Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-15 / 268. szám
HÍRES CSEMEGESZŐLŐINK SZÜLŐFÖLDDÉ A KECSKEMÉTI MATHIÁSZ-TELEP M egesik, hogy hazánk egyik vagy másik vidékén átutazóban nemcsak a kedves, megszokott magyar tájképpel találkozunk. Ilyenkor önkénytelenül is kutatnunk kell emlékezetünkben: vájjon hol, milyen földrajzkönyvben, filmen, vagy folyóiratban láttuk már szemünk előtt elsuhanó tájat. Ha a Duna—Tisza-közi homoktengerben járunk, önkénytelenül is ez a szó merül fel agyunkban: sivatag. Fehéres- sárga futóhomokdombok, úgynevezett dünék sorakoznak egymás mögött. Rajtuk ritkás rozs kalászai »kiabálnak egymásnak«. Tenyérnyi napraforgó-tányérok, ujjnyi kukoricacsövek bizonyítják, hogy ezen a futóhomokon megszokott szántóföldi növényeink csak sínylődnek, alig adják vissza a vetőmagot, És ugyanezen homokbucka másik oldalán vidító fürtökkel rakott szőlőtőkék sorai, gyümölcstől terhes barackfák aranyló ágai, a nyári alma ru- bmtpiros füzérei tanúsítják, hogy ez a táj mégsem halott Jövője van. Jövőjének ékes tárgyi bizonyítéka a dús szőlő, a virágzó gyümölcsfák üdítő képe. N őst, amikor a kecskeméti Matniász-telep az idén szomorú, mert jégverte tőkéinek sorait figyeljük, a Duna—Tisza- közi »sivatag« jövőjének fontos őrhelyén állunk. Innen, erről a telepről indította útjára a magyar csemegeszőlő-nemesítés atyja, Mathiasz János, világhíres szőlőfajtáit. Példányai nemzetközi kiállítások során szereztek hírnevet, dicsőséget a magyar szőlőnemesítésnek. A csemegeszőlő nemesítésének nagy magyar úttörője M athiász János szőlőnemesítő fellépése egybeesik azzal az időszakkal, amikor a borszőlő termesztése mellett először mutatkoznak meg a csemegeszőlő-termelés nagy kilátásai. A XIX, század technikai fellendülése fejlett ipari országok sorát hozta létre. Es ez országokban, Németországban, akárcsak Angliában, Belgiumban vagy Svédországban, megnövekedett a kereslet e nemes gyümölcs, a csemegeszőlő iránt. Mathiász, aki egyszerű vármegyei tisztviselő volt, a XIX. század 70—80«as éveiben kezdte meg Kassán, majd e környék egyéb helységeiben a szőlőnemesítés munkáját. Később, a hivataltól visszavonulva, kizárólag a szelőnemesítésnek szentelte idejét. Mathiász János szőlőnemesítő fellépése egybeesik azzal az időszakkal, amikor megjelent a fi* loxéra, a szőlőnek ez a veszedelmes kártevője és nyilvánvalóvá vált, hogy ezzel az ellenséggel szemben kötött talajon csak ellenálló gyökérzetű alanyon készült ollványszőlők létesítésévei, vagy pedig a filoxéra-mentes (tehát immunis) homokra való telepítéssel lehet védekezni. Mathiász is lejött az immunis Homokra és szőlőfajtáit, amelyek ebben az időben már híresek voltak, lehozta magával Kecskemétre. Egyébként Kecskemét határában már több évszázad óta művelték a szőlőt futóhomo- Kon, azidőben is mintegy ÍSuOO kát. hold homoki szőlő volt ott. A »hazai« (euráziai) szőlő művelése már akkor is közismert és eléggé elterjedt volt homok- terüieteinken. N em volt egyszerű feladat, amire Mathiasz vállalkozott. Hiszen szőlőfajtáinak új kiimát, új talajt és uj telepítési módokat kellett Kecskeméten megszoknia. De a siker megsem maradt el. Legtöbb fajtáját itt, Kecskeméten teremtette meg. — Olyan hírneves és ma is Inváló minőségű szőlők kerültek ki a keze alól, mint a -Csaba gyöngye«, a »Szőlőskertek királynéja«, »Erzsébet királyné«, -Kecskemét virága«, »Kecskemét szépe« és még sok más fajta. Ma nem lehet még elég világosan látni, melyek voltak azok a módszerek, amelyeket Mathiász új fajták előállítása céljából alkalmazott. De valószínű, hogy munkája sokban rokon a nagy orosz nemesítő, Micsurin munkájával. Az egyes szoiola,;- tak alapos ismerete, a szülőpárok céltudatos, tervszerű megvatasz- tása, a szigorú kiválogatás és a szőlő-magonc nevelés különböző módjának alkalmazása jellemezte munkáját. Újabb feladatok Mathiász 3ános örökében M athiász halála után az állam vásárolta meg a leiepet és ma ez a kecskeméti elep a Szőlészeti Kutató Intézet keretein belül működve fejleszti tovább Mathiász módszereit, A kísérleti gazdaság íelada- vai közé tartozik többi kö"t a szőlőnemesítés, a szőlő művelési és metszési módozatainak -izs- gálata. Ugyancsak feladata azoknak az új módszereknek kidolgozása, amelyek biztosítják a homoki szóiők talajerejének fenntartását és a legjobb védekezést a szőlők különböző kártevői ellenében. Egyik fő feladatunk új fajta- gyűjtemény létrehozása. Hiszen ma még Mathiász János szőlőnemesítési munkássága sem áll egészen világosan előttünk. A telepen sok helyen eldugva találtak újabb és újabb Ms* thiász-fajtákat. Megfelelő "ajta- gyüjteményt kívánnak létrehozni és így elegendő anyaguk lesz a szőiőkeresztezési kísérletek végrehajtásához. Ahhoz, hogy •égi, jófajtájú szőlőinkből új kiváló fajtákat állítsanak elő és a meglévőket is különböző vonatkozásban javítsák. A csemegeszőlőtől ugyanis sokat kívánunk ahhoz, hogy kiválónak minősíthessük. Nem elég, ha csak jóízű a csemegefürt bogyója. Arra is törekedni kell, hogy többi közt bőtermő, betegség-ellenálló és jól szállítható legyen. Mindezeket a feladatokat csak bonyolult keresztezési munkával lehet megoldani. Nem elég. ha a ' nemesítő csak az egyes szőlőfajták jó tulajdonságait figyeli. Figyelje azt is, hogy a szőlő hol és hogyan örökölte tulajdonságait és ezek miként szilárdulnak meg a talaj, az éghajlat és a környezet hatásai alatt, E lég komoly nehézségeket jelentett és jelent a szó- lőnemesítésben, hogy a keresztezésből nyert magvak elvetéséből származó növények nehezen fordulnak termőre. így csak hcsszú évek után derül ki egy-egy szö- lőkeresztezés eredményes, vagy Hibás volta. A kísérleti gazdaságban a magoncok termőre fordításának új módszereit dolgozták ki. E módszer lényege, hogy a keresztezett fürtökből nyert magvakat megmosva elteszik. — Kora tavasszal a magvakat csíráztatják. A csíráztatas módja, hogy 24 órai áztatás után melegen tartják a magvakat és utána több napon át szakaszosai rövid időre vízbe mártják. Ez eljárás után a csírakápes magvak 8—14 napon belül kicsiraz- nak. Ezeket cserepesbe ültetik, utána üvegházba teszik és ott nevelik. Ezzel az eljárással elérik, hogy őszre 4—C—6 méteres hajtásokat kapnak, amelyeknek nagyobb részé már be is érik és így kora tavasszal kiültethetek. A kísérleti gazdaság legfontosabb nemesítési célja: olyan csemegeszőlő »sorozatokat« előállítani, amelyek az idény elejétől az idény végéig elláthatnák a fogyasztók szükségleteit. Fontos célkitűzés ez? Véleményünk szerint rendkívül fontos. A csemegeszőlő termesztés ügye országos fontosságú ügy. Fontos, mert dolgozóink egyre igényesebbekké válnak a termen élelmiszerek iránt. Növekvő igényességük nemcsak szükséges, hanem kívánatos is. Idővel hatalmas tömegben kell ellátnunk elsőrangú minőségű csemegeszőlővel dolgozóink milliós tömegeit. Szükséges, hogy a magyar szőlő necsak megőrizze a világpiacon világhírnevet, hanem öregbítse is. Hiszen az a szőlő, amelyet mi termelünk, a magyar főid különleges tulajdonságai, éghajlatunk sajátosságai, a napsütéses órák nagy száma következtében viiagviszony.at- oan is kiemelkedő minőségű. A magyar szőlő amellett, hogy saját lakosságunk növekvő igényeit kielégíti, el kell, hogy jusson távoli országokba. Es cséréként behozzuk érte mindazt, ami ruhában, cipőben, gapeaben tüzelőanyagban s egyebekben dolgozóink allando jólétét emeli, K épesek vagyunk-e e kettős feladat tejesíteséte? Távol vagyunk tőle! Az anyagi feltételek elvben meglenneneK. Kormányzatunk bőségé* támogatása, amely általában a tudomány feie árad, itt is biztosíthatna a szükségletet. Es megvannak az embereink is, Itt, ezen a telepen dolgozik Kocsis Pál magyar szőiöneme- sítő, Mathiász János méltó tanítványa. Mesterevei együtt egész életét a magyar homoki szőiőnemesítés ügyének szentelte. Kocsis, miként tanítómestere, a Duna—Tisza-közi homokot és a klímát kiválóan felhasználva, új szőlőfajták egész sorát terem tette meg. Fajtamak száma jóval meghaladja a százat. Köztük vannak olyanok, minő a »Giona Hungáriáé« és legújabb változa ta. Joggal mondhatjuk a cseme- geszőlo-tajták kiváló példányának, egyesek szerint a világ legszebb szőlejének. Ezek a fajták nagy kincset jelentenek. Aminthogy nagy kincs az ember is, aki előállította ezeket, Megbecsüljük-e őket? A telepen egyelőre nem sok nyomat látjuk a Kívánt megbecsülésnek! Öntevékenyen, úgyszólván saját Kezdeményező képességükből hozták létre a telep nagyon is szerény üveghazat. Ez évben nagy jégverés verte be az üveghaz ablaatábfáit. Ott- jartunakor, szeptember végén, még híre-hamva sem volt annak, hogy ezeket az ősz beálltával megcsinálják. Lehet, hjgy azóta ez már megtörtént. De bZ a pa- topálos kesedelem akkor is veszélyeztette az értékes »zöiöcit- ványok létét, lehet, hogy a jövő nagyszerű új fajtáinak születését, Ottjártunk alkalmával a magoncok öntözését — vízszivattyú nem lévén — borpumpa-| val oldották meg, kézi erővel, mert állítólag nincs pénz egy kis villanymotor telszerelésére. És ami a legkomolyabb és legsúlyosabb körülmény: a telep rákényszerül a maradi kisüzem, módszereit alkalmazására a szőlő szaporításában. Pedig egy nagy, modern kiimaház a mur.- kaleltéteiek nagyvonalú biztosítása, eióreiendithetne a munkát. Mindez pedig veszélyezteti a"* telepen tolyó nagyjelentőségű nemesitől munka éredményesse- gét! , IPs nemcsak ezt. Néhány IC esztendőn beiül megindul a magyar szőlők országos felújításának folyamata. Nem közömbös, hogy ez a felújítás, a rekonstrukció milyen alapelvek szerint és milyen anyaggal történik. Úgy látjuk —- eddigi útjaink tapasztalatai is ezt bizonyítják —-, hogy a borszőlő területén megnyugtatóbb a kép. A csemegeszőlőkben azonban ..lapvető hiányosságokkal találkoztunk. Most minden azon múlik, — és ez határozza msg a ma-1 Látogatás a kecskeméti zeneiskolában KECSKEMÉT, Csányi-utca 3. Aki ebbe a házba lép, unnak fülét furcsa hangok ütik meg. Ha beljebb kerül a folyosón, akkor az egyik szobából mintha egy gordonka morduiásai szűrődnének ki, a másikból szárnyaló trillák verődnek az ajtóhoz. Odébb mintha ropogna valamelyik apró dob és nem messze tőle mintha valaki ríkatná a gyenge klarinétot... A folyosó végén pedig öblö- őódő rézlárma hallatszik, mintha egy ismeretlen rézkürtöt öblögetnének, A kecskeméti állami zeneiskolában vagyunk. Ki hinné, hogy e csendes utcában lévő épületbe 350 növendék jár zenét tanulni. Olyan nagy az érdeklődés, hogy hetvenet azért nem tudtak már felvenni, mert nincs férőhely. Hát igen, a hellyel mindig baj volt a zeneiskolában. Mikor 1894-ben alakult, mint városi zeneiskola, akkor Lestár Gyula polgármester sem tudott megfelelő helyet biztosítani. A református főiskola közelében lévő Adler-házba i helyezték el. A későbbi évek folyamán a pénzügyigazgatóság épületébe került, majd a 20-as évek után a mostani épületben ta/ált otthont az iskola, Városi zeneiskola létesül EGYNÉHÁNY SZÛ a történetéről, Már 1893 körül Szcnt- Gály Gyula felhívta a város figyelmét arra, hogy Kecskeméten már annyi a zenekedvelő, hogy városi zeneiskolát kellene létesíteni. Az alapításról és a szervezési munkáról beadvánnyal fordult a polgármesterhez, Kecskemét akkori városatyái közel 2 éven át húzták, halogatták a zeneiskola megalakítását. Abban mind meg« egyezett, hogy zeneiskolát kell létesíteni, de már arról két éven át vitatkoztak, hogy kit vegyenek fel a városi zeneiskolába. — Hallatlan merészség volt akkor, hogy valaki zenekultúrát követelt a népnek. Végülis úgy csűrték, csavarták az ügyet, hogy elsősoi- ban a gazdagok gyermekeinek biztosítottak a felvételt, A VÁROSI ZENEISKOLA sokat tett Kecskemét zenekultúrájának érdekében. Csak két tanárral indult. Szent-Gály Gyulával és Bordeaux Gézával, A két tanár már az első évben 20 növendéket tanított a zenére, A kecskemétiek hamar megkedvelték a városi zeneiskolát, 1909-ben az értesítő 200 növendékről, annak munkájáról számol be. Rövid ideig, átmenetileg itt volt igazgató Kaesóh Pongrác reáliskolai tanár is, aki innét került a fővárosba, ahol a »János vitéz« és »Rákóczi megtérésé«-vei szerzett hírnevet, Fővárosi színvonalú hansjversenykultúra Bodon Pál igazgató igen sokat tett Kecskemét zenekultúrájáért. Együttest szervezett, amely fővárosi színvonalra emelte Kecskemét hangversenykultúráját. Ebben az együttesben fejtett ki tevékenységet a két Vásárhelyi-fivér és Feszler György is. Bodon Pál műkedvelőkből szinfónikus zenekart is szervezett, amely előadta Beethoven V. és VII. gzinfóniáját, Dvorsák: »Uj világ« szín- íóniáját, Mozart: »Concerto grosseját« és Liszt Ferenc: »Les pié- ludőa—jét, ÉVRŰL-ÉVRE NŰTT a zeneiskola látogatottsága. De igazi hivatását csak a felszabadulás után tudja betölteni, amikor évről- évre több és több dolgozó gyermeke iratkozik be a zeneiskolába- A fejlődést szépen jelzik a számok. Míg 1945-ben csak 4 tanára voit, ma már lß-ati vannak. A zeneiskola fejlődésének gátat vei a mostani épület. A túlzsúfoltság miatt nem tudják továbbfejlesztem az iskolát. Évről-évre 50-—100 növendéket nem tudnak felvenni, mert a nagy érdeklődést a rendelkezésre álló helyiségekkel már nem tudják kielégíteni, Izmosodó énekszak Különösen az elméleti órákon túlzsúfoltak a termek. De nemcsak a zongoraszakon tanúinak sokan, hanem az ének-, vonós- es fúvósszakon is. Szépen emelkedik az énekszak létszáma is. Igen sok üzemi munkás tanul énekelni, Ez a szak évről-évre izmosodik. A ZENEISKOLÁNAK hat osztálya van, vagyis hat évig képezik itt ki a zenekedvelőket. A növendékek között vannak pöttömnyi gyerekek, akik alig látszanak ki a zongora mögül* vagy a gordonka mellett, de vannak családos anyák is. Az iskola most hangversenyre készül. Bemutatásra kerül majd Gluck: »A rászedett kádi« és »Május királyné« című két egyfei- vonásos operája. Már nagyban folynak az előkészületek. Az énekkart Pálfi Gézané tanítja be, a rendezést pedig Szita Oszkár szaktanár végzi. ÍGY FOLYIK A ZENEÉLET ebben az iskolában. És ma már a környező tanyaviiágból is mind többen jönnek a zeneiskolába, azok, akiket 51) évvel azelőtt a kecskeméti városatyák ki szerettek volna rekeszteni a zenekultúrából, most itt tanulnak, és viszik a muzsikát a nép közé. gyár csemegeszőlötermelés irányát is évtizedekre —, hogy képesek vagyunk-e megfelelő gyorsasággal eiszaporítani az előállított kiváló új fajtákat. Ha ezt a munkát jól végezzük el, a magyar csemegeszőlő világhírnevet alapozzuk meg vele! Ha ez a munka lassan, iüro- kratikusan, kisüzemi, pepecselő módszerekkel folyik, — sajnos, jelenleg így folyik! — akkor elmulasztjuk a kínálkozó alkalmat legalább is a következő 40 esztendőre, hogy a magyar csemegeszőlő-termelést a világ szóéi lőtér meiésének élvonalába len-1 dítsük! * jUlelyes volna ezt a kérdést IMI alaposan megvizsgálni! H-lyvr volna, ha az illetékesek, a földművelésügyi minisztérium részéről éppen úgy, mint tudományos vonalon, alaposan és megfontoltan megvizsgálnák csemegeszőlő-telepítésünk jövendő feladatait. És ha e feladatok jelentőségének és perspektívájának megfelelően sürgősen intézkednének e téren a szükkeblüseg bürokrácia fejlődést gátló tényezőinek kiküszöbölésére, Kocsis Ferenc (Megjelent ua Élet és Tudomány i.953 november 11-i szítaiban,).
