Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-02 / 282. szám

Juhászék rizstermelésről tervezgetnek .\em Kell — mondta a kun- peszéii tanács­elnök, mikor megtudta, hogy tíz hold rizsterületet ütemezett be a község vetéstervébe. — Nálunk nem foglalkozik senki rizsterme­léssel — tette hozzá. Ezzel azonban nem volt elin­tézve a rizstermelés kérdése. Fai-kas András tanácselnök az előbbi kijelentése ellenére eém nyugodott meg. Beszélgetések alkalmával többször szóba került a rizstermelés, amikor egy-egy dolgozó paraszt felkereste a ia- rácsházát, vagy kisgyülések al­kalmával említették. így jutott Juhász P. János fülébe is a rizsiéi mêlés ügye. Piszkálni kezdte a dolog. Össze­ült a családi tanács. Juhász P. János testvéreit is beleavatta a megbeszélésbe. A Juhász-testvé­rek összegyűltek és meghányták- vetették a dolgot. — Nem rossz ötlet a rizstermelés — mondta az egyik — és jövedelmező is — mondta a másik. Végül elhatározásra jutottak. Mire Juhász P. János jelentet­te a tanáesházán, hogy rizst akar­nak termelni, addigra már nyol­cán voltak. Idősebb Fehér József és fia, Antal János, valamint özv. Juhász P. Jánosáé is csatlakozott ként'. 18 mázsa termés esetén 9 ezer forint jövedelemhez ju­tunk., Ha kukoricát termelünk ezen a földön, — amely inkább a gyengébb minőségűek közé tar­tozik, —- legfeljebb 4 ezer forint a bevétel holdanként — a jelenle­gi szabadpiaci árat számítva, A mi talajunk alkalmas a rizster­melésre és talán többet is tudunk termelni, mint a kiskunságiak, mert jobbminőségű a földünk.-Kiballagunk a leendő rizsföld­re, amelytől alig néhány méter­nyi távolságra folyik az Átok- csatorna. — Ez az ötven hold lesz a rizsföid — mondja Juhász P. Já­nos és körülmutat, majd lehajol és egy -pálcával rajzolni kezd a talajon. — Ilyen téglalapalakű lesz. A főcsatorna hosszában Ha­sítja át a téglalapot és. ebből ágaznak szét majd a többi öntö- zőosatornák. A vizet az Átok-csa­tornából -kapjuk. Tele van -bizakodással és öröm­mel, ahogy magyaráz, — Az államtól sok segítséget ka-punk. Az öntözőárkok létesí­tését szovjet talajforgató gépek végzik az állami gazdaságból. Nemsokára megkezdik a munkát. — Tudom, hogy sok munka lesz vele — teszi hozzá elgondol­kozva, — de. bízunk az állam segítségében. Arany ez számunk­ra. Néhány év múlva a rizs lesz a kunpeszéri határ aranya. Most nem úgy van, mint a múltban. A felszabadulás előtt is kísérletez­tek nálunk rizstermeléssel. Ez az igyekezet azonban "csődöt mondott, mert oz államtól sem­minemű támogatást nem -kaptak Némethék. így hívták azt a csa lád-ot, -akik foglalkoztak vele, Most ^ azonban a nép állama segít bennünket és a -rizstermelés nemcsak nekünk jövedelmező, hanem az ország ellátását is segítjük. Közben -kiérünk az Atok csator- na partjára. ..— Van nekünk egy másik ter­vünk is. Látják ott, a túlsó pár­tol alacsonyabb a talaj, ott halas­tavat akarunk létesíteni. *sy bizakodnak, terverget­________ne-k Kun­p esz éren Juhászék és társaik, Ki­használják a lehetőségeket, "amit az állam és a föld nyújt számuk ra. Ilyen lehetőségek azonban nemcsak Kunpeszéren vannak, hanem másutt is, csak ki keli aknázni. hozzájuk. — Nyolcán vagyunk tehát ed­dig — mondotta Juhász P. János, — de még lesz jelentkező. Má­sodik típgsú termelőszövetkezetet akarunk létesíteni a rizstermelés­re. A tanáesházán támogatták a tervet. Továbbították az igényt a járás és a megye fölé, már voi­lait is k:nt és rövidesen meg­kezdik a rizsteiep előkészítésének munkáit. Juliászékat, hogy mond­ják el, mi ösztönözte őket a nagy elhatározásra. Juhász P. János; a Petőfi ter­melőszövetkezet leendő elnöke — állítólag őt javasolja a tagság — elmagyarázza: — A közeli kiskunsági állami gazdaságban láttam tizst termel­ni. 18—20 mázsát adott holdan- Iként, Számoljunk csak: 500 fo­rint a rizs átvételi ára mázsán­FelkeressüK A Bajai Erdőgazdaság dolgozóinak jő eredményei A Bajai Erdőgazdaság dolgozói szorgalmas munkával októ­ber hónapban terven felül 3000 köbméter ipari iát juttattak az Ipar dolgozói számára. Ez a nagyszerű eredmény arra ösztönözte a dolgozókat, hogy még alaposabban, körültekintőbben végezzék a terv teljesítéséért folyó munkájukat. Ennek nyomán emelkedett a versenyzés lendülete, amely a termelés emelkedő számaiban mutatja meg erejét. Az imsósi erdészetben a fogatosok három köbméteres szállítási normájukat 4—4.2 köbméterre fokozták. A napi keresetük 52 forint. A fakitermelési versenyben a bédai erdészet dolgozói 156, a bajai erdészet dolgozói 145 százalékot értele el, A dolgozók jobb tüzifaellátásának biztosítására a hajósszent- györgyi erdészet dolgozói vasárnap is dolgoztak. Ezen az egyet­len napon 70 ürméter fát termeltek ki és szállítottak be a bajai TÜZÊP telepére. Az erdőgazdaság csemetekerti dolgozói a csemetekiemelési munkálatok során 4 millió csemetét emeltek ki, A munka gyors elvégzését segítették a traktorosok, A csemetéket Budapest, Sztá- linváros és az ország többi városainak fásításához biztosították, 2800 hold íöldet trágyáztak le joVÖÉVI többtermésünk egyik alapfeltétele: a talaj ter­melőértékének emelése. Ennek legfontosabb módszere —■ a trá­gyázás, Vaskút szövetkezeti köz­ség termelőszövetkezetei, csoportjai és egyénileg dol­gozó parasztjai az idei őszön 5000 vagon trágyát hordtkk ki a földekre. I Minden munka eredményes- eégét a szervezettség biztosítja. gyahordást is szervezetten vé­gezték. A községi tanács ragy­mennyiségű trágya kihordására mozgósította valamennyi terme­lőszövetkezetet és csoportot, sőt bevonta a munkába a Vaskút határában lévő érsekcsanádi cél- gazdaság üzemegységét is, A szövetkezetek és csopor­tok egymást segítették és pedig olyan alapon, ameny- nyi trágyát a megsegítés so­rán az egyes szövetkezetek és csoportok földjeire ki- hordtak, ugyanannyi meny­Vaskúton nyiség jutott fuvar fejében nekik is. A tanács abból indult ki: mind­egy, hogy a trágya melyik ha­tárrészre kerül, a lényeg a fon­tos, az, hogy a vaskúti földek minél többet teremjenek, A tartalékföldekkel kapcsola­tos új kormányrendelet, rz öt évre szóló bérleti szerződés, az egyénileg dolgozó parasztok ter­melési kedvét is növelte. Ezért az egyénileg dolgozó parasztok is minden fellelhető trágyát ki- hordtak a földekre, A DÓZSA, a Kossuth termelő­szövetkezetek és példájuk nyo­mán a Szabad Föld és a többi termelőcsoportok tagjai ház- ról-házra járták a községet. Ahol trágyára bukkantak, felajánlották ingyenes segít­ségüket annak kihordására. Nem egy helyen meg is vásá­rolták és földjeikre szállították a trágyát. 5000 VAGON trágya így ke­rült ki a vaskúti határba. 2000 hold került le trágyázásra, Hacsak az idei termésered­ményeket vesszük alapul, könnyen kiszámíthatjuk, hogy a trágyázás következ­tében a vaskúti határban másfél mázsával több l-úza és 3—4 mázsával több ku­korica fog teremni holdan­ként a következő évben. Ez pedig egymaga több mint leiét- fogja biztosítani a szövet­kezeti község beadási tervének, Vaskút község dolgozói a trá­Télre készül a kiskunmajsai gépállomás A KISKUNMAJSAI gépállomás november 30-ig őszi talaj- munkatervét 101 százalékban teljesítette. Különösen kiemelkedik teljesítményével a Csontos brigád, amely őszi tervét 109.5 száza­lékban, évi tervét pedig 110 százalékban teljesítette. A gépállo­máson azonban még nem vonták be a gépeket. Még kint zúgnak a földeken, mert a pótszerződésekre többszáz hold őszi talajmun­kát kötöttek. A kedvező időjárás lehetővé teszi, hogy tovább folytassák az őszi mélyszántást és jól is halad a munka. Az el­múlt 10 napban 40 normálhold volt egy-egy gép teljesítménye, de a Kordás brigád, amely a homokosabb kígyósi részen dolgozik, megszántotta a 49 normálholdat is, A GÉPÁLLOMÁS vezetősége segíti a traktorosok munkájá­nak megkönnyítését. Meleg kesztyűket osztottak és minden trak­toros teát, cukrot kap, hogy a forró italtól felmelegetíhessék. A gépállomás központjában, november 1-én megkezdték az üzemi konyhán a főzést és a közelben dolgozó, traktoristák itt kapnak meleg ételt. A gépállomáson készülnek a téli pihenőre érkező traktorok és gépek fogadására. A traktorosokra ismét kemény munka vár; a téli gépjavítás. Tavaly még zsúfolt kis műhelyben és főleg nyitott gépszínek alatt végezték ezt. Az idén másként lesz, AZ EGYIK nyitott cséplőszínt műhellyé alakították. Nemcsak a nyitott oldalát falazták be, de a meglévő fal mellett is emeltek egy téglasort, hogy melegebb legyen a műhely. Fűtésére két kály­hát állítanak be. Itt történik majd a cséplők javítása is. Abban a helyiségben pedig, amelyben jelenleg állnak a cséplők, a forgá­csoló műhely kerül két esztergapaddal. Az így kiürített műhely­ben pedig egyszerre két erőgépet állíthatnak be javításra. rJötmre többel akarunk őszt a ni eg vagyunk elé­gedve idei edrszdmadással. Ma nincs olyan család a csoportban, akinek ne volna hízója. Minden családnak biztosítva van nemcsak a hízott- sertés, hanem a bősé­ges kenyérgabona is. Többen vannak olya­nok, mint a Fekete- csalódj akik ebben az évben csupán kenyér­gabonából 20 mázsa 22 kilót kaptak, azon­kívül % mázsa árpáig nem beszélve a ten­geriről és a burgo­nyáról, valamint az egyéb terményekről. 6500 forint készpénz- részesedéshez jutot­tak. Ez v család, amely 600 munkaegy­séget teljesített j a termelőszövetkezeti jö­vedelmüket, valamint a háztáji gazdaság ho­zamát egybevéve mint­egy 35 ezer forint tiszta jövedelemre tett szert az elmúlt gazda sági évben, e nemcsak ok, hanem a többi család is hasonlóan jó jövedelemben ré­szesült. Csupán ebben az évben öten vásárol­tak új kerékpárt és egyéb számottevő szükségleti cikket. Eredni ényeinkkel azonban nem lehelünk megelégedve. Bár ke­nyérgabonából túl­szárnyaltuk a dolgozó parasztok átlagtermé­séi az idén, azonban a terméshozamot a jö­vőben fokozni akarjuk. Emelni akarjuk a ho­zamot az állattenyész­tés vonalán is. Már most hozzáfogunk az előfeltételek megte­remtéséhez. Igaz, hogy az ösfri vetéseinket két nappal később fejez­tük be, mint ahogy ezt a minisztertanács határozata kimondja, azonban az őszi beta­karítási munkálato­kat határidőre befe­jeztük. Most azon dolgozunkj hogy az. istállótrágyát a leg­rövidebb időn belül kihordjuk a földi 6< Tudjukhogy a talaj­erő fokozása az egyik feltétele a jobb ter­mésnek, et akarjuk, hogy a jövő évben az idei 3 kilogramm helyett 6 kilogrammot osszunk kenyérgabo­nából egy munkaegy­ségre. Jövőre minősé­gileg jobb állatállo­mányt akarunk és ta­karmánybázisunkat is növeljük. Az állatte­nyésztés megjavításá­val pénzrészesedésün­ket is jelentősen tudjuk emelni. Ifj. Halutka János. Lakitelek, Micsurin termelöcsoport. Ami nem tetszik a dolgozóknak Nagyobb gondot a szükségletek jó kielégítésére A JÁRÁSI pártbizottság már sokszor bírálta és felelősségre vonta a kiskőrösi földművesszövetkezetek Járási Szövetségét, hogy fordítson nagyobb gondot a falu dolgozóinak áruellátására és szükségleteinek kielégítésére. A soltvadkerti földművesszövetkezet tázlári fűszerüzletének egyik raktárában 10 mázsa kenyeret raknak gondatlanul nap mint nap egymásra, így a kenyér formája és a minősége nem kielé­gítő. A földművesszövetkezetnek van deszkája, amiből lehetne megfelelő polcokat készíteni a kenyér tárolására, csupán a mun­kadíjat kellene a szövetkezetnek kifizetni. Ezzel azonban a szö­vetkezet ügyvezetője keveset foglalkozik és még kevesebbet a Járási Szövetség. Nem törődnek a dolgozók egészségvédelmével, mivel rendetlen és szemetes helyiségben tárolják a kenyeret. ITT AZ IDEJE annale, hogy a járási kereskedelmi osztály és a Járási Szövetség felismerje a dolgozók szükségletét és igyekez­zen azt jobban kielégíteni. Ne várjanak minden kérdés megol­dásának utasítást, aláírással és bélyegzővel ellátott papírokat; m PAPP JÁNOS. Kiskőrös, járási pártbizottság. Jóhungsású körlevelek helyett több gyakorlati h egítséget... Pártunk Központi Vezetőségé­nek október 30-i határozata fog­lalkozik a főldművesszövetkezete'; kérdésével is. A határozat leszö­gezi, hogy a falu jobb áruellátá­sának érdekében a földműves- szövetkezeteknek sokkal jobb munkát kell végezni, mint eddig. Szövetkezetünk dolgozói ezzel egyet is értenek. Tudjuk azt. hogy pártunk és kormányunk célkitű­zéseinek megfelelően a szövette^ zeti boltokat azért létesítették falun, hogy a dolgozó parasztsá­got áruval ellássák és felesle­ges termékeiket felvásárolják. Újságcikkeken keresztül sok­szor bírálják a íöldmüvesszövet- kezetek ügyvezetőit azért, hogy nem lehet egyes árukat a boltban vásárolni. Nem lehet kapni lámpa- üveget). Jcocstkenöcsöt, papírárut, cukorkát, vagy máé. árufélesé­get. Sok esetben a hiba nem a föld m ü v e sszö ve t keze t nél, hanem az elosztó nagykereskedelmi vál­lalatoknál van. Az üvegértékesítő Nagykeres­kedelmi Vállalat már három hó­nap óta nem szállított árut arra hivatkozva, hogy nincs szállító­eszköze. így természetesen felve­tődik a kérdés, miért nem megy a foldmüvesszövetkezet áruért, mikor van gépkocsija? Erre azt a választ tudjuk adni, hogy a nagykereskedelmi vállalat Kecs­keméten van és 30 .kilométernél messzebb van községünktől. így ez nem áll módjában. így próbálunk segítséget kérni a Járási Szövetségtől, innen megy tovább kérésünk a MESZÖV-höz, majd az országos szervhez, a. SZÚVOSZ-hoz. Mire kérésünk el- ntézést nyei, addig néhány hónap telik el csupán, és végsősorban a dolgozó parasztok kérelme és jo gcs sérelme nem nyer idejében elintézést. Szövetkezetünk szerette vblha üzembe helyezni a fcukaricadarálő- gépet, mivel erre nagy szükség lett volna, mert a községben nincs darálóüzem. Mivel a gép meghaj­tásához egy új motorra van szük­ség, ezért a felsőbb szerveinkhez fordultunk. Ezzel kapcsolatban megkezdődött a szokásos levele­zés a járás, a megye és az orszá­gos szerv között. Áz idő múlott. A község doigoző parasztjai jogo­san sürgetik a daráló felállítá­sát. Az címűit időben « Járási Szövetség titkára szóbelileg uta­sította a szövetkezetét a daráló- üzem felállítására. Ez meg is i öltént — a közép- és felsőszer- vek engedélye nélkül. Vájjon,, mit szólnak ehhez a felsőbb szer­vek? A felsőbb szervek vezető' elmondják a szokásos kérdései.'' tömkelegét, hivatkoznak Ilyen rendeletre, olyan rendeletre és adnak tanácsot, hogyan _ kelleli volna az egészet elvégezni. Falun a íöldművesszövetkeze- tek, hogy betöltsék hivatásukat, szükséges, hogy a felsőbb szer­veiktől sokkal több támogatást és segítséget kapjanak, mint eddig'- A ióhangzású körlevelek helyett pedig több gyakorlati segítséget nyújtsanak a felügyelő szerven, Kincses Tamás földmíívesszövet­kezeti ügyvezető, Öregcsertő. Készülnek a zárszámadások A kiskunhalasi járásban is egyre több termelőszövetkezet zárszámadása készül el. A kun- fehértói Vörös Hajnal tsz is je­lentette, hogy elkészült a zár­számadása. Ez 82.837 forinttal aktívan zárul. Ugyancsak akií- van zárult a borotai Uj Élet tsz zárszámadása is. Itt a mérleg 47.722 forint tiszta jövedelmet mutat ki.

Next

/
Thumbnails
Contents