Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-11 / 290. szám

A bajai Vörös Fény termelőszövetkezet győzedelmes zárszámadási közgyűlése A tagoknak a múltévi íöldjára­Minden szál takarmány egy falat hússal és tejjel többet jelenthet Az ágasegyházi állami gazdaság vezetősége már elfelejtette a tavalyi telet, A súlyos, gondterhes téli hónapokban a gazdaságból ketten-hárman is járták a határt, hogy takarmányt vásároljanak* a jószágoknak. Gedai és Lévai elvtársak esténként elfáradva, agyonfázva értek haza, nem egyszer eredménytelenül. A jószág­gondozók epedve várták a napi takarmányszálítást, fogatosafnk naponta 25—30 kilométerről hordták. Volt eset, amikor a beszerzők hasztalan fáradtak. Ilyenkor bizony a jószággondozók sóhajtva gondolták: csak rozsszalmát tudnak adni az állatoknak. A jószá­gok sokszor maguk alól ették fel az almot, Súlyos hónapok vol- tak, fájt az ember szíve, ha a csontig soványodott állatokra né­zett. Az a feladat, hogy állattenyésztésünket fejlesszük, hogy több Olcsó hússal és tejjel lássuk el dolgozóinkat — bizony lelkiisme­retes, tervszerű gazdálkodást kíván. A gazdaság vezetősége nem látja ezt világosan. Nem becsü­lik meg az idei bő takarmánytermést, engedik, hogy a drága érték semmivé váljék. Bizonyítja ezt a silógödrök mellett töhkre- menő drága takarmány, amelynek minden szeme aranyat ér, minden szál takarmány egy falat hússal, vagy egy korty tejjel többet jelenthetne. A köncsögi állomáson, a gazdaság lakterületén otthagytak, tönkretetlek, sóderral összekevertek vagy 20 mázsa répaszeletet, Ugyanezen a rakterületen ott fekszik kb. egy vagon törött-tégla, amit esetleg töltésnek lehet már csak használni, A gazdaság vezetőségének meg kell tanulnia takarékoskodni az ilyen értékekkel, népünk vagyonával, ,j, Liftezi János, pártiskola hallgatója, Ml ÚJSÁG A MEGYÉBEN? A i'elsőszeutivúm tanács A bajai Vörös Fény terrrtelő- -Ézövct kezet tagjai becsületesen dolgoztak az idei gazdasági év­ben. A tagság szívós, kitartó munkája eredményezte, hogy időben és jóminőségben elvé­gezték feladataikat. Űk, akik már több éven keresztül társas­gazdálkodást folytatnak, tudják azt, hogy a »termelj többet, jobban é!sz«-jelszó állandóan ér­vényes. Szilárd kiállásukat igazolja munkájuk eredménye, amit az elnök, Hoíbauer Dezső, a zár- számadási közgyűlésen elmon­dott. A beszámoló szerint a terme­lőszövetkezeti épületek, gépek és egyebek értéké közel 300.000 forintot tesz ki. Az igás- és tenyészállatok pénzértéke több mint 300.000 forint, a növendék­állatoké 90 ezer forint, a terme­lőszövetkezet összes vagyona kevés híjján eléri az 1,200.000 forintot. Az összes termény álszámít­va pénzben és a tagok kcsz- pénzosztaléka 1,906.934 Ft, amely egy munkaegységre átszámítva 59.60 forint já­randóságot jelent. A termelőszövetkezet az esedé­kes hiteleket 208.083 forint értékben kifizette. A gépállomá­st tartozást is kiegyenlitotte, amely 57.500 forint. A beszol­gáltatást 100%-ban teljesítette. A CSAVOLYI brigúdszál- lás a bajai gépállomás kör­zetéhez tartozik. A traktoro­sok gyakori látogatók a község termelőszövetkezetei­ben. Résztvesznek az értekez­leteken, segítenek a tervek elkészítésében. De nemcsak a tsz-tagok, hanem az egyéni­leg dolgozó parasztok is ta­pasztaljak segítségüket. Az idén is nem kevesebb, mint 74 dolgozó paraszt kereste fel a brigádszállást, hogy szer­ződést kössön mélyszántásra. Hepp István, Hepp János, tízalonnás Pál az elsők kö­zött végeztettek gépi mun­kát. A BRIGÁD traktorosai jól dolgoztak. Végeztek a mély­szántással mind a termelő­szövetkezetekben, mind az egyéniek földjein. Egyedül a Haladás tsz-ben folyik még a munka váltott műszakban, azon a 80 holdou, amelyet a szövetkezet állami tartalék- területből bérelt. De ezt a szántást már terven felül végzik a gépek. A TRAKTOROSOK éves tervüket 135 százalékban tel­jesítették. Békési István 1115, Petres István 1014, Horváth Sándor 1049 normálhold ta­lajmunkát végzett, Busa György 25-ös MÂVAG gépé­vel 543 normálholdat teljesí­tett. A TERMELÖSZÜVETKE ZETEK tagjai sokszor han­goztatják is: a traktorosok segítsége nélkül nem lenné­nek ilyen szép eredményeik. Szívesen is fogadják mindig Bcnkovics János brigádve- zotö és Szatyor Gyula kör­zeti mezőgazdász tanácsait, útmutatásait, • dékot is kifizette, 9803 forintnyi öszegben. Kisebb beruházásokra tartalékol 42.733 forintot, üzemi kiadásokra 1500 forintot, szociá­lis és kulturális alapra 7153 fo­rintot, Ezek a számok igazoljak, hogy az egy tagra eső jövedelem bármely középparaszt évi jövedelmét meghaladja. Nézzünk egy példát. Csirska András búzából 8 mázsa 95 ki­lót, rozsból 5 mázsa 97 kilót, ár­pából és zabból 8 mázsa 75 ki­lót, kukoricából .15 mázsa 92 kilót, burgonyából 9 mázsa 95 kilót, babból 27 kilót, borsóból 36 kilót, borból 39 litert kapott, készpénzből pedig 4298 forintot. Az összes járandóság pénzben átszámítva 15.615 forint. Ebben az összegben nem szerepel a háztáji gazdaságból származó jö­vedelem. Klopcsik István és nejének 087 munkaegysége után pénzben át­számított összes jövedelme 38.810 forint. Ehhez még hozzájön a háztáji gazdálkodás hozama. Az elnöki beszámoló világo­san bebizonyította a tagságnak, hogy milyen biztos anyagi hely­zetben van a termelőszövetke­zet. Ezt látják a tagok is. Igaz, hogy mintegy másfél hónappal ezelőtt a tagság közül huszonötén ki akartak lépni. Ez a szám a gúz­A BRIGÁDSZÁLLÁS trak­torosainak azonban nagy pa­naszuk van, méghozzá jogos panaszuk. A gépállomás, amelynek körzetéhez tartoz­nak. alig nyújt nekik segítsé­get. A gépállomás igazgatója szeptember 27-e óta nem járt a brigádszállásou. Reksán Ferenc politikai helyettes, amióta a gépállomásra ke­rült. mindössze kétszer- háromszor kereste fel őket. Pedig legutóbbi látogatása­kor ígéretet tett, hogy min­dasági év befejezéséig négyre csökkent. Ezzel szemben a zárszámadásig' tlyole áj belépi) volt es a zártíániii- dási közgyűlésen újabb hat egyénileg dolgozó paraszt adta be a belépési nyilatko­zatát. Ezektől a tagság megkérdezte, hogy miért szándékoznak belép­ni? Az egyik azt mondta: — Kn azért akarok belépni a csoport­ba, mert eddig, mint egyéni gazda becsületesen dolgoztam és mégsem tudtam olyan jövedel­met biztosítani, ment egy jól dolgozó termelőszövecitezeu tag. Egy másik így szólt: Évek óta figyelem a társasgazdáikudást és ebben látom egyedüli felemel­kedésemet. A zárszámadási közgyűlésen újraválasztották a voz-dőséget is. Az elnökkel együtt majdnem mind a régi vezetőségi tagok maradtak meg, de beválasztották Mó.ter József középparasztot is a Vezető­ségbe, Ezzel a zárszámadási közgyű­lés hivatalos része lezárult, Ltá. na a termelőszövetkezet rend«» zett egy ünnepi mulatságot, ahol reggelig szólt a zene és ropták a táncot. így fejeződött be a bajai Vö­rös Fény termelőszövetkezet győzedelmes zárszámadási köz­gyűlése. Gilián Mihály, Baja. den héten ellátogat közéjük. Az ígéret azonban mind a mai napig csak ígéret ma­radt. NEM GONDOSKODOTT a gépállomás vezetősége meleg szobáról sem. Még kályhájuk sincs. Az elmúlt napokban igényeltek csak számukra. A brigádszállás dolgozói a téli gépjavításhoz fogtak, hogy tavasszal a jól kijaví­tott, gépekkel még több éâ jobb inunkat végezhessenek a község határában. végrehajtó bizottsága rendkí­vüli ülésen foglalkozott a gátériek felhívásával. Az ülésre a pénzügyi állandó bi­zottság tagjain kívül meg­hívtak négy adófizetésben élenjáró és 4 hátralékos dol­gozót. Benyó József tanács­elnök ismertette a gátéri fel­hívást s a csatlakozást a végrehajtó bizottság elfogad­ta. Vállalták, hogy községük december 21-re teljesíti adó­fizetési kötelezettségét. Mind­járt tervet is dolgoztak ki, a községet 11 körzetre osz­tották. A végrehajtó bizott­ság és állandó bizottság tag­jai egy-egy körzet irányítá­sát vállalták. * Az aszódi Dózsa tsz meg­kezdte régi tervének: u tisz­tavérű gidránlúáUománynak megteremtését.. A ragyogó is­tállókban már 12 gyönyörű által ropogtatja a szénát, hé! kanca, vemhes is. Öt hasas nónluss-háncájukat is elcse­rélik, négy girdánl pedig vásárlással szereznek meg. A szövetkezet mindössze 25 ezer forint állami hitelt vesz Sok kifogás hangzik el a si-1 lólakarmányokkal szemben. — I Egyesek azt hangoztatják, hogy a silózás felesleges idő- és mun­kaerőpazarlás. Pedig számtalan példa bizonyítja: milyen szere­pe van a silónak a helyes ta­karmányozásban, A bácsalmási Lenin tsz-ben Bédics Lőrinc elnök és Nesz- vecskó János állatfelelűs jó gaz­dája az állatállománynak. A csoport az első ütemszakaszban 7 hold szöszösrozsot silózott be. Az idén már 12 holdat vetettek el, hogy jövőre még több őszi­takarmányt silózhassanak. — Megvizsgálták, hogy a zöldsilót nemcsak szívesen eszik az állatok, de növeke­dik tőle a tejzsír Is. Neszvecskó elvtárs szerint a legnagyobb zsirszázalékot akkor mérték ezévben, amikor a tehe­nek ezt a silótakarmányt ették. A csoport silózási tervét mar teljesítette is: 10 hold silóten- gerit és 8 hold csalamádét ter­mesztett e célra. Nem is félnek az átteleltetéstól. Elegendő szé­na, takarmányrépa és abrak Is van ahhoz, hogy az állatokat ne egyoldalúan, de változatosan ta- karmányozhassák. Ilyen ellátás mellett az állatok gyarapodnak és termelnek is. Jól felkészült a télre a bács­igénybe az állomány felállí­tásához, a telepet nagyrész­ben saját erőből létesítik. Szép jövedelmet hoznak majd a lovak a konyhára, hiszen a vásárokon máris 6—7000 fo­rintot kérnek egy-egy gidrán- tóért. « Csávoly igen elmaradt a begyűjtésben. Számos oka van ennek. A tanácstagok ma­guk sem mutatnak példát, Vidovics Béla, Vászity Sza uiszló, Sándor István tanács­tagok még mindig adósok. A végrehajtó bizottság nom, népszerűsíti az élenjáró gazdákat, de nem ad felada­tot a, begyűjtési állandó bi­zottság tagjainak sem. A község papíron ugyan ver» senyben áll Bácsbokoddal és Fclsőszentivánnal, de a köz­ség dolgozói alig tudnak er­ről a versenyről, még ke» véshbé az eredményekről. Komoly mulasztás, hogy a ta­nács megelégedett a kor- mányprogramm és a hozott rendelkezések ismertetésével* de a törvényesség két oldalá­ról már nem beszélnek a dol­gozó parasztoknak. borsodi Uj Élet is. A tervezett 620 köbméter helyett 820 köb­méter silót készített. A nyáron kísérletet végeztek a somkóró- nak zöld silókukoricával, vala­mint napraforgótányérral kever! silózására, Az elmúlt 10 nap silózási eredménye: 1. kecskeméti, 2. kunszent» miklósi, 3. bajai, 4. kiskunfél­egyházi, 5. kiskunhalasi, 6. bácsalmási járás, 7. Kecskemét város, 8. kiskőrösi, 9, kalocsai járás, 10. Baja város, 11. duná- vecsei járás, A termelócsoportokban tör­tént silózás alapján: 1. bácsalmási, 2. bajai járás, 3. Baja város, 4. kiskunhalasi, 5. kecskeméti, 6. kunszentmiklósx járás, 7. Kecskemét város, 8. du» navecsei, 9. kiskőrösi, 10. kis­kunfélegyházi, 11. kalocsai já­rás. Megyei átlag 35 százalék. Összes silózásban: 1. bácsalmási járás, 2. Baja Város, 3. kiskunfélegyházi, 4, kecskeméti, 5. dunavecsei, 6. bajai, 7. kiskunhalasi, 8. kiskő­rösi járás, 9. Kecskemét város. L0. kunszentmikiúsi, 11. kalocsai járás. Megyei átlag: 29.2 százalék, Több lázi fát a dolgozóknak! A Császártöltési A1 - lainl Erdészet 1983 negyedik negyedévi tervét 148 százalékban teljesítette. 1954. évi tervéből pedig ter­melési előrehozást kért. De az erdészet dol­gozói arra is gondol­tak : milyen fontos, hogy a dolgozók tűzi- faellátását minél ha­marabb és minél nagyobb mennyiség­ben biztosítsák. Az erdészet a Szekszárdi Erdögnzda ságba munkásokat küldött segítségül, bogy a vaktuskó ter­meléssel előbbre jus Kanak. Tizenkét dol­gozónk önként jelent­kezett erre a munká­ra. Tudják, hogy a tűzifát, amelyet ők termelnek, azok a dolgozók kapják, alti!: a gyárakban az érdé szét munkásainak ké­szítik a védööltözete- két, iparcikkeket. Garai István, érd. vés. h. Csássdrlöltési Etélé- sset. Tizenötezer forint nemlétező tartozás A kalocsai járási tanács tsz-csoportjánál panaszolják; 1951-ben két sertéstörzs érkezett a bátyai Uj Élet és a duna- szentbenedeki Haladás tsz-ek részére. A két csoport nem vette át a törzseket, így a hajósi Táncsics és az uszódi Zója tsz kapta meg azokat. A Magyar Nemzeti Bank fiókja azonban máig sém végezte el az átkönyvelést. így eshetett meg csupán, hogy most mind a négy termelőszövetkezet ^zámláján szerepel a sertés­törzs ára és a bátyai, valamint dunaszentbenedeki csoport szám­láján jogtalan 15.000 forintos terhelés van. A két tsz zárszáma­dásának képét ez erősen megváltoztatja s a tagság elégedetlen­kedik a 15.000 forintos nemlétező tartozás miatt KEKES E«V ItlSUMIiOS \ TSZ-KE* ? forint értékű építkezést hajtott végre. Felépítet­Megyénkben az elmúlt évben több kisiparos belépett a termelőszövetkezeti csoportokba. — A soltvadkerti Uj Alkotmánynál Szalai István kő­művesmester jelentkezett felvételre. Szalai Ist­ván 470 munkaegységet szerzett. Erre természet­ben kapott 750 kilogramm búzát, 650 kilogramm rozsot, 200 kilogramm árpát, 1300 kilogramm bur­gonyát, 80 kilogramm gyümölcsöt, 170 liter bort, 566 kilogramm kukoricát, 2000 kilogramm tűzi­fát, levágott hízót 50 kilogramm súiyban és két süldőt. Háztáji földjén termett 3201) kilogramm tengeri és 2 kocsi répa. Szabadpiaci áron szá­mítva 1933-ban összes jövedelme 22.320 forint. A termelőszövetkezet az elmúlt gazdasági évben Szalai István segítségével több mint 300.000 tek egy 400 férőhelyes sertéshizlaldát, 150 férő­helyes juhhodályt, 30 vagonos magtárt és átala­kítottak továbbá négy lakást is. De elkészült már az 1954. évi építési terv is. Jövő évben a tsz 40 férőhelyes sertésíiazta- tót, 20 férőhelyes lóistállót, 1000 férőhelyes ba- rcmflólat, 1000 férőhelyes csibenevelőt, 1000 négy­zetméteres növendékmarha-karamot, 500 köbmé­teres silót és 30 férőhelyes szarvasmarha nyári­szállást fognak felépíteni. Csibeneveíőt es csibe- kellétöt azért építenek, hogy a termelőszövetke­zet a jövőben könnyebben teljesíthesse baromíi- beadásút és ugyanakkor a város dolgozói számára is több húst biztosíthasson, A esávolyi bri g ddszál Iáso» Siló nélkül nincs helyes takarmányozás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents