Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-13 / 266. szám

A fülöpszáilási Vörös Csillag fsz megszilárdításának döntő láncszeme: helyes munkaszervezés a volt közép­parasztok bevonásával A helyes munkaszervezés elő* si y e aligha ismeretlen fogalom egy olyan többéves, nagy ter­melőszövetkezetben, mint a lü- iöpszáliási Vörös Csillag. Az év elején két brigád működött a növénytermelésben, négy mun­kacsapat dolgozott versenyben — külön az asszonyok és a fia­talok - s ez a szervezettség vissza is tükröződött az eredmé­nyekben. A nyár közepén azonban mindez felborult. Vida Imre bri­gádvezető iskolára került, új el­nöke lett a szövetkezetnek, a munkacsapat vezetők lemondot­tak, több kilépni akaró tag be­szüntette a munkát. Megcsap­pant tehát a munkáskezek szá­ma is, holott az idei betakarítás kétszeres erőt igényelt egy olyan termelőszövetkezetben, ahol csu­pán takarmányrépából 14.000 mázsát kellett felszedni, behor­dani s a többi termény is gazda­gon fizetett. Nem lehet állítani, hogy a Vö­rös Csillag túlságosan elmaradt volna a munkákkal, persze, a?, élenjárók között sem lehet em­legetni. November 10-re még mindig maradt vetr.ivaló búzá­juk, de más területen is lépten-nyomon előbukkan a szervezetlenség következmé­nye: lassan halad a répa behordása, egyéb munka. Izsáczkl János elnök egyedül csak abban látja a botladozások okát, hogy kevés a tagság, túl­sók volt a betakarítanivaló. Vi­da Imre brigádvezető — igen helyesen — továbblát: ő hiá­nyolja a helyes munkaszerve­zést, hiszen a saját bőrén tapasz­talja. Mert a szövetkezetben je­lenleg úgy fest a helyzet, hogy az ehlök és a brigádvezető « fe­lelőse, irányítója, megmondha­tója mindennek. Olyan feladatokkal, apró- cseprő ügyekkel is nekik kell törődniük, ami a mun­kacsapatvezetők kötelessége lenne. adódik, hogy sem a pártszerve­zet, sem a vezetőség nem ne­velte ilyen téren a tagságot. Az elnök elvtársnak hibája — bár­mennyire jószándékból ered is — hogy csak azt tekinti jólvégzelt munkának, amit egyedül ő csi­nál. Ilyen körülmények között egy gazdag érték sikkad el a szövet­kezetben: a vezetőség nem használja fel kellően a volt középpa­raszt tagok tapasztalatait ép­pen a munkák irányításában és ellenőrzésében. Pedig bőven vannak ilyenek. Daczi Antal tehetős, jól gazdál­kodó bérlő volt, mielőtt egy éve a szövetkezetbe lépett. Sok taná­csot ad kéretlenül Vida Imre brigádvezetőnek : mikor trágyáz­zanak, mit hová vessenek. S Vi­da Imre, aki kitüntetett brigád- vezetó ugyan, de csak a csoport­ban tanulta a gazdálkodást — örömmel veszi és értékeli is ezt a segítséget. A tagság legutóbb azon vitázott: jövőévi hízóknak a nyári és novemberi eilés leg­erősebb malacait kiválogatják. Daczi Antal okosabb javaslatot tett: csak a nyári malacokat hagyják meg, mert azok félre megerősödnek és kevesebb sze­mestakarmánnyal -áttételnek. A jó gazdák megbecsülése terén azonban hiányosságok vannak a szövetkezetben. Itt van Jámbrik Ferenc esete. 15 holddal lépett a szövetkezet­be. Juhász lett és egyetlen el­hullás nélkül átteleltette a ne­héz takarmányozási viszonyok mellett a juhállományt. Szaktu­dásának, szorgalmának méltány­lására legalábbis brigádvezetói beosztást érdemelne. De mivel összekülönbözött juhásztársával: Sáfár Istvánnal és otthagyta a juhokat, — a vezetőség tűri, hogy más munkaterületen dol­gozzék és új juhászt akar beál­lítani. A szövetkezetben tehát legfon­tosabb feladat most: a helyes munkaszervezés visszaállítása, a brigádok, munkacsapatok meg­szervezése — nem akárhogyan, hanem szem előtt tartva a Gaz­dálkodásban jártas, tapasztala­tokkal rendelkező volt középpa­rasztok bevonását. A kiváló ál­lattenyésztő Jámbrik Ferencet ne hagyják más beosztásban, a munkacsapatok élére állítsák oda a Daczi Antalokat, a Pái Jánosokat, akik — mint egyéni gazda korukban — önállóan tud­ják irányítani, felmérni a mun­kát, akikre hallgat a tagság. Jutalom a legjobb gyapotszedőknek Gazdaságunkban most folyik a legnagyobb munka: a gyapot betakarítása. A versenyben szép eredmények születnek: Balogh Jánosné november 1-ig 4 mázsát, Botka Piroska 330 kg-ot, Újvári Erzsi, Szűcs Mihályné 3 mázsán felül szedtek. Dolgozóinkkal ismertetjük, hogy a földművelésügyi miniszté­rium jutalmakat tűzött ki: minden 10 mázsa szedési eredményt elérő dolgozó a gyapotszedő mester címet kapja, az ország leg­jobb gyapotszedői pedig 1000-től 5000 forintig terjedő pénzjutal­mat kapnak. A gazdaságon belül is értékes jutalmakat tűztünk ki a jó gyapotszedőknek. Az első díj: kerékpár, a második díj: néprádió, a harmadik díj: 200 forint. VUITY SÁNDOR igazgató, tompái állami gazdaság. TERVEZJNEk Vida Imrére szükség van a ré­pa mázsálásánál, de ellenőriznie seltene a szántás-vetést, beírni a munkaegységeket — nyilván felére sem jut ideje. Az irányí­tás helyett Izsáczki János elnök is naph—szat lót-fut, elaprózza magát — s persze éppen ezért nem mennek hibátlanul a dol­gok. Olyan szabálytalanságok js hőfordulnak, hogy egy-egy tag tetszése szerint írja be magának a munkaegységet: ki tudja el­lenőrizni? Egyes fogatosok fél- <ocsi répával sétálnak s ugyan- ízt a részese '1 v;>--r>telilc, ránt aki becsületesen rakodik. Vida Imre helyesen látja en­nek az állapotnak okát is: a vezetőség nem támaszko­dik eléggé a tagságra, nem bízik benne. Arira hivatkoznak, hogy senki nem akar felelős beosztást, mun­kát vállalni, de ez nyilván abból számadásaikat. A számokból kitű­nik, hogy mennyit oszthatnak a tagoknak és mennyi jut a ter­melőszövetkezet továbbfejleszté­sére. Majd fninden szövetkezetben beruházásokról tervezgetnek a ta­gok, A legtöbb beruházásnak az a célja, hogy elősegítse a termelő- szövetkezet állattenyésztésének a fejlődését és ezzel nagyobb io- vsdelmet biztosítson a tagságnak A Szabadságharcos tsz tervbe vett egy 400 férőhelyes batomfiól éz saját géppel felszereit csibeitejte- ■,ő építését. Tervbevették to­vábbá egv 70 férőhelyes tehéais- táliló és, 25 kislakás építését is. Megkezdték az előkészületeket az 500 köbmétert befogadó siló felépí­tésére is, tehénistállót, 150 férőhelyes hiz­laldát, továbbá 16 kishutáit fog építeni. Fúrnak még két öntözé­ses- kutat is. Állattenyésztésük fejlesztésére pedig 400 köbméte­res silót építenek. A BÉKE tsz-ben rövidesen be­fejezik a 70 férőhelyes tehénisfáltó építését, A jövő évben 200 férő­helyes sertéshizlaldát, gépszínt, korszerű baromfiólt és 2Ö0 köb­méteres silót építenek. A TÖREKVÉS tsz 70 férőhe­lyes 'tehénistállója is befejezés előtt áll, Jövőre 50 férőhelyes sertésfiaztatót. 300 férőhelyes híz iakiát, 300 férőhelyes baromfiól» éi 200 köbméter silót építenek, A SZABAD NÉP tsz jövőre 30 férőhelyes fiaztató és 150 férőhj. lyes sertéshizlalda felépítését ter­vezte. Még az idén elkészül 503 köbméteres eilója, A KORMÁNY rendeletben tette 'ehetővé, hogy a termelőszövetke­zetek szak- és segédmunkásokat, szükség esetén fuvarosokat is fo­gadhatnak építkezéseiknél. Ez a kormányintézkedés nagyban elő­segíti a kecskeméti termelőszövet­kezetek építkezéseit. Ezt tartják szem előtt, amikor a zárszáma­dások készítésénél a jövőévi beru­házásokat, építkezéseket tervez­getik, A ROZSA FERENC tsz. Ko:" hán-küzi részlege 70 férőhelyes Az őszi vetéstervek teljesítése után lelkesen végzik a mélyszántást Tíszakécskén Tiszaitócske termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai vállalásukhoz híven november- 7-re teljesítették őszi ve­téstervüket. A kedvező időjárás azonban még újabb tehetőségeket nyújt arra, hogy a kalászosok vetésterületét növeljék, s a község dolgozói a november 7-i verseny lendületével harcolnak a vetés­tervek túlteljesítéséért. November 11-ig bezárva a község 120 százalékos ősziárpa vetésről, 122 százalékos rozsvetésről számolha­tott be. Teljesítették 2221 kataszteri holdas őszibúza vetés tervü­a kecskeméti termelőszövetkezetek A KECSKEMÉTI termelő- szövetkezetek is készítik évi zár­ket is. A község élenjáró dolgozó parasztjai — akik a vetést elsőnek fejezték be, most már a mélyszántást végzik. Sőt a legfrissebbek már ezen a téren is kész eredményekről számolhatnak be. Pusztai István 8 holdas, Görög János 6 holdas, Gál Lajos és Sinka János dolgozó parasztok már az őszi mélyszántással is végeztek. Ezen a néhány megemlített dolgozó paraszton kívül még 370 dolgozó paraszt áll egymással párosversenyben a mezőgazdasági munkák gyors elvégzése és a begyűjtési tervek teljesítése terén. A lendületes verseny folytán Tiszakécske a járás első községei közé küzdötte fel magát. A mélyszántási tervek teljesítésében is élenjár. A község területén november 11-ig 3180 holdon végezték el a mélyszántást a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok, akiknek ebben a munkában komoly segítséget nyújt a génáUomás is. Idöjárásjeleutés Várható időjárás péntek estig: Részben felhős, főleg az ország keleti felében még párás, helyen­ként ködös idő. Legfeljebb észa­kon néhány helyen kisebb esők. Mérsékelt légáramlás. A hőmér- séklet alig változik. Várható hő- mérsékleti értékek az ország terü­letére: péntek reggel 0, +3, dél­ben 5—8 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható napi középhőmétséklet pén­teken 10 fok alatt lesz. (MT11 Korszerű sertésfiaztató — egészséges malaenevelés A SZOVJET TAPASZTALATOK alapján az elmúlt évben kezdtük először a szabad szállásokon tő. - ténő edző nevetest. Ebben az ív­ben már országszerte, állami gazdaságokban es szövetkezetek­ben nagy tapasztalatokat szerez­tek a szabadelletők vonalán. A ;a pasz tatet ok alapján megállapít­ható, hogy a legmodernebbül épí­tett fiaziaitóban sem teliét olyan malacokat nevelni, mint ^ legpri­mitívebb szabadéIIetöben. Ma tehát mar leszögezhetjük, hogy a „kor­szerű sertésfiaztató“’ alatt nem ha­talmas építményeket kell érteni, amint az alábbiakban leírjuk. Ez év tavaszán szocialista szektoraink­nak javaslatot tettünk arra vonat­kozóan, hogy a malacnevelést min­den 'körülmények között 6-zabad- elletökben végezzék. A legtöbben egyszerűen szalmával, karóval, né­hány oszloppal, stb. oldották meg a kérdést és az ideiglenesen beren­dezett, illetve átépített egész­ségtelen istállókból kivitték »ér­téseiket az erdők szélére, vizek partjaira, «.vb. friss levegőre, nem fertőzött területre elieni. — Az eredmény egészen bámulatos volt. Ugyanazon gondozó kezén az elhullás a ezabadeiletökben 4— 9 százalékkal kevesebb, a válasz­tási súly ugyanolyan takarmányo­zás mellett 3—6 kilogrammal ma gasabb volt. EGYELNÜNK KELL ARRA, hogy ne a malacokat vigyük ki elles után egy-két héttel a szabad- éltetőbe (a meleg istállóból, vagy éltetőből), hanem az anyát kutri- cázzuk ki és így a már kint el­lett malacok megfázásától nem kell félni. Lényeges az; hogy bármilyen egyszerű építmény íg legyen, kettőtől óvja a malacot: 1. a nedvességtől, 2. a széltől. Márciustól—novemberig a hidegtől nem kel! félni. Az ellető tehát szélirány felől védve legyen (er­dő, domb, földhányás., stb.) és a teteje nádból, szalmából a leg­egyszerűbb módon, de feltétle­nül védjen az eső ellen. Szükség esetén a csurgók mentén árkoi- junk is fel, nehogy a lefolyó eső­víz a malacok alá becsuroghas­son. Csupán ennyi követelmé­nyünk van a ezabadeltetőkkol szemben és ezen tűi csaponghaf mindenki képzelete úgy, enogy akar, építményeit olyan alakúra és nagyságúra csinálhatja, milyennek jónak látja. Itt is fel kell hívni a sertéstenyésztők figyelmét arra, hogy soha ne építsünk költséges, állandó jellegű szabadelletőket, mert azok előnye a malacokon kí­vüli: I. az anyagtakarékosság (ol­csó kivitel), 2. a nyári éltetőkét két-hatom évenként a malaeunt- ság, fertőzöttség miatt tovább kell vándoroltatni. LEGJOBBAN BEVÁLNAK az ,.u“-alakú kutrica-sorok, ahol az "u“’ belső o'dalán van az anya­kocák kijárója e. etető-terea küiső- oldalan a malacok bekerített ki­futója (részben árnyékolva)., A fentiekkel meg lenne oldva a malacok nyári felnevelése, de mi legyen az eljárás téten? So­kan, akik megismerték a szabad- etfetők nyári előnyeit, az edzés­ben átesnek a ló másik oldalára és ugyanígy folyamatosan télen is a szabad elletőben akarnak el­letni, jó átépített fiaztatóikaí mel­lőzve. Ez természetesen hiba. Szabadelletöben télen is lehet el­letni, ha azokat szaJmabá'ával, vagy más anyaggal jól beta­karjuk és főleg, ha megfelelő tél1 éltetőnk nincs. Amint az elején említettük, egy rossz, levegőt'en, sötét istállónál többet ér a szaima- bálával berakott szabadeletö, de ha van jó, korszeiű téli éltetőnk, azt igenis használjuk, mert az edzésnek is van határa (azt téli éltetőben is lehet csinálni). Eny- nyit röviden a fiaztatóról. A má­sik lényeges kérdés a malacneve lésnél a takarmányozás. EGY JO ALÓ At MALAC vá­lasztásra túlhaladja az anya sú­lyát. Az anya bármilyen jó kon­dícióban elljen le ás bármennyi takarmányt kapjon, ennek az alom­nak a táplálását tisztán anyatej- ,el nem bírná. Úgy az anya, mint a malacok érdekében a legfonto­sabb a malacokat leggyorsabban evésre szoktatni. Eddig a legjob­ban bevált módszer az, hogy i kutricába már 8—9 napos koruk­ba egy kis tálcán pörkölt árpát teszünk a malacoknak é>, nogy még ízletesebbé tegyük, az első néhány nap cukros vízzel meg­szórjuk. A malac szórakozásból harapdálja az árpát és az édes pörkölt árpa evésére néhány nap alait rászok'k. Később a pörkölt árpához néhány szem borsót tó keverünk, árúit szintén szívesen ropogtatnak, KÉTHETES KORUK után ki­engedjük őket a kifutóba. _ Itt fennforog az a veszély, hogy több alom egy kifutóra-járásáná. az erősebb malacok szopásidőre betörnél? a másik alomhoz is és a lemaradottabb, csökött malaco­kat elverik. Ezt úgy teltet elke­rülni, hogy a »zabadelletöknél is csak négy almot szabad egy ki­futóba engedni, úgy hogy élőbe csak egyet szabad kiengedni és mikor ezek már megismerté:, a saját bejáratukat, fokozatosan a többit is közös kifutóra engedni. A csökött malacok megmentésének jé módszere az, hogy egy-egy jól tejelő anya alól a malacába; szétosztják és a csökött maiato­kat egy alomba gyűjtik, ahol egymást nem törik le. Az is célra­vezető módszer, hogy a válasz­tás után a lemaradt malacokat még egy hét'g az anya alatt hagyjuk. Ennek nemcsak az a nagy előnye, hogy a lemarad! malacok egy hét alatt utolérik fejlettebb testvéreiket, hanem az is, hogy az anya elapasztása nem egyszerre történik és nem lép fel tejláz, Lényeges, hogy a malacok élőt' mindig ott tegyen a kifutókban a nyomelemes tálca, melyben a kő­szénen, vörös agyagon, stb. kívül faszén is legyen, MIHELYT A MALAC a sze m«,takarmány fogyasztására rá­szokott, fokozatosan a dat akever Ót etetését is meg kell kezdeni. A keverék értékének emelésére nagyértékű a fölözött tej. Arra azonban nagyon vigyázzunk, hogy ha egyszer tejjel kezdtünk ke­verni, ne forduljon elő. hogy köz­ben vízzel »'s keverünk, mert ak­kor elkerülhetetlen a hasmenés. A luismenés pedig a legveszedelme­sebb a malocknál, mert abból ki­gyógyulva sem lesz belőle többé .enyészanyag. AZ ABRAK MENNYISÉGE a választásig déri helyes etetéssel a 80—100 dekagrammot, A malacok választása a sertés­tenyésztő legnagyobb feladata. A feladat lényegében az, hogy a malacok a legkevésbbé vegyék észre az átmenetet, A takarmá­nyozáson kívül arra is ügyelni kell; hogy választáskor nem a malacokat visszük űj. idegen helyre (víz; gondozó stb.); hanem a választáskor az anyákat vi­gyük el és 8—10 napig a malaco­kat ar éltetőben, hagyjuk ugyan­azon gondozó kezén, aki addig kezelte őket. A FENTIEK a malaenevelés )róbb-nagyobb fogásai. Lényeg, legnagyobb tisztaság, egészsé- ïs, páramentes levegő, világos- g, bőséges és nem romlott t-i- irmány és főleg a dolgozók ét­ke és igyekezetej A jó munka örömével ünnepelte november 7-ét a kunadacsi Szabadság terme.ó- szövetkezet, erre az időpontra saját erejéből elvetette az ösz- szes őszi kalászosokat, a gép­állomás csak a vetőszántást vé­gezte. A szabadszállási Petőfi tsz azonban eredeti szándéka szerint nem győzte igaerővei a vetést, mindössze a rozsot és ősziárpát tudták elvetni a fo­gatok. A gépállomás gyors se­gítséget adott — három traktort irányított a szövetkezetbe és ezek a 60 hold búzavetés utol­só barázdáit húzták már no­vember 10-én.

Next

/
Thumbnails
Contents