Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)
1953-12-30 / 305. szám
megteremtjük állattenyésztésünk állandó, ^ megsiçaki- túsnélküli növelésének legfontosabb alapját* a ezzel egyben nagy lépést teszünk dure a belterjes, magasabb színvonalon álló mezőgazda' ság megteremtése felé. Az íoari- és oissjosnövények termeléséről A növénytermelés harmadik nagy csoportja: az ipari és oiajosnövények. A felszabadulás után dolgozó parasztságunk talán ezen a téren ért «1 legnagyobb eredményt, mert ezen növények vetésterülete a felszabadulás előttihez képest megnégyszereződött, különösen erőteljesen fejlődött a cukorrépa termelés. A dolgozó parasztság bevonásával haladéktalanul ki . kell jelölni azokat a körző veket, ahol az egyes ipari növények termelésére a legkedvezőbbek a feltételek és itt lehetővé kell tenni, hogy az egyénileg dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek ne egy, hanem három évre kös* sernek szerződéseket. A szerződéses növények között különösen nagy gondot kell fordítani a cukorrépa termésátlagának növelésére. amely a legnagyobb vetés területű ipari növényünk, továbbá a kender hozamának növelésére, mert ez az a rostos növényünk, ^mellyel hazánkban a textilipar számára legnagyobb értékű nyersanyagot tudjuk termelni, valamint a dohánytermelésre és különösen a dohány értékes fajtáira. A gyapottermelést az eddiginél kisebb _ keretek között folytatjuk és közben elő kell állítanunk olyan fajtákat* amelyek meg tudnak birkózni a hideg- tavaszi időjárással is, é.s biztos termést adnak. Az ipari növények termésátlagának fokozása érdekében legfontosabb az őszi mélyszántás és trágyázás. A mot ügy akadjuk végrehajtani, hogy ezzel necsak mennyiségben növekedjék a gyümöicsfaálio- mány, hanem minőségben is, azaz a legjobb gyümölcseinket és az azokból is a legjobb fajtákat szaporítjuk el. E cél elérése érdekében jki kell terjeszteni a faiskolai hálózatot és azt úgy kell fejleszteni, hogy 1958-ban a faiskolák már évi 4 millió csemetét tudjanak előállítani. Nagy feladataink vannak a szőlőtermelés színvonal-áhaíi emelésében is. A legfőbb feladat itt a meglévő szőlőterületeink felújítása, a kipusztult tőkék gyors pótlása. ____ __ A jelenlegi begyűjtési rend-, te rmelőszövetkezetek és egyé- szer ebben érdekeltté tesz min nileg gazdálkodó dolgozó p;i- [den termelőszövetkezetet é: Tasztok az ez évben jóváhagyott szerződéses feltételek Szerint mór lényegesen na gyobb árat kapnak, ha a szerződésben megszabott at Ingóknál több termést adnak bo. Mindent el keli követnünk azért, liqgy minden ipari növény őszi szántásba. és ősszel trágyázott talajba kerüljön. Ez nemcsak több nyersanyagot jelent a könnyű- és élelmiszeripar £S egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot: a pótlás után ugyanis jelentős begyűjtési kedvezmény jár, jóllehet, ez nem jelent semmiféle termés-kiesést,' sőt, megteremti az alapját a szőlő termő- képessége gyors növelésének. — Komoly erőfeszítéssel az elkövetkező három évben szinte teljes egészében pótolni tudjuk egész szőlőterületünkön a tőkehiányt. Ugyanakkor hozzáfogunk új szőlőterületek létesítéséhez is, részben g Duna—-Tisza-* szamára, hanem egyben nö- Iközti homokon, ahol a további véli az egész mezőgazdaság kulturáltságát, közvetve kihat a kenyérgabona és a tn 'qirmányfólck terméshozama' ra is, A burgonya- és zöldsé^temelésrői A mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagy- mennyiségben termeljen burgonyát és zöldségféléket és ezzel biztosítsa a lakosság zavar ta. an és bőséges ellátását e fontos élelmiszercikkekben. Burgonyatermelésünk egész mezőgazdaságunkon belül talán a legelhanyagoltabb és legelmaradottabb. A mi viszonyaink között a ourgonyateripelés elmaradottságát mindenekelőtt a vetőgumó Áramlása okozza; mint LiszenKc akadémikus kimutatta, a hazánkhoz hason.ó vidékeken a Szovjetunióban is nagyon gyorsan, szinte egyik évről a másik-* •a bekövetkezik a vetőguma leromlása, amit a legcélszerűbben a vetögumó. nyári vetésben v-aió megtermelésével lehet megakadályozni. A burgonyánál sokkal inkább, mint bármely más kultúránál, nagyobb gondot kell fordítani a vetőgumók feljavítására s rendszeres cseréjére az egész vetós- erületen. Ehhez azonban na*- gyen sok vetögumó kelj, hiszen zsák egy kát. hold burgonya, eh vetéséhez a mi viszonyaink között legalább 12—15 mázsa szükséges. Emiatt a vetőburgonya cseréjét nem lehet úgy megoidarn, mint a gabonáét. A dolgozó parasztok és a termelőszövetkezetek számára nem az egész vetésterületükre, hanem annal* csak egy részére tudunk biztosítani egy-egy arányban minőségű vetőgumócserét. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a saját gazdaságukban termeljék tovább ezt, és így biztosítsák eljes területükre a szükséges vetögumót. szoióteíapitésekre nagy lehetőségek varrnak és ahol a szőlő különösen bő termést ad és emel* lett a történelmi szőlpvidékeken. mindenekelőtt Tokajt és Badacsony vidékén. Emellett mindenütt, ahol a szőlőtelepítés elő- Ezt a cserét úgy kelj kifej-1 feltételei megvannak, főleg olyan •eszteni, hogy négyévenként az | területen, ahol a mezőgazdasági ország vetőburgonyaszükséglete művelés eredményesen nem folytatható, támogatni sell termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztok törekvéset új szőlőtelepek létesítésére. A szőlőt telepítő gazdáknak s termelőszövetkezeteknek államunk azzal is segít, hogy az új telepítésű szőlőterület négy évi teljesen mentes a bor-, termény- és állatbeadástól. Az elmúlt években a gyümölcs és szőlő termésátlagait csökkentette az, hogy pem gondoskodtunk elegendő mennyiségű nü- vényvédőszerről, nagy hiány volt rézgálichap, nikotiné® permetezőszerben, stb. Érvény sült olyan helytelen elgondolás is, hogy ezeket a termeléshez nélkülözhetetlen anyagokat csak azok kaphatják meg, akik te: mékeik egyrészének átadására szerződést kötöttek, Ezt a módszert, mint teljesen helytelent, el kell ítélni, a gyümölcs- és szőlőtermeléshez szükséges minden anyagot, a rézgálieot, a szőlőkarót, háncsot és egyéb anyagokat, szabadon kell a termelők rendelkezésére bocsátani, a kereskedelmi hálózaton, elsősorban g íöldművesszövetkezeteken keresztül. Ezeket az anyagokat biztosítani kell még komoly áldozatok, még import árán is. Hazánk mezőgazdaságának felemeléséhez szorosan hozzátartozik gyümölcs- és szőlőtermelésünk felvirágoztatása, ezért mindent el kell követni gyymo.cs-, szőlő- és borgazdaságunk gyors rendbehozására és továbbfejlesztésére. felcserélhető legyen. A kísérleti gazdaságoknak és a vetőburgo-* nyatermelést végző, állami gazAz állattenyésztés fejlesztéséről Népünk élelmiszercikkekkel daságoknak fontos feladatuk,[való ellátásában a kenyérgabo- hogy oiyan minőségű burgonyát ná után a