, vaia- mint a szólok jobb megművelést revén a terméshozamot 1959-ig mintegy 32 százalékkal kel! emeini. A termokepesseget buj­tassa!, szálvesszőzéssei stb. ke., fokozni, a löké eroauapota sze­rint. A kiöregedett szőlők kivá­gását és teljes újratelepítését engedélyezni kell. A növényveaeiem elősegítésé­re növelni kell a rézből készül nati és a motoros permetezőgé­pek gyártását és a szükséges mennyiségű rézgadeot szabadfor­galomba Kell hozni. 195..-ig o,iVivi,yszőlőinknek leg­al _-b fele, homoki szőlőinknek eg yharmada megfelelő támasz- rendszerrel legyen ellátva. A borok minőségének megja­vítása érdekében a borok keze­lésére és érlelésére szolgá,ó tá­rolóteret hat év alatt folyamato­san egymillió hektoliterrel kel’ növelni. * A határozat befejező részét la­punk holnapi számában közöl­jük. ház áll benne eddig. A tanács megbeszélte a csoporttagokkal, hogy új házaikat ideépítik « meglévő üres portákra. így ugyanis azonnal lehetőve válik a villany bevezetése :s az «-gésa utcába. * A BÁCSALMÁSI Lenin tsz- ben nem lesz gond az állatok átteleltetése. 15 lóra, 84 szarvas- marhára, 178 juhra és 178 ser­tésre az alábbi takarmányokat tárolta; 37G mázsa kukorica, 185 mazsa egyéb szemes taltarmor.y, 18 mázsa ipari takarmány, 433 mázsa széna, 800 mázsa takar- mányszamia, 12oO mázsa répa és 590 köbméter jóminőségű siló, A szövetkezet silózási tervét 140 százalékban teljesítette, Elegendő takarmány es jó gon­dozás nélkül nincs jó állatneve- .és. Ezt bizonyítja a Lenin es a. Petőfi tsz példája Bácsalmáson, A Lenin t$z 25 tehén után 25 borjút, 19 anyakoca után 12! malacot nevelt fel. A nenéz ha­sas tehenek még mindig megad« ják a 7—8 literes fejési átlagot. A Petőfi csoport ugyanakkor 33 tehéntől csak 6 borjút neveli; fel, 11 anyakocájuk csak 63 ma­lacot ellett és egyetlent sem si­került íelnevelnL A silózási verseny a vége felé közeledik, de még mindig van mód arra, hogy a muiasztotta- sat némileg pótolni lehessen. A legutóbbi értékelés szerint a &i« lózási verseny állása a követ­kező: y' J Legtöbb silózás 10 uap alatt: ! 1. kiskunhalasi, 2. kiskunfélegy-• házi, 3. bajai, 4. kecskeméti, 5. kalocsai, 6. kunszentmikiósi, 7. dunavecsei, 8. bácsalmási, 9. kis­kőrösi járás, 10, Kecskemét, 11, Baja. Termelőszövetkezetek silózá­sában: I. bácsalmási, 2. bajai, 3. kis­kunhalasi, 4. Baja, 5. aunavecsei, 6. kiskunfélegyházi, 7. kecske­méti járás, 8. Kecskemét, 9. kun- szentmaclósi járás, 10, kisköröst, II. kalocsai járás. Összes silózásban: 1. bácsalmási járás, 2. Baja, 3» liseur félegyházi, 4. dunavecsei, 5. kecskeméti, 6. kiskunhalasi, 7, bajai, 8. kiskőrösi járás, 9. Kees« .cemét, 10. kunszentmiklósi, 11 kalocsai ViL .4 gyümölcs- és a szőlőtermelés fejlesztéséről és a íaaossag ayümöiccsei es Borral való jobb ellátásáról Hazánk természeti és éghaj- [bortermelésre, s lehetővé teszik lati viszonyai kiválóan alkaima I lépünk szüsség eteinek teijes -sk e.viimölcs-i szőlő-, valamim I kielégítését. Egyes élenjáró üz**­riéi a termelőszövetkezetekben jó téli takarmányozás nincs siló nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents