Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
A vetés gyors befejezésével a kopmáuyprowraniin megvalósításáért! aa^ t»-"* --'■■* - .. —.... . ■■'■■"• ''»■■'»*<y!!ir^r’-|w'ii'm?vr ■»■■■' 1 .... . . ..........■-—,■■■ .. A hácsszentgyörgyi Ság vári tsz a minőségi állattenyésztésért A BÁCSSZEnTGVÖRGYI Sárvári termelőszövetkezet tagjai jól tudják, hogy a mezőgazdaság eredményeinek fokozása mellett további gazdagodásukat állatállományuk jó minősége szolgálhatja. Megtették az első lépéseket a nagyüzemi szocialista állattenyésztés megteremtésére, de alacsony még a termelékenység, ami legfontosabb feladataik egyikévé tette a meglévő állatállomány minőségi megjavítását. A szövetkézét állatállománya 13. darab., szarvasmarhából, 126 darab sertésből és 46 darab juh- ból ált. Kiselejtezésre öt darab izárvasfhafha kerüli öt üszőjük éllé* reiőtt áll. Nemcsak- ez-»íog~ ja- gazdagítani az állatállományt, de az újabb vásárlások" is, mdy szarvasmarha állományukat ólt darabra emeli. A SERTÉSÁLLOMÁNY minőségi fejlesztésére a mangalicák íelyett berksir sertésekre térnek ít. — Ez a sertésfajta jobban megfelel a mi éghajlati viszonyainknak, szervezetük is elíen- áilóbb, —mondja Rubatov Anal sertésgondozó. — Az is számba veendő, hogy a berksirek 2-3 hónappal előbb foghatók be á tenyészetbe, vagy a hizlalásba. Megfelelő tenyészt Őrös sei már rendelkeznek. Huszonhét anya- cocájukat már felcseréllek. A SZÖVETKEZET nagy súlyt helyez a minőségi feljavítás mellett az áilatszaporulat meg- Zyoi’sítására. A berksirek tartása erre a célra is sokkal megie- .élőbbek a mangalicáknál. Míg i mangalicák egy évben da tanonként kétszeri fiaztatás mellett 10—12 malacot ellenek, a nerksirek átlagosan 20 darabbal lógják szaporítani az állományi. Nevelésük biztonságosabb és gdndos nevelésükkel a minőségi feljavítás teljes sikerrel jár. TÖBB MINŐSÉGI árut adni a népgazdaságnak, — ez vezeti a áágvári tagjait a sertésállomány berksirek re való átállításában. Ki is számították már, hogy a több szaporulat elősegíti, hogy 120 sertéssel többet tudjanak évenként hizlalásra befogni, amivel mintegy negyedmillió forinttal "több. bevételhez juthatnak. .NAGY* FELADATOK várnak a‘ Szövetkezet állatgondozóira: Kuba to v Antalra és Csurgó Ferencire.. Gondos előrelátással már fel' is készülték feladatukra. A minőség, megjavításának, a termelékenység fokozásának döntő alapja a helyes ..takarmányozás, fokozottabb, gondos kezelése az állatállománynak. Ezt fogja,célozni például a szarvasmarha- állománynál az újonnan épülő SO férőhelyes tehénistálló. A BÍRKAALLOMANY minőségi fokozásáról sem feledkeztek meg. A meglévő állományt 159 darabra emelik és nagy gondot fordítanak az anyajuhokra, hogy a szaporulat biztosítsa minőség emelésén keresztül ‘a több állati termékhozamót, A verseny as eredmények tudatosítása ... nélkül — nem verseny Gara község: versenyt indított a szántás-vetés határidőre való befejezésére, a betakarítás, begyűjtés, száfletakarítás 'november 7-ré" t'ÖPfêiîft' ëlvégzêsûre. "A versenyhez Vaskút szövetkezeti község, Báésbokcd, Bácsborsód, Nemesnádüdvar és Nagybaracska jelentették be csatlakozásukat. A szántás-vetés teljesítésében & versenyt elindító Gafán is elmaradás mutatkozik, a búza vetésnek alig több, mint felét teljesítették. Kevesen követik az Olyan példamutatókat, mint Kubatov Márk, Mészáros Antal, Kühn Antal, Szekeres János, akik határidő előtt végeztek a vetéssel. A község dolgozói azonban versenyvállalásuk másik ' pontját: a kukorica-, napraforgó- és burgonyabetakarítást, begyűjtést és szárletakarí- tást viszont határidő előtt már október 24-re teljesítették. A verseny élén valamennyi munkában együttesen Bácsbcr- sód halad. Mögéje Nagybaracska sorakozik, őt követi Báésbokcd és Vaskút, míg a Verseny utolsó helyére Nemesnádudvar szorult. Nagy hiba azonban, hogy a versenyben álló községek nem tudatosítják egymással rendszeresen eredményeiket, a járás elmaradását pedig a vei'seny lendítő ereje tudná felszámolni. Megkezdődött a MEZÓKER-néi a jövőévi termelési szerződések kötése A termelők állandó érdeklődése mellett az elmúlt héten közzétette a MEZÖKER a jövőévi szerződési feltételeket. A feltételek első elolvasása után máris megállapíthatjuk, hogy azok a múltévlvel szemben sokkal ked- vezőbbtóí, amit dolgozó parasztságunk is mindenütt a legnagyobb megelégedéssel vett tudomásul. Ha végigtanulmányozzuk az új feltételeket, különösen fón- t.oshak tartjuk kiemelni a következő kedvezményeket: mA MEZÖKER a lermelűk- nek szükséges vetőmagot általában véve ingyen afljá. Ez alól kivétel csak a zöldborsó, GyapotszedŐk versenye a bajai és garai állami gazdaságban versenyben a. bajaiák haladnak az éléiig Bét'- berovies . Istvánná és SchOffer Mátyúsnó napi 40 kg-ös szedési átlaggal eddig fájónként 4 mázsa gyapotot ta hárították be. »Feliéi Rozália, Mihályi Júlia Jung Magda, ,Hofge sang Katalin napi tel jesítménye is elérte á 85 kg-ot, Béres Gizella napi teljesítési átlaga is 40 kg-on felül van. A bajai nagygazdaság és a garai Vörös Traktor gyapot* szedői között verseny Indult meg a gyapot gyors betakarításáért, A versenyt erősen élörejendíti Béres Gizellának, a püspokbo- lyi állami .gazdaság országóshírü gyapot- mesterének a versenyben való részvétele, aki a bajai nagy gazdaság gyapottábláján dolgozik. A két gazdaság gya- potszedoi között folyó A garai gazdaságban a szedési átlag 26 kg Moesai Kálmánná eddig 4.5, Cselvei Vilmosné közel 5 mázsa, Mészáros Jó zsefnó 5 mázsát meg haladó mennyiségét takarított be. Kühli Magdolna és Kühn Éva gyapotmesterek most kapcsolódtak a munkába erőteljesén, hogy maguk mögé szorítsak versenytár sukat és az elmúlt évben elnyert országos elsőségüket az idén is megtarthassák. * Zöldbab és dughagyma vetőmag képez, ameiy vetőmagokat a termelő igen kedvezményes önköltségi árón szintén a MEZÖKEIt- töl kaphat meg, ■ "1 Minden leszerződött i kh. I " I terület Után általában Véve másfél -kataszteri hold mentesül a gabona-, tojás-, baromü- és allatbeadási kötelezettség alól. Ez a termelők részére igen nagy kedvezmény és azt hisszük, hogy ez Igen sok termelőt serkent majd szerződéskötésre, I ' ‘ J A termeléshez a szükséges •* I műtrágyát, szervestrágyát a MEZÖKfcK, továbbra is kamatmentesen adja a termelőknek, ami újabb, nagy kedvezmény, mert ennek segítségévei a termelőnek módjában van területéről sokkal nagyobb meny- nyiségű és jobbminőségü zöldségfélét betakarítani. m A MEZÖKER a dolgozó __ parasztság termékéit előre megállapított, a nlultévinél jóval magasabb árukon veszi át. m Míg eddig csak a szetaé- __ dés szerint kikötött és beadott mennyiség után kapta meg a termelő a 10—'20 százalékos szerződéses^ felárat, ezentúl a kikötött mennyiségen felül beadott I. osztályú áru után is megkapja a szerződéses félórát. S A MEZÖKER az agrotechnikai munkák zavartalan és idejében való elvégzése érdekében továbbra is kamatmentes, művelési előléget folyósít a termelők részére, hogy minden leszerződött zöldségaru kifogástalan minőségben kerülhessen átvételre. A felsoroltakon kívül még további kedvezmények illetik meg a szerződéses termelőket. Általában megállapítható, hogy a szerződések megkötése i:ánt a termelők részéről jóval nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint az eddigi évek bármelyikében, és reméljük, hogy a jövőévi zöldségellátásunk dolgozó parasztságunkkal kötött termelési szerződések folytán teljes mértékben biztosítani fogja a felmerülő szükségleteket. Megyei MEZÖKER Vállalat, Kecskemét. 4 Az élenjárók népszerűsítésével gyorsítsa meg- a tompái tanács a begyűjtésit TOMPA KÖZSÉGBEN 1'9 dolgozó paraszt tett november 7 tiszteletére versenyvállalást. — Ezek közé tartozik Portényi József 6 holdas dolgozó paraszt, aki 2 mázsa 37 kiló napraforgó és 6.70 mázsa kukoricabeadási kötelezettségének a betakarítástól számított két napon belül eleget tett. Ugyancsak eleget tett vállalásának Simics Béla 7 holdas délszláv dolgozó paraszt, Paszternyák István és Szönyi József is. AZ ÉLENJÁRÓK jó példáját azonban a tanács nem népszerűsítette, és nem mozgósította a Község dolgozó parasztságát a kapások begyűjtésének haladéktalan teljesítésére. Uv %*ut.án a község alaposan lemaradt a bur- gonyabegyüjtésben, amelyből csak 44 százalékos tervteljesítés- ről számolhatnak be. LASSAN és vontatottan halad a kulákok és notóriusan nemtel- jesítók elszámoltatása. ha az Állandó bizottság tagjait és aktivált à tanács haladéktalanul mozgósítja és segítségüket igénybe veszi a feladatok megoldásában — soknál jobb eredményeket fog elérni rövid idő alatt. Emellett — és nem utolsó sorban az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak a dolgozó parasztok begyűjtés- versenyének kiszélesítésére, mely fontos lendítőereje a tervek teljesítésének, Új szőlők UJ SZŐLŐK TELEPÍTÉSÉNÉL' első kérdés, hogy a beültetendő terület szőlőművelésre alkalmas-e s hogy a szőlő be- érése mennyiben várható, Éghajlat, fekvés és talaj: e három tő tényező, amely a szőlő gazdaságos művelését bizonyos határúkhoz köti. Legjobban megfelelnek a szőlőnek azok a helyek, ahol az évi középhőmörséklet 10—12 C. között van. Szükséges azonban, hogy a nyári három hónap hőmérsékleti átlaga legalább 16 és legfeljebb 25 fok legyen. Hideg, szél járta helyek, vagy. olyanok, ahol a májusi fagyok gyakoriak — szőlőművelésre nem alkalmasak, de nem alkalmasak csapadékdús vidékek sem. A szőlő nem kíván sok nedvességet, ha a téli csapadék kielégítő Volt, jól bírja,;a pyári szárazságot, a bő nyári csapadék á peronoszpóra és liszthármat kártételét segíti elő, A SZŐLŐMŰVELÉS harmadik adott tényezője a talaj. A szőlő- talajokat a fllloxéx'ára való tekintettel két csoportba oszthatjuk: immunis és nem immunis talajokra. Immunis talaijpk azok, amelyek 70—75 százalék kvarc- homokot tartalmaznak, amelyben a filloxéra nem él meg s maga az immunis homok szolgáltatja a védelmet a filloxéra ellen. A nem immunis talajokon az európai szőlőfajtákat rövid idő alatt elpusztítja — itt a filloxéra elleni védekezést amerikai alanyokra készített oltványokkal oldhatjuk meg.' Homoktalajokon a telepítés sikerét elősegíti az, ha szók vány minőségnek megfelelő egészséges, erős gyökérzetű egy-, legfeljebb két éves vesszőket ültetünk. Telepíthetünk síma, vesszővel is, de ennek sikere' attól'függ, htfgy az ültetés utáni nyár nem lesz-e aszályos. Síma vesszőt tanácsos az ültetéshez elögyöKérezfeini. (Buklatva-gyökereztetéS. go.m- béztatás, vízbenáztafás.) Ne használjunk homokon túüöVid vesszőket, mei't jobban bírják a tőkék a szárazságot, ha tőgyóke- rük hosszabb (40—45 cm ), így a talpgyökerek jobban, elérik a mélyebb retegeket, ahol a nedvességet megtalálják. OLYAN TERÜLETEN, amely azelőtt is szőlő volt, a régi szőlő kiirtása után célszerű a tajaji 1—2 évig pihentetni, tigarolni. De a talajt tisztán kell tartani. Talajjavító, zöldtrágya növényeket vethetünk bele. Ha nem várhatunk a telepítéssel, akkor a megforgatás előtt alkalmazzunk úgynevezett alapvető szervestrágyázást, holdanként 4—500 mázsa trágyát számítva és forgatással a föld alá juttatva. A szőlővel beültetendő területet, — akár kötött, akár homoktalaj — előre jó időben meg kell forgatni, enélkül a telepítés nem sikerülhet. A forgatásnak egyik célja az, hogy a talajt fellazítsuk, miáltal az 'légjárható lesz, a nap melege jobban belehatoi a csapadékkal, együtt, ami fontos tényező, mert a fiatál szólőnek a gyökérképződéshez melegre, levegőre és nedvességre van szüksége. Másik célja a forgatásnak, hogy a felső — rendszerint jobb — talajréteget odajutlassuk, ahol a szőlő.íügyöké rzete és a talpgyökerek elhelyezkednek. A talpgyökerek a szőlőnek fontos e.etf fenntartó szervei, mert nyáron, száraz időben sokszor egyedül ezek látják el a tőkét a mélyebb rétegekből Vett nedvességgel és táplálékkal, — szükséges tehát, hogy a gyökereket erre segítsük. Harmadik célja a forgatásnak, hogy a. talajt megtisztítsuk, kiszedjük s régi gyökereket, hogy azok ne terjeszthessék a gyökérpenészt, a gyomokat, kivált a tarackot, az útbanlévő nagyobb köveket, a cserebogárpajoi’okat, mert •ezek annyira tönkretehetik az ültetvényt, hogy újratelepíthetjük a szőlőt. Forgatott talajban iohhan éi’vényesüt a trágya is. telepítése mert bomlása könnyebben megy végbe. A forgatott talaj nagymennyiségű vizet is tud magiban tartani — száraz és me,eg helyen mélyebbnek kell lennie a forgatásnak is. Nálunk a forgatás mélysége 70—80 cm. A forgatásnak tökéletesnek és lelki- ismeretesnek kell lennie. Szőlőt több évtizedre "telepítünk és na a megvetett ágy nem megfelelő: azt a szőlő egész életében a terméshozamban és a minőségben fogja kimutatni. A nyárvégi és őszi forgatás jobb, mint, a tavaszi, mert így a téli nedvességei jobban konzerváljuk és a fagy hatása is érvényesül. A forgatás felszínét egyengessek el, futóhomokon a szélfúvás ellen szalmával védekezzünk. ÜLTETÉS .ELŐTT kijelöljük a sorok és tőkék helyét, ügyéljünk arra, hogy különösen homokon a sőrék iránya ésZák- déli legyen. Sűrűn ne telepllsUrn; szőlőt, mert azzal a hátránnyal jár, hogy a tőkék beárnyékol ják egymást, a napsugár, leVegő kevésbbé éri őket, az «so es harmat lassabban szárad fél, ami elősegíti a pei-onoszpóra, liszthax,, . szürkerothadás kártételét, de késlelteti ä szőlő érését is. Túl ritka ültetés mellett pedig a hely nincs kihasználva. A körülmények szerint a telepítést úgy kell elvégezni,, hogy az egyes tala.jmünkálátokát gépesítve, vagy legalább fogatos munkagépekkel tud juh elvégezni. Általában az 1.20— 0.80 m, ^1.20—1 m, 1.50—1 m, sor- és tőtávolság a legmegfelelőbb. Huzalos művelés melléjt legalál/o 1,20—1.50 m. sortéval-» ság kívánatos, A GYÖKERES VESSZŐKET ültetés előtt ' előkészítjük. A talpgyokefeket 6—8 cfh. az Oldal gyökeinket 2—3 cm. hosszúra hagyva visszavágjuk, a harmat* gyökereket — ha vannak — tőn ben vágjuk le, minél kisebb sebeket okozva. A hajtásokat. Illetve vesszőcskéket egy világos szemre vágjuk le. Közvetlenül az ültetés előtt a gyökeres vesz- szőkét néhány óráig Vízben áztatjuk s elültetésig vigyázunk, hogy szél, nap ne éi'je és ne szárítsa őket. Á gyökeres vesz- szöt ültető gödörbe ültetjük s ezeket úgy ássuk ki, hogy 3 gödör egyik , sarka pontosan a kijelölt tőkehelynél legyen, ültetéskor" gondosan helyezzük el a talpgyökereket, úgy, ahogyan azok az iskolában növekedtek. Gyökeres vesszőket olyan mélyre kell ültetni, hogy a föld szintjétől két ujjnyi kiálljon, Fontos, hogy a föld jól a Vesszőkhöz és a gyökerekhez szoruljon, levegővel telt üregek ne maradjanak, mert ott penészedés állhat elő. A gyökeres vesz- szőket" elültethetjük ősszel is, ha a talajt idejében elkészítettük, a tavaszi ültetés szók ír tabb, az eredményben nincs különbség. Tavasszal az ültetést akkor kezdjük meg, amikor á talaj kellően átmelegedett, de későre ne hagyjuk a telepítést. Síma vesszővel való telepítés ültető fúróval fúrt lyukakba történik. Arra legyen gondun.:. hogy a föld jól a vesszőkhöz szoruljon, előnyösebb az iszá- polás. KIÜLTETÉS UTÁN állandóan ügyeljünk arra, hogy a tőkére húzott halmocska megmaradj rn, ha szükséges, újítsuk : meg. Ha a hajtások fakadása megindult, a halmocskák kérges felületét porhanyítsuk meg. Az előtört hajtások igen érzéken/?k a pt- i’onoszpóra iránt. Mihelyt lehetséges, félszázalékos, gondosan közömbösített bordói-'ével pet- metezzük'rheg. Az új ültét est állandóan .gyommentesen kell tartani s á talaj- kiszáradását gya- koi’i kapálásokkal kel; megakadályozni. ' Pettenkoffcr Gábor, Izsáki állami a... 2.
