Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-17 / 295. szám

JKISKUNME&YÍI PAkTBIZOLAPJA VIII. évfolyam, 295. szám. im SO fillér 1953 DEC. 17. CSÜTÖRTÖK A MA ! SZAMBÁN Százezrek a vízben. — Nagyobb megbecsülést a dob gozók leveleinek. — A homoki ember. — A falu áru­ellátásának tapasztalatai. — Nyugati sajtószemle Dulles nyilatkozatáról. ___________J A falusi ismeretterjesztő munkáról A mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése további fejlődésünk döntő láncszeme, legfontosabb -oronlcvő feladata. Természete­sen nemcsak a falu népének tennivalóiról van itt szó. Megyénk minden dolgozójának — vá­roson, vagy falun él —• egy­aránt azon kell lennie, hogy kor­mányunk hatalmas jelentőségű prograínmja megvalósuljon. — Nem képzelhető el azonban fejlődésünk új korszakának tel­les sikere, csak úgy, ha ember­iégben, tudásban, kultúrában is hatalmasat fejlődik falusi dol­gozó népünk. Nem szükséges különösebben bizonyítanunk, milyen nagy szerep vár a falu kultúrájának emelésében, a fa­lusi dolgozók ismereteinek bőví­tésében a népszerű ismeretter­jesztő munkának. Az elmúlt években a falu kultúrájának emelése a tudo­mány, a művészet problémáinak megismertetése általában a Sza­bad Föld Téli Esték, vagy a nyári hónapokban a Szabad Föld Vasárnapok előadásaira szorít­kozott. Ezeket az előadásokat •gyakran érdektelenségbe ful­lasztotta a falu népének érdek­lődési körétől, kívánságaitól tá­volálló témák, kiválasztása. — Hogy csak egyetlen példát em­lítsünk. Az elmúlt években a kalocsai járásban, ahol a dol­gozó parasztok jórésze paprika- termeléssel foglalkozott, ennek az agrotechnikájáról, a termés­eredmények növeléséről vajmi tévését hallottak a dolgozók. A rosszul összeválogatott témák — és valljuk be őszintén — sok­szor az előadók gyenge felké­szültsége elidegenítette a falu­siakat ezektől a rendezvények­től. Ehhez hozzájárult egy má­sik hiba is, ami a népművelési munkát áita.ában jellemezte. Sok helyen csak a számszerű eredményekre törekedtek, köz­ben elfeledkeztek a minőségi köve telmény ek rőí. Kormányunk programmjának megjelenése után az ismeretter­jesztő munka új évadjának ok­tóberi megnyitóján már jelentős változásokat tapasztalhattak a dolgozók. Az első lépés az volt, hogy az őszi és téli előadások előadóinak munkaközösségébe i falusi értelmiség sokkal szé­lesebb tömegeit vonták be a népművelési szervek. Sok új előadói munkaközösség alakult olyan helyeken, ahol eddig egy­két pedagógus birkózott, az ere­jét és energiáját meghaladó kí­vánalmakkal. Bugacon például ma már az előadói munkaközös­ség 13 tagból áll. Sorai között ott találjuk az agronómust, a gyakorlati mezőgazdasági szak­embert, az orvost, az állator­vost, a tanács elnökét, a füg­getlenített párttitkárt, a védő­nőt, négy tanítót és két tanárt. Az előadói munkaközösségek legtöbb helyen nagy kedvvel, lendülettel fogtak hozzá mun­kájukhoz. Emelkedett az elő­adások színvonala. Egyre több helyen a falu dolgozóinak kí­vánságai szerint állították össze az előadások tématervét. A ka­locsai járásban öregcsertőn es Fajszon például a helyi nép­szokásokról tartanak előadást. Jól szervezett előadások foglal­koztak az irodalom, a tudomány, a művészet közérdekű kérdései­ről. Falusi kultúrházak termei­ben, iskolákban a dolgozó pa­rasztok a televízióról, az atom­elméletről, az egészségügy kü­lönböző kérdéseiről vitáztak és valóban a szakemberek szájábó. kaptak hasznos útmutatásokat a mélyszántásról, az őszi vetés agrotechnikájáról, a silózásról, az éghajlat szerepéről a növény­zet életében és így tovább. Példamutató az az, alaposság és szakszerűség, ahogyan a kecs­keméti járási pártbizottság kez­deményezésére az egész járás területén megszervezik a hagyo­mányos szőlő- és gyümölcster­melés fejlesztését szolgáló elő­adássorozatokat. Három szőlé­szeti és két gyümölcstermeléssel foglalkozó előadást terveznek a járás minden községében. A já­rási partbizottság á.tal összehí­vott ankéton e két termelési ág szakemberei vállalták egy-egy községben ezeknek ez előadásso­rozatoknak és vitáknak a meg­tartását. Ilyen és hasonló jelle­gű előadássorozatok megrende­zésére a tél folyamán megyénk minden járásában megvarrnak a lehetőségek. A népművelési szer­vek aktivitásán, a falusi párt- és tanács vezetők megértésén és tá­mogatásán múlik ezeknes a téli előadásoknak a sikere. Ha párt­ós tanácsvezetőink valóban szí­vükön viselik a parasztság kul­turális nevelésének ügyét, akkor minden erejükkel támogatják ezeket a megmozdulásokat, segí­tik, irányítják a szakembereket és szervezik a falu dolgozóit a kultúra befogadására, nevelik az ismerétek állandó fejlesztésé­nek igényére. Sajnos, nem mindenütt látják világosan az ismeretterjesztő munka helyét a falusi életben. Kevés törekvés van arra, hogy minél több színvonalas előadás nevelje a termelőszövetkezet dolgozóit. Sok helyen még min­dig ridegen, bürokratikusán, író­asztal mellett állították össze az előadások tervét. Egyes községi tanácsaink elfeledtek például olyan alapvető feltételeket biz­tosítani, mint a fűtőanyag, vagy az előadó-terem bútorzata, tisz­tántartása. Igen kevés járási pártbizottság, vagy járási tanács foglalkozott ülésén a falusi is­meretterjesztő munkával. A falu kulturális, világnézeti és szakmai nevelésének kérdése pedig a mezőgazdaság nagysza­bású fejlesztése idején alapvető követelmény. Ennek a teljesíté­sét akadályozni annyit jelent, mint hátat fordítani pártunk cs kormányunk célkitűzéseinek. — Támogatása, előbbrevitele dol­gozó népünk anyagi és kulturá­lis színvonalának emeléséért folytatott elismerést érdemlő munka, n 15 « Y 15 \ K 15 1. 15 T Í5 JB «* Ï, Az új begyűjtési rendelet nyomán Lukit etek dolgozó parasztjai a tervek teljesítéséért harcodnak Lakitelek községben december hó 15-ig 67.9 százalékban tel­jesítették a község egyénileg dolgozó parasztjai és termelőszövet­kezetei kukorica, és 61.2 százalékban a burgonyabegyüjtési ter­vet. Ezeknek a terveknek a teljesítése, továbbá a vágómarha- és sertésbeadás ütemének gyorsabbá tétele fokozottabb, jobb mun­kát kíván, nemcsak a községi tanács dolgozóitól, hanem a dol­gozó parasztoktól is az állampolgári kötelezettségek teljesítése terén újabb tanúbizonyságtételt követel. Sok dolgozó paraszt — az új begyűjtési rendelet megismerése után elhatározta, hogy a még hátralévő beadási kötelezettségét a legrövidebb időn belül, vagy azonnal rendezi, de sokan — akik mára beadás teljesítésén tú.varinak: új terveket szövögetnek. Cseh Dániel 6 holdas egyénileg dclgczó paraszt, amikor elolvasta az új rendeletet, elhatározta, hogy még a tél folyamán a most meglévő tehene mellé egy üszőt vásárol, mert jövőre két tehenet akar be­állítani gazdaságába. Bakatoni Mihály pedig amikor arról érte­sült, hogy a szőlőterület után már nem a felszorzott terűidért kell teljesítem a beadást, no meg azért is, mert az új telepítésű szőlők után 4 évig nem kell beadni semmiféle terményt, — elhatározta, hogy három hold szőlőterülete mellett lévő másfél hold homokos tarajt szintén szőlővel 'telepíti be. Ezért már be ír adta a szőlőtele­pítés! kérelmét a- községi tanácshoz. A rendelet megjelenése óta így tervezgetnek Lakitoiek dolgozó parasztjai, — cs érzik azt is, hogy most már rajtuk a sor. — A hát­ralékosok közül az elmúlt két nap alatt többen lerótták az állam iránti tartozásukat. karácsonyra készülnek lásson (Tudósítónktól.) Tasson a Tél­apó ünnepélyen a gyerekeknek 300 csomagot osztottak ki. Ezen a szép sikeren felbuzdulva az MNDSZ-asszonyok most a ka­rácsony ünnepre készülnek. — Nemcsak ajándékokkal lepik meg az apró népet, hanem szó­rakoztatásukról is gondoskod­nak. Bábjátékot adnak elő és gyermek-jelmezbált rendeznek. Az ünnepség előkészítésében mind az MNDSZ-asszonyok, mind a , szülői munkaközösség tagjai segítenek. Az asszonyok munkadélutánokat szervezlek, ahol babákat és különböző játé­kokat készítenek. Babakészítő tanfolyamokat is szerveztek, hogy minél több asszony elsa­játíthassa a baba- és játékszer készítését. A készítmények egy- részét kiállítják és értékesítik. A befolyó összegből az iskola számára szemléltető eszközöket vásárolnak. Eddig már 1200 fo­rint értékű szemléltető eszközt vettek. Minden iskolát ellátnak törülközővel cs mösdófelszere- léssel. (Gál Gábovné.) I keceli anyák egészsége érdekéiben (Tudósítónktól.) Si­keres munka folyik a keceli szülőotthon­ban. Azelőtt a keceli tanyavilágban sok ne­hézséggel küzdött az orvos. Különösen szü­lések alkalmával. Nem egy esetben elkésve érkezett a messzi ui nyákon az orvosi se­gítség. Nehezebb ese­tekben a beteget és f secsomöjéfe a kiskun­halasi, vagy kalocsai kórházba kellett szál­lítani. Antony László kör­zeti orvos és a község lakossága éveken át harcolt a községi szülőotthonért. Fára­dozásainak eredmé­nyeként felépült Ke célén megyénk egyil: legszebb szülőottho­na. A szülések zöme már a szülőotthonban történik. Az asszo­nyok nagy többsége bizalommal keresi fel a szülőotthont. Ezért küzdött Antony László 42 év óta Ke célén. Kezdeménye­zésire létesült Keco Ion az egészségház is. (Lorincz Jánosj Cukrássiláink jelkészülnek as ünnepi forgalomra Dolgozó népünk életszínvonal- emelkedésének következménye, hogy nají-nap után többen kere­sik fel cukrászdáinkat is. Bőví­teni kellett több cukrászdát, mert már nem tudták kielégíte­ni a növekvő igényeket. így el­sősorban a kecskemétit. Ez a cukrászda mái- hetek óta túl van halmozva megrendelésekkel. De bővíteni kellett a kalocsai cuk­rászdát is. Itt korszerű gépek­kel látták el a műhelyt, mely '■■ná.r megkezdte munkáját. Az ünnepek előtt különösen nagy a cukorkakészítmények iránti kereslet. Igen sokan sza­loncukrot kérnek. A fokozott igények kielégítése érdekében a cukrászdák is ráálltak a szalon- cukorka készítésére. A kiskun­halas! cukrászda 15, a kecske­méti 22 és a kiskunfélegyházi pedig 19 mázsát fog gyártani. A cukorka mellett még fenyőfa- díszeket is készítenek. Baján a nagy forgalomra való tekintet­ei üzembe helyezték a -Vén- diófa« cukrászdát is. Ennek a cukrászdának műhelye már iyárUa a szaloncukornál:, Áruház uyíit Bugscou Vasárnap ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének megyénk 23 szövetkezeti kisáru- házát. Az új áruház jelentősen megkönnyíti a hatalmas bugaci tanyavilág áruellátását. A kis- áruház mintegy negyedmillio- forintos költséggel épült. Egy­millió forint értékű árukészle­téből bőven válogathatnak a dol­gozók. A kisáruházzal jobb az áruellátás ebben a közel 30.001- embert számláló tanyavilágban mert^a szükségletek kielégítésé­re nem kell ezentúl messzire utazni. A jo munka eredménye 59 forint 60 fillér jut egy mun­kaegységre a zárszámadási mér­leg alapján a bajai Micsurin ter­melőszövetkezeiben. Klapcsik Já­nos tehenész 780, Pálíi János kocsis 496, Szabadi István nö­vénytermesztő 462, liagi György 398 munkaegységet szerzett. Ha a kapott terményeket is pénzre számítjuk, az egyes családok jö­vedelme a következő: a Klap- csik-esaládé 38.838 forint, a To- mik-családc 35.500 forint, a Sza­badi-családé 34.985 forint. Az egyedül dolgozó Tubik Ferenc IG.23S, Tuska Andrásáé 18.363 lïene Ferenc 1S.683 forint jöve­delemhez jutott. A dolgozók jobb ellátásáért A Bajai Sütőipari Vállalat kö­vetve a kormányprogrammot, aj kemencék felállításával igyek­szik a dolgozókat mind több ke­nyérrel és péksüteménnyel el­látni. Hercegszántón egy mo­dern, munkásvédelmi berende­zésekkel ellátott kétkemences sütődét helyezett üzembe. Ma­darason az igények kielégítésé­re egy újabb kétkemencés üze­met kapcsoltak be a hálózatba. A bajai járás valamennyi sütő­üzeme hétfőtől kezdve megkezd­te a péksütemények .készítését is. A vállalat nem feledkezett meg a dolgozók fokozottabb szo­ciális gondoskodásáról sem. A bajai üzemekben fürdőket léte­sített a tisztálkodási lehetőségek fokozására. ltetegláíogatú’brig «</ Úszódon ' Úszódon a vöröskeresztes ak­tívák beteglátogató brigádokat szerveztek. Ezek a brigádom meglátogatják a betegeket és » helyszínen nyújtanak segítségei. A betegeknek főznek, esetleg n lakást is rendben tartják. Meg­látogatják a gyerekágyas anyá­kat, azoknak uzsonnát visznek*! A munkaszervezésben kitűnt Tamás Istvánná, a községi vö­röskereszt-szervezet titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents