Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-19 / 271. szám

MÀGY GÁBOR ZÁRSZÁMADÁSA

jl/IOST KÉSIÜL a dunapa«”* táji Haladás terme.oszó- vetkezet a harmadik zárszámadásra. Nem kis izgalommal, kíváncsisággal tekint a tagsag a zárszámadás elé, hisren előreláthatóan ez az év sokkal joht eredményekkel zárul, mint eddig bármelyik.

*

1/ OUA DÉLUTÁNI VAN és ' a rék :uni, de már csupasz koronát mögül belopja kedves sugarait a nap a régi kastély szobáiba. Naptenyesl tágas szobában három ember és eg' fiatalasszony jókedvűen vitat koznak: Nagy Gábor részesedését számolják, aki egy távolabbi asztalnál ülve falatozik. Mé- lyenfekvő kék szemei elemien csillognak fel a beszélő: Kirsuy Sándor szávaira.

rm Nem volt könnyű az út, melyet a tagság eddig megtett, a gazdaság gondja nem egy átvirrasztott éjszakát jelentett nekem sem —- mondja. — De megérte a fáradságot, mert nemcsak én — de mindnyájan nyugodtak vagyunk a család kenyere, megélhetése fejői,

— Igazad van, Sándor — fűzi tovább a szót Nagy Gábor. — Kése hegyeyel kissé feljebb biccenti á kaaipjat, úgy hetyken, legényesen és mesélni kezd;

rr A 14 hóid föld terméséből futotta á beadásra, no meg tellett belőle a családnak is. De- hát melyik becsületes paraszt az, aki megelégszik annyiya, amiből éppen csajt megél. Láttam, vannak olyanok, akikne* jobb... akiknek több jut. Nem irigységből, de úgy gondoltam, nekem is lehetne ennyi. Egyszer azután összejöttünk az apámmal, — aki öreg, tapasztalt ember, meg a bátyámmal és beszélgetés, vitatkozás ko?-, ben észre sem vettük, hogy lassan már virradni kezd. Azon az éjszakán elkészültem első,' életem legnagyobb zárszámadásával, lezártam az egyéni küszködés éveinek hosszú sorát: be-, léptem a csoportba.

1/ ÉGÉ AZ EMLÉKEZÉS- ' NEK, amit ezután mon- iani készül, nemcsupán köny ayen folyó, mesélő szavak esznek, :— mart Nagy Gábor arca megkeményedik, tekintett nagabiztosan röppen az aszta- on fekvő zárszámadásokra.

— Szeretném elmondani: em bántam meg, hogy tavaly 5szön a csoportba álltám! Hiszen kenyérnek való bőven van. Csupán íenyérgabonából 26 mázsát tesz kj a részesedésem. Ebből oeüi? amellett, hogy a család kétévi szükségletét bőségesen fedezi, ónéhány mázsa jut szabadpiacra is. 503 munkaegységem után ezenkívül 15 liter olajat, és csaknem 5 mázsa burgonyát is kaptam. A háztáji gazdaságban termett annyi kukoricám, hogyha azt is hozzáteszem, amit a csoportból kapok, az idei két disznó mellett, még a jövőevi hízót is tealevelem rajta. Pedig kukoricából nem is sokat osztott a csoport. Nem tellett — mondja huncutkás mosollyal, miközben Király Sándorral je- mntősegteljes pillantást vált es nyomban hozzálát, hogy megmagyarázza;

— A jelenlegi állatállományunk: 15 ló, 32 szarvasmgrna, 203 birka, 142 sertés és 151) törzsbarumfi- Most elhatároztuk, hogy ezt az állományt még tovább gyarapítjuk, hiszen hatalmas legeiőterületeink vannak. Nem hagyjuk azt sem kihaszná- atlanui. Jövő zárszámadásra már 3 lóval, 22 szarvasmarhával, 88 sertéssel, 147 birkával es 580 baromfival gyarapodunk. Erre tartalékoljuk a kukoricát.

— 13 holdra növeljük a kertészetet is — teszi hozzá Király Sándor, a növénytermesztési brigád vezetője. — Az idén másfél holdas kertészetből — azontúl, hogy a csoport Üzemj konyháját is ellátta — 13.001) forint jövedelem folyt be.

És a csoport fejlődésének tükrében meglátják azokat a hiba-: tat, amelyek eddig gátolták ősei a még jobb eredmények elérésében,

]V AGY GABOR ezt Így Játja: — Nehezembe tette a munkát, hogy eddig a 9000 hol das község határának minőén szögletében volt egy kis darab földünk. Ilyen szétszórt, apró területeken nem lehetett alkalmazni a fejlett agrotechnikai módszereket úgy, mint nagyobb táblákon. Az idén ezen is segítettünk. A tartaíékterüietekoő. nárcm tagban megkaptuk teljes földterületünket. Így az idén mgr a tavalyi 11 holddal szem- aen 62 holdas keresztsoros vetessél büszkélkedhetünk...

Itt elhallgat egy. kis időre, majd feláll és az ablak felé indul. Kissé észak felé mutat: a központtol, alig néhányszáz méternyire, nádasoktól határoltan végtelenbe nyúló halastó vize csillog.

— Ez az, amit már elsőnek szerettem volna mondani — kezdi el újra a beszédet. Halastó 150 holdon, amelynek senki nem veszi hasznát! Papírok szerint a paksi halászszövelkezet gondozásában ájl, de azok elhanyagolják — úgylátszik nincs is rá szüksége a halászszövetkőzetnek! A halak is már kipusztuló félben vannak. Szcreu.enk a tavat megkapni; hisz ha jól gondoznánk, ontaná g halat és a vízen rengeteg baromfi: kacsa, liba nevelődhetne fel, De az elnök hiába járt már a tanácsnál, niába volt a földművelésügyi jninisztériurnban, még mindig nem döntötték el, hogy a csőiért megkaphatja-e g tavat? — Pedig micsoda érték vesz kárba benne!

»

A JÖVŐRŐL beszélgetnek,

■ — és Nagy Gábor, a du- napataji Haladás termelőszövetkezet tagja tovább szövögeti g terveket, — mert a zárszámadás egyre sűrűsödő soraira pillantva érzi; a csoport tervéi az ő tervei is, a csoport gazdagsága az övé is. Élete, boldogulása, elválaszthatatlanul összenőtt a csoportéval... Ez az ő idei zárszámadása!

DOLGOZÓK PANASZKÖNYVE

Több megbecsülést kérnek a lajosmizsei tun tes kézbesítői

Nem kis munka az, amit egy

■Imíg egy hisottliba eljut a vásárlóig , . .

A sz ftlksze n 1 már ton i íöldmü- vesszövetkezet a hetipiacokon hizottlibgt vásárolt s hentesüzletében megtisztítva, feldara* bolva árusította. Élve 22—2? forintért vették kilogrammja1.', majd Gelencsér Sándor főkönyvelő kalkulációja alapján a következő áron árusították: máj 70 Ft., hájbőr 60 Ft., a háta, melle, combja 35 Ft., aprólék zü forint, • mondván, nogy a szövetkezet ígjf is ráfizet Ugyanak-r kor csoportunk egyik tagja is vett, égy megtisztított libát 2? forintért kilogrammját. A liba I kg. 70 dekás volt," a termelőnek 242.50 forintot fizetett. A szövetkezeti üzletben ugyanezért i libáért 422 forintot fizetett volna. Kérdezzük: egy szocialista szektái’ főkönyvelőjének gza- bapT« így kalkulálnia, -zabau-e egy libán 179.50 forintot keresni, azabad-e egyáltalán’ ilyen áron forgalomba hozni? Mmcv az ország háj-mely rpszén (s ezi a főkönyvelő kartárs )s tudja) 40 formt § hájbőr, 35 forint a mell, comb, 28—30 a hát gs i? forint az aprólék?!

MNDSZ kcrcsk. csoportja

többtízezer holdas község botárában 5 lajosmizsei kézbesítő végez. Az egyes hivatali csoportok százszámra ontják nar ponta az idézéseket, meghívóikat — sokszor olyan késve, hogy pár óra jut kézbesítésre. A no «ember 17-én délután 4 órára szóló tanácsülés} meghívókat p . 17-én reggpl kapták meg. Csőm tos Janos kézbesítő, akinek pék dául körzete határa 13 kilométerre van a községtől, — ilyenkor gondolkozhat, hogy honná1) kérjen kölcsön szárnyakat, vagy repülőgépet — mert kerek kéj év óta gyalog járja a határt r-4 g tanács nem tud biztosítani ke* fékpárt. A többieknek vaij ugyan kefék párjuk — a fizetésükből maguk vesznek rá fé.- évenként gumit. Egyenruhát, 7 éve kaptak utoljára, Ígéretet azonban minden évben kapnak- •jövőre van tervbe állítva«. — Olyanok vagyunk, mint a gazI

Űgtlanok, -a mi panaszunkat meg nem hallgatja senki e- kesereg Szabó János, aki .azrek 23 éve dolgozik ebben a beosztásban. Meséli, hogy júniusán végzett futárszolgálata után még mindig nem számolta el neki a tanács a mindössze 45 forintos útiszámiát- Nagy János meg rosszabbul járt. Sürgős iratot nyomtak a kezébe, hegy gyorsan vigye Kecskemétre, — »ftnjyel tudja«. lYfotorkeréknárost keresett — és a maga zsebéből fizette ki a benzin árát. Tavai? ősszel kirendelték őket a végrehajtókkal — s még ma sincs megfizetve egyiküknek 6em 10—• 11 napi díj.

Az a kérésük, hogy a helyj tanács több megbecsülésben részesítse őket — de ft járási és megyei szer-vek is nézzenek ^gy-r szer utána: mivel tudnának a helyzetükön segíteni, munkájú- rat jobbftn értékelni?!

— I ... ——

A sertés-temésztés eredményei a vaekiiti Dózsa ts-z-taen

AZ IDEI GAZDAG kukoricatermés az eddiginél is nagyobb számú sertés hizlalásai teszi lehetővé a hajai járás te-r- mfilőszövetkezeteiben. — .Tüpb húst és zsírt igyekeznek biztosítani a fJotSózpA jobb ellátására. ’ Vas.kftton ft Dózsa tçrmeiâ- szövetkézet tagjai idei sertes- beadásuk teljesítése után 26 nízott sertést ajánlottak fel a •Ti.e2.ve vendéglátóipari üzemeinek, a dolgozók üzemi étkeztetésére. A Dózsa tftSJfti éíhataT rozták, hogy seftésaiípmányuü továbbfokozásával a vendéglátó üzemeknek a jövőben is foiya-r matas sertéscllátast fognak biz, tositani.L:

A §göYETKE3BT 140 sjildől jüttatot-t-’ tagjainak.' A még fennmaradt 54 süldpt pedig szabadpiacon. fogják értékesíteni A aertésóUománv erőteljes növelésére 86 anyakocával rendelkeznek. Ezek szaporulatából máris egy 70 sertésből áílq utánpótlási, törzsre tettek =zert. A hizlalás, továbbfőkazásál’ft 198 darab malacot-neveinek ég további;, 34 ‘sertés hízlftjásbá állításával az 1954 első negyede«) hízottsertésbeadasuk . tinteíjesí- ésével egész félévi sertésbeadásuknak eléget tesznek. .

A kecskeméti járáson kívül a dunavecsei és a kiinszentmiklósi járás is túlteljesítette kenyérgabonavetési

tervét

A megyei tanács legutóbbi értékelése szerint három tárásunk túlteljesítette kenyérgabmaye- tési tervét. Ezek a dunavecsei, kecskeméti és a kunszentmik- lósj járás. A bácsalmási járás 100 százalékig teljesítette, a tervét, hasonlóképpen Baja es Kecskemét város is. Közel á.1 a tervteljesítéshez a kiskőrösi és a kiskunfélegyházi járás, legjobban elmaradt a bajai es a kiskunhalasi járás.

A legsürgetőbb feladat, hpgy a hátralévő holdakat a legrövidebb időn belül elvessük. Különösen a két elmaradt .járás- bari kell minden erőt mozgósítani a kenyérgabonavetés napokon belüli befejezésére, A Vetés befejezésével nemcsak jövőévi kenyerünket biztosítjuk, hanem jelentős lépest teszünk a kenyérgabona-kérdés megoldása terén is.

Ott, ahol a vetést befejezték, mozgósítani kell a mélyszántás meggyorsítására. Ez a munka sem halad kielégítően megyénkben. A legutóbbi értékelés szerint még 30 százalékát sem teljesítettük a tervelőirányzatnak. Jó eredményt egyedül a kecskeméti járás ért

el, amely már 65 százalékban teljesítette mélyszántás! tervét, Jól halad a mélyszántás Baja város határában is, ahol 44 százalékos a tervteljesítés.

A november 15-i értékelés szerint a járások közötti i-ang- §or a kövétgezős

Kenyérgabonavetésbeo :

1. kecskeméti járás,

2. dunavecsei járás,

3. kunszentmiklósi járás,

4. bácsalmási járás,

5. Baja város,

6. Kecskemét várt*.

7. kiskőrösi járás,

8. kiskunfélegyházi járás.

9. kalocsai járás,

10. bajai járás,

11, kiskunhalasi járag.

Mélyszántásban :

1. kecskeméti járás,

2. Baja város,

3. dunavecsei járás,

4. bácsalmási járás,

5. bajai járás,

6. kunszentmiklósi járás,

7. Kecskemét város,

8. kalocsai járás,

9. kiskőrösi járás,

10. kiskunfélegyházi járás,

11. kiskunhalasi járás.

„Kiváló gépállomásig dolgozók“ megyénkben

A földművelésügyi miniszter megyénkben négy dolgozót: Karsai Róbert megyei revizort, Bakonyi Istvánt, a kisszállás! gépállomás igazgatóját, Beucsik Elek megyei körzeti agronómust és Mikó Erzsébetet, a bácsair mási gépállomás vezetökönyve- lőjét »kiváló gépállomási dolgozó« címmel tüntette ki, mert a termelésben, a tervek teljesítésében jó eredményeket értek el.

Emelkedik a falu ssórakosási lehetősége

HERCEGSZÁNTÓN a hosszú téli es :éket számos szórakozás teszi majd vidámmá, A most meg' nyílt kultiirház termeiben sok alkalom nyílik ft sportlehetőségekre. Asztalitenisz- és box- eázésék elégítik ki a sportkedvelőket, A sakK-iszoba táplál mellett a fiatalok további erőt és tDűftst gyűjthetnek a tavaszi és nyáfi sakkversenyekro, A rádiósrebábar. szórakozhatnak, niíívelödhetnelí és tanulhatna k.'

As őszi mélyszántás jelentősébe

SzántóteFületünk mintegy 5Q százalékán a tavasszal elvetésre kerülő növények eredményes termelését az őszi mélyszántással alapozzuk meg. Szigorú szabályként állapíthatjuk meg, hogy az ősszel be nem vetett földterület minden darabján el kell yegeznl a mélyszántást. Ez alól csak a futóhomok falftjok képeznek kivé-* telt, amelyet tavasszal szántunk. A hazai szárazságra hajló hajlat alatt, ft szárazság ellen egyik legközvetlenebb és leghatéi konyahb védekezési mód: az gszi mélyszántás.

Az amúgyis kevés, évi 5—600 milliméter csapadék, jelentős része az ősz és a tél folyamán esik le. Ezért szükséges a talaj, már ősszel olyan állapotba hozni, amely a lehulló csapadék szá-* mára ft legkedvezőbb tárolási lehetőséget biztosítja,

A gyakorlatból vett számos Példa igazolja, hogy az ősszel mélyen szántott talajban kgtftsztrftíjg holdanként 50 centiméter mélységig 2000—2500, de még június közepén is lp00 hektoliter rel több víz van, mint a tavasszaa szántott területei.

Az ősszel szántott talajon jobban érvényesül a fagy hatása is. A hantokban jéggé fagyó víz szétrepeszti és morzsalékossá teszi a talajt, úgy hogy azon tavasszal símítóval, vagy fogassal kitűnő morzsalékos magágyat készíthetünk.

Az őszi szántásba vetett növények gyorsabbal! csíráznak, egyöntetűbben kelnek, dús, erőteljes gyökérzetet fejlesztenek. A fagy és egyéb időjárási elemek előmozdítják a talajban lévő ásványi alkotórészek feltárását- Az Őszi mélyszántás tehát jelentősen gyarapítja a talaj tápanyagkészletét,

Az ősszel mélyszántptt talaj tavasszal kevésbbé tömöd ik ösz- sze, kellően laza marad, hamarabb szikkad és gyorsan felmeleg•> szik. Korán megkezdhetők a tavaszi munkák, időben vethetünk.

Az őszi mélyszántás igen jelentős fegyver a gyomosudás ellen is. A megerősödött magról kelt gyomokat a mélyművelés elpusztítja, a tarackos, indás évelőket gyengíti. A felszínre kerülő pajorokat, drótférgeket a madarak, a napfény, a szárazság, at sső és a fagy pusztítja.

Az őszi mélyszántással a tarló- és gyökénnaradványok jórészt levegő nélküli környezetbe kerülnek, a talaj humuszkészlei tét gyarapítják és a morzsalékos szerkezet kialakításában teyéí Kényén résztvesznek.

Az őszi mélyszántás sokirányú termésfokozó hatása csak abban az esetben érvényesül, ha nem sgbtaRÓsan végeztük, hanem mindenkor alkalmazkodunk ft talajviszonyokhoz, az összetételhez és a nedvességi állapothoz.

A? őszi mélyszántás kedvező tulajdonságait tehát minder, termelőszövetkezet, és egyénileg dolgozó paraszt használja fel a saját és egész dolgozó népünk életszínvonalának eipelkedése árdáírében. Ezért mindent ej kuli követni, hogy meg november hónap- tan valamennyi pszt mélyszántásra alkalmas területen végezzék el ezt a munkát.

B«Tta Balázs főagrorvímus.