Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-08 / 287. szám

A Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének alakuló közgyűlése

Az új tervek újabb lépéseket jelentenek a fejlődés útján haladó páhnonostori Keleti Fény termelőszövetkezeinek

Alig néhány napja készült el a pálmonostori Keleti Fény termelőszövetkezet ezévi zárszámadása, de a tagság már új terveket sző. Nem is csoda, hisz az 1951 novemberében a négy családdal alakult kis csoport zárszámadási mérlege aktivan zárult A csoport ugyan még ma is elég kislétszámú, mindössze 16 tagja van de a tervek, amelyek most érlelődnek, egy nagyobb csoportnak is szép előrehaladást jelentenének.

A tagság nagy tervei közé tartozik az állatállomány, különcsen a baromfiállomány fejlesztése. Jövőre új, korszerű baromfiólat építenek és a jelenlegi 50 darabos törzsállományt 200 darabra emelik.

Az 1954-es évben egy kataszteri holdon létesítenek halastavat, melynek vizét az újonnan fúrt ártézi kút fogja táplálni. A létesítendő új halastó szomszédságában már megkezdték egy 44 férőhelyes sertésfiaztató és csaknem 100 férőhelyes hizlalda építkezéseit,

A sertésállomány növelése ugyanis igen gazdaságos, amint ezi az idei év eredményei is mutatják. A csoportnak hízásra jelenleg 16 sertés van beállítva. A még hátralévő beadási kötelezettség pedig mindössze 6 és fél mázsa. A beadásból fennmaradó részt, mintegy 14 mázsát a csoport a jövő hónapban szabadon értékesítheti. Nem kevesebb, mint 26 ezer forint jövedelemi-e számítanak a hízottsertések értékesítéséből. Ha tehát jövőre még nagyobb lesz a sertésállomány, még több jövedelemmel is számolhatnak, többet oszthatnak a munkaegységekre is.

A tagság tudja azt, hogy a nagy tervek mellett nagy munka is vár rá, ezért úgy gondolták, hogy a telet felhasználják az építkezések megkezdésére. Továbbá télen végzik el a halastó létesítésének földmunkáit is,

A begyűjtési tervek teljesítésének nyitja Kutyatáron : a tanács és a dolgozók közötti élő kapcsolat

Y ASÁRNAP délelőtt a ' Szakszervezete» Megyei Tanácsának nagytermében Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete megtartotta alakuló közgyűlését. A közgyűlés elnökségében helyet foglaltak megyénk értelmiségi dolgozóinak legkiválóbbjai,

Dr, Orosz László, a kecskeméti szakérettségis tanfolyam tanára, elnöki megnyitójában üdvözölte a közgyűlés részvevőit. Azután javaslatot tett a közgyűlés napirendjére, majd dr. Thurzó Tamás közegészség- ügyi felügyelő, érdemes »»vos tartott referátumot. Referátumában a többi között a következőket mondotta;

t — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatai alapján új kormánypro- grammunk célul tűzte ki a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek eddiginél fokozottabb és tervszerűbb kielégítését.

Ez a célkitűzés teljes összhangban van a szocializmus gazdasági alaptörvényével, amely a társadalom egyre növekvő anyagi és kulturális igényeinek maximális kielégítését írja elő. Kormányzatunk az új programm bejelentése óta eltelt rövid idő alatt is számos intézkedéssel bizonyította, hogy a kitűzött célok valóraváltásában nem késlekedik. Az intézkedések során jelentékenyen fog emelkedni népünk életszínvonala, szilárdulni fog népünk egysége, kinevelődik az újtípusú szocialista ember.

KULTURÁLIS igények kielégítése azonban nemcsak a szaktudás, vagy a nemesebb szórakoztatás fokozását jelenti, hanem jelentős mértékűén nyilvánul meg az általános műveltség növelésében. A szocialista típusú ember sokoldalúan képzett, szabad, szellemi cs fizikai képességeit szabadon érvényesítheti. Csak az ilyen ember vehet részt tudatosan és öntevékenyen a társadalmi cselekvésben. Szélesen kibontakozó általános műveltség, a társadalmi és természeti törvényszerűségek felismerése szükséges ahhoz, hogy a dolgozó nép felismerje történelemformáló erejét.

Alapvető társadalom- és természettudományi ismeretek nélkül azonban nem valósíthatók meg nagy országépítő terveink, bonyolult műszaki és mezőgazdasági feladataink. Csak az alapvető ismeretek elsajátítása során alakulhat ki az emberek egységes, összefüggő tudományos világképe,

Az előadó ezután részletesen foglalkozott a kulturális forradalom eddig' elért eredményeivel, majd így folytatta: — A kulturális forradalom megvalósításában az iskolák fontos szerepet töltenek be, de az alapvető udományos ismeretek terjesz- :ése egyedül az állami oktatás eszközeivel nem valósíthatók meg. Az idősebb generáció az új iskolák gazdag és sokoldalú képzésében már nem részesülhet, holott ezek a dolgozóik alkotják népünk nagyobb részét, mely termelőmunkájával építi az országot. Dolgozóink ezen részé, valamint az iskolából most kikerülő fiatalság általános műveltségének állandó emelése érdekében szükség van tehát olyan szervezetre, mely az Eap- vető tudományos Ismeretek terjesztését vállalja. Ilyen szerv csak állami, hivatali módszerekkel nem érheti el célját, ezért ebbe a munkába be kell vonni a mdományos elet, a művészetet», a pedagógia legkiválóbb képviselőit, Ilyen feltételek mellett is csak akkor oldhatjuk meg ezt a megtisztelő feladatot, ha a munkát magának az értelmiségnek ónként vállalt és társadalmi keretekben végzett tevékenységére építjük,

AZ ELŐADÓ ezután részle- tesen foglalkozott a Természettudományi Társulat és a Történelmi és Irodalomtörténeti Társaság eddig végzett munkájával, majd ismertette azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az új társulatnak kell megoldania. Majd így folytatta. — Az új társulat célját az alapszabály 2. §-a határozza meg, mely kimondja; »A társulat célja a társadalmi és természettudományi ismeretek terjesztése, következetes harc a tudományellenes és áltudományos nézetek ellen, a magyar tudomány és művészet haladó hagyományainak ápolása a dolgozók között. A társulat az ismeretterjesztő munkában résztvenni kívánó értelmiséget szervezetileg tömöríti és elősegíti továbbképzésüket.« Beszéde további részében részletesen foglalkozott az új társulat célkitűzéseivel, feladataival, a társulatba tömörült értelmiség fejlődésének, nevelésének kérdéseivel. Majd így folytatta; — A társulat szervezeteinek az is a feladata, hogy olyan előadásokat dolgozzon ki, melyek a megye történelmével, haladó hagyományaival, nagy szülötteivel, sajátos gazdasági és kulturális problémáival foglalkoznak. Megyénk ebből a szempontból gazdag lehetőségeket nyújt. Itt született a magyar- szabadságharc lánglelkű költője: Petőfi Sándor, aki látnoki erővel érezte meg a szabadság hajnalhasadását, kinek soha el nem homályosuló nimbusza lengi körül a pusztaságok helyén támadt virágzó megyei kultúránkat. Itt élt Katona József, a Bánk bán szerzője, aki Petur szavával nem hiába kiál- tott így fel: »Csak összetett kezekkel ültök és várjátok, hogy helyettünk tenni fog a sors.« A megyei bíróság falán emléktábla hirdeti Mátyásy József költő emlékét. Igen kevés kecskeméti ember ismeri ennek a méltatlanul elfelejtett, népies hangú költőnek a műveit. Jókai Mór is sok időt töltött Kecskeméten. A megyei levéltárban elfelejtett kecskeméti írók, költők, műfordítók működésére találhatunk adatokat. Az újabbak között folytathatjuk a sort Kodály Zoltánnal, a város szülöttével, vagy Nagy Sándor nagybaracskai születésű Sztálin- és Kossuth-díjas íróval,

lyiEGYÉNK nagyrésze még tanya-rendszerű település képét mutatja. A szétszórt tanyavilág kulturális szempontból még eléggé elmaradott. A társulati munkában további feladatunk, hogy a tanyavilág, a tanyai parasztság kulturális, település-egészségügyi, agrotechnikai problémáit közelebbről megismerjük és a problémák megoldásához a tudományos ismeret- terjesztő munkán keresztül nyújtsunk hatékony segítséget. Amint látjuk, feldolgozni és kimunkálni való anyag e rövid ismertetés alapján is bőven akad, de a szakosztályok munkájának megindulása során bizonyára még nagyobb perspektívák nyílnak majd meg.

Az előadó beszéde további részében részletesen foglalkozott az eddigi tapasztalatok alapján az előadások megszervezésénél mutatkozó fogyatékosságokról, azokról a fontos kérdésekről, amelyeket a tervek elkészítésénél és az előadások megszervezésénél messzemenően figyelembe kell venni. Majd előadása végén hangsúlyozta, — hogy a társulat a magyar haladó értelmiség önként vállalt munkáján alapuló tömegszervezet. A múlt értelmisége a szahad fejlődést elnyomó uralom kényszerű kiszolgálója volt, vagy öncélú tudásával a tömegektől teljesen elszigetelve elefántcsont toronyba vonult vissza. Bennünket, haladó magyar értelmiséget fejlődésünkben már nem akadályoz meg semmi és népünkkel szoros egységben akarunk munkálkodni. Célunk az új társulat keretén belül eredményes harcot folytatni megyénk dolgozóinak kulturális emelkedéséért, szocialista hazánk fejlődéséért, a haladó emberiség ügyéért.

A BESZÁMOLÓT követő vi- tában elsőnek Krajnyák Nándor, a kecskeméti Zrínyi íiona általános iskola tanulmányi vezetője szólalt fel. Felszólalásában hangsúlyozta, hegy egyik legfőbb feladata az értelmiségnek, hogy azokat a hibás nézeteket, amelyek történelmi szempontból még ma is oly mélyen gyökereznek a múlt nevelésének következteben, helyreigazítsuk és tudatosítsuk a dolgozók tömegeiben a nép történelemformáló erejét. A történelmi szakcsoport egyik legfőbb feladata, hogy munkájában az eddiginél sokkal jobban támaszkodjon megyénk haladó hagyományaira. A következő felszólaló dr. Bacsó Károly érdemes orvos az orvosegészseg- ügyi értelmiség nevében üdvözölte a társulat megalakulása:. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy kormányzatunk új pre- grammja az egészségügyi dolgozókra is nagy feladatokat ró. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük megyénk mezőgazdasági jellegű területeinek, különösen a tanyai települései: egészségügyi elmaradottságát. Éppen ezért a társulat egészségügyi szakcsoportja jövendőbeli munkájának legfőbb célja, hogy a mezőgazdasági lakosság körében ismeretterjesztő, felvilágosító munkával emelje a parasztság egészségügyi igényeit, egészségügyi kultúráját, mert azokat a feladatokat, amelyeket kormányzatunk új pro- grammja számára előírt, csak egészséges, egészségügyileg is kulturált parasztsággal tudjuk megvalósítani. Ehhez a munkához az egészségügyi értelmiség mi,nőén támogatást meg fog adni.

\ KŐVETKEZŐ hozzászóló

^ Istenes József kiskőrösi általános iskolai tanár bejelentette, hogy 1954-es esztendőben az ország minden városában és községében Petőíi-hetet fognak rendezni, ezen belül Kiskőrösön január 3-tól január 10-ig, amely ünnepségeken résztvesznek szellemi életünk kiválóságai. Javasolja, hogy az új társulat munkájában vegye figyelembe és nyújtson segítséget ezeknek az ünnepségeknek megrendezéséhez,

C1 ELSZÛLALT a vitában Ördög László elvtárs, az MDP bácsmegyei bizottságának agit. prop, titkára is. Felszólalásában a kormányprogramm célkitűzéseiből kiindulva vázolta megyénk értelmiségi dolgozói előtt álló nagyszerű feladatokat. Hangsúlyozta, — megyénknek sajátos lehetőségek vannak e programm hatékonyságára, megsokszorozására, aker szorgalmas népünk alkotóerejét, akár adottságait tekintjük. Ismeretes, hogy megyénk hazáj? a világhírű magyar bornak, gyümölcsnek, hasonlóan a kalocsai és bajakörnyéki fűszer- és csemegepaprikának. Égnajlati tényezőink gazdaságos magtermo- lési lehetőségeket biztosítanak, korlátlan lehetőségei vannak nálunk a sertés-, juh- és a baromfitenyésztésnek. Emellett öntözési, haltenyésztési és egyéb lehetőségeink is vannak. Ezek és számos egyéb problémák állanak fenn dolgozó népünk előtt.

E problémák megoldásában várnak nagy segítséget, alkotó ösztönzést megyénk értelmiségétől és ebben a munkában értelmiségi dolgozóinknak a párt megyei bizottsága hatékony segítséget fog nyújtani.

Következő hozzászóló Kis? Bálint, a iülöpjakabt »Uj Alkotmány« tsz elnöke. Felszólalásában elmondotta, hogy hatalmas problémák megoldása előtt áll

A KATYMÁRI termelő- szövet kezetek és dolgozó parasztok —- úgy mint az eddigi évek során — most is becsülettel helytállnak a begyűjtési tervek teljesítéséért folytatott harcban. A község már hosszabb idő óta vezet a begyűjtési versenyben. A legutóbbi értékelés szerint a hátralékosok száma 72 volt. ezek is csak részben hátralékosok. akiknek az elszámoltatását a tanács szünet nélkül folytatja.

A községi tanács vezetői a pártszervezet segítsége és irányítása mellett azonban nem az elszámoltató sra, hanem a felvilágosító munkára helyezték a fősúlyt. Az elszámoltatást megelőző rendszeres felvilágosító munka hatására sok dolgozó paraszt megértette Katymáron is, hogy az állam iránti kötelezettségek teljesítése: a növekvő jólét alapja.

A FELVILÁGOSÍTÓ munka nyomán, amelyben a végrehajtóbizottsági tagok, tanácstagok és az állandó bizottságok aktívái is resztvettek, meggyorsult az adófizetés üteme is. Két hónappal ezelőtt az adófizetésben a 7- helyen voltak a járásban. Madaras, amely még 3 héttel ezelőtt 4 százalékkal megelőzte Katymárt, versenykihívással fordult a katymú- riukhoz. A lendületes verseny nyomán Katymár a 7. helyről december 1-re 4. helyre került.

A NÉPNEVELŐK, az állandó bizottsági tagok és az aktívák kisgyüléseken a dolgozókkal való személyes, közvetlen beszélgetések útján juttatják el a kormányprogramm célkitűzéseit a dolgozókhoz. Ugyanakkor meghallgatják a dolgozók javaslatait és esetleges sérelmeiket, Segítségükre sietnek tapasztalatok, észrevételek hasznosításában. a panaszok orvoslásában. Egyenes következménye ennek, hogy a dolgozók bizalommal fordulnak a tanács bármelyik tagja felé.

mezőgazdaságunk. A mezőgazdaság dolgozói ezeket a feladatokat a tudósok, értelmiségiek segítsége nélkül nem tudná megfelelően végrehajtani. Kéri a megye értelmiségi dolgozóit, hagy ebben a munkában nyújtsanak segítséget a megye dolgozó parasztságának.

Felszólaltak még dr. Csapó

a községi tanács vezetői viszont gondoskodnak a törvényesség mindkét oldalának betartásáról. A kukortea- begyüjtés kezdetén például egy ízben előfordult, hogy az átvételnél magasabb százalékot számoltak fel a Ter- mónyforgalmi Vállalat felvásárlói. A dolgozók a tanácshoz fordultak és az átvevők az újraszámítás után> előbukkant tévedést helyesbítették.

A TANÁCSELNÖK, Pil- harez Márton esetenként értekezleteken tárgyalja meg a. tanács dolgozóival a lakosság körében felmerült kérdéseket, javaslatokat. Számon-' kéri a tanácstagoktól, hogy« hogyan intézték el ogy-egy dolgozó kérését- Ezeken az értekezleteken az áliandó bizottsági tagok is elmondják tapasztalatukat, vagy javaslatukat a munkák ütemének további meggyorsítására. Egy ilyen értekezlet eredményeképpen a begyüjtáei és a pénzügyi állandó bizottság tagjai elhatározták, hogy közösen látogatják meg azokat a dolgozó parasztokat, akik nemcsak a begyűjtéssel, hanem az adófizetéssel is elmaradtak. Ez a módszer nemcsak azért hasznos, mert az állandó bizottsági tagok munkája is gyorsabbá válik hanem azért is, mert így elkerülik a dolgozók felesleges, sokszori zaklatását is.

A VÉGSŐ TANULSÁGOT. levonva megállapíthatjuk, hogy ott, aboi a dolgozókkal való közvetlen kapcsolat megteremtésére törekszik a tanács: eredményesen haladnak a tervek a megvalósulás útján. Ebben rejlenek a jó eredmények forrásai Ivaty- máron is.

Jenő, a megyei tüdőgondozó intézet vezetője, Kovács Viktor, a Magyar-Szovjet Társaság me-> gyei titkára, valamint Túrái Géza kiskunfélegyházi tanár.

A közgyűlésen megvá.asztot- ták az új társulat elnökségének tagjait, maid az elnökség első Ülésével végétért az * alakuló közgyűlés,