Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. november (8. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-11 / 264. szám
~ (Folytatás a 2. oldalról) gyors fejlesztése a központi két dés, ahol a dolgozó nép dlec színvonalának állancl í javítását, a szocializmus alaptörvényének fokozottabb érvényesítését tűz zük napirendre. Pártunk minden tagja legyen tudatában annak hegy alapvető változás állt be gazdaságpolitikánkban, annak irányvonalában. Ezért minden elvtársunk tanulmányozza gondosan határozatainkat és rendszabályainkat, és értse meg hogy döntő mértékben jó végrehajtásuktól függ egész további fejlődésünk, egész jövőnk. A határozatok végrebajtásáuak nehézségeiről Ezt azért kell ilyen élesen aláhúzni, mert mint minden jelen lös é§ mé.yreható átcsoportosi lásnak és á-állításnak, a mi hat! rozaiaink végrehajtásának is vannak nehézségei, melyeket nem akarunk lekicsinyleni és melyeit e:ö;t nem kívánunk gzemethunyni. Az ipari tejmelés olyan jelentős át állítása, mint az, amit pártunk és Kormányunk határozatai megköve- le.nelt, sok munxát, körültekintést, és gondot igényel. Növeli a nehézségeket, hogy az átesoportosi- iássai kapcsolatban most jelentkeznek és most ütköznek ki eddigi iparfejlesztésünk gyors ütemének árnyoldalai: az, hogy villa- mosenergiatormeléáünkné; nem he- yeztünk kellő gondot erőmüveink biztonságos üzemeltetésére, hogy .-■zénbányászatunkban elhanyagoltuk a feltárást és így tovább. Ezt világosan meg kell mondanunk, mert egyes elvtársaink ezeknek a bajoknak a jelentkezését Központi Vezetőségünk határozataira, az uj kormány programmjára, szóval m hibák feltárására vezetik visz- *>za. Ma már nem szorul magyarázatra, hogy mi.yen helyesen jártéi pártunk és kormányunk, mikor bátor kézzel nyúlt e- kérdésekhez, s hogy milyen súlyos következményekkel jatt volna, ha idejében bele nem avatkozunk. De nem is ezek a nehézségek «Z átállás, az átcsoportosítás legkomolyabb akadályai, hanem az az értetlenség, von'-atottság. be- sö ellenállás, melyet elvtársaink egy része a határozatok végrehajtásával szemben tanúsít. A párt és a kormány határozatait a munkásosztály, a parasztság. az egész dolgozó pép helyesléssel fogadta. A do.gozók megetették. hogy e határozatok az ö javukat szolgálják, a dolgozó ncp. esősorban az ipari munkásság .ó- tétének emelését célozzák. Ez megkönnyíti a gazdasági vezetés munkáját. A határozatok kijavítják 3 hibákat, csökkentik az edd:- gt túlfeszített ütemet. Reálisabbá teszik terveinket, s ezzel megkönnyítik, e.ósegitik végrehajtásukat. A iparfejlesztés lassúbb meine végre lehetővé teszi a gazdasági vezetők számára, hogy körültekintsenek gazdaságuk tálán, rendbeszedjék üzemeiket, megjavítsák 3 munkavédelmet, a munkásjólóti intézményeket, az öltözőket, a fürdőket, az ebédlőket, több gondot fordítsanak a gépek karbantartására. Biztosíthatják jó, folyamatos üzemel te- tésüket, jobban megszervezhetiK a munkát, megjavíthatják a minőséget, csökkenthetik az önköltséget, a selejtet, gondoskodhatnak « munka terme.ékenvségének emeléséről, takarékosabban bánhatnak az anyaggal. energ'ával. Egyszóval; megvalósíthatjuk mindazt, aminek az elmúlt hat esztendő hatalmas ütemű fejlődés;} közben nem tudtak elég figyelmet szeníelnh Azt tapasztaljuk azonban; hogy akadnak olyan elvtársaink, akik most, mikor az átcsoportosítás feladata új kérdések elé állítja őketolyanok elé, melyeket eddig nem végeztek és amelyekben nincsen gyakor.atuk — megtorpannak. Nem egyszer mereven ragaszkodnak régi elgondolásaikhoz, eltúlozzák az átcsoportosítással, az átállással járó nehézségeket és vontatottan, immel-ámmal állnak a munkához, Másokat a hegyes és célravezető határozatok megértésében és végrehajtásában ez gátol, hogy csak saját területűket tartják szem «Kitt, csak •saját gazdasági, águkkal törődnek, s néni törekszenek arra, hogy feladataikat az egész szocialista nép* gazdaság szempontjából tekintsék. Az ilyen gazdasági vezetők kételyeit, bizonytalanságát, vonía- tot'ságát vagy ellenkezését nem egyszei ügyesen az e.Ienség la táplálja, támogatja, érveket szo- ggltat hozzá. Vannak olyan gazdasági vezetőink, akik rabjai saját légi elképzeléseiknek. Az ilyen elvtársai; nem törekednek arra, hogy megértsék határozataink célkitűzéséit és hatását, nem hatodnak e határozatok lényegébe, nem tanulmányozzák végieiiaj- tásuk gazdasági és politikai eredményeit éo ezért nem képesek rnegérteni, hogy miért van döntő jelentősége az átállásnak. Akadnak azonban olyan elvtársiunk is, akik az iparosítás és a beruházások ütemének lassítását visszavonulásnak tekintik, a mezőgazdaság és a parasztság támogatásában jobboldali politikát látnak, és azt, hogy az ipar íej- esztésének csökkentett üteme mellett a mezőgazdaság gyors lejiesztésére veszünk irányt, leté- idsn&k tekintik a szocializmus építésének helyes útjáról. Az efféle nézetek rendkívül komoly károkat okozhatnak, ha teljes erővé! te. nem lépünk velük szemben. A szocialista építés folytatásának egyedül helyes útja Az a politika, melynek eredményeképpen megnő a szocializmust építő munkásosztály, de az egész dolgozó nép életszínvonala és jóléte, megnő a mező- gazdaság terme,ése és vele együtt több lesz a búza, a hús, a zsir, 3 tej, az élelmiszereknek s azoknak a nyersanyagoknak a mennyisége, melyekkel a mezőgazdaság szocialista ipái unkát táplálja, nem visszavonulás, de előrehaladás. Ha mi most. miután iparunkat a háború előttinek háromszorosára eme.lük, rátérünk arra, hogy a mezőgazdaság termelését, benn-: az élelmiszerek termelését is erö- teljessn megnöveljük, hogy ezzel megemeljük az ipari munkásság életszínvonalát — ez nem letérés a szocializmus építésének út járó.. hanem túlzottan gyors iparosításunk folyamán előállott aránytalanságok szükséges és elKerühi'- tctlen kiküszöbölése. a szocialista építés folytatásának egyedül he.yes útja fejlődésünk jelenlegi szakaszán. A Központi Vezetőség és a kormány határozatainak < végrehajtásával szemben helyenként ellenállás tapasztalható állami és gazdasági vona.on, magában az Országos Tervhivatalban és- a kohó- és gépipari minisztériumban, a nehézipari minisztériumban is. ahol az elvtársak egy rcsze hat év alatt hozzászokott ahhoz, hogy az ipari termelés tervének ütemét szakadatlanul — nem egyszer még ev közben is. — megemelték és mos! az új feladatok előtt megtorpannak. De tapasztalható helyenként /ontatottság és ellenkezés pártunkban, sőt pártunk központi apparátusában is, például terv- és pénzügyi osztályunkon. Bleien .el kell lépni az ilyen jelenségekké'. szemben. Az. hogy egy vezető elvtárs kényszeredetten, meggyőződés nélkül vagy éppen o'.uí.a-. sitóan viszonylik pártunk és kormányunk döntő határozataihoz, nem marad titok, ezt észreveszik '■) körülötte dolgozó elvtársak; a? egyszerű munka-ok és észrevesz: az ellenség is. Az ilyen maga'am tás gátolja a 'lendü.etes munkát, fékez, lazilja a fegyelmet, lassítja a munka ütemét, csökkenti az éberséget s mindezzel fokozza az á‘állítás nehézségeit. Az ellenség bátorságot merit ebből, megket- tözi erőieszítéseií és növeli kártevését. Mikor pártunk új módszerekké., az eddig folytatott politika megváltoztatásával oldja meg a. feladatokat, amikor ennek megfelelően módosítást végez, egyesek nem tudják követni az újat. Tétováznak, tépelődnek, sőt ellenkeznek. Ez nemcsak nálunk van így. Amikor Lenin javaslatára 192N ben a Szovjetunióban rátértek az új gazdaságpolitikára, a NEP-re, ott is hasonló jelenségek léptek fel. A NÉP a szocializmus építésének elkerülhetetlen szakasza volt, megvalósítása meggyor- sitotta a szocializmus építését. Helyessége, és szükségszerűsége, valamint általános érvénye minden, a szocializmust építő országra, ma már világos és vitaihatatlan. Mikor azonban bevezették, Leninnek szembe kellett szállnia azokkal, akik a NEP-et úgy tekintették, mint a prole* lariátus dikUitúiújáról való lemondást. Akadtak akkor is, akik helytelenítették. hogy a NÉP azzal kezdődik, hogy a parasztság helyzetén javítanak. Lenin akkor megmagyarázta, hogy az új gazdaságpolitika. a NÉP a munkásság helyzetének javításai eredményezi a parasztság helyzetének megjavításán, termelőerőinek növekedésén keresztül. Pártunk és kormányunk határozatai nem megállást, még kevéskéé visszavonulást, vagy éppen a szocialista építés útjáról való letérést jelentenek, hanem a szocializmus továbbépítésének egyetlen járható útját jelölik ki fejlődésünk jelenlegi szakaszán. Mi most a munkásosztály, az érte’miség, az egész dolgozó nép életszínvonalát á mezőgazdaság fejlesztésével, a mezőgazdasági termelés fokozásával emeljük. Most és a legközelebbi időben csak így és ezekkel a rendszabályokkal iehet és -kell tovább épp fenünk a szocializmust. Ez a politika', amelyet kidolgoztunk, pártunk helyes politikája és éppen ezért az egész dolgozó ncp politikája is. Pártunk a munkásosztály élén most ezzel 3 politikával irányítja és viszi tovább az országot' a szocializmus építésinek útján. Az a politika, melyet pártunk most megvalósít, a munkásosztály, az egész dolgozó nép politikája. Mint minden helyes lépésnél, ezúttal is összeforr a párt, a munkásosztály, a parasztság, az egész dolgozó nép éi deke. A mezőgazdaság fokozott fejlesztésével a munkásoszlá.y nemcsak a parasztságnak segit, de saját magának is. A mezőgazdaság fellendítése egyben a munkás-paraszt szövetség erősítése, népi demokratikus államunk alapjainak erősítése, annak az államnak szilárdítása, melynek vezetőereje a magyar munkásosztály1 Pártunk Lenin—Sztálin támlásának szellemében járt el, amikor bátran és határozottan rátért arra az útra, melyet Központ? Vezetőségünk határozatai jelölnek meg. IV. Az új fejlődési szakasz feladatai A Központi Vezetőség júniusi kibővíteti ülésének határozatai új szakaszt nyitottak a Magyar Dolgozók Pártja életében, a magyar népi demokrácia fejlődésében. A párt előtt álló feladatok tehát a elenlegi űj fejlődési szakasz feladatai: az elért eredmények megszilárdítása a népgazdaságban, s ennek alapján a mezőgazdasági termelés, az élelmiszertermelés nagyarányú fellendítésének megszervezése. Mindennek velejárója és elengedhetetlen szerves része, hogy pártunk kifejlessze, elmélyítse a pártonkívüh dolgozó tömegekkel való kapcsolatát, hogy djx>ija és erősítse pártunk, kormányunk és népünk egységének gondolatát. Egész dolgozó népünk egység? és összefogása 3 legjobb biztosíték arra, hogy a nagv és új célokat, melyeket Közponíi Vezetőségünk elénk tűzött, jól és gyorsan rac?: tudjuk valósítani, Központi Vezetőségünk és kormányunk határozatainak megfelelően. népgazdaságunk fejlesztését 1954-re olymódon kell eo- irányozni, hogy 3 beruházások összege csökkenjen. A mező- gazdaság gyors fejlesztése megköveteli. hogy a beruházásokban a mezőgazdaság részesedése az ezévi 12—13 százalékról több mint kétszeresére növekedjék a jövő évben. Az 1953. évi 58 százalékkal szemben, a nemzeti .jövedelemnek mintegy 70 százalékát kell a jövő évben a lakosság ellátására fordítani. Biztosítani ke'l, hogy a lakosság nemcsak több, de jobb minőségű és gazdagabb választékú áruhoz jusson. Nagyobb mennyiségben kell gyártani ’ es forgalombahozni: jóm?nö$égü szó veteket, készruhát, cipőt, gyermek fehérneműt, bútort, edényeim', különböző háztartási felszerel*:.' tárgyakat, motorkerékpárt. <stb. Biztosítani kell az 1954. évi népgazdasági terv jó előkészítését Atinden erővel biztosítani ken az 1953. évi népgazdasági terv sikeres teljesítését, az 1954. év? népgazdasági terv jó előkészité- sét annak érdekében, hogy az átmenet a jövő évre zökkenőmentes legyen, s a termelésben ne következzék be visszaesés. Fokozott gondot keil fordítani a nép életszínvonala emelésének és a szocialista felhalmozásnak döntő forrásaira; az önköltségcsökkentésre és a termelékenység emelésére. Meg keil javítani a termékek minőségét mind a könnyű- és az élelmiszeriparban, mmd az egyéb iparágakban, s az építkezésben. A legszigorúbb takarékosságot kell megvailósitani anyaggal, energiával, pénzeszközökkel! Fokozott gondot kell fordítani a villamosenergia, a szénbányászat és a vaskohászat termelésére. A villamosenergia termelésénél döntő feladatként kell előtérbe helyeznünk az áramkorlátozások mi* előbb? megszüntetését, az országos kooperációba bekapcsolt nagy érönhíveink biztonságos üzemeltetését, rendszeres, tervszerű, kiváló minőségű karbantartását és javítását, erőműveinknek tartalékaikat részekkel, korszerű műszerekkel való ellátását és a fegyelem megszilárdítását. A vas- kohászatinál alapvető feladat a minőség megjavítása. A szénter- me es tő kérdése az 1954-re elő- .rányzott reális terv maradékta- an, egyenletes teljesítése minden hónapban. Ennek egyik előfeltétele, hogy biztosítsuk a megfelelő munkaerői és jobban gondoskodjunk a szénbányászatban dolgozó uj munkások megtartásáról. Ki kell dolgoznunk szénbányászatunk komplex, perspektivikus tervét is. Fokozott gondoskodáiít a munkásosztály gazdasági, szociális és kulturális szükségleteiről A párt politikájának és a kormány programmjának sikeres megvalósításától függ elsősorban, hogy tovább emelkedjék hősiesen dolgozó munkásosztályunk életszínvonala, annak az osztálynak anyagi és kulturális ellátottsága, amely szocializmust építő állatnunk vezetőereje. A párt júniusi határozata és az új kormány programm megjelenése óta javult a munkásosztály helyre! e — ez a javulás, azonban még korántsem kielégítő. A Központi Vezetőség kötelezze a Politikai Bizottságot és hívja fel a minisztertanácsot. hogy dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítik a munkásosztály gazdasági, szociális és kulturális helyzetének további javulását. Gondoskodni kell arról, hogy a minisztertanács sürgősen tárgyalja meg és fogadja el a Munka Törvénykönyvének olyan módosi- tását, amely kiszélesíti a munkás- osztály és’ az alkalmazottak jogait. A népgazdaság teherbíióképes- ségének megfelelőén meg kall valósítani a munkásosztály anyag’ ellátottságának, a munkaviszonynak, a munkavédelemnek, az üzemi szociális, kulturális és sport- intézmények megjavítását. Rendezni kell a legnehezebb testi munkát végző és a népgazdaság szamára különlegesen fontos szé’v bányászati dolgozók bér- és mun ka viszonyait, 1 ia soriló k é p p e n a legalacsonyabb fizetésű műn. kasok bérviszonyait is. He lyes arányt kell létrehozni a? egyes munkáskategóriák bérei közölt. Fokozottabban kell gondos- Kcdni az idős munkásokról és mindenekelőtt javítani kell a régi jogon nyugdíjas munkások nyugellátását. Az állami, a szakszervezet? és a partfunkcionáriusok, az üzemek, bányák, vállalatok igazgatói feltét* lenül, minden körülmények között biztosítsák a kormány 9d»\ (elemeit munkavédelmi es szociális beruházások progr.ammjá- uak teljesítését. Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról. A terv teljesítése és a dolgozókról való gondoskodás elválaszthatatlan! Ez 3 Magyar Dolgozók Pártjának és nép* köztársaságunk kormányának politikája! Fegyelmezett, jó munkát! Minden területen életen fel kell lépni azokkal szemben, akis pártunknak és kormányunknak a rnunkásox, az értelmiségi dolgozók életszínvonalának emelésére vonatkozó határozatait csak vontatottan, lassan vagy egyáltalán nem hajtják végre. Fel kell lépni azokkal szemben is, akik a műn* («védelemre irányuló liatároza- ick végrehajtását késleltetik. Keményen szembe kell szállni azos:- kal, akik iparunk fejlesztési ütemének megiíissítását a munkaié-» gyedem, bérfegyelem, technológiai fegyelem megbontására, normals- zitásra, 6e lejt gyártásra, anyag- poesékolásra használják fel, vagy akik ilyen jelenségeket eltűrnek, bár megakadályozásuk kötelességük lenne. Meg kell értetnünk minden dolgozóval, minden munkássá!, műiden értelmiségivel; hogy most. amikor egész gazdasági életünket népünk jólétének emelésére csoportosítjuk át, fokozottan fontos nemcsak a termelés egyenletes menete és mennyisége, du a minőség állandó javítása, az önköltség szakadatlan csökkentése, a termelékenység emelése, a maximális anyagtakarékosság f? a módosított teivek pontos teljesítése, illetve túlteljesítése. Tudatosítani kell az ipari munkásság, az, egész dolgozó nép körében, hogy pártunk és kormányunk a nép jólét emelésére irányuló rendszabályai csak saját erőfeszítéseink függvényei, csak saját jó, fegyelmezett munkánk eredményeképpen vaiófeuliiaínak meg. Azt ?s tudatosítanunk kell. hogy e helyes rendszabályok eredményei csak fokozatosan jönnek létre, csak fokozatosan érvényesítik hatásukat, hogy megvalósításukhoz idő is kén és hogy rossz szolgálatot tesznek azoic,- aki', nem egyszer szándékosan felfokozzák e téren a követeléseket és várakozásokat. Rá kell mu-> tatnunk arra is, hogy 2 gazdasági erők a nép jóiét emelésének célja.'-» ia történő átcsoportosítása átrne-. netiteg e'kérülhetetlen nehézségekkel jár. Biztos, hogy az eH lenség az iparosítás lelassított ütemét és. az átállás átmeneti nehézségeit igyekszik zavartkeltés*» re, az elégedetlenség fetezításá* ra, szabotál ásna kihasználok Elvtársaink szálljanak szembe min-» den ellenséges megnyilvánulással s az ellenséges kísérletekre válaszoljanak a tömegmunka kiszéte-- sítésével, agitációjuk megjavításával, felvilágosító tevékenység gük fokozásával A mezőgazdaság nagyarányú fejlewtéfe A dolgozó patászteág fokozódó termelő tevékenységére támasz-* kodva, alapvető intézkedések szükségesek a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztésére. Ezek Í3 célja: a gabonakérdés megoldása; a termés hozam növelése; az állattenyésztés hozamának emelése; a lakosság bőséges burgonya- és zöldségeUátásának biztosítása; a világhírű magyar bores gyümölcstermelés feljavítása; a gépállomások tovább? fejlesztése és munkájuk minőségig meg-» javítása. Ezen alapvető kérdések megoldása érdekében szükséges; hogy a Központi Vezetőség még ez évben megtárgyalja a mezőgazdasági termelés további nagyarányú fejlesztésének rendszabályait. Fokozottabb gonddal és fi gyeimmel kell foglalkozni az egyc- ni'eg gazdálkodó parasztok szükségleteinek kielégítésével és tovább? intézkedéseket kell foganatosítani a mezőgazdaságban jelenleg túlsúlyban lévő egyéni gazdálkodók termelésének növelése érdekében. Tovább kell fokozni a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodó parasztok termelés: kedvét, biztonságérzetét, pártunk és államunk iránti bizalmát. Qsz- szf. kell egyeztetni a paraszt? kisárutermelők egyéni érdekeit a munkásosztály, az állam közös, mindkettőjükre hasznos érdekeivel. További helyes gazdasági és politikai rendszabályok révén el keU érni, hogy erősödjön; javuljon a viszony a párt és a dolgozó pa.rasz'ság & nem utolsósorban a párt és a középparaszlság körött. (Folytatás a 4. oldalon.) *
