Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-18 / 296. szám

A Szovjef imió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a bazaárulo L. P. Béri ja ügyében A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége leváltotta Merkulovot Moszkva. (TASZSZ) A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége azzal kapcsolatban, hogy a Szov­jetunió ügyészsége leleplezte V. N. Merkulovnak, a Szov­jetunió Állambiztonsági Mi­nisztériuma és a Szovjetunió Belügyminisztériuma szer­veiben végzett munkája so­rán kifejtett bűnös, ál­lamellenes tevékenységét, — a Szovjetunió Miniszterta­nácsának ez év szeptember 17-i előterjesztésére V. N. Mer­kulovot elmozdította a Szov­jetunió állami ellenőrzési miniszterének tisztségéből. V. N. Merkulovot bíróilag felelősségre vonják. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége Va- szilij Gavrilovics Zsavoron-* kovot nevezte ki a Szov; jetunió állami ellenőrzési miniszterévé. (MTI) Végétért as atlanti tanács ülésszaka Párizs (TASZSZ) Az Atlanti tanács december 15-i ülésein jó­váhagyták a különleges bizott­ság jelentését a tervezett »euró­pai ha-3-_reg« fegyveres erőiről, amelyekbe 50 hadosztályt, több mint 10 páncélos hadosztályt, 3 ezer repülőgépet, 40 kísérőha­jót szándékoznak felvenni. A közzétett adatok szerint az atlanti tömb országai 1953-ban 65.5 milliárd dollárt fordítottak fegyverkezésre. A tömbben rész­vevő európai országok katonai kiadásai 1953-ban 13. százalék­kal magasabbak, mint 1952-ben voltak. Tervbe vették ezekben az országokban a szárazföldi csapatok létszámának 6—30 szá­zalékos emelését. A különböző országok képvi­selőinek küszöbönálló tanácsko­zása és az indokínai háború kérdésében támadt nézeteltéré­sek arra vezettek, hogy decem- oer 16-án »titkos ülést« hívtak óssze e problémák zárt ajtók mögötti megtárgyalására. December 16-án este kezdő­dött az Atlanti tanács utolsó ülése, amelyen Bidaultnak az atlanti tömb tagállamai által folytatott propaganda összehan­golására vonatkozó javaslatát vitatták meg. Ezután tértek rá a záróközlemény szövegének megvitatására. A záróközlemény megerősíti, hogy az »európai védelmi közös­ség« létrehozása a nyugatnémet csapatkontingensek részvételéve f továbbra is e támadó tömb »leg­főbb célja marad«. Az ülésszak részvevői kijelentették: eltökélt szándékuk a fegyverkezési haj­sza folytatása. Ennek megindo­kolásaképpen arra hivatkoztak, J*hogy a Szovjetunió részéről »ve­szély fenyegeti Nyugatot«, A záróközlemény megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kor­mánya engedélyt akar kérni a kongresszustól arra, hogy adato­kat adjon át az atomfegyverről az északatlanti tömb katonai ve­zetőinek. A záróközlemény helyesli a négyhatalmi értekezlet összehí­vását. (MTI) v McCarthy vizsgálóbizottság elé idézte Errol Flynnt és Walt Disneyt a „Robin Hood“ című film miatt Hew-York (MTI) a new- yorki „Daily Worker1’ a következőket közli: McCarthy büntetés terhe alatt vizsgálóbizottság elé idézte Harry és Jack War- nert, a ,.Warner Bros. Pictu­res’1 filmvállalat két társtu­lajdonosát, Errol Flynn film­színészt és Walt Disneyt.' akik annakidején resztvettek a „Robin Hood“ című film gyártásában. McCarthy „ma­gyarázatot” akar kérni tőlük arra vonatkozóan, miért mű­ködtek közre, a Robin Hőód­ról, a hírhedt ,,Vörösről'’ szóló film készítésében. j) gyermekek Éle a szalad országokban és a tőke világában SZOVJET SZÍNHAZAK A GYERMEKEKÉRT Moszkvában, Leningrádban, Kievben, Vlagyivosztok­ban, Rjazanyban és a, Szovjetunió más városaiban 31 színház áll az ifjú közönség rendelkezésére. A gyermek- színházak nagy szerepet játszanak az életvidám és tudásra vágyó szovjet ifjúság neveiében. A gyermekszínházak által bemutatott darabok a haza iránti szeretetre, a más népek iránti barátságra, munkasze­retetre, baráti hűségre és bátorságra nevelik a gyermekeket. A gyermekszínházak ebben az évben 9 hónap alatt 162 különböző darabot mutattak be és azokat több mint 5 millió ember nézte meg. GYÓGYHELYEK CSEHSZLOVÄKIÄBAN A GYERMEKEK RËSZËRE A „Csehszlovák Távirati Iroda” közli, hogy az idén 5 milliárd koronát irányoztak elő Csehszlovákiában egész­ségvédelmi célokra. Különös figyelmet fordítanak a gyermekek egészségére. Csehszlovákiában 33 szanatórium nyílt meg a gyermekek díjmentes üdültetésére. Ez év októ­ber 1-én Svain Katerinában új, 230 gyermek számára be­j ■ • - j. ' - • __ __rïx___ re ndezett szanatórium nyílt meg. AZ ARGENTIN GYERMEKEK BORZALMAS ÉLETE Az argentin nép szörnyű nyo­moráról megközelítő képet nyújt az »Accion Sociaüsta« című fo­lyóirat egyik legutóbbi száma. »Vidéken mindenütt cipőtisz­tító gyermekek ezrei lézenge­nék, minden ötven méternyi tá­volságon egy tucatnyi: minden kávéházban négy. Féláron vál- lah.ak munkát olyan gyerme­kek, akik nem akarnak koldul­ni. A felnőttek tízezrével hagy­ják el a földeket, különösen a nagy szárazságok idején. A fel­nőttek nyomora kétszeresen ne­hezedik a szerencsétlen gyerme­kekre. A Rio Salado mocsaras part­jain a nyomor vigasztalan képe tárul az utazó elé. A vasúti pá­lyatest alatt sárból készített kunyhók ezrei láthatók. Amikor a vonat egy állomás felé köze­ledik, mezítlábas, félmeztelen gyermekek egész serege rohan­ja meg és kíséri a vonat abla­kából kitekintő utasokat. Az éhségtől szomorú tekmtettel le­sik, mikor dobnak le jószívű utasok egy-egy rézpénzt. KOLDUSVÁLLALAT TÖRÖKORSZÁGBAN Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió Legfelső Tanacsanak Elnöksége 1953 június 26-an, miután megvizsgálta a Szovjet­unió Minisztertanácsának köz­lését L. P. Barijának, a külföl­di tőke ügynökének a szovjet .állam aláaknázására irányuló bűntetteiről, elhatározta: levált­ja L. P. Beriját a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnök- helyettesi és a Szovjetunió bel­ügyminiszteri tisztségéből es bírói úton felelősségre vonja A Szovjetunió Legfeiső ^ Taná­csa 1953 augusztus nó 8-an jóváhagyta a Szovjetumó Leg­felső Tanácsa Elnökségének jú­nius 26-i rendeletét, A Szovjetumó ügyészsége most befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L, P, Berija ügyé­ben. A vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasz­nálva a szovjet állammal ellen­séges, áruló, összeesküvő cso­portot tömörített, amely azt a bűnös célt tűzte maga elé. nogy a belügyminisztérium szerveit mind a központban, mind vidé­kén a kommunista párt es a Szov­jetunió kormánya ellen, a kül­földi tőire érdekében hasznúja fel s amely hitszegő terveiben arra törekedett, hogy a belügy- minisztériumot a hatalom meg- kaparintása és a szovjet mun­kás-paraszt rendszer megsem­misítése érdekében, a kapdahz- mus visszaállítása ‘ párt és a kormány föle helyez­és összeesküvők áruló cso­portjának tevékeny ^ részvevői voltak a belügyi nepbiztosság- ban és a belügyminisztérium­ban Berijával sokéves_ közös bűnös tevékenység folytán kap­csolatban állott következő vád­lottak- V. N. Merkulov, a Szov­jetunió volt állambiztonsági mi­nisztere, az utóbbi időben pe­dig a Szovjetunió állami eüen- Őrzési minisztere, V. G. Deka uozov, a Szovjetunió berúgj, népbiztossága egyik hatosaga- nak volt vezetője, az utóbbi idő­ben pedig a Grúz SZSaK be. ügy minisztere, B. Z. Kobulov Gniz SZSZK volt belügyi nép­biztosának volt helyettese, ke- sőbb a Szovjetunió allambizton- SS miniszterének helyettese, aT utóbbi időben pedig a Szov­jetunió belügyminiszterének h ■ vf,ttese. Sz. A. Goglidze, a Grúz SZSZK volt belügyi nép­biztosa, az utóbbi időben pedig a Szovjetunió belügyminiszté­riuma egyik hatóságának veze- fójTp J- Mesik, a Szovjetunió belügyi népbiztossága egyik ha­tóságának vezetője, az utóbbi időben pedig az Ukran SZbZK belügyminisztere, vmanmnt L. j. Vlodzimirszkij, a Szovjetunió belügyminisztériuma különösen fontos ügyeket kivizsgáló osz­tályának volt vezetője. Berija és cinkostársai hosz- szú éveken keresztül gondosan álcáztak és titkolták eiienseges áruló tevékenységüket. J. V. Sstáun elhunyta után, amikor a reakciós imperialista erők akti­vizálták a szovjet állam eilen irányuló aknamunkájukat, Be­rija .elfokozott ütemű működést kezdett kifejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje — minde­nekelőtt olymódon, hogy a bei- " vminisztei'ium szerven a hata­lom megszerzésére használta fel, ami azután rövidesen lehe­tővé tette, hogy leleplezzék a * hazaáruló igazi arcát és hatá­rozott intézkedéseket foganato­sítsanak ellenséges tevékenysé­gének meghiúsítására. Amikor Berija 1953 márciu sában a Szovjetunió belügym- aisztere lett, fokozottan kezdte a belügyminisztérium vezető ál­lásaiba helyezni az összeesküvő csoport részvevőit. Az összeeskü­vők üiüc-.ik s hS--’*ák a be ­ügyminisztérium becsületes cioi- aozóit, akik megtagadtak Ben- ja bűnös rendelkezéseinek vég­rehajtását. , Berija abból a célból, hogy aláaknázza a kolhozrendszert es élelmezési nehézségeket, idézzen elő országunkban, minden esz­közzel szabotálta, gátolta a párt és a kormány azon rendkívül fontos intézkedéseinek végrehaj­tását, amelyek a kolhozok és szovhozok gazdaságának fellen­dítésére, a szovjet nép jólétének szakadatlan fokozására irányul­tak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bű­nös intézkedéseket tettek, hogy felelevenítsék a burzsoánaciona- űsta elemek maradványait a szövetségi köztársaságokban, el­lenségeskedést és civakodást szítsanak a Szovjetunió népei között es elsősorban, hogy alá­ássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő ba­rátságát, Berija és cinkostársai, akik semminemű .társadalmi támasz szál nem rendelkeztek a Szov jetunión beiül, bűnös terveiket kü.íöidi reakciós imperialista erőkkel való összeesküvés támo­gatására építették. Amint most a vizsgálat meg­állapította, Berija már a polgár­háború időszakában Kapcsolato­kat teremtett külföldi titkosszol­galatokkal, 1919-ben, a Baku­ban tartózkodó Berija árulást követett el, titkos ügynöki állást töltött be az azerbajdzsani ellen­forradalmi musszavatista kor­mány kémszolgálatában, amely angol kémszervezet ellenőrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Gru- iiaoan tartózkodó Berija újból aruiást követett el, titkos kap­csolatot teremtett a gruziai men- sevik titkosszolgálattal, ameiy az angol inavosszoigálat fiókintéz­ménye volt, A vizsgálat megállapította, hogy Berija a későbbi évek so ran is fenntartotta és kibővítet­te a külfö.di titkosszolgálatok Kai kiépített titkos és bűnös kap csolatait az azok által becsem­pészett kémeken keresztül, aki­ket sikerült néha megóvnia a lelepiezestől és a megérdemelt büntetéstől. A hazaárulóként és kémként működő Berija, aki eladta ma­gát külföldi titkosszolgálatok­nak, cinkostársai segítségévei bűnös tevékenységének egész ideje alatt, titkos kapcsolatokat tartott fenn az elleníorradaimár grúz mensevik-emigransokkai, több külföldi titkosszolgálat ügy­nökeivel, Berija, gondosan elrejtve és álcazva bűnös múltját és az idegen államok titkosszolgálatai­val fenntartott ellenséges kap­csolatait, aiapvető módszerként a rágalmazást, az ármánykodást, a különböző provokációkat vá­lasztotta a becsületes partmun- Kások és szovjet funkcionáriu­sok ellen, akik útjában álltak a szovjet állammal szemben ellen­séges terveinek és akadaiyozták őt a hatalom megszerzésében. Berija és cinkostársai, miután a bűnös módszerek segítségével felelős állásokat kaparintottak meg a Kaukázuson túl és Grú­ziában, majd később a Szovjet­unió belügyminisztériumában, áruló céllal a hatalom megszer­zésére irányuló terveket forgat­va fejükben, leszámoltak a ne­kik nem megfelelő emberekkel, nem riadtak vissza önkényeske­désektől és törvényellenessé­gektől sem, gyalázatos módon félrevezették a pártot és az ál­lamot. A vizsgálat nagyszámú olyan bűnös mesterkedésre derített fényt, amelyeknek célja Berija karrierista célkitűzéseinek el­érése és ellenséges személyek leleplezésének megakadályozása volt. így a vizsgálat megállapí­totta, hogy Berija áruló célki­tűzéseinek eléréséért cinkostár­sainak segítségével bűnös intri­ka-harcot folytatott Szergo Ord- zsonikidze, a kommunista párt és a szovjet állam kiváló funk­cionáriusa ellen, benne látva azt az embert, aki akadályozza to­vábbi előrehaladását és ellensé­ges terveinek megvalósítását. — Mint most megállapítást nyert. Szergo Ordzsomkídze politikai bizalmatlanságot táplált Berijá­val szemben. Szergo Ordzsoni- kidze\lhúnyta után az összees­küvők kíméletlen bosszút álltak családjának tagjain. Megállapított a vizsgálat olyan tényeket is, amikor az összeesküvők terrorista módon meggyilkoltak olyan személye­ket, akik részéről leieplezéstö tartottak, minthogy Berija és cinkostársai tették el láb alól M. Sz, Kédrovot, aki à kommu­nista párt tagja volt 1902 óta, emellett elnökségi tagja a Szov­jetunió Rendkívüli Bizottságá­nak. (VCSK) és kollégiumi tagja az Áilami Politikai Hatóságnak (GI’U), F. E. Dzserzsinszkij mel­lett. Az összeesküvőknek alapos volt az a gyanújuk, hogy Ked­rov rendelkezik anyagokKal Be­rija bűnös múltja felől. Megál­lapítottak más olyan terrorista gyilkosságokra vaió tényeket is, amelyeket az összeesküvők az­zal a bűnös céllal követtek el, hogy elpusztítsanak a kommu­nista párt és a szovjet hatalom ügye iránt odaadó, becsületes kádereket, Amint a vizsgálat megállapí­totta, Berija és cinKostársal számos árulást követtek el, igye­kezvén gyengíteni a Szovjet­unió védelmi képességét, A vizsgálat anyagai bebizonyí­tották, hogy az összeesküvő cso­port részvevői — Merkulov, De- kanozov, Kobulcv, Goglidze, Me- sik és Vlodzimirszkij vádlottak — akiket sokéves közös bűnös, tevékenység kapcsolt össze Bori­jával és akik Berija bármilyen bűnös megbízatását teljesítették, segítettek neki elrejteni és ál­cázni bűnös mákját — számos igen súlyos, fent már emúteti államellenes bűntettet követtek el, Ilymódon megállapítást nyert, hogy Berija, Merkulov, Dekano- zov, Kobulov, Goglidze, Mesik és Vlodzimirszkij vádlottak el­árulták hazájukat, a nemzetközi imperializmus ügynökségeként, a szovjet nép legádázabb ellensé­geiként cselekedtek. A vizsgálat fényt derített más, Berija által elkövetett olyan bűntettekre is, amelyek mély erkölcsi lezüilését bizonyít­ják, ezenkívül olyan tenyekre, hogy Berija bűnösen önző intéz- Kedéseket foganatosított és visz- szaélt hatalmával. A vádlottak, akiket a vizsgá­lat során lelepleztek, a nagyszá­mú tanú vallomásai és a valódi okmányadatok, beismerték bű­nösségüket számos igen súlyos államellenes bűntett elkövetésé­ben. Beriját hazaárulás, szovjetel­lenes összeeküvés szervezése, terrorista cselekedetek elköve­tése vádjával, a munkásosztály és a forradalmi munkásmozga­lom ellen folytatott polgárhábo­rú időszakában az ellenforradal­mi musszavatista kormány tit­kosszolgálata szerveiben betöl­tött titkosügynöki állásában ki­fejezésre jutott aktív harc vád­jával, vagyis olyan bűntettek vádjával, adták át a bíróságnak, amelyek, az OSZSZSZK bünte­tő törvénykönyvének 58—1 »B«, 58—8, 58—13, 53—11 cikkelyei­ben szerepelnek. MerkuLvot, Dekanozovot, Ko- bulovot, Goglidzét, Mesiket és Vlodzinnrszkijt hazaárulás, ter­rorista cselekmények elkövetése és ellenforradalmi áruló össze­esküvő csoportban való részvé­tel vádjával, vagyis olyan bűn­tettek vádjával adták át a bíró­ságnak, amelyek az OSZSZSZK büntető törvénykönyvének 58—1 »B«, 53—3, 58—11. cikkelyeiben szerepelnek. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének rendelete ér­telmében a Berija,. Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Gogiíáze, Másik és Vlodzimirszkij ellen emelt vad ügyét a Szovjetunió Legfelső Bíróságának külontaná- csa tárgyalja az 1934. évi de- :ember 1. keltezésű rendelkezé- .sek.nAk megfelelően. (MTIl A »Jeni Szabah« című török lap közlése szerint a török rend­őrség az egész országra kiter­jedő hálózattal működő bűnszö­vetkezetet leplezett le. A banda tagjai kisgyermekeket raboltak el szüleiktől s ezeket azután kol­dulásra kényszerítették, A szerencsétlen kisgyermeke­ket, — hogy nagyobb legyen a »kereset« — megcsonkították és ■gy küldték őket koldulni az ut­cára. A banda »vállalkozói« hatal­mas összegeket harácsoltak így össze, (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents