Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-12 / 291. szám
Fegj vevsvü sicáci Vieí na 111 nak ! Vietnam licit» népe alig íejezte be győzelmes harcát a japán fasiszta területrablók ellen, 1945 szeptemberében újból harcb; kellett szállnia, ezúttal a francia imperialisták ellen. Azóta folyik a vietnami nép nemzeti felszabadító harca, azóta folytatja gyarmatosító háborúját az amerikai zsoldban álló francia imperializmus. Ez a háború népelnyomó háború, nem a francia nép, hanem az amerikai és francia imperialisták érdekében folyik. A nyolc év óta folyó háború óriási áldozatokat követel. Évi 250 milliárd frank és egész francia korosztályok — tisztek és katonák — elvérzése jelzi ennek az értelmetlen vérontásnak az útját. Jellemzi a francia nép véleményét a háborúról, hogy a nép »szennyes háború«-nak nevezi. Mennél tovább tart ez a »szennyes háború« Indokínában, annál inkább világossá válik a francia nép előtt, hogy ez a háború — amelyhez a francia nép szolgáltatja a vért *— nem a francia nemzeti célokért, hanem amerikai érdekekért, amerikai pénzért és amerikai pozíciókért folyik. A népi tiltakozásnak mindinkább növekvő ereje kényszeríti még a francia burzsoázia bizonyos köreit is, hogy szembeforduljon ezzel a kilátástalan, eleve kudarcra ítélt rabló háborúval. A vietnami és francia nép már régen felismerte azt a tényt, hogy a francia gyarmatosítók mögött (a háborús költségek mintegy 40 százalékával) az amerikai imperializmus áll, amelynek segítsége nélkül a francia expedíclós hadsereg már régesrég végleg vereséget szén vedett volna. A stratégiai terveken kívül az amerikaiak Indokínai gazdasági szempontból is rendkívül fontosnak tartják. Egyre nyilvánvalóbb az amerikai kormány törekvése, hogy egyrészt monopolisztikus helyzetet biztosítson magának a világ egyik leggazdagabb országában, másrészt haditámaszpon- tokat létesítsen itt is a Kínai Népköztársaság ellen. A háborús évek során az is egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy minden újabb amerikai fegy- verszáilítmány azt jelenti, a francia imperializmus újabb és újabb gazdasági és területi engedményeket tesz az erősebb amerikai vetélytársnak. Ma már a »szennyes háború« megszüntetéséért harcoló minden francia előtt világos, hogy Francia- ország Indokinában Amerika zsoldosának szerepét tölti be, s hogy a francia kormány, amerikai érdekekért küldi vágóhídra a francia hadsereg zömét. Ezt bizonyítja az is, hogy a francia közvélemény messzehangzó tiltakozása ellenére 385 millió dolláros amerikai vérdíj fejében a Laniel-kormány a háború továbbfolytatása, sőt kiszélesítése mellett kötelezte el magát. Úgy látszik, a francia kormány mit sem tanult abból a történelmi leckéből, amelyben a hős vietnami nép, részesítette a háború évei alatt. A háború nyolc évét ugyanis — az amerikai repülők, hadihajók, ágyúk, stb. ellenére — sorozatos francia kudarc jellemzi. Nemrégiben például a »legnagyobb támadásnak« meghirdetett »Sirály« hadművelet csúfosan összeomlott. Ebben a támadásban a franciák mintegy 4 ezer főnyi veszteséget szenvedtek s kénytelenek voltak visz- szavonulni a Vörös-folyó deltájáig. A sorozatos kudarc, a fokozódó népi követelés, s az amerikaiak kox-eai kudarcának vi- lágvisszhangja előbb-uíóbb itt is tárgyalásra kényszeríti az imperialistákat. A vietnami nép is békét akar. A koreai fegyverszünet óta egyre hangosabb a követelés: »Fegyverszünetet Vietnamnak!« Ennek a követelésnek adott újabb hatalmas erőt Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének a napokban közzétett nyilatkozata, amit az »Expressen« című svéd lapnak adott, amelyben hangoztatja: »A háborút a francia kormány kényszerítette a vietnami népre... ha azonban a francia kormány az elmúlt évek tanulságán okulva hajlandó fegyverszünetet kötni és tárgyalások útján megoldani az indokínai kérdést, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és népe kész megvitatni a francia javaslatot.« Mondanunk sem kell, hogy milyen óriási jelentőségű e javaslat a nemzetközi helyzet enyhülése szempontjából, ha figyelembe vesszük, hogy a koreai fegyverszünet megkötése óta az egyetlen nagyméretű haderőt fegyverbe állító háború Vietnamban folyik. Az is ismeretes, hogy e nyilatkozat bombaként hatott Párizsban, de legalább annyira Washingtonban Ezúttal ismét szavukon fogták gyarmatosító »hadurakat«: igen is, reális lehetőség van az incío kínai háború befejezésére. Tár gyalni keil! A vietnami nép mái' a háború kezdete óta több békejavaslatot és békegesztust tett francia kormány felé. A mos tani nyilatkozat betetőzi az ed digi kísérleteket. Bezzeg kap kodnak most a gyarmatosít urak. A francia kormány »hi vatalos« javaslatot kíván, Nixon az Egyesült Államok, alelnöke gyorsan kijelenti: »Semilyen kö rülmények között nem szabad tárgyalásoknak kezdődniök.« - Bao Daj sietve leszögezi, hog ellene van a tárgyalásoknak. - Malájföldi és szingapúri ango-1 körök veszélyesebbnek tartják fegyverszünetet, mint a »szeny nyes háború« folytatását. Hiá ba azonban a háború folytatását követelő maroknyi csopor rikoltozása, Koreában sem ez volt a döntő, hanem a vnág népeinek egységes békekövetelése, s a hazájuk szabadságát védel mező népi erők minden ameri kai és liszinmanista támacást szétzúzó vasökje. Ho Sí Minh nyilatkozata a vl lág népeinek követelését tűk rözi: tárgyalni, tárgyalni, tárgyal «1. E nyilatkozat új, az ed diginél kedvezőbb helyzetet teremtett Indokínában a tárgya lásokra. Nagyszabású, határo zott és kemény küzdelmet kell tehát indítani a »fegyverszüne tét Vietnamnak!« jelszó valóra váltásáért, azért, hogy a népek ellenségei ne tudják megakadá lyozni « nagyszerű új békekezdeményezés valóraváltását. Mao Ce-Tungr elnök, Kína első választásai i alkalmával december 8-án leadta szavazatát Peking. (U.i Kína) Mao Co Tung elnök december 8-án leadta szavazatát az első kínai választások alkalmával. Mao Ce-Tung a pekingi El szitun választókerületben szavazott az összkínai népi gyűlés Hszitan-kerületi képviselőinek választásán. (MTI) Megkezdődött az olasz közalkalmazottak hatalmas arányú sztrájkja Kóma, (MTI) jelentése közli, bogy Ölasz országban megkezdődött a közalkalmazottak hatalmas- arányú sztrájkja. A jelentés megállapítja, hogy a sztrájkmozgalom „a dolgozók nagy tömegét érinti’’, rámutat a jelentés arra is, hogy a Mi' láno. Kóma és Palermo vasútvonalakon a vonatok csak a katonaság segítségével közA Szakszervezeti Világszövetség- titkárságának nyilatkozata a kenyai eseményekről Az „AFP” I lékednek. „A postai alkalma Izottak sztrájkja — folyta tódik az ..A FI**’ közlemény« — úgyszólván teljes. Az in torurbán-telefonok nem működnek és a leveleket sem hordták ki. Eómábau a köz épületeket fegyveres rendőr ség őrzi. A minisztériumokban is igen megnövekedett £ sztrájkolok száma. Az „AFF” befejezésül közli hogy a sztrájk más közszolgáltatási üzemet is érint. Bées (TASZSZ) A Szakszervezeti Világszövetség titkársága sajtónyilatkozatot adott ki a kenyai eseményekről. Az SZVSZ több, mint 80 millió különböző meggyőződésű és beállítottságú dolgozó nevében ismét energikusan tiltakozik a Kenya afrikai lakosságára ráerőszakolt kegyetlen életviszonyok ellen -— hangsúlyozza a nyilatkozat. Az SZVSZ üdvözli a kenyai dolgozók és az afrikai lakossá? igazságos és hősies harcát, melyet az emberi jogokért, az elemi polgári szabadságjogokért, a (függetlenség és önrendelkezési jogáért vívnak. Az SZVSZ felhívja minden ország valamennyi dolgőzóját és szakszervezetét, minden demokratát, minden az igazságra és a világbékére törekvő embert, hogy követeljék a védtelen afrikaiak százait kivégző angol fegyveres erők bűnös cselekedeteinek megszüntetését. Az SZVSZ felhívja a világ dolgozóit és szakszervezeteit, vállaljanak testvéri szolidaritást a kenyai dolgozókkal és a bennszülött lakossággal jogos követeléseik kielégítéséért és az elnyomó zsarnoki uralom ellen vívott harcban. (MTI) Tiltakozó tüntetés Marshall Nobel- békedíja ellen Sztahanovista tanácskozás a vasutasok szakszervezetében Pénteken délben a vasutasok szakszervezete sztahanovista tanácskozást rendezett, amelyen megbeszélték az «00 kilométeres mozgalom jelenlegi állását és a téli forgalomra való felkészülést. Az értekezlet részvevői beszéltek arról, hogy ez a mozgalom nemcsak a mozdony- vezetők, hanem az összes vasutas dolgozók mozgalmává kell. hogy szélesedjék. (MTI) London, (TASZSZ) Oslóból érkező közlemények szerint tegnap, amikor átadták a Nobel-békedíjat Marshall tábornoknak, az Egyesült Államok volt külügyminiszterének, az oslói egyetem dísztermében röplapokat osztogattak, melyeknek szerzői tiltakoztak az ellen, hogy Mar- shallt békedíjjal tüntessék ki. Az átadási ünnepség félbeszakadt. A rendőrség erőszakkal eltávolította a díszteremből a röplapokat terjesztő fiatalembereket. A röplapokon ez állt: .Marshall a maga ..tervével*’ elősegítette azt, hogy az atlanti egyezmény két ellenséges táborra bontsa a világot. Az ő műve is a háború előkészítése. Tiltakozunk az ellen, hogy a Nobel-békedíjat a háború megszervezéséért ítéljék odú.’’ Lengyel vendégek hazánkban A magyar-lengyel kulturális csereegyezmény keretében kétheti vendégszereplésre Budapestre érkezett Stanislav Skrovvaczewski állami díjas lengyel karmester. Ugyancsak Budapestre érkezett Grzegorz Radomski. a lengyel kulturális és művészetügyi minisztérium kultűr- otthonosztályának vezetője. Kétheti tartózkodás során a magyar kultúrotthon-moz- galom kérdéseit tanulmányozza. (MTI) (.MTI) A bermudai értekezletet értékelő sajtókommentárok, annak megállapítása mellett, hogy az egyetlen pozitív eredmény a Szovjetunió jegyzékére adott válasz, mind sűrűbben foglalkoznak az ..európai védelmi közösség” francia részről történő ratifikálásának kérdésével. Egyes lapok — mint a „Neue Züricher Zeitung" már arról írnak, hogy ha a franciák nem ratifikálják az egyezményt, ha tehát ,,az európai védelmi közösség meghiúsul’4, válság Úti fel fejét az atlani szövetségen belül... Nem kielégítő vigasznak tekintik azt a Bermudákon elhangzott kijelentést, hogy Franciaországot az atlanti szövetség három nagyhatalma egyikének tekintik. A „La Suisse” című svájci lap felteszi a kérdést, „vájjon Franciaország kapott-e biztosítékokat az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától a német újra felfegyverzést illetőleg, hogy nem áll majd teljesen egyedül Németországgal szemben?’4 A lap úgy véli. hogy „Bidault üres kézzel tért vissza a Bermuda ki ül.” % , Figyelemroméi tó Harold Kingnek, a „Reiiter”-iroda tudósítójának hírmagyarázata az angol-francia viszony legújabb fejleményeiről. ,,A bermudai értekezlet ártott a francia-brit kapcsolatoknál:! - állapítja meg King — és* újból csökkent annak, az esélye, bogy a francia parlament jelenlegi nemzetek fölötti formájában ratifikálja az ..európai védelmi közös- ség”-et, felállító szerződésig Francia politikai és sajtókörökben nagy elkeseredő» uralkodik az angolokkal szemben. A ^ sajtó jelentések felháborodással számolnak boncokról a megengedhetetlen támadásokról és szemrehányásokról, amelyekkel Churchill Franciaország magatartását illette a bermudai találkozón. Akár van alapjuk ezeknek a jelentéseknek, akár nincs, bizonyos, hogy megszilárdítják az „európai védelmi közösség’4 elleni frontot a. francia nemzetgyűlésben4’ — jegyzi meg végül a tudósító. « Eisenhower elnök beszédének amerikai sajtóvisszhangja New York (TASZSZ) Az amerikai lapok munkatársai kommentálják Eisenhower elnöknek az ENSZ közgyűlése teljes ülésén elhangzott beszédét, valamint az elnöknek azt a javaslatát, hogy létesítsenek -Atom- alapot«. A »The New York Times« szerkesztőségi cikkében a beszédet »a nyugat kezdeményezése« jelének tekinti, »mind a hidegháború területén, mind pedig a béke megteremtése érdekében diplomáciai úton tett erőfeszítések területen«. Lippmann, a »New York Herald Tribune« kommentátora Elsenhower atomtervével foglalkozva a többi között a követke« jaaz sőt Ez zőket írja: »Az új amerikai vaslat nem irányozza elő atomfegyver korlátozását, még szabályozását sem.« — Lippmann véleménye szerint »e javaslat mellett szól«. A »New York Daily News« c, lap a többi között ezt írja Eisenhower beszédéről: »Az a véleményünk, hogy ez a beszéd, mint propaganda — erőfeszítés, kiváló volt.« A lap azonban hozzáteszi: az elnök tervében »úgy hisszük, egész sor olyan csapda van, amelyek miatt az Egyesült Államokat kudarcok érhetik, sői igen valószínűen ba.) is érheti.« Az Eisenhower- beszéd angol és írancia sajtóvisszhangja London. (TASZSZ) A „Daily Worker44 szerkesztőségi cikké ben elítéli Eisenhowernek az ENSZ-közgyűlése előtt az atomháború kérdéséről mondott beszédét. ,,Természetesen • hasznos enne bizalmas tárgyalásokat kezdeni az atomproblémákról, azonban nem lehet; sokat mondani azokról a javasla tokról, amelyekkel — mint Eisenhower kijelentette — az Egyesült Államok az e tárgyalásokon részvevő hatalmakhoz fordul. A beszédben egy szó sem esett az atomfegyver betiltásának szükségességéről.’4 A .Daily Mail” szerkesztőségi cikkében helyesli Eisenhower beszédét. Eisenhower terve nem hasonlít Baruch által 1946-ban beterjesztett tervhez, mert „nem kísérik semmiféle feltételek” jegyzi meg a lap. A „Daily Telegraph“ szerkesztőségi cikkében elismeri, hogy „Hiba lenne' Eisenhower tervét úgy értékelni, mint unely az atomháború lehetőségének elhárítására irányul. cikkíró azonban azt állítja, hogy „dicséretet érdemel” az Inök javaslatának alapeszméje. Parim. Az ..Humanité” közli Pierre Conrtade „Ali rejlik az Eisenhower-terv mögött?” című cikkét. Courtade a többi között ezt írja: „Egyáltalán nem kótsé- gcs, hogy Eisenhower elnök az ENSZ-ben elhangzott beszédével ..hatást’4 igyekszik elérni. hogy kiegyenlítse a bermudai tanácskozás nyilvánvaló kudarcát. Ezenkívül nyilvánvalóan jelentékeny szerepet játszott, az a körülmény, hogy az Egyesült Államok már nem rendelkezik a hírhedt,.atomtitok’4 monopóliumával.” Marcel Fourrier ezt írja a „Libération”-ban: „Mindenekelőtt kategorikusan el kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. hogy az urán és lánc-reakciós anyagkészletek ne legyenek felhasználhatók a lakosság tömeges irtására. A népek ezt akarják.” A „Franc Tireur” szerint ■ .Ei senho wer kezdem ényezése” „hatalmas távlatot” nyit. az atomenergia békés célok érdekében történő fel- tasznúlására.4’ A lap arra szólítja fel olvasóit, h így jenek az „amerikai elnök őszinteségében.” Bern. A svájci burzsoá sajtó Eisenhowernek az E N SZ - k ö zgy ű 1 é»e n mondott beszédét „szenzációsnak”, az „együttműködésre irányuk jóakarat megnyilvánulása nak’4. „a bizalmatlanság elleni rohamnak” nevezi. II bermudai értekezlet és Franciaország — Sajtószemle —
