Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-24 / 301. szám

AZ MOP BACSKISKUßMB&m PMmiOlTSKGANAK tA

VIH. évfolyam, 301. szám. Jira SO fillér 1953 DEC. 24. CSÜTÖRTÖK

A MAI SZAMBÁN

A. szovjet nép a hazaáruló Berija szigorú megbüntetését követeli. — Még egy hét a tervév végéig. — Miért ' nem brigádvezető az iskolát végzett Miskolczj József?

— Mit jelent mázsákban az új begyűjtési rendszer az apostagi Dózsa tsz tagjainak? — A Jánoshalmi Mész- h orr. oktégl $ gyárban.

V.___________

____J

_ v

A Magyar Dolgozók Pártja liözponti Vezetőségéiiek és a Magyar IS épköztársaság Miniszter tanácsának határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről

A magyar parasztság helyzetében a felszabadulás után mélyreható, történelmi jelen- tőségű változás ment végbe. A Szovjet Hadsereg győzelmei nyomán hazánk felszabadult az idegen elnyomás, a kapitalisták és földbirtokosok uralma alól. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és munkásosztályunk testvéri segítségével a magyar dolgozó parasztság örökre megszabadult a sok' százéves elnyomatástól, a jogi'osztot tságtól és a bankok uzsorájától. A munkásosztály vezetésével végrehajtotta a földreformot és megvédte a kiosztott földet a volt földesurakkal szemben, majd a falu új életének úttörői, a parasztság százezrei megindultak a szocialista «agyüzemű gazdálkodás, a termel őszövet kézi mozgalom útján.

Miközben azonban iparunk termelése megháromszorozódott, a mezőgazdasági termelés alig múlja felül a felszabadulás előtti alacsony színvonalat. Aránytalanul kevés eszközt fordítottunk a mezőgazdaság^ fejlesztésére, s emellett számos helytelen intézkedés zavarta a nyu godt, biztonságos, jövedelmező termelést.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi _ Vezetősége 1953 júniusi ülésének határozata és a kormányprogramm nyomán végrehajtásra kerülő kormányrendeletek már eddig is lényegesen javították mind az egyénileg dolgozó, mind a szövetkezeti parasztok helyzetét és termelési kedvét. A különböző hátralékok elengedése. az adómérséklés, az

Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot, kell indítani a több termés, a nagyobb hozam eléréséért; a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért.

1. A. mezőgazdasági termelés fellendítése célkitűzésének megfelelően nagy gondot kell •fordítani az egyes mező' gazdaság^ ágak arányos fejlesztésére, s meg kell szüntetni azokat az aránytalanságokat, amelyek az eddigiek során az e«'ves ágasatok között fennálltak és gátjai voltak a mezőgazdasági termelés fejlődésének.

a) Meg kell szüntetni a növénytermelésen belül a kenyérgabonafélék hátíérbc- szorítását. A kenyérgabona területének növelése mellett a legfontosabb kenyérgabonafélék, a búza és a rozs számára, kell biztosítani a legjobb feltételeket, megfelelő előveteménvt. a műtrágya jelentős részét, valamint egyéb eszközöket.

b) A növénytermelés^ és állattenyésztés közti aránytalanságokat fel kell számolni, azaz növelni kell a takarmánytermelést, figyelembe- réve az állatállományt. Ez- tsí lehetősége* keli teremteni

ingyenes állatorvosi kezelés, a szerződéses termelés kedvezőbb feltételei, a forgalmi korlátozások megszüntetése, de különösen a több évre szóló begyűjtési rendszer kedvezményei, a bedaási kötelezettségek leszállítása — újabb lehetőségeket tártak fel a paraszti termelés fokozására és jövedelmezőségére.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának együttes határozata a mezőgazdasági termelés _ nagyarányú fellendítését célozza. A mezőgazdaság fejlesztésének programm- ja fokozatosan megteremti a jómódú életet, virágzó mezőgazdaságot, a város és falu bőséges élelmiszerellátását, a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítását. E Programm végrehajtása emeli a növénytermelés és állattenyésztés hozamát, emeli a dolgozó parasztság jövedelmét, emeli a munkások, a dolgozó parasztok, az értelmiség, az alkalmazottak, minden dolgozó réteg életszínvo nalát.

A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a következő evekben biztosítva legyen a lakosság bőséges ellátása kenyérrel és liszttel, hússal és zsírral, cukorral és tejjel, burgonyával, zöldséggel és borral.

A Központi Vezetőség és a minisztertanács elhatározta, hogy e programra végrehajtása érdekében a következő 3 év alatt mintegy 12—13 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére.

I.

az állati termékek gyors növelésére.

c) Nagyobb gondot kell fordítani olyan fontos mezőgazdasági ágak fejlesztésére, mint a szőlő-, gyümölcs", továbbá a magtermelés, amelyek az elmúlt, években háttérbe szorultak.

d) Szakítani kell a helyi adottságokat figyelembe nem vevő tervező és irányító munkával. Az ország egyes körzeteiben elsősorban azoknak a növényeknek és állatfajoknak a termelését, illetve tenyésztését kell e1 ősegíteni, amelyek a vidék adottságainak megfelelnek.

c) Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fej' ’észtősére Budapest és a többi ipari városok körüli területeken, ahol a íő figyelmet a züblségfélék termelésére. továbbá a 1ejelős'/.!u*va«marha -tenyésztés fejlesztésére kell fordítani.

í) Figyelembe kell venni, hoe’v a mezőgazdasági termelés fejlesztése növeli a munkaerőszükségletet. A munkaigényes növények egyes tem’etek közti helyes elosztásával, továbbá a munkaigényes folyamatok fokozottabb gépesítésével a munkaerőkérdést meg kell olda ni,

% A mezőgazdaság,« termelés általános fellendítése ós az egyes ágazatok közti helyes^ arányok kialakítása érdekében tovább kell fokozni a termelőszövetkezeti tagolt és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok érdekeltségét a mezőgazdasági termelés növelésében.

a) A párt- és kormányszervek őrködjenek az új, több évre megállapított csökkentett beadási kötelezettség szigorú betartása felett, s ezzel növeljék a mezőgazdasági termelés biztonságát.

b) A termelési szerződése két az önkéntesség elve alapján kell kötni és meg kell aua- dálybzni minden erőszakoskodást. Feltétlenül biztosita- ui, kell, _ hogy olyan terményeknél. ahol csak a termés, egy részére kötnek szerződést (zöldség, gyümölcs, stb.),, a szerződéses kötelezettség- teljesítése után teljesen szabad legyen a tér' menyek forgalma.

e) A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára a földművelés es ■■ ' állattenyésztés fejlesztéséhez termelési segít- séget kell nyújtani. Biztosítani kell részükre nemesített vetőmagot, tenyészállatot, apaállatot, naposcsibét, siló- építési. anyagot, műtrágyát, melegágyi keretet, rézgálieot és egyéb növényvédelmi szereket, továbbá kisgépeket, mezőgazdasági fel szerelést,

eszközöket és alkatrészeket (eke, vetőgép, rosta, henger, logas. háti permetező, metszőolló, stb.); az építkezésekhez építőanyagot, cserepet, téglát, meszet és fát; ezenkívül 1954—56. között évente legalább 20.1)00 darab szekeret és 20.000 darab szekér előállításához szükséges alkatrészt, továbbá 18.000 darab lószerszámot.

A _ bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a fSZÖVOSZ ezeket az anyagokat es eszközöket az állami és szövetkezeti kereskedelem útján szabadon liozza forgalomba.

d) Tovább kell feilesztenia termelőszövetkezetek munkaegységelszámolási és jövedelemelosztási rendszerét, hogy a termel őszövetkezeti tagokat jobban ösztönözze minőségi munkára, a termésátlagok és hozamok foko zására.

Az állami gazdaságok és gépállomások dolgozóinak a bérrendszerét úgy kell megváltoztatni, hogy érdekeltek legyenek a termésátlagok és hozamok növelésében: ennek érdekében ki kell terjeszteni a természetbeni prémiumokat is.

e) A mezőgazdaságban dolgozókat, termelőszövetkezeti tagokat, dolgozó parasztokat, az állaini gazdaságok és gépállomások dolgozóit kiváló terméseredmények és hozamok elérése esetén kitüntetésben kell részesíteni. A kimagasló terméseredményeket elért dolgozóknak az ered mény nagyságától függően a Szocialista Munka Hőse címet, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét, a Munka Érdemrendjét,^ a Szocialista Munkáért Érdemérmet és a Munka Érdemérmet kell adományozni, továbbá a következő kitüntető jelvényeket: _ Kiváló Állattenyésztő. Kiváló N övénytermelő. Kiváló Kertész, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója, Gépállomás Kiváló Dolgozója.

Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik 3 éven keresztül kimagasló eredménnyel veszik ki részüket a közös munkából és évente legalább 300 munkaegységet teljesítenek, a földművelésügyi miniszter Kiváló Termelőszövetkezeti Tag-jelvényt adományozzon.

Azoknak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. akik példaszerű. Gazdálkodást folytatnak, a földművelésügyi miniszter ,.Mintagazda“-jelvényt adományozzam

3 A mezőgazdaság fejlesztésére irányuló e rendszabályok lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy tér- mésátlagaikkal, az állattenyésztés hozamának gyors növelésével, nagyobb jöve- delmezőségnkkM, a tndomúnv és agrotechnika legfejlettebb módszereinek alkalmazásával bebizonyítsák fölényüket a mezőgazdasági termelésben.

II.

V talaj termnevejenek fokozásáról és a talaj védelemről

A talaj termékenységének szakadatlan növelése mező- gazdasági termelésünk fejlesztésének, a be-,.unok foko zásának: alapfelIétele.

I lazán b'-a n a felszabadulás

előtt a földinr«okf‘cok és kapitalista t’-’-lők kizsarolták a talajt. Kapitalista viszonyok kö 'eH világszerte ma is egyre inkább pusztul a fa'a i termőereje, mert ez elkerülhetetlen következményp a maximális nyereségért foly- tafntf, hajszának. Csak a szocializmusban lehet a talaj pusztulását meggátolni, termékenységét Állandóan növelni. Országunkban is lehetővé vált — mindenekelőtt a gépesített nagyibemű termelőszövetkezetekben és állami gazda=é n-okban — a tu dumán vos földművelés segítségéve) a talaj termékenységének fokozása, amely a termelés emelésének legfontosabb feladata. Ezért:

1. A mező"azdasá<r dolgozói a terméshozamok növelése és állandó, rinty termések elérése érdekében a trágyázás terén a következő néhány év során érjenek el gyökeres javulást,

a) A termelőszövetkezetek.

egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok és állami gazda súgok évenként végezzék el szántóföldjük egyötödén az istállótrágyázást. Az istálló trágyázásnál a növények fontossági sorrendje a következő legyen : őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, burgo nya. takarmányrépa, ken der, kukorica, napraforgó. Sovány talajon az őszi gabonafélék alá is ajánlatos holdanként 70—100 mázsa is túllótrágyát adni.

b) A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok haladéktalanul szervezzék meg a trágya helyes kezelését és idejében való felhasználását. A trágyakazlakat lehetőleg a trágyázásra kerülő tábla szélén kell elhelyezni, nedvesen és tömötten rakva. Töreked- jenek az istállótrágya nyers- foszfátos erjesztésére, a trágya minőségének további javítására. Erre a célra a ne hézlpari miniszter biztosít son évente 20.000 mázsa csont lisztet és nyersfoszfátot.

A termelőszövetkezetek gyűjtsék össze a háztáji gazdaságokban termelt is túllótrágyát is. A közgyűlés ezért a trágyáért állapítson meg pénzbeli vagy természetbeni térítést.

Az egyéni gazdasúgókban is fordítsanak gondot a helyes kisüzemi! trágyakczelés- re: a trágya ti órására vagy fedői após takarására és öntözésére.

A megyei és a járási tanácsok szervezzenek széleskörű verseny mozgalmat a» istállótrágya helyes kezelése, és felhasználása érdekében.

o) A termelőszövetkezetek? az egyénileg gazdálkodók és4 az állami gazdaságok a felgyülemlett, tánlálóanwg veszteségnek kitett szerves« trágya-készleteket, a tél folyamán össze^vűlő istállótrá-) svával együtt, legkésőbb 1954 április végéig hord iák ki a földekre és szántsák alá vagy s nyári fel'baszná- hísig kazalban raktározzák. A jövőben az istállótrágyát: mindenütt a nyári és őszi szántásnál használják fel. ;

d) A könnyűipari miniszter és a helyi tanácsok a,tő zeges fekáltrázva termelését 1954. évben 2 500.000 mázsára, majd 1956-ban 3 millió méter mázsára fokozzák. Az egyéb szerves hulladékok (kom- neszt) előállítását 1956-ban

2,100.000 métermázoára keli emelni. A begyűjtési ininisz- ter gondoskodjék arról, hogy az ipari sertéshizlaldákban a friss trágyát tőzeggel kom- posztozzák, s így évi 2 millió méterniázssi tőzeges ^sertés- trógvát állítsanak elő. A® e'őállított sertéstr-«-vat egységes áron kell for- gpiomba hozni, elsősorban szőlők, gyümölcsök, zöldségfélék. rétek és legelők trágyázására.

2.5 millió forintos beruházással fokozni kell a tőzeg termelés gépesítését és évenként 2 millió métermázsa jó- minőségű tőzeget kell trágyatermelés céljára adni.

e) Elaősorbaa. - a homokta-