Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. december (8. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-29 / 304. szám

r BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AIM DP BÁCSKISKUNMEGYEI PAPTBIZOTTSAGANAK LAPJA MII. évfolyam. 304. szám. Ára SO fillér 1953 ï>K.rnjr..„lii> 2;. <»DD A MA I SZAMBÁN DISZ-élet hírei. — Mi nehezíti a gépjavítást a bács­almási és dunavecsei gépállomáson? — Több, jobbm.nő- ségű paprikát a dolgozók asztalára. — A Kecskeméti Fűtőház dolgozói 75 vagon szenet takarítottak meg. — Termelőszövetkezeteink a zárszámadás után. — Láto­gatás az országoshírű nagybaracskai halásztanyán. V A kecskeméti és kunszentmíklósi járás kezdeményezése nyomán A megyei tanács intézkedései a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározat menvalósításáérf A komárommegyei példához hasonlóan a me­gyei pártbizottság és tanács is alaposan felké­szült a mezőgazdaság fejlesztéséi-e hozott párt- és kormányhatározatnak a megye sajátos viszo­nyaira való alkalmazásához. E nagy célkitűzé­sek megvlósításában komoly mértékben támasz­kodik a dolgozók kezdeményezésére ós tevékeny közreműködésére. Éppen ezért a gyakorlati fel­adatok mellett elsősorban a határozat széleskörű ismertetését tűzte ki célul. A mezőgazdasági osztály dolgozói szorgalma­sam tanulmányozzák a határozatot, hogy a leg­közelebbi napokban megvitassák. Január elején pedig a megye négy helyén tartanak szakértekez­leteket a járási és gépállomást agronómusok ré­szére, akik járásonként további 4—5 értekezleten magyarázzák meg a határozatot és a végrehaj­tásával kapcsolatos teendőket a tanácsok, gépál­lomások és termelőszövetkezetek dolgozóinak. — Mindezek mellett többezer kisgyűiést is tartanak január első felében a községekben és a tanya- világbam. A cél, hogy január végére minden dol­gozó paraszt megismerje a határozat célkitűzé­seit. Ezzel egyidőben már több gyakorlati lépési is tett a tanács a határozat megvalósítása érde­kében. Ezekben a napokban éppen a szakbizott­ságokat szervezi a növénytermelés, állattenyész­tés, szőlészet, gyümölcstermelés ós a kertészei kiváló szakembereiből. E bizottságok feladata; konkrét javaslatok kidolgozása a megye sajátos adottságainak figyelembevételével a határozat megvalósításához. A bizottságok munkájában a tudományos dolgozók és a szocialista szektorok legkiválóbb dolgozói mellett résztvesznek a több­éves jó gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, élenjáró egyénileg dolgozó parasztok is. Himlen erőnkkel harcolunk a párt- és kormány« határozat végrehajtásáért megjavítására, a terméseredmé­A mezőgazdaság fejleszté­séről szóló párt- és kormány- határozat olyan Programm, amely városon és falun csa­tasorba szólít minden dol­gozót. Végrehajtása a kor­mány és az ogesz dolgozó ttép, a vezetők es a dolgozók közös Összefogásán múlik. Ezekben a napokban tehát legfontosabb feladat, hogy minden dolgozó megismerje ezt a döntő jelentőségű ha­tározatot s ezen túl menően felismerje, vallalja a végrehajtásában ráeső részt. _ A Központi Vezetőséf; Júniusi határozatára me- lyénk dolgozó parasztsága 1eltekkel válaszolt. A. meg- aövekedett termelési kedvet tükrözi az összes tartalékföl- lek bérbevétele, az egész kecskeméti járásban, de szá­mos más községben is a túl­teljesített gabonavetésterv, * jószágállomany gyarapí­tása, a sokszáznyi kérelem új szőlő- és gyiimölesterüle lek telepítésére, stb. Dolgozó parasztságunk újult kedv­vel, még szebb tervekkel készül a jövőre a most meg­jelent párt- és kormányhatá­rozat nyomán, láz a kedv. ez a hangulat biztos alap arra. hogy dolgozó parasztságunk a feladatokat is vállalja a határoza I vég rehajtásába n. «« meghallgatják javasla­tit. elfogadják kezdeménye' zését, s gyakorlati segítséget adnak számára a vezetők. A dolgozó parasztok növek­vő termelési kedvére és kez- Ieményezésére először a kecskeméti járás vezetői fi­ttyeitek fel. A járási pártbi­zottság összehívta a szak­embereket és segítségükkel kidolgozta a járás szőlő- és gyümölcstermelésének hely­zetét. Huszonöt szakembert vontak ebbe a munkába, kö zöttük Bognár Károly miklóstelepi vezető kutatót. Béli Aladárt, a Helvéciái ál­lami gazdaság vezető agro- nomusót, a gyümölcstermő-; lési szaktudásáról híres rolyák Mihály jakábszállási egyénileg dolgozó parasztot. A bizottság felmérte a régi területeit felújításának le­hetőségét és tervet dolgo­zott ki új szólók és gyümöl­csösök telepítésére. A pártbi­zottság a tervek kidolgozá­sa után gyakorlati végrehaj­táshoz fogott. Első fdudái­ként jelölte meg. hogy ezek <i tervek lejussanak a közsé­gekbe. a dolgozó parasztok­hoz s minden község sajá­tosságának megfelelően dol­gozza. ki a maga Programm■ jut.. Január közepétől öt hé­ten át szakemberek tartanak előadásokat a községekben, hogy segítséget adjanak a helyi szerveknek. Filmveti léssel és szemléltető képek­kel teszik változatossá, ért­hetőbbé ezeket az előadáso­kat. A kecskeméti példát me­gyénkben a kunszentmiklósi járás követte elsőnek. A já­rás területén szintép nagy lehetőség van a szőlő és gyümölcstermelésre. va­lamint a juh- és pulykate- nyésztésre Felfigyeltek a já­rási ’-azetőV a fc-niyoeRzérí dolgozó parasztok kezde­ményezésére is, akik rizster­melést akarnak folytatni. Kidolgozták a járás öntözési tervét, a haltenyésztés meg" honosítását a termelőszövet­kezetekben. A párt- és kormányhatáro­zat legfontosabb feladatként a gabonafélék termesztésé­nek fellendítését jelöli meg. De hatalmas lehetőségek vannak megyénk minden területén a táj és talaj jelle­gének megfelelően mező- gazdaságunk különböző ágai nak fejlesztésére. A ku­koricatermő bácsalmási és bajai járásban a sertés- tenyésztés és hizlalás fellen­dítésére van kínálkozó, gazdag lehetőség. A kalocsai járásban a búzatermelés mellett a világhírű paprika­termesztés továbbfejlesztése a legkézenfekvőbb, a duna­vecsei járásban a kertgazdái- kodást lehet- felvirágoztatni az öntözés segítségével. A járási vezetők feladata, hogy kövessék a kecskeméti ós kunszentmiklósi példát. Mérjék fel a helyi adottságé- k£t, 1 ebe* ó ságiiké!.- - é-t T, ,,,, a szakemberekkel, a termelő- szövetkezetekkel, a gazdálko­dásban jártas, tapasztala­tokban gazdag egyéni le" dol­gozó parasztokkal. Hallgas­sák meg vélemé ivüket, ka­rolják fel kezdeményezésű két. kérjék segítségüket a tervek megalapozásához, a gyakorlati munkához. A tervek azonban csak ter- vek maradnak, ha nem jut­nak el m inden dolgozóhoz, ha a vezetők nem igénylik azok megvalósításához az egész járás, az egész község népé­nek hozzájárulását, segítsé­gét. A mezőgazdaság fejlesz­tő,Se nemcsak minden dolgo­zó parasztnak, de az egész dolgozó népnek az ügye. Ahhoz azonban, hogy ezt ki'ki megértse, helyeselje, az kell, hogy megismerje. A ter­veknek tehát el kell jutniuk a tervek végrehajtóihoz: a termelőszövetkezeti tagság­hoz, az egyénileg dolgozó pa­rasztok tömegeihez, a gép­állomások traktorosaihoz. A terveknek már meg kell je­lölniük a feladatokat is. a végrehajtás útját, a lehetősé­gek módját. Ha így. nr falu népének megkérdezésével, a dolgozó para sztság kezdemén yező erejére építve kezd hozza egy egy járásunk vezetősé­ge saját határain bellii a párt- és kormányhatározat valóraváltásához — akkor nem marad el az eredmény: a hatalmas feladat végrehaj lúsa valóban az egész dolgo­zó nép ügyévé válik. Akkor megyénk mezőgazdasági arculata is fokozatosan meg­változik: nem lesz töb’ é átok a futóhomok, a szikes le­gelő, több kenyeret,, takar­mányt, gyümölcsöt, bort te­remd Duna-Tisza köze la A PÁRT- ÉS KOKMÀNÏH V- TÁROZAT nekünk, vezetőknek is új irányvonalat szabott. A Határozat nyomán sok olyan hiányosságra jöttünk rá, melyet eddig mi magunk nem vettüna észre, hogy ha észrevettük is,- nem tudtunk rajtuk javítani. SOKSZOR MI MAGUNK IS éreztük, hogy szinte idenőttünk aj. íróasztali?1 ?.. tJslákv. .töraeiia mellé és kint a terü.et-en, ahol a gyakorlati segítséget várták tőlünk — szinte teljes egyolda­lúsággal csak a begyűjtés vagy adófizetés kérdéseivel foglalkoz­tunk. Mi, szakemberek az aránytalanul nagy adminisztrá­ciós munka miatt sok dolgozó parasztnak, termelőszövetkezet­nek nem tudtuk megmagyaráz­ni, hogy miért kell 20 cm-nel mélyebben szántani, miért fon­tos a fej trágyázás stb. A HATÁROZAT megjelenése óta márts úgy irányítjuk a munkát, hogy egyre több -dot töltsünk kint a területen olyan kérdésekkel foglalkozva, ame­lyek gyakorlati segítséget nyúj­tanak nemcsak az agronómj- soknak, községi vezetődnek, ha­nem maguknak a dolgozó pa­rasztoknak is.. AKAD OLYAN FIATAL ag­ronomusunk a járási tanácsap­parátusban, aki felismerve a területen lévő hatalmas felada­tokat, kéri, hogy helyezzük Ki termelőszövetkezeti agronómus- aak. Ilyen például Vágenhoter Edit, aki az elmúlt években vé­gezte KisKunhalason a három évta mezőgazdánál techniku­mot. A HATÁROZAT értelmében fokozott súlyt kell fordítani a talajelőkész.'tásre is. Ezzel is részletesen foglalkozunk. Hely­télén volt az, hogy a járás te­rületén általában az őszi kalá­szosak 30 százalékának heiyért újra őszi ka!!~">s került. Ez túlzott mértékben kizsarolta a talajt és a terméseredmények : ására ment. Ezért haladékta­lanul megkezdjük a vetésforgó kialakítását járásunk területen. IGEN SOK UJ lehetőséget nyújt a tatgrqzgt munkánk nyék eddig ismeretlen arányú fokozására. Tudjuk, hogy ezen Keresztül emelkedik egesz dol­gozó népünk jóléte, ezért min­den erőnkkel harcolunk a párt­ós kormányhatározat végrehaj­tásáért. Csányi Imre Kiskunfél­egyháza, járási tanács .mező^azd. oszt, vez INT ISMERETES, a kunszentmiklósi já­rásban többezer hóid szikes terület van, amely- termelés­re alkalmatlan. Nagy nyo­morúságban és szegénység­ben élt ezen a tájon régen a lakosság. A szegényparasz- tok jó földdel csak az ura" dalmakban és a kulákbirto- kokon találkoztak. Ma _ már megváltozott életet találunk itt is. A kormányprogramra pedig biztosítja a járás to­vábbi fejlődését, dolgozó pa­rasztjaink további boldogu­lását. December 28-án a járás leg­jobb szakemberei összeültek, hogy megtárgyalják és rész­leteiben is kidolgozzák a já" rás helyi kormáiiyprog'ramm- iát. Ebben a programúiban jelentős pontként szerepel a szikesterületek hasznosí­tása pulykatenyésztés útján. ISS PÁL elvtárs. a járás főállattenyész- töje elmondja, hogy tavasz- szal Kunszentmiklóson. a Kunadacs felé vezető úton megkezdik egy nagy pulyka­telep központi részének épít­kezéseit. Már tavasszal mintegy Nagy az érdeklődés Kunadacson a szőlőtelepítés és erdős, lés iránt Kunadacson a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó .parasztok' a karácsony előtti napokban minden tavasza vetésre kerülő területen befejeztek a mélyszántást. Betakaratlan szőlőt sem lehet találni a község határában. A dolgozó parasztok igen érdeklődnek új szőlők telepítése iránt, amit bizonyít, hogy ez- ídeig 32 holdra kértek telepítési engedélyt. A községi tanács már kérte a járási tanács mezőgazdasági osztályát, hogy az új szőlők telepítéséhez gépi erőt biztosítson. Mert ez esetben megKétszere- ződik a telepítők száma, a község homokos területein hamarosan szőlők és gyümölcsösök születnének. A legeltetési bizottság vi­szont a jövő évben újabb 50 hold erdőt akar létesíteni, de van­nak dolgozó parasztok is, akik a futóhomokos részeken erdősí­tenek. 6000 darab állománnyá) indul a telep. A pulykákat ideiglenesen nyári szállá­son helyezik el. A tervei' szerint az állományt miD den évben többezerrel nö­velik és három év múlva már eléri a 100 ezret. A szakembe rek tenyésztésre az úgyneve­zett bronzpulykát jtpasçl- ják nagy hústartalma és íz­letessége miatt. A TERVEK SZERINT ez a telep látja el te­nyésztésre alkalmas kispuiy kukkal a környék dolgozó parasztságát és termelőszö vetkezeteit. Mert bizony n környékben az egyénileg dolgozó parasztok és a ter­melőszövetkezetek is szíve sen foglalkoznak a jó! jöve­delmező pulykatenyésztés- sei. Ebben a gazdasági év­ben például a tassi Lenin tsz átlagosan 12 kilós súlyú pulykákat nevelt, s amellett- hogy baromfibeadását is ebből teljesítették, több mint lí) ezer forint értékben asza badpiacra is vittek. T ANCZOS ISTVÁN 15 holdas kunpeszér.» közép-parasztnak 28 ezer fo­rint jövedelmet hozott u-z idén a pulykatenyésztés. Mondogatta is, amikor a pénzt megkapta, hogy ezután még nagyobb gonddal, sze* re tettel goudozzui csaknem 400 darabos állományát- mert most látja csak igazán, hogy milyen nagy érték. , ZÉRT NAGY öröm­mel fogadják a puly; kateuyésztésre vonatkozó új terveket a járás dolgozó pa­rasztjai. Nemcsak maguk éa családjuk húsellátását tud­ják így fedezni, hanem a já­rásból kikerülő pulykameny- nyiségből a belföldi fo­gyasztáson kívül még expor tAtbíltjiJjlr ísl Tervek a kunszentmikiósi járásbau a puiykatenvésztés fellendítésére1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents