Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-17 / 269. szám
BÂCSKISKUNMËGYEI AZ MDP BACSKISKUNMËGYEI PXkTBlZOUSKGANAK LAPJA A A MA I SZÁM BAN A télen sem ülnek tétlenül a fülöpjakabi Alkotmány tsz tagjai. — Túlteljesített tervek — növekvő életszínvonal a hosszűhegyi állami gazdaságban. — Tíz nao múlva kezdődik az Első Békekölcsön ötödik sorsolása Szegeden. — Kakassarkantyú és ami mögötte van. VIII. évfolyam, 269. szám. Ara 50 fillér 1953 NOVEMBER 17. KEDD Gondosan készüljünk fel az állatállomány áttel éltetésére Termelőszövetkezeteink és egyénileg doigozó parasztjai ns az elmúit évben nehéz harca folytattak az állatállomány át teleltetéséért. A fagy, majd az ezt követő aszály miatt mind termelőszövetkezeti, mind az egyéni parasztgazdaságok taüar- mányhiánnyal küzdöttek. Ez az oka részben annak, hogy az állattenyésztés hozama megyénkben nem igen emelkedett, sőt egyes helyeken csökkent. A hozam emelése megyénk állattenyésztőitől fokozottabb erőfeszítést, szakszerű tenyésztői munkát, az állatok gondos ápolását és jobb takarmányo zást követel. A jobb takarmányozásra most sokkal nagyobb a lehetőség, mint eddig bármikor. Az idén jóval több a szemes - és szálastasármány, mint tavaly. Nagy lehetőséget nyújt a takarmányozás megjavítására kormányunknak a kedvezményes silóépítkezésről hozott határozata. A kapott hitel lehetővé teszi termelőszövetkezeteinknek, hogy tégla- vagy betonsilót építsenek, ezzel jobbá és olcsóbbá tegyék a tak ármány ellátást, növeljék az állatok hozamát, az állattenyésztés jövedelmezőségét. A kormányzat a háztáji gazdaságokban is lehetővé teszi kedvezményes siló építését, sőt nagy kedvezményt kapnak az egyénileg dolgozó parasztok is. A silóépítés azonban igen lassan halad megyénkben. A kormányhatározat megyerin termelőszövetkezetéinek több, mint kétmillió forintot biztosított silóépítésre s ebből eddig alig több, mint 890 ezer forintot használtak fel szövetkezeteink. Ennek főként az az oka, hogy a járási tanácsok de a megyei tanács sem — kezelte elég gonddal ezt a feladatat, Az anyagigényléseket későn továbbították, emiatt késedelmes az építőanyagok szállítása. Nemcsak a tanácsok, de a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok sem okultak eléggé a tavalyi átteleltetés tanulságaiból. A síiózást sokhelyütt csak szükségmegoldásnak tartják, pedig éppen a tavalyi tél bizonyította be megyénkben, hogy a silótakarmány nemcsak olcsó, de jó, hasznos táplálék is az állatok számára A szántóföldi takarmányokon kívül jól felhasználható silózásra sok növényi hulladék, sőt olyan növény is, amely egyébként alkalmatlan lenne takarmányozásra, vagy amely jó takarmány ugyan, de nem lehet huzamosan tárolni másként. A silótakarmányok etetésével változatos lesz a takarmányozás, egyúttal sok szénát és abrakta- aarmányt takaríthat meg a gazda. A silótakarmany foltozza a tejtermelést, növeli az állattartás jövedelmezőségét. Különösen az áilandójellegű betonvagy téglasílókban lehet .'óminőségű, ízletes silótakarmány o- aat készíteni. A tompái Szabadság termelő- szövetkezet tanult a tavalyi tapasztalatokból, silózási tervét már teljesítette, rajta kívül számos termelőszövetkezet szintén. Legtöbb helyen azonban nem ez a helyzet. A silózásban élenjáró bácsalmási járás is csupán 39 százalékban teljesítette tervet Tanácsainknak széleskörű felt i- lágosító munkát kell végezniük, hogy a termelőszövetkezeti tagságnak, az egyénileg dolgozó parasztoknak meggyőzően megmagyarázzák a silózás előnyeit s ez a munka mostmár meggyorsuljon megyénkben. Az elmúlt esztendő tapasztalatai arra is intsenek minden állattenyésztőt, hogy takarékoskodjék a takarmánnyal. Bár a/ Idén takarmányból is bőven te- mett, mégis vigyázni kell, hogy feleslegesen el ne pazaroljuk. Beosztással kell bánni az abrak- és szálastakarmánnyal. A szénát például nagyon jól lehet pótolni silóval. Az átteieltetés sikerének elsőrendű követelménye az állatok jó elhelyezése is. A világos, száraz, levegős, de nem huzatos istállóban az állatok takarmányértékesítő képessége jobb, az állatok egészségesebbek, a növendékek jobban fejlődnek, és hozamuk is magasabb. Ezért ke 1 sürgősen hozzáfognia az istállói: rendbehozatalához a kecskémét'- Vörös Csillag termelőszövetkezetben is, mert azok jelenleg: állapotukban nem alkalmasak a> átteleltetésre. Az állatok a kellő gondozást növekedéssel és több hozammal hálálják meg. Ezért ne hanyagolják el termelőszövetkezeteink ás egyénileg dolgozó parasztjaink a szakszerű gondozást, az istállókat és a2 állatokat tartsák tisztán. Termelőszövetkezeti állatgondozóink vegyenek részt téli tanfolyamokon, hogy ezziű is növeljék szakképzettségüket. Minden község, minden termelőszövetkezet állattenyésztőjének és minden állattartó gazdának legfőbb feladata most, hogy az átteleltetésre való gondos felkészüléssel járuljon hozzá az állattenyésztés jövedelmezőségének fellendítéséhez. Folyik a mélyszántás Méíykúton A község dolgozó paraszt falsak többsége hozzáfogott az őszi mélyszántás elvégzésére —írja levelében TÖRKÖLY JANOS mélykúti vb-elnök, — hogy a jövő évre biztosítsa kapásnövé,nyélből a nagyobb terméshozamot. Példát mutattak a munkák elvégzésében Horváth Antal, Tettinger István, Vörös István, Kiráiy András dolgozó pai asztok. A beadás: kötelezettség teljesítése területén példát mutatnak: Doszkooö. István, Deák Antal, Kovács György. Szálúi István, Nagv József dolgozó parasztok. n E « Y E \ IC E JL E T E B O JL Szeremlén is befejezték a búzavetést A késlekedés lemaradást eredményezett a búzavetésben Szeremlén. Nem maradhatunk szégyenben, határozták el a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai és Györfi Ferenc elnök kezdeményezésére a bizottság tagjai Bolvári István, Török Ferenc, Sós Ferenc és Pinke János párosversenyre hívták ki a bizottság mellé szervezett aktívahálózat valamennyi tagját. A verseny megindítása után Raffai Mihály élenjáró dolgozó paraszt a község valamennyi dolgozóját versenyre hívta, a vetés gyors befejezésére. Követték B. Molnár István, Kovács József, Túri József, Baranyai Péter. A verseny fellángolt és nyomában meggyorsult a munka a határban. A verseny megindulásának első napján 150 holdon végeztek a vetéssel. Elsőnek fejezték be ifj. Baranyai Ferenc, A. Kovács István, Orján Lajos, Hideg István, Petkó Lajos. Akik elsőknek végeztek a vetéssel, mint Petkó Lajos, B. Molnár Janos, igafogataikkal, vetőgépeikkel mentek társaik segítségére. Ketten három nap alatt 10 társuknak segítették a vetést befejezni. A párosverseny lendülete egyre fokozódott s naponta már 200 holdat vetettek be. A versenynek ezzel a mozgósító erejével az egyénileg dolgozók vetésre váró 655 holdján négy nap alatt befejezték a búzavetést. Emelkednek u Jalu szórakozási lehetőségei A TELI HÓNAPOKBAN 3 mozielőadások is szaporodnak. Már nemcsak szombaton és vasárnap, de csütörtökön is megtekinthetik a kiváló szovjet és magyar filmalkotásokat. A kultúrcsoportok is nagy eseményekre készülnek. A délszláv színjátszó, tánc- és énekegyüttes tagjai már serényen próbálják új műsorszámaikat, hogy bemutatóikkal az eddiginél több szórakozást nyújthassanak a dolgozóknak. A magyar színjátszó csoport Darvas József: Szakadék" című színmüvének bemutatójára készül. A kis úttörő pajtások az „Égig érő fák‘! című darabbal készülnek a téli estékre. A SAJÁTOS NÉPI művészet kedvelői is tovább képezhetik magukat. Elsajátíthatják a famo- zaik. munkát Prodon László népművésztől. aki legutóbb 32 ezer darab mozaikból állított össze egy sakkasztalkát. A Szabad Föld Téli Esték tudományos és ismeretterjesztő előadásai pedig tovább növelik Hercegszántó dolgozóinak tanulási és az estéken bemutatásra kerülő kultúrműsorok szórakozási lehetőségeit. Fejlesztjük a tanyai iskolákat Kormányzatunk megyénknek több ízben nagyobb segítséget adott, hogy fejleszthessük, bővíttessük tanyai iskoláinkat. Me gyénkben a lakosság egy része a tanyavilágban él, ezért igen sok iskola a tanyákban épült, hogy ott tanítsa meg a dolgozók gyermekeit aï írásra, olvasásra. A tanyai iskolák a Horthyrendszerben igen elhanyagolt állapotban voltak. Ezek az iskolák jó része egytantermes iskolának épült, egy része korszerűtlen, egészségtelen. A nyolc- osztályos általános iskolának nem feleinek meg. Tanyai iskoláink zöme még 1920 előtt épült. Számuk azonban nem volt elegen dő. Iskolafejlesztésre az utóbbi időben különböző épületeket vettünk igénybe, hogy a növekvő követelményeknek eleget tehessünk. Nem egy iskola volt földbirtokos kastélyába került. Például az izsákí Uzovics- telepi. Megyénkben a kormány közel kétmillió forintot adott, hogy iskoláinkat, különösen a tanyaiakat, továbbfejlesszük. Hálószoba- és konyhabútor készül a dolgozóknak A Kecskeméti Asztalos KTSZ dolgozói a kormányprogramul elhangzása óla nemcsak « BUTORERT-tel szemben vállalt 30 hálószababútort és 21 darab Íróasztalt készítik el, hanem a dolgozók egyéni megrendelése alapján nyolc hálószoba és hat konyhabútort is gyártanak. Az új bútorok készítése rn?l- ett a kért szolgáltatások jó ás 'dőbeni elvégzésével 'gyekéinek a dolgozók szükségletét kielégíteni. A KTSZ vezetősége az igények kielégítése érdekében tervet készített az üzem bővítésével kap csoiatosan. Ugyanis a megnövekedett bútorszükségletet csak úgy tedják a következő évben b'z:-;> sítani,. ha üzemük kapacitását megnövelik. Ennek megvalósítása nemcsak vártuk múlik. A város: tanács illetékes osztálya tegye lehetővé, hagy' a KTSZ vezetősége az üzemét minél előbb kíbővitse, mert ez mindannyiónk érdekét: a dolgozók szükségleteinek kielégítését szolgálja. Eredmenyesen karcolunk a ííiiinőkór ellen Komoly fejlődést értünk cl a gümőkór elleni küzdelemben. — Megyénkben 1945-ben minden 11: ezer ember közül 13, Kecskeméten 1940-ben pedig 31 halt me# -udóbajban. 1953 első felében s tbc. halálozás 4 ezrelékre csökkent az egész megye területen. A tüdőbaj elleni küzdelemre id tbc. gondozóintézetet szerveztünk, kő-házainkban pedig Udő- osztályokat létesítettünk. Ereknek ágyszáma már megközelíti a 400-at. A tbc. elleni küzdelem másik fontos eszköze az újszülöttek BCG-oltása. Ezen a téren 92 százalékos eredménnyel dicsekedhetünk. A verseny eredményei Nemesnádudvaron Ne-mesnádud-vai on a Kossuth és a sükö&di Vörös Zászló közötti párosverseny lendületében harcolnak a búzavetés mielőbbi befejezéséért. A két tsz példáját követve a község egyénileg dolgozó parasztjai közül többen párosversenyre léptek. November 7-1 e számos dolgozó paraszt befejezte az őszi kalászosok vetését. Kovács János tanácstag Béli Bélával volt párosversenyben, Mind a kettest teljesítették november 7-ig a vállalásukat. Szabó János és Csicsman Imre nemcsak a vetéssel, de a mélyszántással ia végzett már. Pálinkás Pál, a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke vezetésével az állandó bizottsági tagok elbeszélgettek a dolgozó parasztokkal és az élenjárók népszerűsítésével ösztönzik társaikat a vetés mielőbbi befejezéséire. Munkájuk eredménye, hogy Ambrus Sándor, Maráz András, Dobesányi Péter és rajtuk kívül még -mintegy 100 dolgozó paraszt végzett mostanában az őszi kalászosok. vetésével. Útépítés megyénkben Az 5. számú Mélyépítő Vállalat' kecskeméti főépítés vezetőségéhez tartozó munkahelyeken a hűvös idő ellenére is lelkes munka folyik. A vasraktár és textilrak- táihoz vezető 4 kilométeres iparvágány munkálatait novemberi 15-én befejezték. Ugyanitt hozzákezdtek egy másfél kilométeres útszakasz építéséhez, melyet 1951 március 1-én fejeznek be. A Kecskeméti Gépgyárban a szivattyúakna és derítő építését dezembar 31-re elvégzik. Befejezéshez ko-' 'edik a kecskeméti MEH-váLa- lat mintatelepének felépítése 1.500.000 forint értékben. Kiskunfélegyházán a Dózsa termelőszövetkezetnél egy 3 kilométere» bekötőút építésén dolgoznak. Az érsekcsanádi célgazdasá^ sejjít a termelőszövetkezeteknek Az érsekcsanádi célgazdaság a vetés befejezésével hozzálátott a tavasziak alá való mélyszántás mielőbbi elvégzéséhez. A gazdaság négy gépe váltott műszakban végzi a munkát. Már készü'nek a •avaszi vetésre 38 vagon vetőburgonya vermelése most folyik. A gazdaság a termelőszövetkezetek megsegítéséie 050 köbméter, takarmányt &ilóz el. 350 köbméter takarmány silózásával már végeztek. A gazdaság a rendelkezésre álló káposztából, silóku- Koricaszáiból és szénából állítja’ össze a vHamindüs dlótakar- mány ts