legnagyobb jeíentő- állítsanak elő, amely kát. hol- sége az állattenyésztésnek van, dánként legkevesebb 100 mázsa (őrért az élelmiszercikkek között termést hoz. fontosság szempontjából a keFártunk és kormányunk előtt nyér. ut4n közvetlenül az állat- haiaszthatatlan feladat a zö.d-j lGri.veszter termékei: a hús, a ségtermelés fejlesztése. Ezen j ZSil\ a *€3» a tojás következik* kérdés megoldása szempontjából mindenekelőtt hathatós intézkedéseket kell tenni a zöldségtermelésnek a múltban már kialakult körzetei továbbfejlesztése érdekében. Így tovább kell fejleszteni a makói körzetben a hagyma, a kalocsaiban, a szegediben a paprika, stb, szabolcsiban a káposzta, a szigetköziben és a főváros ugyanakkor az állattenyésztés jeleptős nyersanyagokat' szolgáltat a könnyűipar számára is; nyersbőrt, gyapjút, stb. Majd ezekután beszédében részletesen foglalkozott az állatállomány fejlesztése területén elért eredményekkel. Megállapította, hogy állatállományunk, bár a felszabadulás óta fejlődött, a hozamban azonban hallatlanul alacsony. Az áliatköinyékén, valamint a.nagyoou állomány hozamát legalább .= ipari varosok korul a zóldsegter- I 0u,„,ah,„í “—i„: ipari melést. 50 százalékkal tudnák emelni a takarmányozás'* és gondozás Ezekben a körzetekben a párt- megjavításával. Beszéde taváhbi és tanácsszerveknek legfonto- j részében foglalkozott azokkal sabb feiadata-a zöldségtermelés az okokkal, amelyek hátráitai- támogatása. E ^ kérdés magoldá- ták az állattenyésztés további Sára kell mozgósítani a körzetek | fejlesztését, hozamnövelését, gépállomásait is, ellátva őket a j Majd részletesen foglalkozott speciális gépekkel és a zöldség- j szarvasmarha-, termeléshez értő szakemberetekéi. mezőgazdaságban dolgozók számát 180 ezerrel növelnénk. Beszéde további részében Hegedűs elvtárs hangsúlyozta a mezőgazdaság gépesítésének, elsősorban az alapvető munkák, a szántás-vetés és egyéb talaj- munkák gépesítésének fontosságát. Az alapvető munkák gépesítését nemcsak az állami gazdaságokban és termelőszövetke-' tetőkben kell növelni, hanem az eddiginél nagyobb segítséget kell nyújtani az egyéhileg dolgozó parasztoknak is. Beszéde további részében részletesen foglalkozott a mezőgazdaság gépesítésével kapcsolatban az iparra háryló feladatokkal. Hegedűs elvtárs beszéde további részében részletesen foglalkozott a gépállomások munkájával. Megállapította, a mezőgazdaságban általában rendkívül alacsony színvonalon mozog a gépek kihasználása és különösen tűrhetetlen a helyzet a gépek ápolása és karbantartása körül, amely sok gépállomáson alkatrészpazarlásra és a gépek gyors elhasználódására rezet. Nagyon sok gépállomáson az igazgató és a főgépész pem ellenőrzi rendszeresen a kötelező folyó karbantartás elvégzését. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a gépállomások munkájának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a gép: munka hatása a termésátlagok növelésében nem mutatkozik meg, mert a gépi munkák minőségére nem fordítana« gondot. A mezőgazdaság számára juttatott gépek jobb kihasználása és a munkák minőségének megjavítása érdekében mindenekelőtt meg kell javítani a traktoristák műszaki kiképzését és a mezőgazdaság műszaki káderekkel való ellátottságát. A továbbiakban meg kell javítani gépállomásokon és állami gazdaságokban a szociális ellátást, megfelelő életkörülményeket kell biztosítani a traktoris- ták számára. A mezőgazdasági termelés szakirányításának mit", a Vitásáról A mezogazdasagi termelés I lyesejni leltet azt a javaslatot, általános fellendítésének célki- hogy a községi tanács mellet t tűzése — hangoztatta Hegedűs j hozzunk létre széles mezőgaz- eivtárs — megköveteli, hogy a dasági termelési bizottságot. ló-, Az ipari növények, de ugyansertéstenyésztés kérdéseivel. Hangsúlyozta, — tovább kell javítani sertésállományunk minőségét, úgy a zöldségfélék, takarmány-1 feltétlenül fent kei.l tartani és félék egyrésze is gondos no- tovább kell fejleszteni külonö- vényápolási munkát, többszöri sen a szaporaság szempontjáoól apálást igényel. Jóllehet ezt a magyar mangalicafajtát, mely minden termelő tudja, mégis sok’ zsírt ad. Tovább kell fej- szinte minden évben súlyos mu- tesztem a már meghonosodott íasztásokat követünk el. Ezért | nagy fehér hússertést, amelyik erre a jövőben sokkal nagyobb I szapora és gyorsan fejlődő. Ser- gondot kell fordítani, mert enel- tésállománynnk alapját a tökül nagy befektetéseink nem [ vábbiakban is e két fajtának éreztetik kellőképpen hatásukat j ke.U képeznie. Emellett Bác? Kiskun megye déli járásaiban és Szabolcs megye szatmári rpszéa terméshozamokban. A gyümölcs- és szőlőtermelés Sej esetéséről nyupk növelésére. A nagyarányú faállományunkat tizenöt millióval akarjuk növelni, a rendes Magyarország kiváló, lehetőségekkel rendelkezik a gyümölcsös szőlőtermelés fejlesztéséhez. Kiváló minőségű gyümölcsöt és jórmnőségü bort tudunk termelni. Lehetőségünk van arra, iiQgy gyümölcsből, szőlőből, borból, hazánk lakossága szükségétének kielégítése mellett, jer lentösep növeljük exportunkat es ezzel lehetővé tegyük ojyan nyersanyagok behozatalának növelését, melyek dolgozóink iP3r- zikkckkcl való ellátottságának megjavítása érdekében szükségesek! A gyümölcsíaállomány jelenég mintegy harminckét rhiUió. Az ország egy lakosára alig öbb mint három darab gyűr mölcsía jut, Feltétlenül szükség van tehát gyürnnlcsfaáilomáben tovább kell fejleszteni es fel kell virágoztatni a comwaii- tenyésztést. Ezután beszédében részletesen foglalkozott a juhtenyésztés, a baromfitenyésztés és a haltenyésztés fejlesztésének kérdéseivel. A ntozőgazd is ági munüáís gépesítésére* A mezőgazdasági termelés ál utánpótlás mellett. A gyümölcsfásításban nagy szerepet kell adni a helyi kezdeményezéseknek; gyümölcsfákat kel! ültetni tereken, utak mentén, házak körüli kertekben. A helyi tanácsok egyik Isgfontosabb és egyben legszebb feladata, hogy szervez- I talános felemelése, a taraj torzók és vezessék a gyümölcsfáéi- mpképességének fokozása, az tási munkálatokat és kötelessé- állattenyésztés hozamának nö- güknek érezzék községük gyű- j vetése nagymértékben a gépest mölesellátásának megjavítását, j tés színvonalának emelésétől A gyümölcstermelési színvonal függ. A mezőgazdaság gépesité- emelése és a gyümölcsexport nö- I fenek tervezett üteme az elkö- yelésp érdekében nagy jelentősé- I vetkezendő bárom évben át. a- ge van összefüggő, úgynevezett | gosan évente mintegy l(j0 ezer üzemi gyümölcsösök telepítésének. A syümölesteienítési prqgrammezőgazdasági dolgozó munkaerejét pótolja. Ez tehát annyit ieient. mint ha 1956 végéig a mezőgazdaságot irányító szervek, a földművelésügyi minisztérium, a megyei és járási tanácsok, továbbá azok. mezőgazdasági osztályúi munkájában lényeges változás történjék. A továbbiakban vázolta a túlzott centralizálás következtében megmutatkozó fogyatékosságokat, majd így folytatta:' a mezőgazdasági fejlesztési program- mot csak akkor’ lehet végre- hájtáni, ha megnöveljük a megyei és járási tanácsok felelősségét és egyben hatáskörét a mezőgazdaság fejlesztésében. A helyi tanácsok a mezőgazdaság fejlesztésében rájuk rótt feladatokat csak úgy tudják kielégítően elvégezni, ha végrehajtásukba a tanács tágjain kívül szélesen bevonják a mezőgazdaság legjobb dolgozóit. Csak heamely segíti a tanácsot a község egész mezőgazdaságának fellendítésében. A dolgozó parasztságra támaszkodva a me tógazdasági termelési bizottság segítségével minden járás és megye a Programm alapján fogjon hozzá saját területén a mezőgazdaság fejlesztési tervének végrehajtásához. A mezogazd;- sági prograxnjn végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket haladéktalanul széles körben ismertetni kell a dolgozó parasztsággal, hogy mindenk ; előtt bebizonyosodjék, hogy a Programm végrehajtása késedelem nélkül megkezdődik. Nem kétséges, hogy ez a gyors és operatív végrehajtás száz- és százezer dolgozót mozgósít és állít majd a progtamm melle. A falusi pártpolitikai munka feladatairól Hegedűs elvtárs beszéde végén részletesen foglalkozott a falusi pártpolitikai munka feladataival. Hangsúlyozta — a mezőgazdasági termelés általános fellendítése mindenekelőtt a párttagok lelkes és fáradhatatlan munkáján múlik. Csak a párt képes mozgósítani a dolgozókat a városban és falun egyaránt e hatalmas Programm végrehajtására és irányítani ezt a hatalmas és sokoldalú munkát, amely a mezőgazdaság rendkívüli elmaradottsága felszámolásáért most kezdetét veszi. — Továbbiakban foglalkozott a falusi pártszervezetek megerősítésének kérdésével. -- Hangsúlyozta, hogy a falusi párts tervezetek megerősítése érdekében az eddigi szétaprózott, [úslétszárnú alapszervezetek helyett nagyobb létszámú falusi pártszeryez.Qtpk létrehozására kell törekedni. A faluban külön alapszervezetekét csak termelőszövetkezetekben, gépállomáson, vagy állami gazdaságban kell alakítani. A többi párttagot egy pártszervezetben kell összefogni Beszéde további részében foglalkozott a mezőgazdasági szakemberek mozgósításának feladataival, a helyi tanácsoknak nyújtandó segítéssel és megerősítésükkel, a DISZ-szervezcte.k- re váró nagyszerű feladattal, valamint a to id művesszövetkezetek: munkájának megjavításával. Hegedűs elvtárs beszédében részletesen foglalkozott a járási pártbizottság feladataival, majd így fejezte be beszédét; À feladat, amit magunk elé tűztünk, megköveteli, hogy végrehajtásara pártunk, népi demokráciánk összes erőd mozgósítsuk, hogy a kommunisták és a párfonkivú- iiek, munkásak; dolgozó parasztok és értelmiségiek vállvetve dolgozzanak ezen ügy sikeréért. Állami szerveink, a minisztériumok, a megyei és járási, valamint községi tanácsainknak, a sajtó és rádió munkájának homlokterébe most a mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányítása és szervezése kell, hogy kerüljön. Nem lehet kétséges, hogy dolgozó népünk alkotóerejére támaszkodva, sok harc között megedzett pártunk vezetésével sikerre visszük a mezó- zőgazdasági termelés fe.emelésé- nek nagy, országos ügyét is és ezzel nagy lépést teszünk előre az igazi jólét megteremtése felé.
