Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-23 / 300. szám

JS au y Ambrus fülöpszállási dolgozó paraszt: Felvirágoztatjuk elhanyagolt szőlőkultúránkat Miért mostohagyermek Akasztó? AZ akasztói dolgo­zók gyermekei is iz­gatottan várják a ka­rácsonyt. Nap mint nap megállnak a föld- roüvesszövetkezet bolt­ja előtt, lesik a kira batot. De semmi ér­dekeset nem látnak. Az üzletben ugyanaz a látványosság. Csak a szövet- és selyem­ruhák tömkelegé áll a polcokon. Az édes­anyák a gyermekek­nek ajándékot sze retnének vásárolni, de ólomkatonákon és csörgőkön kívül mást nem kapnak. Meleg ruháról, gyermek. • nadrágról, harisnya ről szó sem lehet. Megkértük a föld­művesszövetkezet ve­zetőjét, hogy hozas­son fenyőfát és gyer­mekjátékokat, necsak borovicskát és egyéb örökzöldet díszíthes­sünk fel. A vezetőség azonban hallani seni akar erről. AZ akasztói gyer­mekek elégedjenek meg azzal, hogy kap­nak két ólomkatonát, egy csörgőt és eg y örökzöld borovicskát karácsonykor? Aa akasztói kösséyí tanács dolgozói. A bácsalmási járás termelőszövetkezetei befejezték a gyapotbetakarítást KOZ ÁRI százados birtokán is­merkedtem meg én a szőlőmű­veléssel 18 éves koromban. Meg is szerettem. Oda törekedtem mindig dolgozni, ahol szőlő volt 1938-ban vettem is egy darab igen rossz homokot, 400 pengő­ért 1620 ölet. Megforgattam, te­letömtem szalmával, dudvával. Emlékszem: szalonnát sütöget­tem munka közben s a szom­szédok nevettek. — No Ambrus, nem ad ez a rossz homok ne­ked annyi szaionnáravaiót, mint -unit megsütsz. — Hát többet adott. 38—40 hektó bort szüre­teltem én arról minden évben. Nem panaszkodhattam én az idén sem, de még tavaiy sem. A múlt évben éi fagyott a szőlő, mégis 9 hektó 65 litert adtam be. Az idén a peronoszpora dézs­málta meg a termést, mégis anÿ- nyi termett a 2 hold 948 öl sző­lőmön, hogy 11 hektó 73 litert szállítottam el. Elkeseredett Szomszédaim mondogatták is: persze, a kutya is a hegyre csi­nál, azaz a szerencse is annaa ad, akinek úgyis van. PEDIG a szőlősgazda igen­csak megdolgozik ám az ered­ményért. Sokszor elmondom én- olyan a szőlő, mint a Kisgyerek. Mindig totojgatni keli, védeni, mert olyan gyámoltalan, érzé­keny is, mint a gyerek. Egész évben munka van vele és nem lehet akárhogyan művelni, csak szakértelemmel. A nyitásnál vi­gyázni, hogy a szemet le ne vágjuk. A permetezésnél a le erősségére. Bizony én az idén 20—25 forintot is adtam kék­kőért, mert amit kaptam, kevés volt. Nyáron körömmel kapará­szom körül a tőkéket, hogy a» érő fürt ne érjen a homokba. Minden szemre vigyázoK, szü­retkor nem kosárba, hanem vö­dörbe szedem, hogy egy csepp is el néni csurogjon. Takaráskor védeni kell az elfuíiadástól, ha enyhe a tél, meg kell ásózni a közét. AZ IDÉN nemcsak a borból lett szép jövedelmem, de a pá­linkából is. A torkö.yt eddig megszárítottam, elégettem. Mert az a kevés pálinka, amit eddig kaptunk cserébe érte, a fuvar­ra is kevés volt. Okos rendelet, hogy felében főzhetünk pálin­kát?. Most 18 litert kaptam, 900— 1000 forint értékű, ha eladom. Csak már a nyáron is kellett volna ez a rendelet. Mert ba­rackból 14 hektó cefrét tudtam volna csinálni, 80—90 liter pá­linka lett volna belőle. így meg, mivel apró termés, eladásra nem alkalmas, a disznóval etettem fel mind, de nemcsak én, hanem az egész környék. Márpedig egy disznó sem hízza ki a jó pálinka értékét, ÉN IS tagja vagyok annak a járási szakbizottságnak, ame.y a szőlőtermelés fellendítésén dol­gozik. Azt mondani: mostmár nem kell neki két év és tapra- áll újra a szőrőkuiiúra. Csak a/ kell, hogy a paraszt biztonság­ban érezze magát, hogy tudja: ez a darab szőlő jövőre is az enyém lesz. Mert az a sok tago­sítás csak a szőlőknek ártott legjobban. Uj gazdája azt mond­ta; mit tudom én, jövőre én munkáiom-e? Ezért gyerünk ne­ki a zsarolómetszéssel, hagyjunk térdigérŐ csapokat. S egy év alatt öt esztendőre elrontották a szőlőkét, Népnevelő is vagyok, sokat beszélgetek szomszédaimmal az új begyűjtési rendszerről. Na­gyon is kellett már mind az öt­szörös szorzat, mind a tojás- és V olt nekünk egy rosszul ’ működő termelőszövetke­zetünk, a Zója. Ez most, 1953- ban született újjá. A kormány- programm — mint napfény a növényeket — úgy csalta ki az életerőt, a munkakedvet a szö­vetkezeti tagokból. A betakarítást elsőnek végez­te el községünkben a Zója tsz Állattenyésztési tervét 100 szá­zalékig teljesítette, tehénállo- mánya között egyetlen meddő sem maradt. 20 darab fajtiszta cornvall-sertésük van, de zsír- sertésben sincs hiány. Egy 20 férőhelyes tehénistállót korsze­rűen berendeztek. Betonsilókai is építettek, 100 köbméter már rég tele van, újabb 100-at mos: baromfibeadás eltörlése. Meri kezdjük azon, hogy szőlőben nem is lehet baromfit nevelni, Májusban már megcsipkedi a lehulló gyümölcsöt, vagy az ala­csony piszkebokrot, ha vetemény van, kikaparja. Azután az érő szőlőben tes2 kárt. Késő októ­berben, szüret után lehet szaba- donengedni, ketrecben meg nem nevelődik fel a baromfi. A barbeadás csökkentése is nagy-nagy kedvezmény. Hiszen valamirevaló szőlősgazda a be­adandó bort szőleje egyik kis sarkán megtenned, a többivel szabadon gazdálkodik. Van mi­ért törekedni a nagyobb ter­mésre. KETTŐT kérünk mi még sző­iősemberek a kormányzattól. Egyrészt jóminőségű rézgálicot és nem dekára kimérve, mini tavaiy. Mert az idén is több bori tudtunk volna mi adni az or­szágnak, ha elégszer permetez­hetünk. Másik kérésünk inkább a gyümölcsfa-telepekhez szól, Neveljenek sok csemetét, mert mostmár a gyümölcsös telepítés­hez is megjött a dolgozó pa­raszt kedve. De olyan telepekről kérjük a csemetéket, amelyek itt vannak a közeiben. Mert nem biztos, hogy egy szegedi, . vagy más vidékben talajon nevelke­dett csemete megköt a mi ho­mokunkon. fejeznek be. A sertésállomány is kapott egy 20 férőhelyes fiaz- latót. A beadási kötelezettségét a tejen kívül mindenből teljesítette már a szövetkezet, Nézzük meg: mit kapott a tag­ság? Sil József például rendsze­resen dolgozott és 407 munka­egységen szerzett. Jutott neki 26 mázsa búza, árpa, zab, kukorica, szálastakarmány, takarmányré­pa, egyéb és készpénzben 3493 forint. nnep volt a zárszámadás ebben a kis csoportban, ahol az üzemi pártszervezet. is jól működik. Láncz Gyula, Úszód. Termalőszövetkezeteinkben, és egyénileg dolgozó parasztjaink gyapotföldjein befejezéshez kö­zeledik a fehér arany betakarí­tása. A bácsalmási járás vala­mennyi termelőszövetkezete vég­zett a betakarítással. A bajai járásban a bajai Vörös Fény és még egy-két termelőszövetkezet­ben folyik még a munka. A ba­jai járásban elsőnek a garai Vörös Csillag végzett a gyapot­betakarítással. A hajósi Vörös Csillag 15 holdról 61 mázsa gya­potot takarított be. A herceg- szántói Felszabadulás 89 hold­járól ugyancsak az elsők között végzett a gyapotszürettei. Megyeszerte folynak a terme­lési szerződéskötések. A kor­mány az új gazdasági évre je­lentősen felemelte a gyapot át­vételi árát. Nemcsak az átvételi árat emelték, de a prémiumot is. A mázsánként 1200 forintig terjedő átvételi ár 100 forintos emelése mellett termelőszövet­kezetekben a prémium a hol­danként! 250—350 kg-os termés­átlag után 60 százalék, 350—45Ü kg-ig 120 százalék, 450 kg-on fe­lül pedig 200 százalék. Jelentősen emelkedett a pré­mium az egyénileg gazdálkodók­nál is. Sümegi István bácsszent- györgyi dolgozó paraszt az idén 200 négyszögölön termelt gya­potot. Holdanként! átlagos 11 mázsás termést ért el. 1732 fo­rint átvételi ár mellett 864 fo­rint prémiumot is kapott. Ez jövőre hasonló terméseredmény után 1905 forint átvételi árat és 1524 forint prémiumot fog biztosítani számára. Beadási ked­vezményben is részesülnek a kormányrendelkezések alapján a gyapottermelők. Minden leszer­ződött hold kétszerese mentesül a gabonabeadás alól, tojás-, ba­romfi- és sertésbeadásuk pedig ötven százalékkal csökken. Országos értekezlet a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés feladatairól A földművelésügyi minisz­térium szőlő- és gyümöics- gazdasági igazgatósága a megyei kertészeti szakelőadók és a szakvállalatok felelős irányítói részére 3 napos értekezletet rendezett, ame­lyen a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés fejlesztésé­nek feladatait tárgyalták meg. Az értekezleten beszámol­tak arról, hogy igen sok ter­melőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt kért enge­délyt új szőlő- és gyümölcs- telepítésre. Dolgozó paraszt­ságunk nagy örömmel fogaié« ta a kormányprogramm meg­valósítása során nyújtott kedvezményeket és teljes* mértékben élni akar az új lehetőségekkel. (MTI) F a Inak. étet é I» u 1 A DON MENTÉN idén. korán be­köszöntött a tél. A sztyeppet vakító ho borítja. A hirtelen beállott fagy jég­páncélt vont a folyókra, öntözócsator- nákra és a víztárolókra. A traktorokat, az ekéket, a boronákat és a kultiváto- rokat bevontatták a földekről a gép­állomás teiepére. J. N. Kosztyenko, a »Molotov« kolhoz elnöke végiglátogatja a Kojszug falu körül fekvő állattenyésztő telepeket. — Mint rendesen, ma is az állattenyész­tőkkel egyidőben, reggel ötkor kelt fel. Sok elintéznivalója van. Már kora reg­gel hat telepre kell ellátogatnia. Meg­nézi, hogy melegeik-e az istállók, elég takarmányt kapnak-e a marhák, meny­nyire haladt a második telepen az ön- itatók szerelése. A tél beálltával a kolhozban nem csökkent a munka jendülete, csak a jellege változott meg. Persze, a fagyok és a hóesés következtében bizonyos ne­hézségek jelentkeztek, ezeket azonban a koihozparasztok majdcsak áthidalják. NÉZZÜK MEG, hogyan telik el a » Molotov« kolhozban egy téli nap. A zöldségtermelő brigádok (a kolhoz­ban öt ilyen brigád van) tagjai ma is­mét újabb szalmaréteggel takarták be a burgonyavermeket. A kolhoz 598 tonna burgonyát vermelt, a vermeket ősszel szalmával takarták be, a szalmát pedig földréteggel fedték be. Mivel azonban a hőmérő higanyszála 30 fok alá szállt le, Kosztyenko Litvinov elv- lárssal, a zöldségtermesztők vezetőjével való beszélgetés alapján intézkedett, hogy a burgonyát minden esetre újabb szaimaréteggel takarják be- Ezért a munkáért Litvinov személyesen felel. A szalma szállítására megfelélő számú fogatot,, ezenkívül több kolhoztagot bo­csátottak rendelkezésére, hogy a mun­kát egy nap alatt bevégezhessék. Két teherautó reggel óta téglát szál­lít. A kolhoz vezetősége elhatározta, aogy ebben az évben a zöldségfélék, téli Tél a ko termesztése céljára 308 négyzetméteren üvegházat épít. Az udvar egyik részén téglarakások állnak. Tegnap 17.000 darab téglát hoz­tak, ma is többezernék kall érkeznie, 13.000 téglát a szövetkezeti boit szálút. Batajszk városi közüzemi osztálya 50 köbméter terméskövet bocsát rendel­kezésre, de még ugyanennyire van szük­ség, —. Most várjuk a követ — mondja Kosztyenko elvtárs. — De honnan ve­gyünk kavicsot? Elmegyek a városi végrehajtó bizottsághoz, hogy a dolgot megbeszéljem. A SZÉLMALOM mellett magas ke­rítést építenek. Valamennyi kolhozpa­raszton kitűnő nemezcsizma, rövid- butida, vattakabát, prémsapka. Az asz- szonyok nagy gyapjúkendőbé bugyolál­I h o z b a n ták magukat. A földbevert cölöpök kö­zé nádkeritést húznak. így kerítik be azt a területet, ahol a melegház fel­épül. »Mololov« kolhozban. A kerítés három oldala már el is ké­szült. A nádból készült kaput is fel­állították és az egész területet befödték szalmával. Ennek tetejére trágyát hor­danak, hogy a föld át ne fagyjon. Négy fuvar szállítja a trágyát. A terv szerint a januárban elkészülő üvegházban ti00 melegágyi keretet helyeznek el. Hasonló, méretű melegházat rendeznek be az 5-ös számú brigádnál is. A »Molotov« kolhoznak az elmúlt ta­vasszal 3800 melegágyi kerete volt. — Ezeket most mind rendbehozzák, kitata­rozzák, beüvegezik. Idén télen jelentő­sen kibővítik az üvegházi gazdaságot. A meglévőkön kívül még 180Ó új keretet állítanak be. A szövetkezet megígérte, hogy ezek egy részét kész állapotban leszállítja, a másik részét a kolhozban kell majd elkészíteni. Az üvegházbas» 1200 melegágyat villannyal fognak feni. Valakinek el kell utaznia a Mosak* va-környéki kolhozokba, hogy tapaszt»«* iátokat szerezzen — mondja Koszt,yer.% ko elvtárs. — Nekünk ezen a téren míg nincsenek tapasztalataink, A »MOLOTOV« kolhoz egyik legion-* tosab gazdasági ágazata a zöldségterme-* lés. Ezért fordítanak itt ilyen nagy fi-* gyeimet az üvegházak, melegágyak be-* rendezésére, a vetőmagvak előkészítésé-* re. A kolhoz teljesen ellátta magát a különböző fajta, kitűnő minőségű zöld­ségvetőmagokkal. Nyolcszáz hektárra elegendő uborkamagja van például a kolhoznak. Sz. Krajnyukov traktoros brigádjának tagjai ma hozzákezdtek az állatié* nyésztő telepek gépesítéséhez. A gép­kezelők a tehénistállókban önitatókat, a trágya elszállítására drótkötélpályát épí- tenek, takarmányfeldolgozó gépeket szerelnek fel. Jónéhány hétre el vannak látva munkával. A kolhozparasztok teg­nap fejezték be az új lóistállók építé­sét. A tejgazdaságban, a baromfitelepen, a sertésólakban is megkezdődött a téli idény. Amíg erős a fagy, a szarvasmar­hát nem hajtják ki, de ha megenyhül az idő, naponta jártatják a jószágot a friss levegőn. A baromfiólakban felsze­relik a napfénylámpákat. 3000 tojó ed­dig már a terv szerinti 90 tojás helyett átlagosan 97 tojást tojt. De még ez is kevés. A napfénylámpák segítségével növelni tudják a tojáshozamot. A TRAKTOROSOK most fejezik be a hatalmas szánok javítását. Ezen szál­lítják majd a szalmát az állattenyésztő telepekre és a szénát az egyik tejgazda­ságból a másikba. (Sz. Rugyenko cikkéből.) A képen: A. Novikova fejőnő a villanyfejőgép munkáját figyeli a Moszkva-környéki

Next

/
Thumbnails
Contents