Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

Y. M. Molotov válasza a szovjet és a külföldi sajtó tudósítóinak kérdéseire Moszkva. (TASZSZ) V. M. Molotov, nyilatkozata után, vá­laszolt a szovjet és a külföldi sajtótudósítók kérdéseire. SIDNEY WEILAND, (a -Reu­ter« angol hírügynökség tudósí­tója) és R. Kasischke (az -Asso­ciated Press« amerikai hírügy­nökség tudósítója) kérdéseikben azt igyekeztek tisztázni, mi a Szovjetunió álláspontja a négy állam — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányfőinek találkozójával kapcsolatban. A továbbiakban felvetették azt a kérdést, meg kell-e előznie a külügyminiszteri értekezletnek a kormányfők értekezletét? V. M. MOLOTOV válaszában azt mondotta, nem az a lényeg, hogy beszel­jenek az értekezletről. Fontos megállapítani az értekezlet céljait. Ebből a szempontból kell megvizsgálni az említeti két értekezlet kérdését is, mi­vel ez nem szervezeti, hanem politikai kérdés. V. KUDRJAVCEV (az -Iz­vesztyija« részéről) a követKe- ző kérdést tette fel: -Miként ér­tékeli ön a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai értekezlet összehívásának távlatait?« V. M. MOLOTOV ezt vála­szolta: »Az a benyomásunk, hogy a koreai-kínai fél tőle telhetöcn mindent megtesz a koreai kér­déssel kapcsolatos politikai értekezlet időben történő ösz- szebívása érdekében. Magától értetődik azonban, hogy az ér­tekezlet összehívása nem csu­pán az egyik féltől függ.« K. BRODNEY (az -United Press« amerikai hírügynökség részéről) megkérdezte, hogy Né­metország és Korea kérdése mellett milyen más kérdéseket lehetne felvetni az értekezle­ten, ha elismerik bármilyen nemzetközi kérdés megtárgya- iák lehetőségét? V. M, MOLOTOV így vála­szolt; »Az általam mondottakból következik, hogy ezt az érte­kezletet nem kellene előzete­sen Ilyen vagy olyan kérdé­sekre korlátozni. Ezen az ér­tekezleten a résztvevők mind­egyike a vitás nemzetközi kérdések bármelyiket felvet­heti. Szabadon megtehető ez. ha az értekezlet elismeri, ‘-ogy ennek vagy annak a kérdés­nek rendezése elősegífi a : cm- zetközi feszültség enyhítését. A szovjet kormány különösen nagy jelentőseget tulajdonit a fegyverkezési hajsza megszün­tetésével, a fegyverzet határo­zott csökkentésével, az atom­fegyver, a hidrogénfegyver, valamint a többi tömegpusztí­tó fegyver betiltásával kapcso­latos kérdések megvitatásá­nak is. De fel lehet vetni más olyan kérdéseket is, amelyek megvitatása hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez.« J. ZSUKOV (a »Pravda« ré­széről) a következő kérdést tet­te fel: »A nyugati országokban néha arról beszélnek, hogy a szovjet kormánynak a nemzet­közi feszültség enyhítését célzó intézkedések megvizsgálására irányuló javaslatát úgy lehet ér­teni, hogy az valamennyi vitás nemzetközi kérdés egyidejű megtárgyalását követeli. He­lyes-e ez? Kérem, hogy részle­tesebben szóljon erről.« V. M. MOLOTOV így vála­szolt: »Ez, természetesen, nem he­lyes. A szovjet kormánynál: Az új sokezer traktor, kombájn és más mezőgazdasági gép min­den évben többezer új traktoros, kombájnvezető, gépészeti szak­ember kiképzését teszi szükséges­éé. Már szeptember óta folyik az oktatás a kecskeméti, kétegyházi, anosházi, ártándi és eleki öt- hónapos kornbájnvezstő iskolákon, amelyeken csaknem 500 dolgozó — a gépállomások és állami gazdaságok legjobb traktorosai — sajátítja el az SZ—4-es szovjet és az AG 400-as magyar gyártmá­nyú kombájnok kezelését, kar­bantartását, javítását, szerelését. Ugyancsak szeptember óta folyik 200 női traktoros kiképzése a péceli, zalagyömrői, gyomai és mozsgói 3 hónapos női traktor- vezetőképző iskolán. November 15-én további 21 tanfolyam indul férfi és női abból a javaslatából, hogy a külügyminiszteri értekezleten vizsgálják meg a nemzetközi feszültség enyhítését célzó in­tézkedéseket, korántsem követ­kezik, hogy valamennyi vitás kérdést egyidejűleg kell meg­vizsgálni. Ez a javaslat azt je­lenti, hogy először: az értekez­leten valamennyi nagyhata­lomnak részt kell vennie, anél­kül, hogy bármelyiket kire- kesztenék, másodszor: hogy az értekezlet résztvevőit nem szabad előzetesen megkötni azzal, hogy kötelesek egy va­lamilyen vitás nemzetközi kérdés megvitatására szorít­kozni, hanem az értekezlet résztvevői megállapodhatnak bármely megérlelődött kérdés megvizsgálásában, ha elisme­rik, hogy ennek a kérdésnek rendezése a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez vezet. Az értekezlet ilyen megítélése a legnagyobb mértékben hoz­zájárulhatna a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez, emel­lett pedig a résztvevők közül senki sem lenne előzetesen megkötve abban a tekintet­ben, melyik nemzetközi kér­dést terjessze elő megvitatás­ra.« (MTI) traktorvezetők kiképzésére, Cson- grádon, Tiszavárkonyban, Kende­resen, Berettyóújfalun, Nagykő­rösön, Csanádpalotán, Mezőhe­gyesen, Hajdúböszörményben, Já­noshalmán, Dévaványán, Hajdú- dorogon, Szapáríatun, - Tasson, Sárváron. Nagyatádon, Bián, Za- tagyömrön, Majsapusztán, Ke- menessömjénben, Fehérgyarma­ton és Göncön indul tanfolyam. I A 21 iskolán 2180 traktorveze- I tőt képeznek ki, de februárban mind a 21 helyen újabb tanfolyam indul ugyanennyi hallgatóval. Ezenkívül december elején Mozs- gon, január elején pedig Gyomén indítanak újabb trastorvezetőkép- zö iskolát. Ez azt jelenti, hogy tavasszal csaknem 5 ezer új traktoros, nyáron pedig mintegy 500 új kombájnos kezdi meg a munkát a gépállomásokon és az állami gazdaságokban. (MTI) Csaknem ötezer új traktorost és ötszáz kombájn vezetőt képeznek ki a jövőévi mezőgazdasági munkák segítésére Mao Ge-Tung: fogadta a koreai kormányküldöttség: tagjait — Csou En-Laj bankettet adott tiszteletükre Peking. (Uj Kína) Mao Ce­lling, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának elnöke pénteken délután fogadta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét. A megbeszélésen Kim Ir-Szen marsall, a koreai küldöttség ve­zetőjén és a küldöttség többi tag­jain kívül megjelentek kínai rész­ről Csu Te, Liu Sao-Csi és Kao Kang, a Kínai Népköztársaság Központi Népi Kormányának aielnökei, Csou En-Laj, a Kínai Népköztársaság Népi Közigazga­tási Tanácsának elnöke és mások. Résztvett a megbeszélésen V. V. Vaszkov, a Szovjetunió pekingi nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője 16. Csou En-Laj; a Kínai Nép­köztársaság Népi Közigazgatási Tanácsának elnöke fogadást adott a 'koreai kormányküldöttség tisz­teletére. A vendégek között meg­jelentek a különböző diplomáciai képviseletek tagjai is. A ven­dégek között voltak a Kínai Nép­köztársaság Központi Népi Kor­mányának tagjai és más kínai ve­zető személyek, valamint a demo- ktatikus pártok és politikai szer­vezetek képviselői. Csou En-Laj beszédében üd­vözölte a koreai vendégeket. Be­szédére Kim Ir-Szen marsa'! vá­laszolt.; A koreai küldöttség vezetője beszédének végén poharat ürített a koreai és kínai nép barátságá­nak és egységének további meg­szilárdítására és Mao Ce-Tung elnöknek, a kínai nép nagyszerű vezetőjének és a koreai nép nagy barátjának egészségére. (.MTI) Áremelkedés, munkanélküliség, elszegényedés a tőke országaiban ANGOL NŐK TILTAKOZNAK A DRAGASÄG ELLEN Az angol női szövetkezeti moz­galom 6 héten át országos aláírás- gyűjtést rendezett. tiltakozásul a megélhetési viszonyok rosszab­bodására, a drágaság fokozódása ellen. November 12-én több mint 3 ezer nő, akik Anglia különböző részéről gyűltek össze London­ban. gyűlést tartott. Az üsz- szegyífltek előtt munkáspárti női parlamenti képviselők szólaltak fed. Kijelentették, hogy az alá­írások teljes száma még neu* ismeretes, de előzetes számítások szerint a beadványt eddig 972.595-en írták alá. KI VISELI A JUGOSZLÁV FALVAK ADÓTERHEIT? A „Zemedelszko Zname“ című bolgár lap „Ki viseli a jugoszláv falvak adóterheit?’1 címmel cik­ket közöl a jugoszláviai adózási rendszerről. A lap részletesen idéz a ju­goszláv lapokból, amelyek kényte­lenek elismerni, hogy a jugoszláv falvakban a dolgozó parasztok adó­ja állandóan növekszik, ugyanak­kor a gazdag parasztok adóját mérsékelik.; A „Borba" például ezeket írja: „Ledeici 'községben a legtöbb szegényparaszt adóját 50—150 százalékkal emelték, viszont egyetlen gazdag paraszt adóját sem emelték még egy dinárral sem," A „Zadruga” című jugoszláv lap kénytelen beismerni: majdnem minden községben egy és ugyanaz a helyzet: az adóterheket min­denütt a szegények vállára raKták,’* ROHAMOSAN Nö A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Az i.Oi'.worker", a CIO-hoz tar- ’ozó olajipari munkások szak- szervezetének lapja a szaxmá- ban egyre fokozódó munkanélkü­liségre 'hívja fel a figyelmet. A részvénytársaságok azt a körülményt, hogy a technika ál­landó fejlődésével munkaerő sza­badul fel, a maguk javára aknáz­zák ki és egész egyszerűen utcá­ra teszik a fölöslegessé vált mun­kásokat. A nagyvállalatok ezért csök­kentik a termelést, hogy magasan tarthassák termékeik árát, Ilyen­formán valóban fenn tudják tar­tani, sőt növelik is hatalmas profitjukat, azonban egyre több munkás veszti el kenyerét. A részvénytársaságok a munkanélkü­liséget arra is felhasználják, hogy nyomást gyakoroljanak a mun­kásokra. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE Miért tartják meg: mégis a bermudai találkozót ? Az elmúlt héten a nyugati sajtó­ban közlemény jelent meg arról, hogy a három nyugati nagyha­talom vezető államférfié: Ei­senhower, az Egyesült Államok elnöke, Churchill Nagy-Britannia miniszterelnöke és Laniel írancia- minisztelnök december 4-én a Bermudákon tanácskozást kezd. A bermudai találkozó kérdése nem első ízben vetődik fel. Ismeretes, hogy az idén tavasszal ugyancsak szó volt Eisenhower, Churchill és az akkori francia miniszterelnök találkozójáról, azonban többszö" huzavona után erre a megbeszé­lésre mégsem került sor, A december 4-i bermudai talál­kozónak nem az a célja, amit korábban tervbevettek. Akkoriban a nemzetközi feszültség enyhíté­sét követelő erők arra kényszerí­tették a nyugati államok veze­tőit, hogy legalább is szavakban áBást foglaljanak a négy nagy­hatalom tanácskozása meŰett a vitás kérdések rendezése érdeké­ben és Washington, London és Párizs ehhez „előjátékul" szánta Bermudát. Ez a találkozó sem szo’gáUa volna a feszültség eny­hítését —* hiszen itt akartak ..elő­zetes feltételeket szabni" a Szov­jetunióval való tárgyalásokhoz — a mostani találkozónak a célja azonban még ettől is sokkal távo­labb áll.' A washingtoni hadügyminisz­térium bizonvos. ..menetrendet’1 dolgozott ki a háborús készülő­dések végrehajtására. Ebben a „menetrendben’1 nem kis szerepet tölt be a párizsi egyezmény néven ismert „európai védelmi közös­ségiről szóló szerződés ratifikálá­sa. Mostanáig minden azt a képet mutatta, hogy a „menetrend" be­tartása körül nem lesz hiba. Adenauer — Washingtont tudva a háta mögött — ma már nem N titkolja célkitűzéseit és elsőszámú provokátorrá lépett elő Nyugat- Európában, létrejött az Egyesül* Aliamok egyezménye Francóval és a görögökkel. Ugyanakkor telje­sen más a helyzet Franciaország­ban. A nyugati „szövetségesek“ har­madik országában szélesedik az a front, amely főcéljául tűzte ki az „európai védelmi közösség“-röl szóló szerződés ratifikálásának megakadályozását. Nehéz lenne felsorolni mindazo­kat a jelentős francia közeled személyiségeket, akik obbe a táborba tartoznak, jellemzőül elég annyi, hogy megtalálhatjuk benne a harc vezetőitől, a francia kom­munistáktól kezdve a legtekinté­lyesebb polgári politikusokat is. sőt legutóbb a szélsőjobboldali De Gaulle tábornok is az „euró­pai védelmi közösség" ellen fog­lalt állást. A háborús szerződés I ratifikálásának meghiúsítása nem- I zeti ügy lett és ebből a szempont- lbó‘ a ’ jelen pillanatban teljesen mellékes, hogy egyes rétegeket milyen törekvések késztetik ennek az ügynek a támogatására. Ilyen körülmények között a nyugati sajtó egyáltalán nem rejti véka alá, hogy a decemoer 4-i bermudai találkozásnak az a fö és középponti célja, hogy nyomást gyakoroljanak Francia- ország! a: a kormány minden áron biztosítsa a párizsi szerz ídés ratifikálását. Jellemző a DPA nyugatnémet hírügynökség egy'k jelentése, amely nyíltan megírja, hogy ha Bonn közvetlenül nem is képviselteti magát a bermudai ér­tekezleten, a diplomáciai elől é- szítésben mindenesetre jelentős szerepe van Adenauernek. Laniel kormánya tehát két tűz közé került. Miután ez a kor­mány teljesen Washingtontól függ, kénytelen számbavenni a tenge­rentúli nyomást, ugyanakkor vi­szont, ha szolgaian engedelmes­kedik, nem hagyhatja figyelmen kívül, amivel a polgári sajtó is fenyegeti: a bukást. A francia r.ép hangulatát eléggé egyér­telműen fejezte ki a „Combat"* ban Mihel Dobré szenátor, amikor azt írta: „a szalonokban, az elő­szobákban lehet játszani az euró­pai hadsereg gondolatával, de a nép között nem és mindinkább nem.” A nemzetközi feszültség enyhí­tését akadályozó erők nemcsak Európában, hanem a Távol-Kele­ten is a koieal kérdésben alkal­mat keresnek céljaik megvalósí­tására. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok küldöttsége az ENSZ-köz- gyfllés napirendjére vétette, hogy vizsgálják ki azokat a t.kegvet­tenkedéseket’1, amelyeket állító­lag a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek követtek el az „ENSZ-haderök" fogságbaesett katonáival. Az Egyesült Aliamok küldöttsége azt igyekszik b'zony- gatni, hogy az amerikai katonák vallomásai a baktériumháborúról — e vallomástevők között magas- rangú tisztek is találhatóit — „kínzások" következménye. Miért van szükségük az ame­rikaiaknak az dyesfajta komédiák­ra? Panmindzsonban aláírták a fegyverszünetet és. a tömegek nyomása szerte a világon most arra irányúi, hogy mielőbb végleg rendezzék a koreai béke kérdésé1, ‘ártsák meg és eredményesen fe­jezzék be a politikai értekezletet. Nyilvánvaló, hogy ez nem vágösz- sze a feszültség fenntartásában érdekelt körök elgondolásaival és ezért, ha nincs konfliktus, hát produkálni kell ilyet. Mire alapozzák „vádjaikat” az amerikai imperialisták? Nyilatko­zatokat tesznek közé a hazatelepí­tett hadifoglyoktól arról, hogy ko­rábban a baktériurnháború leleple­zéséről tett vallomásaikat „kény­szerrel“ csalták ki tőlük. A vallomásukat -,visszavonó" volt hadifoglyok nyilatkozatait maga az amerikai sajtó sem tartja meggyőzőnek. A lapok megírják hogy nem kisebb személyiségek, mint Wi'son hadügyminiszter és ‘■Hevens hadseregügyi miniszter egyenesen megfenyegették a ha­zatelepített hadifoglyokat, hogy korábbi vallomásaikért hadbíró- -•ág elé kerülhetnek.. Azok a tények", amelvekke! az Egyesült Államok uralkodó kö­ret alá akarják támasztani az ENSZ elé terjesztett koholmányo­kat, erősen sántítanak. E „tények" meggyőző voltát a iegteKinté- lyesebb vezető amerikai reakciós lapok is kétségbe vonják olyany- nyira, hogy az „I. F. Stone'1 című hetilap legutóbbi számát teljesen ennek a ténynek szentelte és cik­keiben alaposan befűt a rágalma­kat szállító hadügyminisztérium­nak. A lap megírja, hogy maga ,,a hadügyminisztérium háborús bűntetteket nyomozó osztálya (amely az adatokat közzétette) a kegyetlenkedések 57.000 esetének közel a felét... — nem tartja való­színűnek. Ez azt jelenti, hogy a hadügyminisztérium nyomozói ma­guk sem hisznek abban, hogy ?zek a kegyetlenkedések valaha !,s megtörténtek.1’ Az amerikai lapok kétkedésén túl azonban sokkal meggyő­zőbb dokumentumok azok a val- omások, amelyeket most az ame- Mkai rágalom visszaverésére az „Uj Kína” hírügynökség ezekben a napokban közzétesz. Ilyenformán ismét csak érvényesül az a köz­ismert és mélyen igazságos köz­mondás, hogy a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. A tanulság pedig mindebből az, hogy a béke erőinek világszerte 'okozniok kell nyomásukat annak érdekében, hogy végképp rende­ződjék minden olyan kérdés, amely alkalmas a feszültség fenntartásá­ra és különösképpen fokozni kell a nyomást, hogv létrejöjjön a koreai béke (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents