Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-22 / 274. szám

r 8ÂCSKISKUNMEGYEI _ NÉPÚJSÁG AZ MDP BX CS KISKUNM B GYE! PXXTBllOTISXGANAK LAPJA VIII. évfolyam, 271. szám. ________Ára 50 f illér__________1953. NOV. 22. VASÁRNAP A MAI SZAMBÁN ■ Á koreai-kínai fél befejezte 19 fogságba esett amerikai repülő vallomásának közzétételét. — A francia sajtó a nemzetgyűlés vitájáról. — A megyei lap-agitá-i ció helyzete és feladatai. — A DISZ-műszak fiataljai között a Kinizsi Konzervgyárban. — . Megalakult a I kiskőrösi népi együttes. — Juhnyájakkal népesítsük be megyénk legelőit. — Pálmai néni. _______=___________ J A falusi pártmunka megjavításáért! MEOYÉWHÉLETÉBŐL Pártunk életében, dolgozó né­pünk szocializmust építő mun­kájában új szakaszt nyitott meg a Központi Vezetőség júniusi és október 31-i határozata. A ha­tározatok fejlődésünk kulcskér­déséként állították előtérbe a mezőgazdaság nagyarányú fej­lesztését. »-E feladat parancso- lóan megköveteli, hogy pártunk az eddiginél hasonlitnatatlanab- bul nagyobb gondot fordítson a falusi munkára« — állapította meg a Politikai Bizottság be­számolója a Központi Vezető­ség október 31-i ülésén, Világos, hogy ezeknek a fel­adatoknak a megoldása nem képzelhető el a falusi pártszer­vezetek lényeges megerősítése nélkül. Csak kezdeti eredmé­nyeknek könyvelhetjük ei azo­kat a lépéseket, melyeket a fa­lusi alapszervezetek is tettek a pártélet megjavítása érdekeben. A taggyűlések előkészítése során egyre több pártvezetőség tért ra a beszámoló kollektív megvita­tásának módszerére. Megnőtt ál­talában az érdeklődés a kollek­tivitás elvének gyakorlati tisz­tázása irányában. A legutóbbi megyei aktívaértekezleten hal­lott felszólalások jelentős része sokoldalúan boncolgatta a falusi pártmunka ■ megváltoztatásának módszereit. Szóvátettéls sokan azt is, hogy a tanyai települések nagyrészén igen alacsony szin- vonuiú szervezeti adottságokkal, alapvető nehézségekkel küzd az alapszervezet. A hibák őszinte feltárása javulásnak számit eg> ilyen évek óta elhanyagolt kér­désben. Nőtt falusi pártszerve­zeteink életében is a Díralat, ön­bírálat hatóköre. Párttagjaink a falun a termelőszövetkezetek­ben, gépállomásokon, az állami gazdaságokban különösen a jú­niusi határozat utáni időben bátran és keményen bíráltak a vezetők munkáját, magatartá­sát. Ezek az eredmények azon­ban csak kezdetnek tekinthe­tők. Nem téveszthetjük szem elől, hogy falusi pártszervezete­ink jórészében a belső erősödés­sel nem tartott lépest a töme­gek közötti politika, nem vált még elég szorossá a kapcsolat a pártszervezetek és a dolgozó tö­megek (között. Ahhoz, hogy falusi pártszer­vezeteink valóban a fejlődés mo­torjaivá váljanak, elsősorban tisztázni kell, hogy miért a me­zőgazdaság nagyarányú fejlesz­tése került az új szakasz felada­tainak élére. Világosan kell lát­ni, hogy az életszínvonal emelé­se, a dolgozók anyagi igényel­nek kielégítése mindenekelőtt a mezőgazdaság eredményein mú­lik. Legfontosabb élelmiszerein­ket, könnyűipari nyersanyagain­kat, exportcikkeinket a mező- gazdaság termeli. Népgazdasá­gunk, megyénk számira jelen­tős hasznot jelent alapvető és hagyományos kultúráink fejlesz­tése és termelési ágainak bőví­tése. A szőlő és gyümölcs, a paprikatermelés, ' rró meg a ba­romfitenyésztés az elszórt ta­nyasi településeken, a déli járá­sokban elterjedt sertéshízialas termékeinek megnövekedést: közvetlenül is, de a népgazda­ság egészének erősödésén ke­resztül is nagy mértekben hat dolgozó parasztságunk, megyén* dolgozóinak, ipari munkásainak életszínvonalára, Nagy erők, komoly bázisok állnak rendelkezésünkre a me­zőgazdaság fejlesztésere falun. Termelőszövetkezeteink az el­múlt hónapokban komoly nehéz­ségekkel vajúdtak. De kiálltak a próbát és pártszervezetein* támogatásával megerősödve ke­rültek ki a harcból. A szocialis­ta kereteknek igazi, építő tarta­lommal való megtöltésé azonban ráirányítja a figyelmet termelő­szövetkezeteink dolgozóinak po­litikai nevelésére, tsz pártszer­vezeteink megerősödő es. meg­javuló munkája segítségével. Falusi partimmkánknak alap­vető tényezője, hogy a me­gyénkben nagy számmal talál­ható egyénileg termelő parasz­tok termelési kedvének növe­kedéséhez jö politikai munkával, a gazdasági élet ellenőrzésével, az állami szervek támogatásá­val járuljanak hozzá falusi párt­szervezeteink. Itt komoly mu- .asztásokat, hibákat kell kijaví­tani. Jelentős mértékben kell emelnünk falusi aiapszervezeie- mlvben a dolgozó parasztok arányszámát. A tapasztalt, élen­járó, tekintélyes közepparasztok előtt meg kell nyitni pártunk kapuit. Éberen őrködruök kell pártszervezetünknek afe.etc, nogy semmilyen bürokrácia, a régi, rossz módszerek alkalma­zása ne torzítsa el a törvényes­ség helyes értelmezését. Néni szabad elfelejtenünk, hogy pár­tunk a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala emelkedé­sének legfőbb őre és harcosa. Ez azt is jelenti, hogy kormány- programmunk minden támogató jellegű intézkedését következete­sen végrehajtsuk falun, másrész­ről ne bocsássuk alkuba semmi körülmények között az állam jussát. Törvényeink megtartá­sa, beteljesítése nem képezheti alku tárgyát. A munkás-paraszt szövetség további megszilárdítása, az igazi acélkemény kézfogás falu és va­ros között hozza meg a helyes kibontakozást falusi problémá­ink megoldásában. Ennek az erős szövetségnek, mely falusi politikánk alapját képezi, har­cos szószólóivá keli tennünk minden falusi párttagunkat, pártvezetőségünket, a termelés­nek bármely területén dolgozik Ls. Falusi pártszervezeteink te­hát harcos út .előtt állanak, ami­kor szorosabbra vonják soraikat és megerősítik kapcsolataikat megyénk dolgozó törnegeive). — Ennek a. harcnak az első állo­mása jövőévi kenyerünk, még magasabb életszínvonalunk biz­tosítása a falun és a városon egyaránt-. Befejezte őszi kampánytervét a helvéciai állami gazdaság vei és a munkák jó, minőségi el- I a jövőévi gazdag gyümölcster-méa végzésével azon lesznek, hogy I alapját. még most az ősszel megteremtsék | Kovács Ferenc, főagronómus A hercegszántói Üj Életben halastavat létesítenek, sertésLaztatót építenek A HELVÉCIÁI állami gazdaság dolgozói és vezelöi a jól megszer­vezett lelkes munka eredménye­képpen befejezték őszi ka npány- íerviiket. Ezen belül az őszi ve­tésterveket 13 nappal a natúndő e.őtt 108 százalékra, az őszi mélyszántást 11 nappal a ha-tá idő előtt 101 százalékra, a szeives és műtrágyázást ugyancsak a ha­táridő előtt 11 nappal 123 s/áza- ékra, a silózasi tervet pedig 120 százalékra teljesítették. JELENLEG tovább folyik, a még há'.raiévő takarmányfélék adózása, bogy a tervenielüli siló­zással rnég szélesebb körben biz­tosítsák a nagyszámú állatállo­mány átteleltelését, A GAZDASÁGBAN a szőlők őszi munkálatai is jól haladnak. November 19 ig 820 hold szőlő4 takartunk be. Folyamaiban van a gyümölcsfák törzsápolása és met jzésc is, amelyből már eddig ü a 7200 termőfaegység 25 százalé­kát metszettük meg, A MUNKÁKBAN különösen kitűnt a Táncsics- és a Dózsa- brigád jó munkaszervezésével és- Németh Fere-y:, Geiszt László, Horváth Teréz, Bakos István dol­gozók, A GAZDASAG DOLGOZD! ezeknek az eredményeknek továb­bi fokozása éidekében vállalták,, hogy napi normáik túlteljesítésé­A hercegszántói Uj Elet ter­melőszövetkezet a jövőévi még jobb termés biztosítására idejében elvégezte ez őszi vetést, és a tsz vezetősége már tervet készített a tagok foglalkoztatására, amely a tagok gazdagodásának újabb lorrásait’tárja fel. Tervbevették, aogy a négyholdas, — volt Duna- ági területen — halastavat létesí­tenek. Egy huszonöt tagú brigád jz előmunkálatokat már meg is: kezdte. A területről 'letakarhatták a nádat, amelynek-egy részét a gazdasági épületek tetőzetének pótlására- (használták fel, másik részét pedig a tagok között.osz­tották ki a háztáji szükségletek* nek megfelelően. A talajvíz levezetése után hoz-* záiátnak a vízbevezető árkok el-* mélyítéséhez, amelyeken keresztül majd a Ferenc-csatorna vize fog-* ja a tavat táplálni, A tagok a téli foglalkozás alatt még egy 40 férőhelyes sertésfiaz-* tatót is építenek saját erejükből; amelyet a megnöyekedett sertés­állomány tesz szükségessé. A tagok lendületes, eredménye» munkája nem egy kívülálló dől* gozó parasztot vonzott a szövet* kezes útjára, közöttük Binszki Johák és.Radoesai„Tibor volt- dől-* gozó parasztokat, ‘--.i Munkásszállások épülnek az érsekcsanádi célqazdaságban Az érsekcsanádi célgazdaságban nagyarányú építkezésbe kezdtek. Még ebben az évben két 60—60 személyt befogadó műn* kásszállás épül a községen kívül a munkaterületeken. A tél be-» alita előtt mind a két épületet tető alá hozzák. Tavasszal egy; harmadik munkásszállás is épül a bajai üzemrészben dolgozóis számára. Ezt a munkásszállást a Sárközben építik meg. A műn* Kásszállások az idénymunkások elhelyezését fogják biztosítani, j 4 KOLONTÖRÓL sokat me- sélnek az izsáki öregek, akik még elpusztítása előtt is­merték ezt a hatalmas tavat. A községtől nyugatra van a for­rása. Mikor eredt? — ki tudná megmondani, hiszen úgy beszé­lik a faluban, hogy már a hó­dító törökök is hatalmas -sor- dákat neveltek a forrás kör­nyékén. Sőt annak is híre ;”rja, hogy valami Iszák nevezetű ba­sa telepedett, meg errefelé — innen lenne a község mai neve Izsák, A bővizű forrás körül hatal­mas, többezer holdas tő kelet­kezett. Elnyúlt Páhi, Soltszenr- imre, Fülöpszállás határáig. —, Járhatatlan nádrengetegében tö­megével fészkelt a szárcsa, vad­kacsa, vadliba. Teméntelen hal nevelkedett benne. MËN\T IMRE elv to. , idős dolgozó paraszt így em­lékezik vissza; — Régen szüle­tett nálunk az a mondás, hogy az izsáki ember kétszer arat évente. Nyáron a gabonát, télen a nádat. Bizony, a Kolontó sok száz és száz embernek adott munkát, kenyeret, tüzelőt télen. Többszázezer kéve nádat szedtek ki belőle. 15—20 halász is meg­találta számítását. Apámmal én is sokat jártam varsázni. Egy merítéssel kocsideréknyi haiat fogtunk. Kaptuk érte a jó pénzt. Rajzottak Izsákon a halaskofak. Szállították Pestre. Ez a gazdag víztömeg a tavat környező lapályokon kitűnő le­gelőket táplált. Tavasztól őszig járta a csorda. De még kaszál­ták is. A magaslatokon pedig ki­tűnő alkalmat teremtett a szőlő­ét; gyümölcsművelésre. Az Izsá­kiak bízvást állítják, hogy az ő világhírű szőlókultúrájuk szülő- * KOLONTÓ anyja a Kolontó volt. Ezt mái azért is hinni lehet, mert amióta a Kolontót lecsapolták, lassan pusztulásnak indultak az addig virágzó szőlők, gyümölcsösök, Bényi Imre elmondja, hogy az ő fiatalkorában a matyói dom­bok mellett volt a 80 holdas Anna-szőlőtelep. Mindenki cso­dájára «járt, — s ma már tel­jesen kipusztult. Az uzsovici nagyerdőben sorra száradnak ki a hatalmas nyárfák víz hiányá­ban. IT I TETTE AZT a pusztí- tást? 19?4-ben megjelent egy társaság Izsákon. Elhitették a parasztokkal, hogy ha lecsa­polják a Kolontót, a helyében kitűnő szántóföld lesz. A községi elöljáróság földéhes kuiákja- megörültek s a kisgazdáknak na tetszett, ha nem, fizetniük kel­lett a vízszabályozási járulékot. (Mesélik, hogy az orgoványiak okosabbak voltak. Nem tudtak őket rábírni a fizetésre. Meg is maradt nekik a Csirai-rét s még ma is szép nádjuk terem.) Izsá­kon betemették az emberderék- nyi vastagon sugárzó forrást s a Kolontó drága vize elfolyt az Atok-csatornába. A nép lázon­gott, hamarosan rájött az elöl­járóság is, hogy baj van — de nem lehetett visszacsinálni. A iecsapolást végző társaság va­gyont keresett. Az izsákiak meg ottmaradtak víz nélkül. A meg­ígért szántóföld- helyett mgo- vánnyá vált a Kolontó medre. Esős évben azért nem lehetett legeltetni, mert beleveszett az állat. Aszályos nyarakon pedig lövig kiszáradt belőle a fű. Jelenleg a tómeder egy 150— 200 holdas darabkáján vagy 3# emberrel tőzegtermelés folyik«! — De nem kifizetődő munka« Úgy mondják az ott dolgozd munkások, hogy vékony a őze«* réteg — néhol alig arasznyi s az is földdel, homokkal kevert* Az arrajáró falubeliek pedig fájó szívvel meg-megállnak. Ma* fogatják; ezen a részen vágtula valamikor a gyönyörű szálnádat, itt nyüzsgött a hal — és mi lett belőle? Ahol kitermelték a 4 őze* get, megszűnt az élet. Nincs tér* mőtalaj, kopár, halott földda» rabbá válik a Kolontó.,, ]%jEM LEHETNE feltámass» tani a halott Kolontót? Az izsáki dolgozó parasztok so* kát beszélgetnek erről. Elgondo* lásaik is vannak. A betemetett forrást ki kellene szabadítani a föld alól robbantással. A Bika-« torok elnevezésű tórészen túl, a magaslaton zsilipet építeni. KF» tisztítani a medren keresztülhű* zódó levezető csatornát és újra elárasztani a vizet. A Kolontó-* ban így ismét virágzó hal- és nádgazdaság keletkeznék, amely gazdagon jövedelmezne a nép-* gazdaságnak. Újra kizöldülnének a környékbeli kopár legelők. A homokon újra virágoznék a szőlő- és gyümölcstermesztés* Izsák és a környező községek dolgozó parasztjai sikerrel kel­nének harcra a hatalmas Ko* íontó, az éltető víz segítségévei az aszály ellen, dúsfüvű legelők, Jövedelmező állattenyésztés, bő gabona-, szőlő- és gyümölcs­hozam megteremtéséért. ... A Kolontó forrása majd három évtizede várja a föld alá kényszerítve, hogy szövetségeiül szegődhessék a kormánypro­gramra megvalósításához: me­gyénk mezőgazdasági termelésé­nek felvirágoztatásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents