Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-13 / 292. szám
táridőre az előírt súlyhatárt elérje, 19, § (1) Hízót tsertes beadásánál a kötelezettségen felül beadott ■élősúlyt a termelő kívánsága aszerint vagy szabadiéi vásárlási !áron kell kifizetni, vagy a beadási ár kifizetése mellett a termelő következő évi núsbeadási .kötelezettségének teljesítésébe kell beszámítani. (2) Vágómarha-, vágó juh- és baromfi beadásánál a húsbeadási kötelezettségen felül beadott élősúlyt szabad felvásárlási áron kell kifizetni. (3) A húsbeadási kötelezettség teljesítésére a termelők egy-egy hízottsertést vagy vágómarhát önkéntes társulás «lapján közösen is beadhatnak. ÍA beadasra földterületük nagyságától függetlenül társulatnak és a társulok szama nincs korlátozva. A beadásra társult ter- nnelői. a hízott sertés vagy vágómarha beadásáért egyetemlegesen felelősek. (1) Az állathízlalási és állatnevelési szerződések alapján a begyűjtő vállalatoknak átadott állatokat a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem lehet beszámítani. Az 1952. és 1953. evben megkötött üszőnevelési, tinónevelési és bikanevelési szerződések alapján az 1954. évben határidőre átadott állatokat azonban a szerződések feltételei szerint az 1954. évi húsbeadási kötelezettség teljesítésébe be kell számítani. (2) A begyűjtő vállalatok által megvásárolt törzskönyvezett tenyészállatokat (sertés, szarvas- marha, juh) az eladó húsbeadás, kötelezettségének teljesítésébe be kell számítani. Ezeknek az álatoknak a beadására társulni nem lehet, (3) A sertésvágás után kötelező zsírbeadás továbbra is fennmarad, ez a húsbeadási kötelezettség teljesítésébe nem számít be, 20, § IV. rész Tej beadási kötelezettség 81. § (1) Tejbeadásra kötelesek: a) Azok a termelők, akiknek szántó- és rétterüiete együttesen az egy kát. holdat eléri, vagy meghaladja, b) azok a tehéntartók, akiknek szántó- és rétterüietük nincsen vagy egy kát. holdnál kisebb. (2) 1954 január 1-től kezdve a második és további tehenek után a külön tejbeadási köteiezettseg megszűnik. (3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságában tartott tehén mentes a tejbeadási kötelezettség alól. 22. § A tejbeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából az ország terü-ete a termelési adottságok és a szarvasmarhafajták alapján 4 tájegységre oszlik. Az 1954. évi tejbeadási köte- .ezettség. ‘ 23. § (1) Az 1954. evben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a nyolc kát. hold vagy ennél nagyobb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők tej beadási Kötelezettsége — teheneik számára tekintet nélkül —> kát. holdanként a következő: tz évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV, Tájegység területén kh-ként mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportos tagjai dolgozó parasztok nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok (2) A nyolc kát. holdnál kisebb szántó- és rétterületen gazdálkodó termelők, vasamint a főídnélküli és az egy kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók tejbeadási kötelezettsége az 1954. évben — földterületük nagyságára és teheneik számára tekintet nélkül — a következő: alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai dolgozó parasztok és föld- nélküli vagy egy k. holdnál kisebb szántó- és rétterük-« tel rendelkező tehéntartók nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok Az évi tejbeadási kötelezettség I. II. III. IV. Tájegység területén összesen liter 21. § (1) Az 1954. évben az olyan tehéntaxtónál, akinek háztartásában legalább négy 14 éven aluli gyermek, illetve hatósági orvosi bizonyítvány szerint állandó tejtáplálásra szoruló beteg van, a tejbéadási kötelezettséget 120 literrel és minden további ilyen személy után meg 30—30 literrel kell mérsékelni. (2) Az 1953 szeptember 1. után alakult mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, továbbá