Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-17 / 295. szám
SZÁZEZREK A VÍZBEN U.t A XAPTÁR mcfr a hőmérő nem mutatná a decembert, ugyancsak megcsalna az embert az orgoványi tájnak ez a része. Az a ISO holdas nádas, amely az Alkotmány termelőszövet keze let öleli körül, úgy hullámzik messziről a gyenge szélben, mint aratásra érett szőke rozstábla. A szorgos tagok valóban aratnak is a vízben. Nagy- bundábau. gumicsizmában hajladoznak, ropog a száraz nád, dőlnek a szabályos kévék széles rendben. A parton mar vagy ötven terebélyes kúp sorakozik -űríin egymás mellett, ivet.tó enyhében, furcsa faalkot- many körül három ember hajladozik. Az egyik marok- raíog egy nyaláb nádat, baltavai vagdossa a szerteszálió, pihés virágot. Ketten pedig a uádprésbe gyömöszölik, drótszáiak közé fűzik a nyalábokat. kLs/.ll a xÁupalló. Már vagy nyolc magaslik egy másfölött. — Mi még csak most tanuljuk — mondja a fiatal Budai Lászió, — lassan megy. Amoda a másik tanyán a másik présnél Bölcsök 1st ván bácsiék megcsinálnak naponta 6í)—(15 darabot is. — De hamarosan munkába áll a harmadik prés is — szólal meg Marton Imre bri- gádvezető. S mivel nála van a szó. mindjárt el is magyarázza: mire is jó ez a munka. — Amikor megkaptuk ezt a nagy nádast, csak mérgelődtünk: no, a szúnyogból neru lesz hiányunk. Deák elvtárs, az elnökünk tanított meg: más is jöhet a nádból. Pénz. Ö valamikor bérlő korában csinálta a nád- pallót, szépen keresett vele. Tavaly télen aztán megpróbáltuk. Lett 17 ezer kéve nádunk, megcsináltunk belőle hatezer darabot. Átlag 311 forintért kelt. Hozott a konyhára tisztán 90.000 forintot. — ISO MEG IS XŐTT egyszeriben előttünk a nád be esiilete. Az idén 30.000 kéve saját vágásra van kilátásunk. De van am 10.000 darab rendelésünk is. Bácsalmásra, a ielegyházi tangazdaságba szállítjuk, de a csongrádi -járásból is tíz. termelőszövetkezet kér tőlünk pallót. Csak győzzük csinálni! — Mit fizetnek érte? — 34 forintot darabjáért. Vagyis a 10.000 darabért ep pen 340.000 forint üti meg u markunkat. — Kekünk meg szépen szaporodik vele a munkaegységünk — szól közbe Szabo Józsi. — Minden 18 palló után beírnak egyet-egyet a könyvbe. Aki ügyes, keitőt- bárinat is megkeres naponta. Marton Imre megvárja, amíg abbahagyjuk a íejeso- válást: ennyi tenger pénz ilyen haszontalannak látszó nádból! — és magával hív, EGY HAJÍTÁSRA IHNEN s zèles víz csillog a nádasból Lehet vagy 50—60 hold a tisztája. A partján emberek mozognak, hatalmas hálókat Cerítgetnek. Csak nem...? — Nemcsak nád terem am hálunk, de hal is —■ mutat büszkén a vízre Marton Imre. _ ELŐlitt EZZEL a nagy vízzel is úgy voltunk, mint a nádassal. Bosszankodtunk miatta, hogy csak lyukat csinál a szántóföldek közepén. Aztán eszünkbe jutott a hal... Kaptunk is idén márciusban 6 hímet és 3 nőstényt. Va lami jó helyük lehet itt, mert egyszercsak kezdett ám nyű; zsögni a sok hal. Muszáj volt megkezdem a halászatot. Szövetkezeti halászok vannak itt Kiskőrösről mutat a víz szélén sürgő emberekre. — Mennyit fogtak már ki? — Hát 5 mázsát már eladtunk. Igen szép ivadékok, 20 forintért kelt kilója. kaptunk 10.000 forintot. Két mázsát meg szétosztottunk a ta goknak... De még tele a víz, tegnap is egy merítéssel ki fogtak egy mázsát a halá szok„. — Sietni kell — szól oda az egyik halász. — Máris jégréteg vau a vizen, befagyhatnak a halak... — Ez a gondunk éppen — panaszkodik Marton Imre — Mert sekély a víz, félünk hogy fenékig befagy. Ezért kifogunk minden halat es elvisszük telelőre. EGY GYÖSYÖRŰ tükör ponty-anya már elkerítve fi eánkol a tó közepén, elszállításra várva. Mikor kifogták, megmérték: 13 kiló. Mint egy kisebbfajta malac. Tele ikrával. — Jövőre már nem kell el szomszédoltatnuuk halain kát — mondja a brigádveze tő. — Ártézilíútunk lesz. Felemeljük a tó vizét annyira, hogy ne legyen fagyveszé lyes. De a halastavat is k» kerekítjük vagy 200 holdra Van egy jókora terület, ami hői már kiszedtük a nádat. kotrógéppel kitisztítjuk, vizet és halat eresztünk bele. Egész évben pénzelhetünk belőle, nemis keveset... — ÏG »V EMBER a jég hátán is megél — tartja a közmondás. Az orgoványi Alkotmány tsz tagjai élelmes emberek. A nádvágókéssel, meg a merítőhálóval száz ezreket keresnek arról a területről, amelyre nemrégen még azt mondták: csak azért van ide teremt ve, hogy ne legyen lyukas a föld. As új begyűjtési rendelet atapján a kecskeméti dolgoso parasstok is kÖnnyeüoen teljesíthetik beadusi köteíesettsegeiket Kecskeméten, a Kupa-utcában több kis- és középparaszt lakik. Köztük Koncz István, Földi Pál és Nagy Ferenc dolgozó parasztok, az élenjárók közé számítanak: eddig is minden evben becsülettel teljesítették államiránti kötelezettségüket, mind a begyűjtésben, mind az adófizetésben. A kormányprogramul megjelenése óta sok kedvezményben részesültek. Konez István például a nyáron 3500 forintot kapott elemi kár megtérítés címén. Két hold szántón es két hold szőlőn gazdálkodik. A napokban örömmel olvasta az Elnöki Tanács új begyűjtési rendeletét, amelynek alapján íyegszűnik a szőlőterület ötszöri szorzása a beadásnál. Gyorsan ki is számolta, hogy ez és a többi kedvezmények után nem kevesebb, mint 232 kg terménnyel, 7 kg baromfival, 23 kg sertéssel. 240 liter borral csökken az évi beadási kötelezettsége. Mindezek mellett jelentős kedvezmény még az is, hogy a szőlőterület mentesül egyébfajta beadási Kötelezettség alól. A beadási kötelezettség mértékének csökkentése után több terménye marad meg, amit szabadpiacon értékesít majd. Földi Péter 3 kát. holdas dolgozó parasztnál! lbó liter borral. 340 kg búzával kell kevesebbet beadnia, mint az elmúlt évben. Nagy Ferenc 7 holdas dolgozó paraszt a napokban kapott egy rádiót jutalmul a begyűjtési kötelezettség kiváló teljesítéséért, mosó azért is örül az uj rendeleinek, mert így már előre tud szervezni és úgy rendezi be gazdaságát, hogy az a legjövedelmezőbb legyen. Már el is határozta, hogy 1954- ben egy jól meghízlalt sertéssel két évre is teljesíti beadási Kötelezettségét.. nagyobb megbecsülést a dolgozók leveleinek A DOLGOZOK javaslatait, panaszait tartalmazó leve.ek: oizonyítékok. A különböző szervekhez érkező levelek számának növekedése, a bennük felvetett kérdések sokoldalúsága mind azt igazolja, hogy dolgozó népünk egyre aktívabban bekapcsolódik pártunk, kormányunk célkitűzésének megvalósításába. Több jogot és felelősséget érez a saját és a közösség ügye iránt, A KORMÁNYPROGRAM MOT megelőző három hónap alatt 346 dolgozótól érkezett levai. a megyei tanácshoz. Az utolsó három hónapban már több, mint ötszázan írtak levelet. Ez a példa is világosan mutatja: megyénk dolgozóinak bizalma, öntudata fejlődik, közöttük, valamint párt- és tanacsszerveink Között szorosabb kapcsodat alakul ki. TÖBB JÁRÁSI, KÖZSÉGI tanács helyesen foglalkozik a dolgozók leveleivel. A bácsalmási, dunavecsei, kunszentmiklósi járásban a levélírót értesítik a Közbeeső intézkedésekről. Igyekeznek a levél tartalmát alaposan kivizsgálni és mielőbb vég- ■eaesen elintézni, A TANACSAPPARATUS je.entős része azonban még nem .átja tisztán a dolgozók leveleinek jelentőségét. Sok helyen tehernek veszik a leveleket. Elintézésükben hivatali munkát .atnak, nem élő emberek ügyének lelkiismeretes elintézését, isbből következik, hogy a leve- eket hosszú ideig hevertetik. .abionos válaszokat küldenek. A HIÁNYOSSÁGOK többsége a megyei tanács egyes osztályaitól indul ki. Jelenieg is több, nint egy hónapba kerül, míg a tanácshoz érkező leveleket elin- rézik. Bállá Mátyás tiszakécskei la- Kos kártalanítási ügyben még októberben levelet írt. A megyei tanács kommunális osztályán Ciglányi elvtárs mást bízott meg az intézkedéssel, aki állítólag, -zobelileg meg is tette ezt. Kon- Krét eljárás Bállá Mátyás ügyében mégsem történt, amit Ciglá- nyi elvtárs is elismer, SZÁMOS TANÄCSDOLGOZó vonakodik beismerni az elkövetett hibát, másra hárítja a felelősséget, vagy szemelyestce- désnek veszi a bírálatot. Konkrét intézkedés helyett magyarázkodással válaszol a dolgozók kéréseire. A dusnoki gépállomás dolgozói a tél beállta előtt tisztálkodó, étkezőhelyiséget, kultúrtermet kértek. Az ÄMG megyei igazgatósága egy hónappal ezeiőtí ígéretet tett, hogy intézkedik, Az ígéretből nem soka; teljesítettek. Igazolja azt az újabb levél, amit a gépállomásról a megyei pártbizottsághoz írtak. Jogosan kérdezik a dolgozók: miért nem keresnek megoldást az illetékesek, amikor a kormánypro- gramm célja a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás? EGYES JÁRÁSOKBAN különösen nagy a felelőtlenség. A kiskőrösi járási tanácshoz a fel- sőb szervek még októberben öt levelet küldtek le beadás-adócsökkentés elbírálása végett. — Ezekre mind a inai napig sem a levélírók, sem a felsőbb szervek nem kaptak választ. Méginkább tűrhetetlen, hogy egyes tanácsoknál elvesznek a levelek. Példa erre a megyei tanács építési osztálya, ahol Grünwald Mór kiskunhalasi lakos levele nyomtalanul eltűnt. Az osztály — szóbelileg — csak akkor intézkedett, amikor ellenőrzés történt. De mindezért még senkit sem vontak felelősségreA DOLGOZÓKKAL, való kapcsolat megjavítása hosszú időre tanácsaink legfontosabb feladatát képezi. Ennek jelentős ré- % sze a dolgozók leveleivel való foglalkozás megjavítása. Nyújtsanak ebben nagyobb segítséget, ellenőrzést a tanácstagok is, mert joguk és kötelességük. —. Hozzák létre mindenütt a háromtagú ellenőrző bizottságot. Rendszeresítsék a beérkező- és válaszlevelek tanulmányozását, Mint mindenben, e munkában is kérjék tanácsaink a pártszervezetek segítségét. KOÖS ZOLTÁN, sajtócsoportvezető, megyei tanács, A dunavecsei járás községei készülnek a kult tar versenyre (Tudósítónktól.) A dunavecsei járás kultúresoportjai lázas izgalommal készülnek a helyi bemutatókra. Orda son sűrűn próbál a szíujat szócsoport, Dunatetétlenen és Dunapatajon pedig a tánccsoport, Solton estén ként a zenekar üi össze, hogy méltóképpen képviselje a községet a kultúrversenyen. Akadnak azonban a járásban olyan községek is. ahol még igen keveset tettek u kultúrverseny sikere érdekében. Ilyen Dunaegyháza, Apostag és Dunavecse. Ezek a községek az ordast kultúrcsoportoktól vehetnek példát. (Hadházi Julia.) cA hamüki milmr pOLYÁK MIHÁLY 49 *■ éves, őszbajszú, kedves, nevetöszemű parasztember. Úgy beszél, mint egy tapasztalt tudós. Hiszen az is. Tudósa a gyümölcs- és szőlőtermelés minden apró részletének. — 24 éve csinálom ezt — mondja — már az apám is szerelmese volt a homoknak. Gyümölcs- és szőlőtermelő ember volt ő is. Nem is kívánkozom én sem a feketeföldre. Homoki ember vagyok én. Bizony arany van a homokban, csak meg kell találni. — Te Miska — int a legnagyobb fiának — hozd csak be azokat a képeket. A MISKA BEMEGY a szo- bába és 40 színes képpel tér vissza. — Ezek azok az őszibarack- fajták, amelyek jelenleg hazánkban ismeretesek — magyarázza Pólyák Mihály. Egymásután rakja sorba a színes képeket. amelyekről egészséges, szép őszibarackok mosolyognak a szemlélőre. Mindegyikhez fűz néhány megjegyzést. Az egyik nagyra nő, a másik kicsit kényes, a harmadik bőtermő és így tovább, — Mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezen a sívó, ja- kabszállási homokon még a gj - mölestermelés ágai között is legjövedelmezőbb az őszibaracktermelés, — Miért? — Számos előnyös tulajdonsága van. Jobban bírja a fagyot, mint a kajszi, vagy a rózsabarack. Aztán, ha jön a nyári szárazság, sokkal szívó- sabb. Szereti a homokot, a forró nyár csak érleli a gyümölcsöt. Sűrűbbre ültethető. Nyolc méter helyett négyméternyi távolságra vannak a fák. Egy 7- 8 éves fa lead 50 kiló termést, persze többet is, de vegyük csak az átlagot. Előbb válik termővé, mint a többi gyümölcsfák. Hároméves korában már .jól terem. A ZTÁN A legfontosabbakról se feledkezzünk meg — mondja és hamiskásan kacsint a szemével. — Drága gyümölcs. A kecskeméti »Hírős Vásárira 260 kilót vittünk fel, Nyolc forintjával kelt el. — Gyerünk nézzük meg az »alvó« fákat — mondja. Sorba megmutat minden fajtát. A hideg, csipős decemberi levegőben gőzölög a lehelet. A házat körülöleli a gyümölcsös.’ Nem mind őszibarack. Egy al- maía van általában középen, körülötte 4—4 méter távolságban őszibarackfa. A csípős szel néha megmozgatja a zúzmarás agakat. — így ültettem őket. Persze nem baj, ha tiszta őszibarackfával népesítjük be a gyümölcsöst. Jobbra mutat, ahol kis facsemeték nyújtogatják karcsú derekukat. — Saját csemetekertemben nevelem a fiatal fákat. Ügyelek rajuk, mint a két szememre. I GY NÉZI A FÁKAT, mint a saját gyerekeit. — Egy veszélyes ellensége van az őszibaracknak: a levéltetű. Ez ellen csali a nikotinos permetezés használ, Rövid ideig gondolkodik, majd így folytatja: — Az én 24 éves tapasztalatom azt bizonyítja, hogy ennek a talajnak, amelyen jó esztendőben legfeljebb 4—5 mázsa gabona terem, jobban megfelel a szőlő- és gyümölcstermelés. De legjobban az őszibarack. En egy hold gyümölcsösömet nem ■ cserélném el Jakabszálláson 20 hold szántóval. Van szántóföldem 3 hold. Az idén 3 mázsa rozsom termett holdanként. Az egyik jól termo őszibarackfámról annyi jövedelmem volt, mint az egy hold szántóról. Merem állítani, ha Jakatoszállást beültetnénk őszibarackfával, sokkal jövedelmezőbb volna a gazdálkodás. Szívesen segítek. Most a télen majd megkezdődnek az előadások. Én is belekapcsolódok. Különösen a kártevők elleni védekezésről szeretnék előadást tartani, mert meg az nem eléggé ismeretes Jakabszálláson. A legidősebb fiú mindenütt követi az apját. Ű is olyan szerelmese a gyümölcsfáknak, mint az apja. — Nyolc gyerekem van. Tízen élünk három hold gyümölcsösből és egy hold szőlőből. A három hold szántó, amit már említettem, az nem sokat hoz a házhoz, \ GYEREKEK IS megsze- rették ezt a foglalkozást, — mosolygva meséli el, hogy az egyik fia, az Árpád egyszer o.yan mély gödröt ásott az egyik gyümölcsfának, hogy nem tudott kimászni belőle. — A Juliska lányom mező- gazdasági technikumban tanul Félegyházán. Most az állattenyésztési részlegen van, de jövőre már a gyümölcstermelést tanulja. A Mária szintén gyümölcstermelő akar lenni. — Én is ott voltam, amikor a járási pártbizottságon, Kecskeméten megbeszélték a »helyi koi-mányprcgrammot«. Nagy tervek, hatalmas lehetőségek megvalósítása áll előttünk. Csak szív, lélek és akarat ked hozzá. U A MINDENKI ilyen lelke- sedéssel küzd a szőlő- és gyümölcstermelés felvirágzásáért elterjesztéséért és fellendítéséért, mint Pólyái! Mihály, akkor eredményes is lesz a munka.