az alapszabály szerint működő ilyen I. és II, típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai egy évig a tejbeadási kötelezettségből 20 százalék kedvezményt kapnak. (3) Az olyan termelő tejbeadási kötelezettségét, akinek tehene nincs, ha előhasi üszőt állít be, az elléstől számított egy évig el kell engedni. (4) A rizsvetesterületek a tej- beadási kötelezettség alól mentesek. (5) A tejbeadási kötelezettség mérséklése esetében levonásra Kerülő tejmennyiséget — a termelő kívánsága szerint — vagy egész évre arányosan elosztva, vagy a termelő által megjelölt hónapokban kell elengedni. 25. § (1) Az a termelő, aki tehenet tart, tej beadási kötelezettségét tejjel köteles teljesítem. A tehéntej helyett minden megkötés nélkül juhtejet és juhgomo- lyát is lehet beadni. A tejbe- üdási kötelezettség szempontjából 10 liter tejnek öt liter juh- tej vagy egy kg. juhgomclya felel meg. (2) A tejbeadási kötelezettség teljesítésére beadott tehéntejből legalább 3.4 százalék, a juhtej- nél legalább 6 százalék, a juh- gamolyanál legalább 47 százaiéit zsírtartalom kötelező. (3) A tejbeadási kötelezettséget évenként 270 napon keresztül folyamatosan, naponkénti tejbeadással kell teljesíteni. Indokolt, esetben egyszerre több napra eső tejmennyiség előre is beadható. (4) A tejbeadási kötelezettséget a folyamatos, naponkénti tejbeadásnak megfelelően — a beadásra köteles termelő meghallgatásával — havi részletekre kell felbontani. A termelő az egy-egy hónapra mega lapított tejmennyiséget köteles a hónap utolsó napjáig beadni, 26. § Cl) Az a termelő, akinek tehene nincs, tejbeadási kötelezettségét — amennyiben azt nem tehéntejjel, juhtejjel vagy juhgomo- lyával teljesíti — a húsbeadásí kötelezettség teljesítésére beadható állatokkal és állati termékekkel köteles teljesíteni. Ilyen esetben a termelő a tejbeadási kötelezettség helyett a gazdaságához tartozó szántó és rét együttes területe után kát. holdanként három húskilogramm húsbeadást köteles teljesíteni. ■ (2) A tejbeadási kötelezettség: helyett előirt húsbeadást a termelő a húsbeadási kötelezettségének teljesítésére beadható bármilyen élőállattal, vagy állati termékkel szabad választása szerint teljesítheti. Az 1055. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség. 27. § (1) Az 3955. évtől kezdve érvényes tejbeadási kötelezettség tájegységek szerint a következő: Szántó és rét Az évi tejbeadási kötelezettség együttes területe: I. II III. IV. Tájegység területén liter Kát. holdanként Mezőgazdasági termelőszövetkezetek 22 39 IS 15 Alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai: Az egész terület után összesen: 25 kát. hold. vagy nagyobb Teheneik számára való tekintet nélkül összesen földnélküli és 1 kát. holdnál kisebb szántó- és rétterülettel rendelkező tehéntartók (2) A nagy gazdák és egyéb falusi kizsákmányolok tej- beadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú szántó- és rétterületére egyébként megállapított tejbeadási kötelezettségénél 5 százalékkal magasabb. (3) A tejbeadási kötelezettségből az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és az alapszabály szerint működő, újonnan alakult I., vagy II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak járó kedvezmény, továbbá az előbasi üszők beállítása után adott egyévi mentesség és a rizsvetésterületek mentessége az 1955. évtől kezdve is változatlanul fennmarad. A gyermekek és tejtáplálásra szoruló betegek részére adott kedvezmény 3955. évtől kezdve érvényes alacsonyabb tejbeadási kötelezettségre való tekintettel megszűnik. (4) A tej beadási kötelezettség teljesítésére és helyettesítésére vonatkozó szabályok az 1955. évtől kezdve is változatlanul érvényben maradnak. V. rész Borbeadási kötelezettség 28. § (1) Borbeadásra az a termelő köteles, akinek összes szőlőterülete a 400 négyszögölet eléri, vagy meghaladja. (2) A borbeadási kötelezettség megállapításánál a szőlő- terület tényleges nagyságát kell alapul venni. (3) Az újtelepítésű szőlőterületeket a termelő többi szőlőterületéhez hozzászám í- tani nem szabad. Az ilyen szőlőterületek után. a telepítéstől számított 4 évig borbeadási kötelezettséget nem szabad megállapítani, az ötödik évben pedig csak a borAz évi borbeadási Tájegység területén 11.5 malligánd-fokos borban kát;, holdanként liter Mezőgazda sági termelőszövetkezetek Alapszabály szerint mii-, ködő J. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai Dolgozó parasztok Xagygazdák és egyéb falusi kizeákmáuyolók 31. § (1) Ha a termelő a szőlőterületén több mint 20 százalékos tőkehiányt pótol, bérbeadási kötelezettségét a pótbeadási kötelezettség felét kell előírni. (4) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdaságához tartozó szőlőterületek a borbeadási kötelezettség alól mentesek. 29. § A borbeadási kötelezettség m értékén ok m egű 11 a pítása szempontjából az ország területe öt tájegységre oszlik. 30. § A borbeadási kötelezettség mértéke tájegységek szerint a következő: kötelezettség I. II. III. IV. V. 104 128 160 181 208 168 208 24S 288 32S 176 224 261 312 311 224 288 311 416 14S lúgtól számított 4 éven keresztül a pótlás százalékos arányának megfelelően mér- -ékelui kell. (2) 25 százalékos, vagy ezt meghaladó elemi kar esetében az egyes termelők borbeadási kötelezettségét a kárt szenvedett szőlőterület nagyságának és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell, 32. § (1) A borbeadási kötelezettséget bor, must. borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával kell teljesítem. (2) A borbeadási kötelezettséget _ 31.5 malligándfokos minőségű borban kell megállapítani. Ha a termelő a borbeadási kötelezettséget ennél magasabb malligánd- fokú borral teljesíti, a fokátszámításnak megfelelően kevesebb, alacsonyabb mai- 1 igándfokú bor beadása esetén pedig megfelelően több bort kell beadnia. (3) Must beadásánál 100 liter 11.5 malligándfokos bornak 105 liter 38 cukorfokos must felel meg. Magasabb cukorfokú mustból a cukorfok-átszámításnak megfele- 'ően kevesebbet, alacsonyabb cukorfokéi mustból pedig mee-felelően többet kell beadni. (4) A borszőlővel a bor beadási kötelezettséget azokon a helyeken lehet teljesíteni, ahol a borforgalmi vállalatnak erre átvevőhelye van. A borbeadási kötelezettség tel- iesítése szempontiából 100 liter bornak 130 kg borszőlő felel meg. < (5) Az a termelő, akinek' szőlőterülete egészben, vagy részben csemegeszőlővel van beültetve, borbeadási kötelezettségét a megyei zöldséges gyümölcsforgalmi vállalatokhoz beadott csemegeszőlővel is teljesítheti. A borbeadási kötelezettség teljesítése szempontjából .100 liter bornak 130 kg csemegeszőlő felel meg. (6) A begyűjtési miniszter egyes termelőket kötelezhet arra, hogy borbeadási kötelezettségüket kizárólag bori illetőleg must, borszőlő, vagy csemegeszőlő beadásával teljesítsék. (7) A termelő a bort és mustot az átvételi helyre saját bordójában köteles beszállítani és az állami, vagy szövetkezeti begyűjtő kíván < ságára köteles a bordót — átvételi elismervény ellenében — előre megbatározott ideig használatra átengedni. Az állami, vagy szövetkezeti begyűjtő köteles a használatra átvett bordóért a hatóságilag megállapított hordóhasználati díjat a termelőnek megfizetni és az előre meghatározott időpontban ugyanazt a bordót visszaadni. VI. r é 8 /. \x állami la i’taJéktoldekbö I h aszonbéi'cl < lm*I« Értek beadási kötelezettsége 33. § Az állami tartalékföldekböl haszonbérelt területek után kedvezményes terménybe adási, húsbeadási és borbeadási kötelezett- séget keil teljesíteni, á tejbeadási kötelezettség alól a haszonbérleti tartalékföldek mentesek. 34. § (1) Az állami tartaléktöldek- bői haszonbérelt szántó- és rétterületek kedvezményes terménybeadási kötelezettsége a terület nagysága és kataszteri
